Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (VII.3.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 08. 20- 2022. 10. 28Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (VII.3.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Baracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet szerint, a véleményezésben részt Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért felelős Helyettes Államtitkárság Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi és vízgazdálkodási hatósági jogkörben, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedési Főosztály Útügyi Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Engedélyezési és Szakhatósági Osztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Hajózási Hatósági Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági, Földhivatali, Növény-és Talajvédelmi, Erdészeti Osztály, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal, Fejér Megye Önkormányzata, Martonvásár Város Önkormányzata, Ráckeresztúr Község Önkormányzata, Ercsi Város Önkormányzata, Besnyő Község Önkormányzata, Kápolnásnyék Község Önkormányzata, Kajászó Község Önkormányzata és a Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség
c) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
d) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület.
e) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek a táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztését látványtervvel kell igazolni.
f) Telek be nem építhető része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen épület nem helyezhető el.
g) Sorgarázs: több, azonos vagy külön telken álló, egymás mellé sorolt, egységenként önálló bejárattal rendelkező gépkocsitároló építmény. Nem tekintendő sorgarázsnak a lakóépülettel egy telken épített, a telken elhelyezett lakásokhoz tartozó gépjárműtároló, ha az egységek száma nem haladja meg a lakásszám kétszeresét.
h) Támfal garázs: az épület előkertjében terepszint alatt elhelyezett gépjármű tároló, melynek közterület felöli homlokzata támfalként szolgál. Támfalgarázslegalább 0,5 m vastag földtakarással létesülő önálló építmény.
i) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A telek legnagyobb beépítettsége és az építménymagasság „K” jelölés esetén legfeljebb az övezetre jellemző mértékszámtól + 10 %-al térhet el. A kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást. Telekhatár-rendezés és szabályozás a telek területét legfeljebb 10 %-al változtathatja meg.
2. § A képviselő-testület:
a) az építési övezetek beépítési határértékeit az 1. melléklet szerint állapítja meg,
b) az SZT-1 jelű és M=1:5000 méretarányú belterületi szabályozási tervét, a 2. melléklet szerint állapítja meg,
c) az SZT-2 jelű és M=1:10000 méretarányú külterület szabályozási tervet a 3. melléklet szerint állapítja meg,
3. § A helyi építési szabályzat:
a) 1. függelékét képezi a település műemléki védelem körébe tartozó ingatlanai
b) 2. függelékét képezi a település régészeti területei
c) 3. függelékét képezi a mintakeresztszelvények meghatározása
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség
b) építési övezet, övezet határa és jele;
c) építési hely
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok;
b) műemlék;
c) műemléki környezet;
d) régészeti terület;
e) Országos ökológiai hálózat magterület;
f) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
g) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;
h) felszíni vizek parti sávja
i) vízminőségvédelmi terület
j) belvízzel veszélyeztetett terület
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ;
b) belterületi határ
c) kerékpárút
d) gyalogút
e) javasolt telekhatár
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) Gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.
(2) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Régészeti területek
6. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
4. Műemlék védelem
7. § (1) A település egyedi védett műemlékein és a műemlékek környezetben történő építés esetén, a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
5. Helyi értékvédelem
8. § (1) A településen a külön jogszabályban helyi védetté nyilvánított épületek és műtárgyak részesülnek helyi védelemben.
(2) Helyi védelem alatt álló épület, műtárgy esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. Táj- és Természetvédelem
9. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Védett területen 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
7. Környezetvédelem
10. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Állattartó épületet, kifutó és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
b) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
(4) Gazdasági területen a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes zöldterületet kell létesíteni.
8. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
11. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Baracska település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
(5) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(7) Vízminőségvédelmi területen a keletkező szennyvíz szikkasztása tilos.
