Csákberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének    8/2014. (VIII.01.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d ) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Bevezető rendelkezések

1. § Az Önkormányzat

       a) hivatalos megnevezése: Csákberény Községi Önkormányzat (a továbbiakban: 

           önkormányzat),

       b) székhelye: 8073 Csákberény, Hősök tere 41.

       c) illetékességi területe: Csákberény Község közigazgatási területe.

2. § A képviselő-testület megnevezése: Csákberény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

3. § (1) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csókakői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) Az önkormányzat intézménye a közös önkormányzati hivatal.

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

4. § Az önkormányzat jelképei: Csákberény Község címere és zászlója.

5. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

6. § A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról önkormányzati rendeletet alkot.

3. Nemzetközi kapcsolatok

7. § Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, szervezése mellett, a képviselő-testület feladata.

4. Bélyegző használat

8. §  Az önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

9. §  Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

a)  a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen,

b)  az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,

c)  az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton.

10. § A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni a bizottság meghívóján, a képviselő-testület és bizottsága határozatán, az üléséről készült jegyzőkönyvön, önkormányzati rendeleten a polgármester vagy a bizottsági elnök neve mellett az aláírás hitelesítésére.

11. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

12. § A jegyző bélyegzője a közös önkormányzati hivatal működésével és a jegyző hatáskörébe tartozó üggyel összefüggő dokumentumon - különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat -, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvön használható a jegyző neve mellett az aláírás hitelesítésére.

13. § A közös önkormányzati hivatal bélyegzője a közös önkormányzati hivatal működésével, az igazgatási feladatok ellátásával összefüggő dokumentumon - különösen: meghívó, levél, tájékoztató, felhívás, feljegyzés - használható az aláíró neve mellett az aláírás hitelesítésére.

14. § A jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatalban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

5.  Internetes honlap, lakossági tájékoztatás

15. § Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében  internetes honlapot működtet, melynek költségeit költségvetésében biztosítja.

16. §  (1) Az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatásának módja önkormányzat hirdetőtábláján történő  kifüggesztés.

(2) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: Csákberényi Hírek  internetes honlap, háztartásokba eljuttatott tájékoztató levél.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

6. Együttműködés a lakossággal

17. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása, a jogalkalmazási tapasztalatok megvitatása.

7. Együttműködés egyéb szervekkel

18. § (1) A képviselő-testület feladatai körében és azokon túl is - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel. Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás szervezése a polgármester feladata.

8. Lakossági fórum

19. § (1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester lakossági fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 15 nappal, hirdetményt kell közzétenni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján.

20. § (1) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén az Összeférhetetlenségi és a helyi önkormányzati képviselők és polgármester  vagyonnyilatkozatának vizsgálatával foglalkozó Bizottság elnöke   vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(2) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, a levezető elnök és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatal irattárában kell elhelyezni.

(3) A lakossági fórumon elhangzottakról, az ott született állásfoglalásokról és felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet annak következő soros ülésén.

9. A képviselő-testület létszáma, ülései

21. § (1) A képviselő-testület hét főből áll.

(2) A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, rendkívüli és zárt ülést tart.

(4) Évente egy közmeghallgatást tart.

10. Ülések nyilvánossága, zárt ülés

22. §  A képviselő-testület ülésére szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt - a 33. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül - az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

23. §(1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban lehet elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, nem teheti lehetővé.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

11. Közmeghallgatás

24. § (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét 5 nappal előtte közzé kell tenni a meghívó kifüggesztésével a közös önkormányzati hivatal Csákberényi Kirendeltségének hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján.

(2) A közmeghallgatásra meg kell hívni a 34. § (2) bekezdés és 35. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.

25. § A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

12. Határozatképesség, minősített többség

26. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább négy települési képviselő jelen van.

27. § (1) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább négy megválasztott települési képviselő "igen" szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül minősített többséggel dönt a következő ügyekben:

a) településrendezési terv és elemének elfogadása, módosítása,

b) önkormányzati vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés,

c) önkormányzati kitüntetés, díj, cím odaítéléséről való döntés,

d) nem önkormányzati kitüntetésre, címre, díjra történő felterjesztés,

e) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás.

