Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 28. § (1) bekezdés c. pontjában és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazása

1.§

E rendelet előírásait Szabadhídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

2. Mellékletek

2.§      

Jelen rendelet mellékletei: 

1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Helyi területi védelem – helyi védelem alatt álló terület lehatárolása
3. melléklet: Helyi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája
4. melléklet: Településképi véleményezés – kérelem
5. melléklet: Településképi bejelentési tervdokumentáció – kérelem

3.  Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2.§ 1b. Pontjában meghatározott fogalom

2. Cégtábla: A cég nevét vagy egyéb adatait is feltüntető tábla.
3.  Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely a lakosság és a településen tartózkodók részére           közérdekű információt biztosít.
4. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas világító reklámberendezés
5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz vagy információk tárolására is alkalmas berendezés, amely                      kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
6. Megállító tábla: általában mozgatható, mobil hirdetőtábla, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény elé a                  közterületre kihelyezett egy vagy kétoldalú hirdető tábla.
7. Molinó: építményen vagy építmények, illetve fák vagy oszlopok között kifeszített, rögzített írásos vagy képi információt          tartalmazó reklámhordozó.
8. Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi, valamint közművelődési célok elérését segítő                    egységes felépítésű táblacsoport.
9. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott,                          elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások közzétételére szolgáló,        közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

4. A helyi védelem fajtái

4.§

(1) A helyi védelem fajtái a területi és az egyedi védelem.

(2) A területi védelem hatálya alá tartozó területek lehatárolását jelen rendelet 1. melléklete, a helyi területi védelem alatt             álló területek lehatárolását jelen rendelet 2. melléklete, az egyedi védelem alatt álló épületeket, építményeket jelen                 rendelet 3. melléklete rögzíti.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint a védettség megszüntetése

5. §

(1)   Helyi területi védelem alá helyezhető bármely településképi szempontból meghatározó terület.

(2)   Helyi egyedi védelem alá helyezhető bármely épület, építmény, köztárgy (közhasználatra szolgáló művészeti,                         kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút és egyéb műtárgy továbbá utcabútor) egészét vagy meghatározott részét,                       amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti értelemben a település karaktere                                       szempontjából meghatározó jelentőségű.

(3)  Helyi egyedi védelem kiterjedhet továbbá táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,                                növényzet-együttesre.

(4)  A helyi területi és egyedi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére javaslatot tehet:

      a) polgármestert, a képviselő-testület tagja,

      b) bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

      c) a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány.

(5)  A javaslatot írásban a polgármesterhez kell benyújtani.

(6)  A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell:

      a) helyi egyedi védelem alá helyezés esetén:

          aa) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi                                          védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

          ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól  értelmezhető                                                  fotódokumentációt;

          ac) növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírást;

          ad) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot;

          ae) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;

          af)  a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

     b)  helyi területi védelem alá helyezés esetén:

          ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indoklása,

          bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges                                          léptékű térkép.

(7) A helyi egyedi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

     a)  a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a                                  terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

     b)  a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;

     c)  a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(8) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha 

     a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;

     b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;

     c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;

     d) a védett érték magasabb védettséget kap;

     e) a védett érték állagában, tartószerkezetében helyrehozhatatlan károk keletkeznek.

(9) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik, melynek részletes tartalmi követelményei az                               alábbiak:

     a) a védett építmény pontos helye (utca, házszám, hrsz.),

     b) a tulajdonosnak, kezelőjének vagy használójának neve,

     c) helyszínrajz M=1:500 léptékben;

     d) a védelem alá helyezés rövid szakmai indoklása, történeti kutatási dokumentáció;

     e) felmérési műszaki dokumentáció,

     f) fotódokumentáció;

     g) az építmény rendeltetése, a használat módja,

     h) növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja;

     i) egyéb megjegyzés.

6. §

(1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

     a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

     b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

     c) az 5. § (4) bekezdés b) pontjában rögzített javaslattevőket.

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat                                 honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben                               meghatározott érdekelteket.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban                                     észrevételt tehetnek.

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat-      ról szóló előterjesztésben               szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (1)           bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.

