Rábatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (XI. 1.) önkormányzati rendelete
RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
Hatályos: 2016. 08. 09- 2017. 11. 16Rábatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (XI. 1.) önkormányzati rendelete
RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
2016.08.09.
Rábatamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Rábatamási község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, 1,00 m szintet meghaladóan terepet rendezni, épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.
(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező következő szabályozási szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni:
SZ-K jelű |
Külterületre vonatkozó szabályozási tervlap |
TÉR-T-REND Kft, 2003 |
SZ-B jelű |
Belterületre vonatkozó szabályozási tervlap |
TÉR-T-REND Kft, 2003 |
SZm-1 jelű |
A belterületi szabályozási tervet módosító tervlap |
TÉR-T-REND Kft, 2003 |
SZm-2 jelű |
A Külterületi szabályozási tervet módosító tervlap |
TÉR-T-REND Kft, 2003 |
Szabályozási elemek
2. § (1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, kivéve a (3) bekezdésben szereplő esetet.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) bel- és külterület határa,
b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,
d) területfelhasználási egység határa,
e) építési övezet, övezet határa és előírásai,
f) helyi védett területek határa, és azokra vonatkozó előírások,
g) helyi védőterületek határa, és azokra vonatkozó előírások,
h) kötelező fásítás, beültetési kötelezettség,
i) sajátos jogintézmények határvonalai.
(3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdon viszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a változás az érintett telkek összterületének legfeljebb 15%-át érintik, valamint a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek.
(4)
Sajátos jogintézmények
3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven az Étv. el őírásai szerint alkalmazott településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények a következők:
a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.
b) Beültetési kötelezettség: A szabályozási terv építési övezetbe sorolt ingatlanokon a telek egy részére növénytelepítés kötelezettségét írja elő. A növénytelepítést három szintű (gyep, cserje, lombkoronaszint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60%-án cserjék, lombos és örökzöld fák telepítendők.
Fogalom meghatározás
4. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak értelmezendők:
a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.
c) Rendezett telek: a szabályozási vonallal érintett telekalakításának végrehajtása az építési jog feltétele.
Telekalakítás általános szabályai
5. § (1) Új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.
(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.
(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás csak akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
(4) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.
(5) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a domborzati viszonyok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások indokolttá teszik.
(6) Telekcsoport újraosztással kialakuló új telekszerkezet esetén a terület egészére telekalakítási tervet kell készíteni.
(7) Lakóterületen belül nyeles telek nem alakítható ki.
Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó
általános előírások
6. § (1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.
(2) A belterületen, meglévő telkek esetén a csatornahálózat kiépítéséig új épületet csak megfelelő zárt, vagy szakszerű közműpótló berendezés megléte vagy létesítése esetén lehet elhelyezni (szikkasztani tilos).
(3) Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével az illeszkedés elve alapján a következő:
a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos épület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, ha ez egyértelműen nem állapítható meg, akkor 3,0 m-ben kell megadni.
b) Az oldalkert szélessége:
- szabadonálló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,
- oldalhatáron álló beépítési módnál: az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, de az övezetben előírt építménymagasságnál, kialakult helyzetben 4,5 m-nél kisebb nem lehet.
- zártsorú beépítési módnál: az épület elhelyezésére szolgáló építési sáv 20,0 m, (az egyik oldalon oldalkert tartható). Az épület a meglévő állapothoz igazodóan oldalhatáron állóan is elhelyezhető. Az oldalhatáron álló épületrésznél a csatlakozás lehetőségét biztosítani kell (pl.: tűzfalképzés). A csatlakozás mélysége legalább 10,0 m legyen.
c) a hátsókert mélysége ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 10,0 m, a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 25,0 m, 65 m-nél mélyebb telek esetén 35 m legyen.
(4)
(5)
(6)
(7)
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A település közterületein elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés A/2-es méretig,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélőfülke.
