Kajárpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 10. 04Kajárpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése és a 11. melléklete által biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, államigazgatási szervek és települési önkormányzatok véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és e rendelet, valamint annak mellékletei szerint szabad.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: az 1:10 000 méretarányú SZT-KÖZIG rajzszámú Szabályozási terv – Teljes közigazgatási terület (msz.: 21145),
b) 2. melléklet: az 1: 4 000 méretarányú SZT-BT rajzszámú Szabályozási terv - Belterület (msz.: 21145, a rendelet alkalmazásában az 1. és 2. melléklet a továbbiakban együtt: szabályozási terv),
c) 3. melléklet: Telekalakítási és beépítési előírások,
d) 4. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések,
e) 5. melléklet: Biológiai aktivitásérték számítás.
2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy tájékoztatók.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség, méretvonal,
c) építési övezet határa,
d) építési hely,
e) övezeti jel,
f) telek be nem építhető része,
g) telken belüli kötelező fásítás,
h) kötelező közterületi fásítás,
i) gyalogút,
j) felszínmozgással veszélyeztetett terület,
k) pinceomlással veszélyeztetett terület,
l) biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító terület.
(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) műemlék,
b) műemléki környezet,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely,
d) helyi jelentőségű védett természeti érték,
e) helyi védett egyedi érték,
f) helyi védett területi érték,
g) Natura 2000 SCI terület,
h) ökológiai hálózat magterülete,
i) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
j) ökológiai hálózat pufferterülete,
k) tájképvédelmi terület,
l) tájvédelmi körzet,
m) natúrpark,
n) borvidéki település borszőlő termőhelyi kataszter határa,
o) kerékpáros infrastruktúra,
p) védőterület, védőtávolság, védősáv, biztonsági övezet,
q) felszíni vizek parti sávja.
(4) Tájékoztató egyéb elemek:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt megszüntető jel,
c) jelentős önálló meglévő felszíni parkoló és férőhelyszáma,
d) jelentős önálló tervezett felszíni parkoló és férőhelyszáma,
e) víztározó (pl. víztorony, medence),
f) szennyvíz és csapadékvíz átemelő,
g) villamosenergia főelosztó hálózat (20kV feszültség-szinttel, föld felett),
h) villamosenergia főelosztó hálózat (20kV feszültség-szinttel, föld alatt),
i) villamosenergia transzformátor állomás,
j) erőmű,
k) nagynyomású földgáz szállítóvezeték (>25 bar),
l) nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték (4-25 bar),
m) középnyomású földgáz elosztóvezeték,
n) gázfogadó állomás,
o) szintvonal magassági értékkel (Bfm.),
p) híd és felüljáró.
3. § (1) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) falusias lakóterület (Lf),
b) vegyes terület:
ba) településközponti vegyes (Vt),
bb) intézményi vegyes (Vi),
c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),
d) különleges terület:
da) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü),
db) nagykiterjedésű sportolási célú terület és kempingterület (K-Sp),
dc) temető területe (K-T),
dd) hulladékkezelő területe (K-Hull),
de) kertgazdálkodási terület (K-Ke),.
(2) A beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési terület:
aa) közúti közlekedési terület – főhálózat (KÖu),
ab) közúti közlekedési terület - kiszolgáló út (KÖu-k),
b) zöldterület közkert (Zkk),
c) erdőterület:
ca) védelmi célú erdő (Ev),
cb) rekreációs célú erdő (Er),
cc) egyéb erdő (Ee),
d) mezőgazdasági terület:
da) általános mezőgazdasági (Má),
db) kertes mezőgazdasági (Mk),
dc) tájgazdálkodási mezőgazdasági (Mt),
e) vízgazdálkodási terület (Vg),
f) különleges terület:
fa) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp),
fb) Kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-Kf).
4. § (1) A beépítésre szánt területen nyúlványos telek kialakítása nem megengedett.
(2) A 3. mellékletben előírt kialakítható legkisebb telekmérettől abban az esetben el lehet térni, ha a szabályozási vonalak mentén történő megosztás után visszamaradó telek nagysága nem éri el az előírt értéket.