(2) A Képviselő-testület a 5. § (5) vagy (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú javaslat alapján e rendelettel,                  illetve e rendelet módosításával  - amennyiben települési főépítészt alkalmaz, akkor a települési főépítész                              szakvéleménye alapján - dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben                             meghatározott érdekelteket.

(4)  A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes        megjelenésű táblával jelölhető meg.

(5)  A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki. A        tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata. Amennyiben a helyi védelem megszűnik, a tulajdonos köteles          a táblát eltávolítani.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

8. §

(1) A védett érték megőrzése, karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek meg felelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel         a hely védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.

(4) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor,           ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges                 bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9. §

(1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe           bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

10. §

(1) Az önkormányzat a jelen rendelet 2. számú mellékletében szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek,                           építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulásához az                 önkormányzat által az államháztartáson kívülre nyújtott pénzeszköz-átadások szabályozását meghatározó                             önkormányzati rendeletben foglaltak szerint igényelhet támogatást az ingatlan tulajdonosa.

(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja.

11.§

(1) A jelen rendeletben előírt településképi követelmények alkalmazását és a helyi védett érték karbantartását, példaértékű          felújítását az alábbi módon ösztönözheti az önkormányzat:

      a) önkormányzati elismerést megszövegező tábla elhelyezése;

      b) arculati verseny meghirdetése, lebonyolítása;

      c) a megvalósult jó példa bemutatása a Településképi Arculati Kézikönyvben;

      d) pénzbeni díjazással, amennyiben erre az éves költségvetésben keretet biztosíta-    nak.

(2) A pontos feltételekről – a pénzügyi lehetőségek függvényében a mindenkori költségvetésben dönt a Képviselő-testület.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12.§

(1) A 2. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek (továbbiakban: védett épület) hagyományos                     építészeti tömegét, tetőformáját meg kell tartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a                 nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél, 

     a) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

     b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén                     lehetőleg az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

         ba) a homlokzat felületképzését;

         bb) a homlokzat díszítő elemeit;

         bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

         bd) a lábazatot.      

(3) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították         át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás       során azt

     a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

     b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel   és azt következtetésekkel sem lehet             valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelő- en megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú                                         épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4) Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a védelmet nyilvántartó lap iránymutatásai szerint       kell eljárni. 

(5) A helyi védett épület anyaghasználata során az alábbiakat kell betartani:

     a) homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kő, fa, üveg, vakolat .

     b) a fal színezésénél pasztell színeket kell alkalmazni, kerülendők a rikító, a településképet zavaró színek használata.

     c) a tető anyaga hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a                             vörösesbarna ill. természetes zöld árnyalataiban), korcolt lemezfedés (vörös, vörösbarna színben), bitumenes zsindely          (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben)

     d) a kerítések, kapuk anyaga illeszkedjen az épülethomlokzati anyagokhoz;

(6) Az épületnek nem minősülő helyi védett építmények felújításánál lehetőleg az eredeti anyaghasználatot meg kell őrizni,         vagy ha ez nem lehetséges, az eredetihez hasonló anyaghasználattal, díszítéssel és megjelenéssel kell a felújítást                 elvégezni.

(7) A helyi védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő tevékenységhez kapcsolódó           cégér és felirat alakítható ki legfeljebb 0,5 m2 méretben, a homlokzathoz igazodó módon.

(8) Helyi védett épület bontására csak a védettség 5.§ (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

10. A helyi védelem alatt álló területen vagy értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

13.§

(1) Parabolaantennát, gépészeti szerelvényt, klímaberendezést, egyéb berendezések szellőzőnyílását szomszéd telkére             oldalhatáron álló beépítési mód esetén, valamint az épület utcai homlokzatára nem lehet elhelyezni, azokat csak                   rejtetten, illetve megfelelő taka rással lehet elhelyezni – kivéve, ha igazoltan nincs más műszaki megoldás.

(2) Villanyóra szekrény: a nyílászárókkal harmonizálva létesíthető.