(2)
A szabályozási terv területfelhasználási egységei
8. § (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:
a) |
Lakóterületek: |
|
falusias lakóterület |
Lf-1-Lf-4, |
|
b) |
Vegyes területek: |
|
településközpont vegyes terület |
Vt-1, Vt-2, |
|
c) |
Gazdasági területek: |
|
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület |
Gksz-1, Gksz-2 |
|
mezőgazdasági telephelyek területe |
Gm-1, Gm-2 |
|
d) |
Különleges területek: |
|
temető területe |
Kt |
|
külszíni bányaterület |
Kb |
|
szennyvízkezelési terület |
Ksz |
(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:
a) |
Közlekedési és közműterületek: |
|
Közút területe |
Köu |
|
Kötöttpályás közlekedés (vasút) területe |
Kök |
|
b) |
Zöldterületek |
Z-1, Z-2, Z-3, |
c) |
Erdőterületek |
|
Védelmi (védett és védő erdő) |
Ev |
|
Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő |
Ee |
|
Gazdasági erdő |
Eg |
|
d) |
Mezőgazdasági területek: |
|
általános mezőgazdasági terület |
Má-1, Má-2, |
|
e) |
Vízgazdálkodási területek |
V. |
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK,ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Falusias lakóterület
9. § 1. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) legfeljebb 2 lakásos (két önálló lakóegységet magába foglaló) lakóépület,
b) egyházi, egészségügyi-, szociális épület,
c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
d) a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület.
(2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, de 200 m2-nél kisebb telek kialakult esetben sem építhető be. A már beépült telkeken álló épületek újjáépítése akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 36. §-sa szerinti épületek közötti távolság biztosított. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb mérete nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m.
(3) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően, határozzák meg a beépítési módot. Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. A kötelező előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.
(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával szabad.
b) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.
c) Építési helyen belül a lakófunkciójú épületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon, ettől eltérni utólagos rendeltetésváltoztatási engedélye eljárás során sem lehet.
(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 8,0 m lehet.
b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet)
c) A védett utcaképű területeken külön szabályok érvényesek, amelyek az értékvédelmi előírások között szerepelnek.
d) Az épületek fogadószintje az Lf- 1 és az Lf-2 építési övezetben az eredeti terepszinthez képest max. 60 cm lehet, a többi lakóövezetben 1,2 m-en lehet.
e) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető formája a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen. A tető hajlásszöge az Lf- 1 és az Lf-2 építési övezetben 35-45°, a többi lakóövezetben 30-40° közötti legyen.
f) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
g) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható), terrakotta – barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín nem alkalmazható)..
h) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.
(6) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.
b) a SZ-B jelű szabályozási tervlapon a vasútterület szomszédságában jelölt lakóterület-fejlesztési területek beépítése esetén a vasútterület mellett legalább 25 m széles, többszintű növényzetből álló védő zöld sávot kell kialakítani.
(7) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) Lf– 1 – szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés alkalmazandó. A beépítés mértékének meghatározásánál az 1500 m2 feletti terület 25%-a számítható be.
b) Lf– 2 –szabálytalan felaprózódott telekosztás, oldalhatáron álló épületekkel.
Az övezetben az épületek a hátsó telekhatárig építhetők.
c) Lf – 3 – szabályos telekosztás, kisebb méretű telkek, oldalhatáron álló beépítés,
Az építési övezetben a kialakult építménymagasság egyes esetekben 6,0. Ezek felújíthatóak, új épület építése esetén a mellette lévő 2-2 épület építménymagasságához igazodóan kell az építménymagasságot megállapítani.
d) Lf – 4 – szabályos telekosztás nagyobb méretű telkek, oldalhatáron álló beépítés.
A beépítés mértékének meghatározásánál az 1200 m2 feletti terület 25%-a számítható be.
A lakóterület-fejlesztési területek és a vasútterület között a környezeti zaj elleni védelem érdekében a vasúttal közös telekhatártól 25 m mélységben védő zöldfelületi sáv alakítandó ki. Az Ady Endre és a József Attila utca közötti lakótelkeken az építménymagasság 0,5 m-rel emelhető, a földszinti padlószint az út szintjéhez képest 0,5 m –el magasabban kell legyen.
(8) Az építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
építési övezet |
telekalakításra |
építmények elhelyezésére |
építményekre |
||||||
vonatkozó előírások |
vonatkozó előírások |
vonatkozó előírások |
|||||||
Lf |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép. mag. |
szintter. |
|
m2 |
m |
m |
mód |
m |
% |
% |
m |
mut. |
|
Lf-1 |
1500 |
14 |
80 |
O |
0 |
55 |
25 |
4,5 |
0,5 |
Lf-2 |
400 |
14 |
18 |
O |
0 |
50 |
30 |
4,5 |
0,6 |
Lf-3 |
900 |
14 |
40 |
O |
0 |
50 |
30 |
4,5,K |
0,6 |
Lf-4 |
1200 |
16 |
50 |
O |
I |
55 |
25 |
4,5 |
0,5 |
I = Igazodó
(9) Az kerítésre vonatkozó előírások:
a) Az Lf-1 építési övezetben az utcafronton csak az utcaképnek megfelelő, elsődlegesen tömör kerítés max. 2,0 m magasságig dísztégla, vagy festett, vakolt tégla falazat építhető. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű fal nem lehet.
b) A többi építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet.