9. A levegő védelme
12. § (1) Baracska az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
10. A termőföld védelme
13. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
11. A zaj elleni védelem
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
12. Védőterületek, védőtávolságok
15. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő
d) természet közeli folyó és állóvizek
e) természeti területek
(2) A közüzemi szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 21. § előírásai az irányadók.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
13. Telekalakítás
16. § (1) Telekalakítás –a meglevő telkek telekegyesítése és telekhatárrendezése kivételével - csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek csak ott alakítható ki, ahol a terepadottságok a telek más módon történő megközelítését nem teszik lehetővé.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél. A közforgalom elől el nem zárt magánút legkisebb szélességi méretét egyedileg, a rajta elhelyezendő közmű gerincvezetékek védőtávolságait és helyigényét figyelembe véve kell meghatározni
(5) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(6) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
14. Általános előírások
17. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) szennyvíz és csapadékvíz elvezetés,
c) villamos energia és földgázellátás,
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
15. Vízellátás
18. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A beépítésre szánt területen lakás céljáulszolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
16. Szennyvízelvezetés
19. § (1) A településen az elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kiépített, bővítése lehetséges.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
20. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható
bb) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bc) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a3 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
ab) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
ac) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.
17. Szennyvízkezelés, szennyvízelhelyezés
21. § (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 10 m , kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
18. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
22. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Baracska település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
23. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(3) A parti sávban terepből kiemelkedő létesítmény nem helyezhető el.
(4) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
19. Villamosenergia ellátás
24. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.
(2) A meglevő nagyfeszültségű elektromos hálózatok környezetében építeni csak a védőtávolság figyelembe vételével lehet.
20. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
25. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:
a) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével;
b) kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna;
c) silók, tornyok, továbbá más, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
21. Az építés általános feltételei
26. § (1) Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységeket és azok számát az övezeti előírások tartalmazzák. Ahol a rendeltetési egységek száma nem korlátozott, ott több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartása mellett.
(2) Építési övezetekben a terepszint alatti építményeket építési helyen belül kell elhelyezni. A terepszint alatti beépítés mértéke az építési hely területével azonos is lehet, amennyiben az egyéb övezeti előírások azt lehetővé teszik.
(3) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
27. § (1) Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 15 m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.
(2) A meglevő, jelen rendelet előírásainak nem megfelelő állattartó épületek felújíthatók, azonban bővítésük nem lehetséges.
28. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(3) Melléképület építési helyen belül építhető, kivéve a terepszint alatti építmények és a támfalgarázs.
29. § (1) Belvízzel veszélyeztetett területen az épületek földszinti padlóvonalát a mértékadó belvízszint felett kell kialakítani. Az érintett területen pinceszint nem építhető.
(2) Valamennyi építési övezetben és övezetben elhelyezhetők nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik. Kizárólag e célra kialakíthatóak önálló ingatlanként olyan földrészletek, melyek nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik elhelyezésére szolgálnak, a kialakításkor az adott övezetre vonatkozó előírásokat (telekméret, építési hely, beépítettség, zöldfelületi mutató, valamint az elhelyezhető építmények fajtája és száma) nem kell alkalmazni, a nyomvonal jellegű építmények és azok műtárgyai korlátozás nélkül elhelyezhetők a telkeken.
22. Beépítési mód, beépítési hely
30. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(2) Az előkert mérete és az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell, legyen. Az előkertek mérete által meghatározott építési határvonal és építési vonal indokolt esetben eltérő is lehet.
(3) Saroktelek esetében - amennyiben tömbben kialakult állapot szerint a szomszédos építési telek oldalhatáron álló beépítési módja a közös telekhatárra illeszkedik - a beépítési mód szabadonálló legyen.
(4) Az építési övezetekben az előkert mérete:
a) vegyes és lakó építési övezetben az utcában kialakult, ha ez nem állapítható meg, akkor 5 m ,
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m , kivéve a már beépített telektömböt, ahol az előkert méretét a meglevő épületek homlokvonalának figyelembevételével kell meghatározni.
c) egyéb övezet esetében minimum: 5 m .
(6) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult vagy 4,0 m, vagy
c) az a)-b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben a telektömbben kialakult vagy 6 m .