13. Munkaterv, ülésszünet

28. § (1) A képviselő-testület soros ülésének időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A következő évi munkatervet, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze, a decemberi soros ülésre a polgármester terjeszti elő jóváhagyásra.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a soros képviselő-testületi ülés időpontját,

 a közmeghallgatás időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet,

c) az előadó megnevezését,

(4) A képviselő-testület az év júniusára és júliusára soros ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

29. § (1) A képviselő-testületi soros ülés időpontja a hónap utolsó szerdája.

(2) Az ülést összehívó, indokolt esetben - különösen másik önkormányzat képviselő-testületével tartandó együttes ülés tartásakor, munkanap áthelyezésekor, rendkívüli, nem várt esemény bekövetkezésekor - a munkatervben szereplő időponttól eltérhet.

14. Alakuló ülés

30.§  (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja

meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

31.§  (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.

15. A képviselő-testületi ülés összehívása

32. §  (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést és egy közmeghallgatást tart.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti azt.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Összeférhetetlenségi és a helyi önkormányzati képviselők és polgármester  vagyonnyilatkozatának vizsgálatával foglalkozó Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

33. §  (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

(2) A képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját - a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára az ülés időpontjáig ki kell függeszteni.

34. §  (1) A képviselő-testület soros ülésének összehívása az ülés előtt legalább öt nappal, írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét - soros, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás, nyilvános, zárt -, a tervezett napirendeket, az ülés összehívójának megnevezését és a polgármester - vagy ha más az összehívó, a képviselő-testület – bélyegzőjét

(2) A meghívót valamennyi előterjesztéssel együtt az alábbi, tanácskozási joggal is rendelkezőnek kell megküldeni:

                   a)  polgármester, alpolgármester, települési képviselő,

                   b)  bizottság nem képviselő tagja,

                   c)  jegyző

(3) Az írásbeli előterjesztéseket elektronikus levelezési rendszeren keresztül úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőző 5 naptári nappal kézhez kapják. Ugyaneddig az időpontig a képviselő-testületi tagok valamint az ülésre meghívottak a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót nyomtatott formában kapják kézhez. Ettől eltérni csak kivételes esetben a polgármester előzetes engedélyével lehet.

35. §  (1) Csak a tevékenységi körébe tartozó ügyben rendelkezik tanácskozási joggal, és előterjesztés nélkül meghívót kell küldeni az alábbi személynek, szervezetnek, önszerveződő közösség képviselőjének:

                   a)  Csákberényi  óvoda vezetője

                   b)  Csákberényi Általános Iskola  igazgatója

                   c)  háziorvos, fogorvos, védőnő,

                   d)   a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetője

5. egészségügyi tárgyú napirendi pont esetén a Fejér Megyei Kormányhivatal    

  Móri Járási  Hivatala Járási Népegészségügyi Intézete vezetője, valamint  

  védőnői szolgáltatást   érintő napirendi pont esetében a járási vezető védőnő;

                    f)  a Polgárőrség vezetőjét,

                    g)  a Nyugdíjas klub  képviselőjét,

                    h)  a Sport Egyesület képviselőjét,

                    i)   a Vöröskereszt helyi szervezetének vezetőjét

                    j)  Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetőjét

                    k)  Nefelejcs KKH Egyesület vezetőjét

                    l)  Csákberényért Alapítvány vezetőjét

                    m) a polgármester által megjelölt személyt, vagy szervezetet, akinek jelenléte a

                        napirend tárgyalásához szükséges.

36. §  A nyilvános ülésre szóló meghívót és előterjesztést, előzetes kérelemre, elektronikus formában is meg lehet küldeni.

16. Rendkívüli ülés

37. §  A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő alkalomra is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül.

38. §  A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. Ez esetben az indokot is tartalmazó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

39. §  A polgármester saját hatáskörében is összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

40. §  Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, fax, email, levél, távirat, SMS.

17. A képviselő-testület ülésének vezetése

41. §   A képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester, a levezető elnök által ellátandó feladatok:

                   a)  az ülés megnyitása, bezárása,

                   b)  a határozatképesség megállapítása és annak az ülés alatt folyamatos                 

                        figyelemmel kísérése,

                   c)  napirend ismertetése,

                   d)  az ülés nyilvános vagy zárt jellegének megítélése, a zárt ülés tényének      

                        bejelentése,

                   e)  napirendenként:

                        ea) a vita megnyitása, levezetése, ezen belül hozzászólásra,                          

                             kérdésre, kiegészítésre a szó megadása,

                        eb) a vita összefoglalása,

                        ec) indítvány szavazásra való feltevése,

                        ed) határozati javaslat, rendelettervezet szavaztatása,

                        ee)  a szavazás eredményének megállapítása,

                   f)  az ülés rendjének fenntartása,

                   g)  ügyrendi kérdés szavazásra bocsátása,

                   h)   időszerű kérdésről tájékoztatás nyújtása.