Településközpont vegyes terület
10. § 1. (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:
a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
b) OTÉK 16. § (2) 4. pontjában meghatározott (közösségi, szórakoztató, kulturális) épület,
c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató (legfeljebb 6 vendégszoba) épületek,
d) lakóépületek,
e) játszókertek, közkertek,
f) önálló új üzemi gazdasági funkció nem létesíthető.
(3) A területen közforgalom számára megnyitott meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőséget közterületen kell biztosítani.3
(4) Az építési övezetben csoportházként (sorház, láncház) elhelyezendő épületek telkét telekalakítási tervben kell meghatározni, ebben az esetben az építési övezetre előírt minimális telekméretektől el lehet térni. A telekalakítási tervben az építési helyeket pontosítani kell.
(5) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
a) meglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.
b) meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.
(6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 3-3 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni.
b) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen (az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, vagy oromfalas kialakítású). A tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet.
c) Az épületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest max. 60 cm lehet.
d) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
e) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható), terrakotta – barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín nem alkalmazható).
f) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.
(7) Az építési övezetekben utcafronton csak az utcaképnek megfelelő, elsősorban tömör kerítés max. 2,0 m magasságig dísztégla, vagy festett, vakolt tégla falazat építhető. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű fal nem lehet.
(8) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint, vagy gyep- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b)
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
(9) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) Vt –a főutca környéke, településmag
(10) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:
építési övezet |
telekalakításra |
építmények elhelyezésére |
építményekre |
||||||
vonatkozó előírások* |
vonatkozó előírások |
vonatkozó előírások |
|||||||
Vt |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép.mag. |
szintter. |
|
m2 |
m |
m |
mód |
m |
% |
% |
m |
mut. |
|
Vt |
800 |
14 |
60 |
O, Z |
0 |
40 |
30 |
K, 4,5 |
0,6 |
* kivéve (4) bekezdés szerinti esetet
Gazdasági terület
11. § 1. (1) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.
b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
c) a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 10 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.
d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 3 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. 20 parkoló felett a parkoló-felületet kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.
e)
f) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.
(2)
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
12. § 1. (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:
a) A lakosság ellátását biztosító, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek,
c) mindenfajta, környezetet nem szennyező, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
d) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás hozható létre.
(2) Az épületek tervezésénél fegyelembe veendő építészeti-karakter jellemzők az alábbiak:
a) Az épületek kialakítása a Gksz-2 jelű és a Gksz-1 jelű építési övezetben lapos és magastető alkalmazása is megengedett.
b) A telken lévő épületek és építmények anyaghasználata, tetőfedő anyaga azonos legyen.
(3) A kereskedelmi gazdasági területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) Gksz – 1 –a 85- sz út menti terület,
Az övezetben kapubehajtó csak a Rákóczi Ferenc utca felöl létesíthető, részletes közlekedési vizsgálat alapján. Az előkert mérete a 85-ös út irányából legalább 12,0 m, a Rákóczi Ferenc utca felöl legalább 15, 0 m. Az oldalkert legalább 30 m.
b) Gksz – 2 –vasút melletti terület,
(4) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:
építési övezet |
telekalakításra |
építmények elhelyezésére |
építményekre |
||||||
vonatkozó előírások |
vonatkozó előírások |
vonatkozó előírások |
|||||||
Gksz |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép.mag. |
szintter. |
|
m2 |
m |
m |
mód |
m |
% |
% |
m |
mut. |
|
Gksz-1 |
5000 |
50 |
- |
SZ |
15,12 |
40 |
30 |
5,0 |
0,5 |
Gksz-2 |
5000 |
50 |
- |
SZ |
15 |
30 |
35 |
6,0 |
0,4 |
(5) A Gksz-1 építési övezetben elsősorban a tranzit túrizmushoz kapcsolódó igényesebb létesítmények helyezhetők el.
Mezőgazdasági telephelyek területe
13. § 1. (1) A mezőgazdasági telephelyek területe a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló, koncentrált hasznosítású üzemi terület.
(2) A mezőgazdasági telephelyek területe az elhelyezhető épületek, építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Gm-1: mezőgazdasági üzemi övezet,
b) Gm-2: mezőgazdasági major övezet.