(7) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen 3,0 m ,
c) az a)-b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m ,
d) gazdasági területen az épületmagasság fele.
(8) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m , kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m , vagy a kialakult állapotnak megfelelő érték,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
23. Beépítésre szánt területek tagozódása
31. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Lk – rövidítéssel jelölt kisvárosias lakóterület;
b) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület;
c) Vt - rövidítéssel jelölt településközpont terület;
d) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi, szolgáltató terület
e) Gip - rövidítéssel jelölt ipari terület,
f) K-sp - rövidítéssel jelölt különleges sportterület;
g) K-tem- rövidítéssel jelölt különleges temető terület;
h) K-Bv- rövidítéssel jelölt különleges büntetésvégrehajtási területterület;
i) K-lov- rövidítéssel jelölt különleges lovasközpont terület;
j) K-mü- rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület;
k) K-közmű- rövidítéssel jelölt különlegesközmű terület;
l) K-e - rövidítéssel jelölt különlegesmegújuló energia hasznosítása céljára szolgáló terület;
24. Kisvárosias lakóterület
32. § (1) Kisvárosias lakóterület Lk jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület
a) lakó;
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve az önálló italbolt és üzemanyagtöltő);
c) egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein két főépület és egy melléképület építhető.
(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) trágyatároló;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
25. Falusias lakóterület
33. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
d) szállás jellegű;
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
f) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein két főépület építhető, melyben főépületenkéntlegfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. A melléképületek száma nem korlátozott.
(4) A két utcára nyíló telkeknél több önálló lakóépület is elhelyezhető, de a 2000 m2-nél kisebb telkeken legfeljebb négyrendeltetési egység építhető. Több önálló lakóépület esetén nem építhető a lakófunkciót kiegészítő funkció számára önálló melléképület, azt a lakóépülettel egy tömbben kell megépíteni.
(5) A 2000 m2-nél nagyobb telkek esetében a beépítési % keretein belül több főépület is elhelyezhető.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket az építési helyen belül a telekhatártól legalább 60 cm telepítési távolsággal kell elhelyezni.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(9) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.
26. Településközpont terület
34. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Önálló lakóépületek a területen elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítetséggel kell ellátni.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő,
b) állattartó építmény
c) trágyatároló, komposztáló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
e) építménynek minősülő antennaszerkezet.
27. Kereskedelmi, szolgáltató terület
35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) a gazdasági tevékenységhez tartozó iroda;
d) gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás és munkásszállás
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
28. Ipari terület
36. § (1) Ipari terület Gip jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület elsősorban a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági rendeltetésű lehet.
(2) Az építési övezetben levő épületek az ipari gazdasági tevékenységet kiszolgáló rendeltetést kiszolgáló tartalmazhatnak
(2) Ipari terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
(5) Gip jelű építési övezetben elhelyezhető állattartó épület.
29. Különleges sportterület
37. § (1) Különleges sport K-sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények (szabadtéri sportpályák, fedett sportlétesítmények, kiszolgáló létesítmények, gazdasági épületek, szabadtéri színpad, szállásépületek) elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, lakó és gazdasági rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
30. Különleges temető terület
38. § (1) Különleges temető K-tem jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
31. Különleges büntetés-végrehajtási terület
39. § (1) Különleges büntetés-végrehajtási terület K-Bv jellel építési övezet, mely elsősorban a büntetés-végrehajtás és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A K-bv területén csak a terület rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges létesítmények építése engedélyezett. Elhelyezhető szállás-, oktatási-, szociális-, gazdasági-, igazgatási- és szállás jellegű épület és szolgálati lakás is.
(3) Az építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) A K-bv építési övezetben a funkcióhoz tartozó egyéb létesítmények (pl: őrtorony stb.) magassági korlátozás nélkül építhető.