18. A képviselő-testület ülésének rendje

42. §  Az ülés rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester, a levezető elnök                 

gondoskodik, aki a következő intézkedést teheti meg:

1. Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz    

     nem illő, sértő, rágalmazó kifejezést használ, vagy az üléshez méltatlan

      egyéb magatartást tanúsít.

                   b)  Az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita lezárását indítványozza.

                   c)  A hozzászólások időtartamának korlátozását indítványozza.

                   d)  Tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb hatvan percre.

                   e)  A tanácskozás folytatását akadályozó nem várt rendkívüli körülmény, így   

                        különösen áramszünet, rosszullét, baleset, természeti katasztrófa  

                        bekövetkezésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja,amennyiben az

                        nem folytatható a polgármester rendkívüli ülést hív össze.

43. §  (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalnak helyet.

(2) A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés rendjét, méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb öt percben, ha arra a levezető elnök engedélyt ad.

(3) A tanácskozás rendjének, méltóságának megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasítja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezi, szükség esetén karhatalom igénybevételével.

44. § A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni nem lehet.

19. Napirend, sürgésségi indítvány

45. §   (1) A polgármester, levezető elnök terjeszti elő a meghívó szerinti napirendi pontokat.

A polgármester, levezető elnök, települési képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, sürgősségi indítvány beterjesztésével új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

46. §  (1) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, levezető elnök, települési képviselő vagy bizottság tájékoztatást ad a képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, valamint arról, amit a polgármester, levezető elnök, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart.

(2) Napirend előtti hozzászólás keretében döntés nem hozható.

47. § A képviselő-testület soros ülésén napirendi pontként, írásbeli előterjesztés alapján, tárgyalni kell a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, melynek összeállítása a jegyző feladata.

20. Előterjesztés

48. § Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő javaslat - határozati javaslat, rendelettervezet indoklással.

49. §  (1) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell készíteni.

Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A polgármester, levezető elnök kivételesen, alapos indokkal, így különösen: az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, terjedelmi ok miatt, engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek a meghívó kiküldéséhez képest későbbi kiküldését, vagy az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

50. § (1) Írásbeli vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.

(2) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirendi pont.

(3) Kivételes és indokolt esetben, a képviselő-testület döntése alapján, lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. A szóbeli előterjesztés legyen tárgyszerű, lényegre törő, és tartalmazzon döntési javaslatot.

51. § Előterjesztő lehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, a bizottság, bizottsági tag, a jegyző, továbbá - feladatkörében - az önkormányzat közreműködésével fenntartott intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén - feladatkörében - az érintett személy, szervezet, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány, egyesület, önszerveződő közösség.

52. §  (1) A jegyző gondoskodik a meghívók és előterjesztések időben történő kiküldéséről, kézbesítéséről.

(2) A polgármester előzetes engedélye alapján a kiküldendő előterjesztés terjedelme korlátozható, ha a sokszorosítás technikai nehézségbe ütközik, költsége vagy időigénye aránytalanul magas. Erről a tényről a képviselő-testületet tájékoztatni kell azzal együtt, hogy a teljes anyag megismerhetőségét a Közös önkormányzati hivatalban munkaidőben biztosítani kell.

21. Határozati javaslat

53. § A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, a szóbeli előterjesztésben, vagy az ülés vezetője által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat.

54. § A határozati javaslatnak

                   a)  szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés témájához,

1. törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek, pontosan megfogalmazottnak         és  végrehajthatónak kell lennie,
2. szükség esetén rendeznie kell az ugyanabban a tárgykörben esetlegesen          

korábban hozott döntés sorsát - részben vagy egészben történő hatályon kívül  helyezés, módosítás, kiegészítés -,

                   d) pénzügyi kihatás esetén rendelkeznie kell a költségvetési forrásról,

5. végrehajtást igénylő döntésnél a végrehajtási záradékban meg kell jelölnie 

     a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtási határidőt.