(3) A mezőgazdasági üzemi terület (Gm-1) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(4) A mezőgazdasági üzemi terület övezet területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
i) termékvezetékek és műtárgyaik,
j) komposztáló telepek építményei,
k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló
építmények
helyezhetők el.
(5) A mezőgazdasági major területe (Gm-2) az extenzív jellegű ökológiai gazdálkodás, a természetközeli élőhelyek megőrzésével összhangban álló mezőgazdasági termelés (az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági tevékenység) üzemi területe.
(6) A Gm-2 jelű mezőgazdasági major övezet területén a (3) bekezdésben meghatározott épületek, építmények – kivéve az e), f), g) és k) pontokat – valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely szolgáltató épület helyezhetők el.
(7) A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
(8) A mezőgazdasági telephelyek terület övezeteinek részletes előírásai:
építési övezet jele |
szint-terület mutató |
min. kialakítható |
min. |
építési mód |
max. beépíthetőség (%) |
min. zöldterület (%) |
max. építmény magasság (m) |
Gm-1 |
0,3 |
5000 |
50 |
SZ |
25 |
35 |
7,5* |
Gm-2 |
0,3 |
K |
K |
SZ |
15 |
40 |
4,5 |
*terményszárító, silótorony, víztorony magassági korlátozás nélkül helyezhető el a telkeken belül
(9) A mezőgazdasági telephelyek területén létesítmények a Rendelet V. fejezetének környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
- az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
- a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
b)
c) a volt állattartó telepek (pl. volt TSZ telep, a 028/13 hrsz-ú, üzemanyagtöltő terület) környezeti állapotát funkcióváltás esetén talajszennyezés szempontjából meg kell vizsgálni.
d) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
e)
f) a mezőgazdasági üzemi terület szélén az esetleges környezetszennyezések (pl. bűzhatás) csökkentése, valamint a tájképvédelem érdekében a hiányzó helyeken legalább 25 m széles védő zöld sáv telepítendő.
Különleges területek
14. § 1. A különleges területek területfelhasználási egységbe a külszíni bányaterületek, a temető területe valamint a szennyvízkezelő területe tartoznak.
Külszíni bányaterületek
15. §
(1) A külszíni bányaterület övezetbe az SZ-K jelű szabályozási tervlapon Kb jellel jelölt területek tartoznak.
(2) Az övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el, a terület legfeljebb 5 % beépítésével.
(3) A telekterületen belül a feltáró út környezetében, a technológiai folyamatot nem zavaró helyen helyezendő el a bányaműveléshez kapcsolódó építmény.
(4) A külszíni bányaterület övezet részletes előírásai:
építési övezet jele |
szint-terület |
min. kialakítható |
min. |
építési mód |
max. beépíthetőség (%) |
min. zöldterület (%) |
max. építmény magasság (m) |
Kb |
0,05 |
K |
K |
SZ |
5 |
40 |
6,0* |
*indokolt esetben – pl. speciális technológia esetén – egyedi elbírálással építési hatósági engedély alapján magasabb épületek, építmények is elhelyezhetők
(5)
(6) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(7) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció tereprendezést, vízrendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.)
(8) Bányaművelés folytatása, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag a Szabályozási tervben bányaterületként lehatárolt területeken engedélyezhető.
(9) Ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése,új bányatelek fektetése, meglévő bányatelek bővítése, új bányanyitás:
a) természeti területen,
b) erdőterületen,
c) belterületen és a belterület határától, ill. a Szabályozási tervben jelölt tervezett belterülethatártól számított 500 m-en belül,
d) országos közút tengelyétől számított 100-en belül
nem engedélyezhető.
(10) A bányászati tevékenység zavarásának elkerülése érdekében a védőpillér megállapításakor legalább az alábbi távolságokat kell figyelembe venni:
a) lakó, üdülő és gazdasági célú épület körül 200 m,
b) természeti terület körül 100 m,
c) vízfolyás mellett 50 m.
(11) Új bányanyitás kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmezőnek a közigazgatási területen már működő bányájában a teljes ásványi vagyon kitermelésre került és a már felhagyott bányája szakszerű rekultiválása megtörtént.
Temető területe
16. § 1. (1) Az SZ-B jelű szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt területen a temetkezés céljait szolgáló, valamint azt kiegészítő épületek, építmények - ravatalozó, kápolna, a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, szerszámtároló, biztonsági okokból szükséges őrházak helyezhetők el.