(3) Égéstermék elvezetésére szerelt kémény csak megfelelő takarással helyezhető el, látható helyen csak falazott                       burkolattal építhető – kivéve, ha igazoltan nincs más műszaki megoldás.

(4) A kéményt a tetőn kívül vakolt megjelenéssel és a helyi hagyományokhoz igazodó tagolt fejezettel kell kialakítani.

(5) Gázvezeték, gázóra utca felöli homlokzati falra nem telepíthető – kivéve, ha igazolhatóan nincs más műszaki megoldás.

(6) Napelem, napkollektor helyi védett épületen

     a) az utcafronti oldalon csak más műszaki lehetőség hiányában;

     b) az utcafront közelében lévő oldalakon pedig csak tetősíkban, az ingatlannal határos közterületről kevésbé látható                   módon helyezhető el.

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó  építészeti követelmények

14. §

(1) Az önkormányzat az 1. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból  meghatározó területeket jelöli ki:

a) Lakóterületek,

b) Pélpusztai lakóterület

c) Gazdasági, üzemi területek

d) Zsidóhegy

e) Sió csatorna és környezete

f) Külterület

(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Szabadhídvég területén:

a) műemlék telke,

b) műemléki környezet,

c) régészeti lelőhely területe,

d) országos ökológiai hálózat – magterület,

e) országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,

f) országos ökológiai hálózat – puffer terület

g) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,

15. §

(1) A 14. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott Lakóterületek településrészen az új épületeket, építményeket a                 meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult                         jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék

(2) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.

(3) A főépületek tetőfedése nád, hagyományos cserép, betoncserép, korcolt lemezfedés, bitumenes zsindely, természetes         pala (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően vörös, vörösesbarna, természetes zöld, szürke és fekete                               árnyalatokban); a tető hajlásszöge – a helyi védett terület kivételével – 30-45^o közötti lehet.

(4) Helyi védett területen a tető hajlásszöge 35--45^o közötti lehet.

16. §

(1) A 14. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Pélpusztai lakóterület településrészen az új épületek telepítésénél a           meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2) Lakóépületek esetében a 16.§ (2)-(3) bekezdések alkalmazandók.

17. §

(1) A 14. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott Gazdasági, üzemi területek település részen az alábbi előírások                 érvényesek:

(2) A területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – nád, hagyományos cserép,                 betoncserép, korcolt lemezfedés, bitumenes zsindely, természetes pala (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően               vörös, vörösesbarna, természetes zöld, szürke és fekete árnyalatokban); a tető hajlásszöge – a helyi védett terület                 kivételével – 30-45^o közötti lehet.

(3) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve                     formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl.LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is                 építhetők.

18. §

A 15. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott Zsidóhegy településrészen az alábbi elő írások alkalmazandóak:

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadonálló beépítési                móddal

b) a tető hajlásszöge 35-45^o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád vagy zsupszalma. c) a területen fémlemez, műanyag, azbesztce-  ment (pala) építőanyagok falazati és héjazati anyagként nem alkalmazhatók.

d) táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

19. §

A 14. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott Sió-csatorna és környezete településrészen az alábbi előírások alkalmazandóak:

a) az ökológiai hálózatba magterületként besorolt terület és a hatályos településrendezési tervben helyi természetvédelmi          területbe javasolt területen a természetközeli állapot megőrzendő, fenntartandó.

b) mezőgazdasági területen új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti                      elhelyezéssel lehetséges, egyéb közművezetékek és   műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart          módon helyezhetők el.

c) táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

20. §

(1) A 14. § (1) bekezdés e) pontban meghatározott Külterület településrészen az alábbi elő    írások alkalmazandóak.

(2) Általános mezőgazdasági területen

a) tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b) az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – nád, hagyományos cserép, betoncserép,              korcolt lemezfedés, bitumenes zsindely, természetes pala (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően vörös,                          vörösesbarna, természetes zöld, szürke és fekete árnyalatokban); a tető hajlásszöge – a helyi védett terület kivételével –      30-45^o közötti lehet.

c) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve

    formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is                építhetők.

21.§

(1) A 14.§ (2) bekezdés g) pontja szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelt területeken:

     a) Új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a                 tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

     b) Új épületek telepítésénél a meglévő környezethez és terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással illeszkedni kell.