22. A tanácskozás menete

55. § A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

                   a)  először az előterjesztő, előadó szóbeli kiegészítést tehet, új információt vagy

                        lényegre törő összefoglalást adhat;

                   b)  az előterjesztőhöz, előadóhoz először a települési képviselő, majd 

                        a tanácskozási joggal résztvevő kérdést, észrevételt, hozzászólást intézhet;

                   c)  a vendégek, a hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai 

                        a napirendhez kapcsolódva - legfeljebb öt percben - hozzászólhatnak, kérdést

                        tehetnek fel, ha erre a polgármester, levezető elnök engedélyt ad.

56. §  (1)  A települési képviselő és a bizottság, a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő.

(2) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában is elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatát, módosító javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(3) A vita lezárását követően, a döntéshozatal előtt, a jegyzőnek kell szót adni, ha jogszabálysértő javaslat, önkormányzati rendelettervezet, vagy működés jelzésére irányuló észrevételt kíván tenni.

57. § (1) A szavazás megkezdéséig a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt, ha azzal az előterjesztő egyetért. Ha az előterjesztő az elnapolással, napirendről való levétellel nem ért egyet, a vitát döntéshozatalig folytatni kell.

58. §  (1) A testületi ülés során, indokolt esetben, így különösen a napirendi ponttal összefüggő egyeztetés lefolytatása, kapcsolódó információk beszerzése, egyéb tájékozódás miatt vagy pihenés céljából, a polgármester, levezető elnök, vagy bármely képviselő javaslatára, a képviselőtestület alakszerű határozattal tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 60 percre.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester, levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

23. Döntéshozatal, szavazás

59. §  (1) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással,  kézfeltartással történik.

(2) A polgármester, levezető elnök először az "igen", majd a "nem", szavazatok számát állapítja meg.

(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi "igen" szavazatot, akkor azt elutasítottnak kell tekinteni, és ezt határozati formában kell megjeleníteni.

60. §  (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról kell határozathozatal nélkül dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.

(2) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

24. Név szerinti szavazás

61. §  A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott "igen", "nem", választ a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

                                                      25. Titkos szavazás

62. §  (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az ülésen megválasztott 3 tagú Szavazat Számláló Bizottság gondoskodik a jegyző, mint jegyzőkönyvvezető közreműködésével.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető nevét, tisztségét és aláírását, a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntések esetén a jelöltek nevét, továbbá a szavazás menetét, a felmerült körülményeket és az eredményt.

63. §  (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző közreműködik.

(2)  A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő települési képviselők számával azonos.

A szavazólapot a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3)  A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

64. §  (1) A szavazás eredményéről a Szavazat Számláló Bizottság elnöke a képviselő-testületnek - az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

(2)  A titkos szavazás szavazólapjai a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

26. Határozathozatal

65. §  (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok évenkénti nyilvántartásának vezetéséről .

(2) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletéért, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésnek a képviselő-testület soros ülése elé terjesztéséért.

(3) A határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A határozatról az érdekeltet értesíteni kell.

27. Önkormányzati rendeletalkotás

66. § Az önkormányzati rendeletet az elfogadásától számított 5 napon belül ki kell hirdetni a 16.§-ban meghatározott helyben szokásos módon 15 napra ki kell függeszteni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

67. § Önkormányzati rendelet megalkotását indítványozhatja

                   a)  a polgármester,

                   b)  a települési képviselő,

                   c)  a képviselő-testület bizottsága,

                   d)  a jegyző.

68. §  (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakszerű - a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés, kodifikáció, követelményeinek megfelelő - előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület döntését követően - az elfogadott módosító indítványokra figyelemmel - az önkormányzati rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

69. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet

1. évenkénti, sorszám szerinti nyilvántartásáról,
2. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról,
3. érintett személyek, szervek, intézmények számára történő megküldéséről,
4. bárki általi megtekinthetőségének biztosításáról a közös önkormányzati            hivatalban.

(2) A jegyző szükség szerint gondoskodik a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletekről rövid, tárgyszerű, lényegre törő, közérthető tájékoztatás nyújtásáról  a Csákberényi Hírekben, a közös önkormányzati  hivatal hirdetőtábláján vagy az önkormányzat internetes honlapján keresztül.

70. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

              a) a fizetési kötelezettségekről

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés

                   végrehajtásáról

              c) szervezet és intézmény alapításáról

              d) helyi adókról

              szóló rendelet tervezetet.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

              a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

              b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt

                  kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

              c) ha az egyeztetés Csákberény Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi,

                  környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.     