32. Különleges lovasközpont terület
40. § (1) Különleges lovasközpont K-lov jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a lótenyésztés, lovassport, lótartás céljára és ezzel összefüggő gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen lótenyésztés, lovassport célját szolgáló állattartó és tároló, ellátó, a lovassporttal összefüggő gazdasági és szolgáltató létesítmények, illemhelyek, porta épület, kiszolgáló épület (mérlegház, büfé, stb..) helyezhetők el.
(3) Az építési övezeteinek építési telkeit részlegesközművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.
33. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
41. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló, gépjavító épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá telkenként egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Az építési övezetben elhelyezett épületek a terület használatával összefüggő egyéb rendeltetést is tartalmazhatnak.
42. § (1) Mezőgazdasági üzemi területen
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 5,0 m .
b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 10,0m)
c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 15,0m)
(2) A K-mü építési övezetben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül építhető.
34. Különleges közmű terület
43. § (1) Különleges közmű K-közmű jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közművesítési létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen közüzemi közműellátás építményei és a közműellátás célját szolgáló ellátó, gazdasági és szolgáltató épületek helyezhetők el.
(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
(4) Az építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
35. Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület
44. §1 (1) Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület K-e és k-e-1 jellel jelölt építési övezetek, melyek energiaparkok és területei.
(2) A K-e és K-e-1 jelű építési övezetekben a kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló épületek helyezhetők el. Elhelyezhető kutató-, oktatási- és az ehhez kapcsolódó energia hasznosítással, fejlesztéssel és kutatással összefüggő rendeltetést tartalmazó épület.
(3) Az építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
35. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
45. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület;
ab) Kök - rövidítéssel jelölt kötöttpályás közlekedési terület
b) Zöldterület, ezen belül:
ba) Z-kk - rövidítéssel jelölt zöldterület – közkert
bb) Z-kp - rövidítéssel jelölt zöldterület – közpark
c) Erdőterület, ezen belül:
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi erdő terület;
cb) Eg - rövidítéssel jelölt gazdasági célú erdő terület;
cc) Ek - rövidítéssel jelölt közjóléti erdő terület
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül:
da) Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület;
db) Mk - rövidítéssel jelölt kertes mezőgazdasági terület
e) V - rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület;
f) TK - rövidítéssel jelölt természetközeli terület;
g) Különleges beépítésre nem szánt terület, ezen belül:
ga) Kb-re – rövidítéssel jelölt rekreációs terület;
gb)2 Kb-En rövidítéssel jelölt megújuló energia hasznosítás céljára szolgáló terület
36. Közlekedési területek általános előírásai
46. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
(4) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.
(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
37. Zöldterületek általános előírásai
47. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk jellel jelölt övezet, közpark a Z-kp jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kk és Z-kp övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
(3) Z-kk és Z-kp övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 6,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.
38. Erdőterület
48. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
49. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépíthető legkisebb telekterület: 1 ha ( 10 000 m2 )
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legfeljebb 0,5 %, de maximum 300 m2 alapterülettel telkenként
d) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m
50. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület az Ek jellel jelölt övezet, mely elsősorban a közjóléti erdőhasználattal összeegyeztethető épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A közjóléti rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Beépítettség legfeljebb 5 %,
c) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m
39. Általános mezőgazdasági terület
51. §3 (1) Az Má-1 és Má-3 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má-1 és Má-3 jelű övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
d) lakó építmény.
(3) Má-1 és Má-3 jelű területen nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
(4) Má-1 és Má-3 jelű övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) lakóépület legfeljebb 200 m2 hasznos alapterületű lehet, mely csak gazdasági épület megléte esetén építhető
b) a beépíthető telek szélessége legalább 30 m,
c) a kialakítható új telek területe legalább Má-1 övezetben 1,0 ha (10 000 m2), Má-3 jelű övezetben 0,5 ha (5000 m2). A telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett.
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %
f) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
g) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m, az épületmagasság legfeljebb 7,0 m.
(5) Az országos ökológiai hálózattal érintett földrészletek esetében az épületeket az ökológiai hálózattal nem érintett területrészén kell elhelyezni.
52. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
(3) Az övezetben építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.
(4) Az övezetben tájidegen létesítmény, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.
(5) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, he a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(6) korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) 1500 m2 telekméretig épület nem építhető, a 1500 m2-t meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 2 % lehet.
b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
c) a beépíthető telek szélessége legalább 40 m ,
d) a kialakítható telek területe legalább 2,0 ha ( 20 000 m2 ), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
e) a beépítés módja szabadon álló,
f) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m ,
g) az épületmagasság legfeljebb 5,0 m .
h) különálló lakóépület és nagy létszámú állattartó telep az övezetben nem építhető.
53. § (1) Az általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében 3%-os beépíthetőséggel a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
(2) Birtokközpont központi telke Má-1 övezetbe tartozó telken létesíthető.
40. Kertes mezőgazdasági terület
54. § (1) A kertes mezőgazdasági terület az Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.
(2) Mk övezetben az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezhető építmények:
a) kertészeti termelés építményei;
b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.
(3) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 3 %-os beépítettséggel helyezhető el. A lakóépület épületmagassága legfeljebb 6,0 m , legnagyobb hasznos alapterülete legfeljebb 150 m2 lehet.
(4) Kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezet
a) a telek beépítettségének mértéke gazdasági épület építése esetén legfeljebb 3%, lakóépület építése esetén legfeljebb 1,5 %. Az önálló lakóépület legnagyobb hasznos alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.
b) a beépítés módja szabadon álló,
c) az előkert legalább 10 m ,
d) az oldalkert legalább 3 m ,
e) az épületmagasság legfeljebb 5,0 m ,
f) állattartó telep nem létesíthető
45. Vízgazdálkodási terület
55. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:
a) a patakok, tavak-tározók medrei
b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából meghatározott szélességű parti sávok
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben
d) a felszíni vízfolyások hullámterei
e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)
(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezete
(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.
(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
(6) Az övezet telkein legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, 6,0 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
46. Természetközeli terület
56. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt
a) mocsár
b) nádas
c) sziklás területek területei
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.
47. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület
57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület a Kb-re jellel jelölt övezet, mely elsősorban a pihenéshez, rekreációhoz tartozó fejlesztések céljára szolgáló terület.
(2) Az övezet területén a pihenéssel és rekreációval összefüggő sport-, szállás-, szolgáltató- és ellátó, valamint a terület rendeltetését kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.
(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke 10 %
e) legnagyobb megengedhető épületmagasság: 8 méter
48.4 Különleges beépítésre nem szánt megújuló energia hasznosítás céljára szolgáló terület Kb-En
57/A. § (1) A megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló Kb-En jellel jelölt övezet, melybe a tervezett napelemparkok területei tartoznak.
(2) Az övezetben kizárólag a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló és a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A megengedett legnagyobb beépítettség 5 %, az épületmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. A kialakítható legkisebb telekterület 5000 m2.
(4) A Kb-En jelű övezetben legfeljebb 50 MW csatlakozási teljesítményt el nem érő napelempark létesíthető.