5. § (1) A település területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítés módja:
a) SZ szabadonálló,
b) O oldalhatáron álló.
(2) Beépítésre szánt területeken, oldalhatáron álló beépítési módú telkeken az utcában kialakult beépítési oldalt kell figyelembe venni az építési hely meghatározásánál. Amennyiben az utcában nincs kialakult beépítési oldal, akkor az építési hely K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉNy-DK telekfekvésnél az északkeleti telekhatáron, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati telekhatáron áll.
6. § (1) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő, természetes módon történhet.
(2) A táj karakter - domborzat, felszínborítás - tereprendezéssel vagy más földmunkával nem változtatható meg.
7. § Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a parti sávot szabadon kell hagyni.
8. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
9. § (1) A még beépítetlen építési övezetekben (a még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken, ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre melléképítmény, akkor a melléképítményt nem szabad az építési vonalra vagy a kialakult épületek vonalára helyezni, hanem onnan legalább 20 m távolság betartása kötelező oly módon, hogy a későbbiekben megvalósuló főépület utcafrontról nézve kitakarja a melléképületet.
(2) A beépítésre szánt övezetekben lakó rendeltetési egységenként 1 db személygépkocsi elhelyezését telken belül biztosítani kell.
10. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint falusias lakóterület (Lf) lehet.
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és 3. melléklet tartalmazza.
(3) Falusias lakóterületen a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
11. § (1) A vegyes terület sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület (Vt) és intézményi vegyes terület (Vi) lehet.
(2) A településközponti vegyes területek és intézményi vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Településközponti vegyes területen és intézményi vegyes területen a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
12. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) lehet.
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
13. § (1) A beépítésre szánt különleges terület (K) sajátos használata szerint mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü), nagykiterjedésű sportolási célú terület és kempingterület (K-Sp), temető területe (K-T), hulladékkezelő területe (K-Hull), kertgazdálkodási terület (K-Ke) lehet.
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A különleges területeken a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
(4) A K-Mü-1, K-Mü-2, K-Mü-3 és K-Mü-4 jelű övezetekben az épület megengedett legnagyobb épületmagasság értékét meghaladó magasságú technológiai célú építmény építhető. Az ilyen technológiai célú építmények összes bruttó alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az övezetben előírt maximális beépíthetőség 20 %-át, illetve a telek területének 5 %-át. A technológiai célú építmény építménymagassága maximum 25 m lehet. Ilyen építmény létesítése esetén látványterv készítendő.
14. § (1) Közlekedési terület sajátos használata szerint közúti közlekedési terület – főhálózat (KÖu) és közúti közlekedési terület - kiszolgáló út (KÖu-k) lehet.
(2) A közlekedési területek övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A közlekedési területeken a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
(4) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell.
15. § (1) Az állandóan növényzettel fedett közterületek közkert (Zkk) övezetbe tartoznak. A közkerteknek közterületről közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.
(2) Zöldterületen a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek és építmények helyezhetők el.
16. § (1) Az erdőterület rendeltetése szerint lehet védelmi célú erdő (Ev), rekreációs célú erdő (Er) és egyéb erdő (Ee).
(2) Erdőterületen a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek és építmények helyezhetők el.
17. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekbe tartozik; általános mezőgazdasági terület (Má), kertes mezőgazdasági terület (Mk) és tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt).
(2) Mezőgazdasági területen a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek és építmények helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági területek övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Mezőgazdasági kertes övezetben (Mk) az épületek maximális bruttó alapterülete telkenként legfeljebb 90 m2.
18. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek (Vg) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.
(2) Vízgazdálkodási területen vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki.
(3) A vízfolyások mentén a szabályozási tervben feljelölt 3-6 m széles parti sávok területén belül épület nem helyezhető el.
19. § (1) Beépítésre nem szánt különleges terület sajátos használata szerint nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp) és Kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-Kf) lehet.
(2) A beépítésre nem szánt különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A beépítésre nem szánt különleges területeken a 4. melléklet szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.