(3) Az önkormányzati rendelet tervezetét a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt, az erről szóló előterjesztés képviselők számára történő megküldésével egyidejűleg, közzé kell tenni. A tervezetről - elfogadását megelőzően - bárki írásban véleményt nyilváníthat, melyről a képviselő-testületet a jegyző tájékoztatja.

71. §  Amennyiben az önkormányzatnak önkormányzati rendelet megalkotására bárki javaslatot tesz, arról a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni kell. Az önkormányzati rendelettervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.

29. Jegyzőkönyv

72. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

    a) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1)                     

         bekezdés f-m) pontokat.

    b) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a 

        tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja 

        kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe 

        rögzíteni.

    c) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű        

        eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan  

        szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

    d) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A         

        határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni,

        terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni,         

        hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel

        fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

     f) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen 

        minőségben vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

     a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

     b) egy példány a Községi Könyvtár részére kerül átadásra és ott elhelyezésre.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

                   a)  a képviselő-testületi, bizottsági ülés meghívóját,

                   b)  a jelenléti ívet,

                   c)  az írásbeli előterjesztést, rendelettervezetet mellékleteivel együtt,

                   d) a kihirdetett önkormányzati rendeletet - egységes szerkezetben is -,

                   e)  a képviselői, bizottsági írásbeli indítványt, véleményt,

                   f)  a titkos szavazás jegyzőkönyvét,

                   g)  a név szerinti szavazás jegyzőkönyvét.

73. §  (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv egy - eredeti – példányának munkaidőben a közös önkormányzati hivatalban történő megtekinthetőségéről a jegyző gondoskodik.  

(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről, a képviselő-testület által külön meghatározott díj ellenében, a közös önkormányzati hivatalban másolat kérhető.

74. § A zárt ülés jegyzőkönyve egy példányban készül, egy - eredeti - példánya az irattárba kerül.

A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülésétől elkülönítetten kezeli.

75. §  A képviselő-testület nyilvános üléseiről készült eredeti jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

30. Települési képviselő

76. § (1) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5–10. §-a tartalmazza.

31. Képviselő-testület bizottsága

77. § (1) A képviselőtestület  állandó bizottságai a következők:

1. Összeférhetetlenségi és a helyi önkormányzati képviselők és polgármester    

vagyonnyilatkozatának vizsgálatával foglalkozó Bizottság, létszáma: 3 fő.

2. Szociális és Egészségügyi Bizottság, létszáma: 7 fő.

(2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei a  bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottságok  személyi összetételét a 4. függelék tartalmazza.

(4) A polgármester előterjesztése alapján az alakuló vagy az azt követő ülésen az               Ügyrendi  Bizottság tagjait a képviselő-testület megválasztja.

78. §  Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottságok feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

79. § (1) A bizottsági ülést az elnök, távolléte, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, és a jegyző.

80. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni.

(2)  A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv egy példányban készül, és az  irattárba kerül.

81. § (1) A képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(3)  Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a képviselő-testületnek - előzetesen a bizottság által elfogadott - jelentésben számol be.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

82. § A bizottság működésére a képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

    a)  A bizottsági ülés meghívóját, valamennyi előterjesztéssel együtt, annak ülése előtt   

         három nappal kell kiküldeni a következőknek:

           aa)    bizottság tagja,

           ab)    polgármester,

           ac)    jegyző.

     b) A napirendi ponttal érintett személy, szervezet részére csak a meghívót kell         

          kiküldeni.

     c) A képviselő-testület rendkívüli ülése előtti bizottsági ülés tartása esetén a meghívó

         kiküldéséről és a meghívottak a) pontban foglaltakon túli köréről az ülés összehívója

         dönt.

     d) A bizottsági ülés meghívóját csak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára

         való kifüggesztéssel kell közzétenni.

     e) A bizottsági ülés meghívója tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét - soros,

         rendkívüli, nyilvános, zárt -, a tervezett napirendi pontokat, az ülés összehívójának 

         nevét, a név melletti "s. k." jelölést, tisztségét, a képviselő-testület bélyegzőjét.