(2) A temető övezet részletes előírásai:
építési övezet jele |
szint-terület |
min. kialakítható |
min. |
építési mód |
max. beépíthetőség (%) |
min. zöldterület (%) |
max. építmény magasság (m) |
Kt |
0,05 |
1 ha* |
100 |
SZ |
5 |
40 |
7,5 |
*A barokk kőkereszt köré 5 m2 telek alakítandó
(3) A temetők telekhatára mentén többszintű növényzetből álló (fasor alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő.
(4) A temető bővítési területén a telken belül legalább 30 m széles, többszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló védőterület alakítandó ki.
(5) A temetőben 100 m2-ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát nevelő fa) kell telepíteni.
(6)
Szennyvíztisztító területe
16/A. § (1) Az övezetben kizárólag a települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését, tisztítását szolgáló létesítmények, műtárgyak, valamint a hulladékkezelési tevékenységhez szorosan kapcsolódó, azt kiszolgáló épületek, építmények – iroda, raktár, járműtároló - helyezhetők el.
(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
építési övezet |
telekalakításra |
építmények elhelyezésére |
építményekre |
||||||
vonatkozó előírások |
vonatkozó előírások |
vonatkozó előírások |
|||||||
Ksz |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép.mag. |
szintter. |
|
m2 |
m |
m |
mód |
m |
% |
% |
m |
mut. |
|
Ksz |
2500 |
50 |
50 |
SZ |
5 |
40 |
20 |
6,0 |
0,2 |
(3) A területen csak olyan technológia engedélyezhető és létesíthető, amely legfeljebb 150m-es védőtávolságot igényel. A védőtávolságon belül lakóépület, szállásjellegű funkciót és élelmiszer tárolását, előállítását, csomagolását befogadó épület nem létesíthető.
(4) A szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló mezőgazdasági terület körül a létesítmény engedélyezési tervében foglalt védőtávolságok tartandók be.
(5) A létesítményhez szükséges parkoló telken belül biztosítandó.
(6) A szennyvíztisztító mezőgazdasági területekkel csatlakozó telekhatára mentén legalább 10m-es szélességben többszintű növényzetből álló védő zöld sáv telepítendő, ill. tartandó fenn.
(7) A területen zárt medencék létesíthetők, a létesítmények földtakarását növényborítással kell kialakítani.
III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Zöldterületek
17. § 1. (1) A zöldterületek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Z-1: sportterület övezet,
b) Z-2: közpark övezet,
c) Z-3: közkert övezet.
(2) A Z-1 övezetben kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével.
(3) A Z-2 övezetben kizárólag a pihenést szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, zenepavilon) köztárgyak, műtárgyak, valamint a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el, a terület legfeljebb 1%-os beépítettségével.
(4)
(5) A kialakítandó tó vízminőség-védelme érdekében az alábbi környezeti feltételek tartandók be:
a) a tó bármilyen jellegű szennyezése tilos.
b) a tóba szennyvizek, összegyűjtött csapadékvizek nem vezethetők.
c) a tóparti sávot a szennyezőanyagok bemosódásának megakadályozására úgy kell kialakítani, hogy a környező területre hulló csapadékvíz a tóba ne jusson be.
(6) A közpark zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.
(7) A tájkarakter megőrzése érdekében a Z-2 övezetben növénytelepítés során honos, ill. a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.
(8) A Z-3 övezetben pihenést szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely), valamint köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút) helyezhetők el, épületek nem alakíthatók ki.
(9) Az egyes övezetek részletes előírásai az alábbiak:
övezet jele |
szint-terület |
min. kialakítható |
min. |
építési mód |
max. beépíthetőség (%) |
max. építmény magasság (m) |
Z-1 |
0,05 |
K |
K |
SZ |
2 |
4,5 |
Z-2 |
0,01 |
K |
K |
- |
1 |
4,4 |
Z-3 |
0 |
K |
K |
- |
- |
- |
(10)
(11) Az engedély alapján kivágott, elhalt növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
(12) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.
Erdőterület
18. § 1. (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:
a) Eg: gazdasági,
b) Ev: védelmi és
c) Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai
rendeltetésűek.
(2)
(3) A (2) bekezdés szerinti épületek legalább 100.000 m2 (10ha) nagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel helyezhetők el. Az épületek építmény magassága legfeljebb 5,5m lehet.