(5) A szabályozási terven jelölt naperőmű létesítésének korlátozásával érintett területen napelem nem helyezhető el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. § (1) E rendelet 2019. augusztus 2-án lép hatályba
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban levő ügyben e rendelet a kérelmező fél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
(3) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének, Baracska Község helyi építési szabályzatáról szóló 15/2005.(IX.28.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. 1. |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|||||||
1. 2. |
Az építési övezet |
A beépítés módja |
A kialakítható telek legkisebb szélessége |
A kialakítható legkisebb telek-terület |
A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
A megengedett legnagyobb épület-magasság |
A legkisebb zöldfelület mértéke |
|||||||
1. |
Kisvárosias lakóterületek |
|||||||||||||
1. 4. |
Lk |
K |
K |
K |
40 |
6,0 |
20 |
|||||||
1. |
Falusias lakóterületek |
|||||||||||||
1. . |
Lf-1 |
O |
16 |
600 |
30 |
5,0 |
50 |
|||||||
1. . |
Lf-2 |
O |
16 |
700 |
30 |
5,0 |
50 |
|||||||
1. |
Lf-3 |
O |
20 |
800 |
30 |
6,0 |
50 |
|||||||
1. |
Lf-4 |
K |
16 |
K |
30 |
5,0 |
50 |
|||||||
1. Településközponti vegyes területek |
Településközponti vegyes területek |
|||||||||||||
1. 14 |
Vt-1 |
SZ |
16 |
800 |
30 |
6,0 |
40 |
|||||||
1. 16 |
Vt-2 |
SZ |
16 |
800 |
30 |
10,0 |
30 |
|||||||
1. 7. |
Vt-3 |
K |
- |
K |
K |
K |
K |
|||||||
1. |
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek |
|||||||||||||
1. |
Gksz-1- |
SZ |
20 |
10000 |
40 |
14,0 |
40 |
|||||||
1. |
Gksz-2 |
SZ |
20 |
1000 |
30 |
8,0 |
40 |
|||||||
20. Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület |
Általános gazdasági terület |
|||||||||||||
1. |
Gip |
Sz |
- |
10000 |
30 |
6,0 |
40 |
|||||||
1. Különleges területek |
Különleges beépítésre szánt területek |
|||||||||||||
1. |
K-sp |
SZ |
20 |
10000 |
10 |
7,0 |
40 |
|||||||
1. |
K-tem |
SZ |
2000 |
10 |
7,5 |
40 |
||||||||
1. |
K-Bv |
Sz |
K |
K |
40 |
10,0 |
40 |
|||||||
1. |
K-lov |
SZ |
- |
5000 |
25 |
8,0 |
40 |
|||||||
1. |
K-mü-1 |
SZ |
50 |
10000 |
30 |
7,5 |
40 |
|||||||
1. |
K-mü-2 |
SZ |
20 |
1000 |
40 |
7,5 |
25 |
|||||||
1. |
K-közmű |
SZ |
- |
- |
30 |
8,0 |
25 |
|||||||
1. |
K-e |
SZ |
16 |
5000 |
30 |
8,0 |
40 |
|||||||
31. |
K-e-1 |
SZ |
- |
1000 |
40 |
8,0 |
40 |
|||||||
2. melléklet
1. függelék
Műemlékvédelem alatt álló építmények |
||||
törzsszám |
azonosító |
cím |
név |
védelem |
1694 |
22039 |
Templom utca 27. |
Református templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
1694 |
3566 |
Templom utca 27. |
Református templom |
Műemlék |
2. függelék
Lelőhely azonosító |
Lelőhely neve |
Lelőhely jellege |
Lelőhely kora |
Helyrajziszámok |
|---|---|---|---|---|
21596 |
Gellért Tanya |
temető |
kora Árpád-kor |
032/27 |
21599 |
Homokbánya |
avar kor |
szórványlelet |
2557, 2664/1, 2556, 2555, 2554, 2594, 2572, 2573, 2577, 2578, 2580, 2575, 2553, 2571, 2574, 2579, 2610, 2609, 2576, 2620, 2613, 2621, 2612, 2619, 2618, 2611, 2664/2, 2614, 2617, 0154/1, 0154/2 |
21603 |
Olajvezeték |
szórványlelet |
bronzkor |
2511, 2474, 2510, 2512, 2473, 2472, 2513, 2519, 2471, 2396, 2469, 2468, 2388, 2391, 2384, 2389, 2514, 2367, 2370, 2369, 2377, 2371, 2368, 2366, 2383, 2382, 2385, 2363, 2362, 2372, 2373, 2364, 2358, 2365, 2390, 2381, 2518, 2517, 2516, 2386, 2387, 0155/9, 2515, 2470, 2475, 2467 |
3. függelék
A 44. § a Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § g) pont gb) alpontját a Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 51. § a Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 48. alcímet (57/A. §) a Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.