83. § (1)  Az állandó bizottság hatáskörét, a bizottságok által benyújtandó, vagy annak állásfoglalásával benyújtható előterjesztések meghatározását, a bizottságok egyéb feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

32. Polgármester

84. § (1) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörében:

                   a) Dönt a közterület-használati engedély kiadásáról.

                   b) Dönt az önkormányzat szociális tárgyú rendeleteiben meghatározott ügyekben

                   c) Engedélyezi a Község címerének, zászlajának használatát.

                   e) Dönt az 1988.évi I. törvény 46.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján az   

                       önkormányzati  közutakra vonatkozó ügyekben  

85. §  (1) A polgármester saját hatáskörében - törvény, önkormányzati rendelet vagy képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában - az önkormányzat és a képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekével, az erről való döntés halaszthatatlan, és hátránytól, kártól óv meg. E hatáskörének gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni.

(2) Jelen rendelet az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti ügyet nem határoz meg.

(3) A polgármester - az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

                   a) hatósági, pályázati ügyekben hiánypótlás megtétele,

                   b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok,

                   c) véleménynyilvánítás területi, központi államigazgatási szervek megkeresésére.

86. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízásban látja el.

Hivatali rendjét az 5. számú függelék tartalmazza.

(2) Tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület legidősebb tagjának, mint korelnöknek adja át.

33. Alpolgármester

87. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - titkos szavazással - egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

34. Jegyző

88. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatkörében

     a) megszervezi a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli

         tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,

     b) gondoskodik a testületek és tisztségviselők munkájának segítéséről, munkájukhoz 

         szükséges feltételek megteremtéséről,

     c) értékeli és ellenőrzi a közös önkormányzati hivatal döntés-előkészítő és végrehajtó 

         tevékenységét,

     d) biztosítja a közös önkormányzati hivatal működési rendjét, fegyelmét,

     e) évente beszámol a képviselő-testületnek a közös önkormányzati    

         hivatal előző évi tevékenységéről

(3) A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén

a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt

köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

35. Csákberényi Közös Önkormányzati Hivatal

89. § (1) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely meghatározza a közös önkormányzat hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét, idejét, szervezeti tagozódását.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódását és ügyfélfogadási rendjét a 2. függelék tartalmazza.

36. Társulás

90. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.

(2) A képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét a 6. függelék tartalmazza.

(3)  A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:

              Vértesalja Önkormányzati Társulás

(4) A Társulás feladat-és hatásköre:

1. Óvodai nevelés, ellátás,
2. szociális étkeztetés
3. házi segítségnyújtás
4. falugondnoki szolgálat  (Söréd településen )
5. gyermekjóléti szolgáltatás

37. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

91.§  (1) Az önkormányzat költségvetését a képviselőtestület két fordulóban tárgyalja.

(2) Az önkormányzat költségvetését és zárszámadását a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg és fogadja el.

(3) Az önkormányzat szakfeladat rendjét szakfeladatainak számát és megnevezését a 1. függelék tartalmazza.

92. § Az önkormányzat a vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.

38. Önként vállalt feladat

93. § (1) A képviselő-testület csak akkor dönthet a törvényben foglalt kötelezőn túli feladatellátásról, önként vállalt feladatról, ha előtte, a polgármester irányításával előkészítő eljárást folytat le. Ennek során - szükség esetén szakértő bevonásával - meg kell határozni az elérendő célt, továbbá vizsgálni kell a feladat több évre vállalható ellátásának jogi, pénzügyi, személyi és technikai feltételeit.

(2)     Az önként vállalt feladat nem sértheti

1. más szervek, önkormányzatok, társulások jogszabállyal alátámasztható    

    érdekét, kizárólagos feladat- és hatáskörét,

                   b)  az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát.

39. Egyéb rendelkezések

94. §  A polgármesteri, képviselői, nem képviselő bizottsági tagi vagyonnyilatkozatokba a közös önkormányzati hivatalban, ügyfélfogadási időben, bárki betekinthet.

95. §  A jegyző felelős

                   a)  a települési képviselők nevének és lakcímének,

                   b)  a bizottságok tagjainak,

                   c)  a képviselő-testület által kitüntetettek és

                   d) a hatályos önkormányzati rendeletek

                   nyilvántartásáért.

40. Záró rendelkezések

96. §  Ez a rendelet 2014. augusztus 1. napján  lép hatályba.

97. §  Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló    2/2014.(II.07.)  önkormányzati rendelet

                 Dr Vécsei László Vilmos                                 Kovácsné Szabó Erika

                             polgármester                                                         jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Csákberény, 2014. augusztus 1.

                                                                                              Kovácsné Szabó Erika

                                                                                                          jegyző