(4) A védelmi rendeltetésű erdőterületen (Ev) kizárólag vonalas létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
(5) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a (4) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű létesítmények - pihenőhely, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér stb. - helyezhetők el.
(6) Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
(7) Az egyes övezetek részletes előírásai az alábbiak:
övezet jele |
szint-terület |
min. kialakítható |
min. |
építési mód |
max. beépíthetőség (%) |
max. építmény magasság (m) |
Eg |
0,01 |
100.000 (10ha) |
K |
SZ |
0,5 |
5,5 |
Ev |
0 |
K |
K |
- |
- |
- |
Ee |
0 |
K |
K |
- |
- |
- |
(8) A SZ-K jelű szabályozási tervlapon jelölt természeti területként jelölt erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.
Mezőgazdasági területek
19. § 1. (1) Az SZ-K jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek használatuk jellege szerint általános mezőgazdasági területek.
(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Má-1: védendő tájhasználatú övezet,
b) Má-2: hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet.
3) Az egyes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak:
övezet jele |
szint-terület |
min. kialakítható |
min. |
építési mód |
max. beépíthetőség (%) |
max. építmény magasság (m) |
Má-1 |
0,015 |
G 100.000 (10ha) |
50 |
SZ |
0,1 (max 400 m2) |
G 5,0 |
Má-2 |
0,075 |
G 30.000 (3ha) |
30 |
SZ |
0,5 (max 500 m2) |
G 5,5 |
G. gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei
F. farmgazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe
(4) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, 30°-45° tető hajlásszögű magastetővel létesíthető.
b) Lakóépületet is magában foglaló egyéni gazdaságok – kizárólag a hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetben (Má-2) létesíthetők.
c) A gazdasági épületek egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magukba foglalhatnak.
d) Az egyes építmények kizárólag az OTÉK 36. §-ában előírt távolságok betartásával helyezhetők el.
e) Az egyes övezetekben megengedett épületek a külterületi feltáró utaktól és a vízfolyásoktól legalább 50 m távolságra helyezhetők el.
5) Mezőgazdasági területeken építési szándék esetén az építési engedélyben a Rendelet V. fejezetében meghatározott környezeti feltételekre ki kell térni.
Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet
20. § 1. (1) Az övezetbe a SZ-K jelű szabályozási tervlapon “Má-1” szabályozási jellel jelölt, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek, mezőgazdasági hasznosítású természeti területek tartoznak.
(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.
(4) A védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetben:
a) a gyep, nádas művelési ágak, továbbá a vízfelületek (vízfolyások, csatornák) partjait kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető,
b)fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(5) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.
Általános mezőgazdasági övezet
21. § 1. (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, legkisebb szélessége 30 m.
(2) Farmgazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (udvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t.
(3) A farmgazdaság lakóépületének alapterülete a megengedett beépítési % által elfoglalt terület felét nem haladhatja meg.
(4) Farmgazdaság lakóépülete kizárólag abban az esetben helyezhető el, ha az OTÉK 33. §.-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell.
(5) Az udvar körül csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból álló lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki.
(6) Az övezetben a Szabályozási terven jelölt tartalék területeken az átmeneti időszakban épületek nem alakíthatók ki.
Vízgazdálkodási terület
22. § 1. (1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint a vízjárta területek tartoznak.
(2) A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a csatornáké 3-3 m mélységben szabadon tartandó vízminőség védelme és a karbantartás céljára.
(3) A parti sávban kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(4)
(5) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok kizárólag a vízkezelő létesítési engedélye alapján végezhetők.
(6) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj-és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.
IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE
VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Közlekedési és közmű területek
23. § 1. (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak és a vasút, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt.
(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.
(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:
a) Országos főút: 85 sz. II. rendű főút: meglévő, csomópont térségében 30 m,
b) Országos mellékút: 8604 sz. összekötő út: meglévő 16-56 m között változó, tervezett M85 – 85 sz utak közötti összekötő út.
c) Külterületi feltáró út: 14 m,
d) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 14,0 m,
e) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók.
f)
g) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.
(4) A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasútállomás épülete a meglévő épület 10%-val bővíthető.
(5) Járművek elhelyezése
- A meglévő közintézmények (pl.: iskola, Rk. Templom) parkoló igénye közterületen alakítandó ki.
- Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán.
(6) A “Szabályozási terv”-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.