(2) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti                           galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(3) Külterületi közutak mentén fasorok telepítése, általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területen fásítás csak         tájhonos fafajokkal történhet.

(4) Az erdőtelepítések során csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a             természetközeli elegyes erdőállományok kialakítására

(5) Vízfolyások külterületi szakaszának rendezése csak természetszerűen történhet a környezetükben lévő természeti                  területek sérelme nélkül.

IV. FEJEZET

REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE

VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre  vonatkozó településképi követelmények

22.§ 

(1) Korlátozott használatú és kertes mezőgazdasági területen, valamint erdőterületen 1 m2-nél nagyobb felületű önálló               reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(2) A település belterületén új óriásplakát nem helyezhető el.

(3) A 13.§ (2) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt kiemelt területeken reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Közterületen a lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító táblarendszer, térkép vagy más jelzés a helyi               egységes információs rendszerhez igazodó megjelenéssel helyezhető el.

(5) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan és az               épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(6) A hirdető berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos                   ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.

(7) Önkormányzati Információs hirdetőtábla az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére          létesíthető:

      1) az önkormányzati működés körébe tartozó információk;

      2) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

      3) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

      4) idegenforgalmi és közlekedési információk;

      5) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk, további, gazdasági reklámnak nem              minősülő közérdekű információk;

      6) hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdető táblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve                      elhelyeztette, legkésőbb annak hatálya lejártát követő 5 napon belül,

      7) hirdető berendezésekként mindenki csak egy hirdetést helyezhet el,

      8) tilos addig a hirdetést felülragasztani, amíg az hatályban van.

      9) az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmad vehető igénybe reklám közzétételére, felületének                legalább egyharmad a 5) pont szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(8) Hideg színhőmérsékletű fényforrás (neon, halogén, lézer fény), vibráló, pulzáló fényjelenség, fényreklám nem                         alkalmazható.

(9) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem             takarhat el.

(10) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve                           fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(11) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, hirdetőberendezés, cég-, címtábla, cégér               nem helyezhető el.

(12) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklám   hordozót, cég-, címtáblát,                 cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania vagy fel kell újítania. A felújítást követően az új településképi             előírásoknak meg kell felelni.

(13) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú megállító tábla helyezhető            el a közterületen. Ennek elhelyezését az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezi.

(14) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra -                             épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó         tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára. Ennek elhelyezését az ön                 kormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezi.

13. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

23.§

(1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó                     településképi követelmények az alábbiak:

     a) Közműlétesítmények lehetőleg terepszint alatt létesüljenek, de minden esetben ta-kartan és a tájba illesztést szolgáló           igényes kialakítással, színezéssel, növényzettel.

     b) Ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket           és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös                       oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak             kivitelezni.

     c) Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése a                         meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes rendszer igénybevételével is lehetséges.

     d) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét,               az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazod-va kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt                     homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

     e) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

     f)  Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák)                         közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint                   egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve ha igazoltan                 nincs más műszaki megoldás.

     g) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító                   berendezés az épület közterületi látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki                         szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

     h) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:

ha) ökológiai hálózat részét képező magterületen,

hb) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,

(2) Adótorony, távközlési magasépítmény csak általános mezőgazdasági területen tájesztétikai vizsgálattal megalapozott           látványterv alapján létesíthető a belterülettől, meglé vő és tervezett beépítésre szánt területektől legalább 200 m                     védőtávolság biztosításával.

(3) A település belterületén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas                   területként csak a meglévő antennaépítmények vehetők igénybe.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

14. Település-védelmi tájékoztatás és  szakmai konzultáció szabályai

24. §

(1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha                               önkormányzati  főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi                     követelményekről.

(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy egyedi esetekben a   helyszínen is lefolytatható.

15. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

25. §

(1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni

a) új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő            építési munkát is.

b) a helyi védett területen minden meglévő lakó- és melléképületet illetve minden helyi védett épületet érintő külső        átalakításhoz, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja

    ba) a beépítés telepítési módját,

    bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,

                 bc) az építmény tömegformálását,

                 bd) az építmény homlokzat kialakítását.

                 be) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.

c) egyéb területen 100 m2 feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén.

(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, előzetesen                 vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen    rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) Az önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

a) a tulajdonos telkén településképet rontó állapot jött létre,

b) a hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonos a 22.§ (12) bekezdésben              megadottak szerint nem távolította el.

(4) A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

16. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

26. §

(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az engedélyezési eljárást megelőzően – a (2) bekezdés szerinti                kivétellel – az alábbi esetekben:

      a) helyi védett területen fekvő, illetve helyi védett épületeket érintő, építési engedélyhez kötött építési munkák esetében;

      b) gazdasági terület kivételével minden építési övezetben:

ba)    minden 200 m2 alapterületnél nagyobb,

bb)   minden 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú épület elhelyezése esetében;

      c) gazdasági területen:

                 ca)     minden 200 m2 alapterületnél nagyobb,

                 cb)    minden 6,5 m-nél magasabb építménymagasságú létesítmények elhelyezése esetében.

      d) a település területén 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése esetén.   

(2) A településképi vélemény a főépítész álláspontján alapul.

17. A településképi véleményezési eljárás szempontjai

27. §

(1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

     a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;

     b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, fejlesztésének lehetőségeit;

     c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

         ca)  biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés,                    bővítés megvalósíthatósága

        cb)   a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. 

 (2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell,            hogy:

      a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint                        átalakuló épített környezethez;

      b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának                    sajátosságaival;

      c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései,                        tartozékai elhelyezésére, továbbá  

      d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a                          domináns környezet adottságaihoz. 

(3) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-                 részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a           meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

18. A településképi véleményezési eljárás szabályai

28.§

(1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal         kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 4. melléklete szerinti kérelem minta alapján       terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

19. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

29. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében,

b) ha a meglévő lakórendeltetés megváltozása történik, illetve lakó rendeltetésre történő változtatás esetén. 

c) a helyi védett épületen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek utcafronti kerítésére, kerítéskapujára        vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cég- és címtábla, információs  berendezés elhelyezése esetén.

d) reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén.

20. A településképi bejelentési eljárás szabályai

30.§

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a                 bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 5. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú                           dokumentációt kell mellékelni.

(2) A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára                   alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje: a kiadmányozástól számított egy év. 

VIII. FEJEZET 

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

21. A településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság

31. §

(1) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester

            a) helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota,                  vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, ha:

   aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

   ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

   ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja,

   ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg,                         hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

   ae) a telek szabad területét nem a terület felhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon              használják,

    af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak             megfelelően rendben tartva, bekerítve,

b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha        annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, ha:

    ba) műszaki állapota nem megfelelő

    bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

    bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,

    bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

    be) bejelentés nélkül helyezték el,

    bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a település-képben.

c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület létesítése esetén, akkor

                 ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

                 cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,

                 cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul           meg.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az (1) bekezdésben meghatározott           szabálytalanságot tartalmazó ingatlan tulajdonosának.

(3) A Polgármester a szabálytalanság észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást.

(4) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi             bírságot szab ki, amelynek összege

a)        településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

           10000 - 100 000 forint,

b)        a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén

           10000 - 200 000 forint,

c)        a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén

           10000 - 500 000 forint,

d)        településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén

           100.000 - 1 000 000   forint.

(5) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli

a)        a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,   helyreállításával                             kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)        a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)        a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)        a jogsértő állapot időtartamát,

e)        a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)         a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint 

g)        a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6)       A településképi kötelezés keretében előírt feladatok végrehajtásának elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapotot meg nem szüntetik.

IX. FEJEZET 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba léptető rendelkezések

32. §

(1)       E rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

(2)       Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell al-     kalmazni.

                          Pap László s.k.                                                      Dr. Tóth Andrea s.k.

                        Polgármester                                                              jegyző

Kihirdetve:

Szabadhídvég, 2018. június 6.

                                                                       dr. Tóth Andrea s.k.

                                                                              jegyző