(7)
(8) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
Közművek létesítményei
24. § 1. (1) A közműlétesítmények és hálózatok, valamint a hírközlési létesítmények és hálózat elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig, a szennyvizeket ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. A közcsatornahálózat kiépítését követően építési engedély a hálózatra való rákötés feltételével adható meg.
(4) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
(5) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlőcsapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.
(6) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)
(7) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.
(8) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.
V. KÖRNYEZETVÉDELEM
Általános előírások
25. § 1. (1) A település közigazgatási területén a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást,
d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglévő ártalmakat és szennyezéseket.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik.
Levegőtisztaság-védelem
26. § 1. (1)
(2) A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:
a) kén-dioxid: F,
b) nitrogén-dioxid: F,
c) szénmonoxid: F,
d) szilárd (PM10): E,
e) benzol: F4.
(3)
(4)
(5) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek belterületen nem folytathatók. A külterületi gazdasági területeken diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható.
Talaj- és földvédelem
27. § 1. (1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(3) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(5) Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.
Felszíni és felszín alatti vizek védelme
28. § 1. (1)
(2)
(3) A vízfolyások, árkok, csatornák bármilyen jellegű szennyezése tilos.
(4) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővízfolyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(5) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, befogadóba, felszíni csapadékelvezető árokba kizárólag abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vízminőségre vonatkozó 3. általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területre vonatkozó előírásainak megfelel.
(6) A bányászati tevékenység eredményeként kialakult bányatavakba összegyűjtött csapadékvizek nem vezethetők, a tavakat befogadónak kijelölni nem lehet.
(7)
(8) A vízfolyások, csatornák, csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.
(9) A vízfolyások öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(10) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.
(11) A felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítandó a belterület külvizek és belvizek elleni megfelelő védelme.
Hulladékkezelés
29. § 1. (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(2) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.
(3) Meglévő beépítésre szánt területeken új épületek, létesítmények kialakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes közművesítettség megvalósításáig a szennyvizek gyűjtésére a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő zárt, szivárgásmentes tároló épül. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.
(5) A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli űrgödrös árnyékszék létesíthető.
(6)
(7) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(8) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
Környezeti zaj elleni védelem
30. § 1. (1)
(2) Az üzemi létesítményektől származó környezeti zajszint
- lakóterületen nappal (600-2200) az 50 dB, éjjel (2200-600) a 40 dB
- vegyes területen nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB
- gazdasági területen nappal a 60 dB, éjjel az 50 dB
zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
(3)
(4) A vasúti közlekedésből származó környezeti zajszint csökkentése miatt az SZ-B jelű szabályozási tervlapon jelölt lakóterület-fejlesztési terület egyes telkeinek vasútterület felé eső telekhatárán 2,20 m magas, zajvédő falként funkcionáló tömör kerítés alakítandó ki, a telekhatár mentén továbbá legalább 25 m széles, háromszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló zöld sáv létesítendő.
VI. ÉRTÉKVÉDELEM
Régészeti lelőhelyek védelme
31. § 1. (1)
(2) Egyéb területen a használati mód változását, bányászati tevékenység kiterjesztését, útépítést, belterület bevonást, közműépítést megelőzően előzetesen régészeti bejárást kell végezni, valamint a munkavégzés alatt biztosítani kell a régészeti szakmai felügyeletet a lelőhelyek és leletanyagok védelme érdekében.
A település műemléki védelem alatt álló területei, épületei
32. § A műemléki környezet a barokk kereszt telkét körülvevő temető telke lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.
Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai
33. § 1. (1) Helyi védelem alatt álló területek, épületek azok, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal külön nem véd, de a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű és építésztörténeti szempontból védendő értékek.
(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).
b) A védetté nyílvánítás és illetve megszűntetés indoklását.
(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket, és nyilvántartást vezet a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. §-a szerint.
(4) A döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.
(5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
(6) Természetes személy tulajdonában álló védett érték megóvása, Állagának megőrzése érdekében a tulajdonos kérésére vissza nem térítendő önkormányzati támogatás kérhető. Az e célra felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben kell meghatározni.
(7) A helyi védelem fajtái:
a) Helyi területi védelem, pontos határát a szabályozási terven jelölni kell:
Településszerkezeti védelem,
Utcakép védelem,
Falukép védelem.
b) egyedi védelem.
A helyi területi védelemre vonatkozó előírások
34. § 1. (1) A településszerkezeti védelem alatt álló területen a történetileg kialakult jellegzetes szerkezet, telekosztás, utca vonalvezetés megőrzendő. A területen csak, olyan telekalakítás engedélyezhető, amely az eredeti telekstruktúrát lényegében nem változtatja meg, így két egymás melletti telek nem vonható össze.
(2) A védett területeken a kialakult beépítési módot, a sajátos utcaképet, az előkert nélküli beépítési jelleget megőrzendőnek kell tekinteni.
(3) A védett területeken az épületek kialakítására vonatkozó előírások:
a) épület csak abban az esetben bontható le, építhető át, újítható fel, bővíthető, ha külső utcai megjelenésében a hagyományos megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés és az utcára hagyományosan jellemző anyaghasználat biztosítandó.
b) az épület utcai homlokzatán erkély, zárterkély, terasz nem építhető.
c) épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem helyezhető el.
d) toronyszerű tetőkialakítás nem engedélyezhető,
e) védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (pl.: parabola, klíma)
f) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, illetve a meglévő megtartandó,
g) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,
h) hirdetés és reklám legfeljebb az épület homlokzatán legfeljebb A/2-es méretben helyezhető el,
i) színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltűntetésével 1 példányba mellékelni kell az építési engedélyhez.
A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások
35. § 1. (1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.
(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:
a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.
b) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
c) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.
d) az épület utcai homlokzatán erkély, zárterkély, terasz nem építhető.
e) épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem helyezhető el.
f) toronyszerű tetőkialakítás nem engedélyezhető,
g) az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma)
h) védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.
i) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, illetve a meglévő megtartandó.
Élővilág, táj és természet védelme
36. § 1. (1) A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel az SZ-K jelűszabályozási tervlapon jelölt, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által nyilvántartott természeti területekre és érzékeny természeti területekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. Egyedi tájértékként kezelendők és védendők az SZ-B jelű szabályozási tervlapon jelölt, ill. a HÉSZ mellékletében felsorolt természeti és művi tájalkotó elemek.
Védőtávolságok, védőterületek
37. §
(1) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, illetve a vasúti hatóság egyetértésével létesíthető.
Záró rendelkezések
38. § 1. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg a 2/1996. (II.27.) számú ökt. rendelettel módosított 10/95. (X.3.) számú ökt. rendelete hatályát veszti.
(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
VIII. MELLÉKLETEK
I. Építészeti értékek:
Régészeti lelőhely
A volt Perlaki-major környezete. régészeti lelőhelyként érintett ingatlanok helyrajzi számok szerint:
048/17, :/18, 050/15, :/16, :/17, :/12, :/2, :/3.
Műemléki védelem alatt álló művi érték:
Barokk kőkereszt a temető területén. Helyrajzi szám: 787.
Helyi védelem alatt álló művi érték
Jászai Mari emlékház. Helyrajzi szám: 94.
Helyi védelemre javasolt művi értékek |
||
megnevezés |
cím |
hrsz |
Római katolikus templom |
Szent István u. |
254 |
Szent Antal Kápolna |
temető |
787 |
Szent Vendel Kápolna |
85-ös út |
027 |
Hajlított ház |
Táncsics u. 20. |
460 |
Hajlított ház műhellyel |
Táncsics u. 5. |
440 |
II. Egyedi tájértékek
Vallási emlékek:
- a Szent István u. és a Szabadság u. találkozásánál álló kőkereszt
- a 399/2 hrsz-ú területen található kőkereszt
- a templom D-i oldalán álló kőkereszt
Termeléssel kapcsolatos emlékek:
a 02/4 és a 018/45b hrsz-ú területeken található kubikgödrök
Természeti emlékek:
- az Ady Endre utca végén található kislevelű hárs
- a gyógyszertár előtti platán
- a Szent István u. és a Szabadság u. találkozásánál, a szobor két oldalán álló kislevelű hársak
- a 399/2 hrsz-ú területen, a feszület mellett található kislevelű hárs
III. A közúthálózat elemeinek szabályozási szélessége, illetve a tervezési osztály besorolása:
Országos főút: 85 sz. II. rendű főút: meglévő, csomópont térségében 30 m (K.IV.A. t.o.)
Országos mellékút: 8604 sz. összekötő út: meglévő 16-56 m között változó (B.V.c. t.o.), tervezett M85 – 85 sz utak közötti összekötő út.
Külterületi feltáró út: 14 m (K.VIII.),
Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 14,0 m. (B.VI.d. t.o.),
A település egyéb kiszolgáló útjainak tervezési osztály szerinti besorolása belterületen: B.VI.d.B.,
külterületen: K.VIII.A.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet