1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Bezi község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni területet felhasználni, továbbá telket alakítani, 1,00 m szintet meghaladóan terepet rendezni, épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) A HÉSZ kötelezően alkalmazandó mellékletei a következők:

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, az ebben a paragrafusban szereplő esetek kivételével.

(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.

(4) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek.

(5) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

(1) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.

(2) Beültetési kötelezettség: A szabályozási terven jelölt helyen és mértékben a telek egy részére növénytársulás telepítendő. A növénytelepítést háromszintű (gyep, cserje, lombkoronaszint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60%-án cserjék, lombos és örökzöld fák telepítendők. A zöldfelület a telket kiszolgáló út burkolati szélességével megszakítható. A zöldfelületen belül összefüggő, 100 m²-et meghaladó parkoló-felület nem alakítható ki.

(3) Elővásárlási jog: a szabályozási terven elővásárlási joggal terhelt területként jelölt ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti az elővásárlási jogot

(4) Beépítési kötelezettség: a szabályozási terven beépítési kötelezettségi joggal terhelt területként jelölt ingatlanra vonatkozóan a tervszerű telekgazdálkodás érdekében 7 éven belül a beépítés megvalósítandó. Amennyiben a terület igénybevételére 7 éven belül nem kerül sor, az önkormányzat az övezeti besorolást felül vizsgálja, a területet általános mezőgazdasági területté visszaminősítheti. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a beépítési kötelezési jogot.

4. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.

Rendezett telek: a szabályozási vonallal érintett telekalakításának végrehajtása az építési jog feltétele.

Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.

Kertépítészeti terv: épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.

Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni.

Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkció épület, építmény.

Házikert: lakótelek kerthasználatú része, amelyen sem épület, sem építmény nem helyezhető el, hátsókertnek tekintendő.

Kialakult, beépített terület: a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.

5. § (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak..

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában csak az építési övezetben előírt minimális telekterület és minimális telekszélesség figyelembe vételével lehet.

(5) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(6) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(7) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.

(8) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és művelési ága „út” megjelöléssel.

6. § (1)

(2) A belterületen, meglévő telkek esetén, a csatornahálózat kiépítéséig új épületet csak megfelelő zárt, vagy szakszerű közműpótló berendezés megléte vagy létesítése esetén lehet elhelyezni (szikkasztani tilos).

(3) Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:

(4) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 0,5 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(5)

(6) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(7) A település lakó-, vegyes és rekreációs célú különleges területein nem engedélyezhető a telepengedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység

7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

hirdető (reklám) berendezés,

közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

köztisztasággal kapcsolatos építmények,

szobor, díszkút, szakrális emlék,

kulturális épületek (közhasználatú épület),

távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

8. § (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

a) Lakóterületek:

falusias lakóterület Lf-1 – Lf-4,

b) Vegyes területek:

településközpont vegyes terület Vt-1, Vt-2,

c) Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz-1, Gksz-2

mezőgazdasági üzemi területek Gm-1, Gm-2

d) Különleges területek:

temető területe Kt

rekreációs terület Kr

sportterület Ks

(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

a) Közlekedési és közműterületek:

Közút területe KÖu

b) Zöldterületek Z

c) Erdőterületek

Védelmi (védett és védő erdő) Ev-1, Ev-2

Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő Ee

Gazdasági erdő Eg

d) Mezőgazdasági területek:

általános mezőgazdasági terület Má-1, Má-2, Má-3, Má-4

e) Vízgazdálkodási területek V

9. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,

helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,

a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,

a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény.

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Abban az esetben ha több telekhatár érintkezik úttal, és a telek használata azt megköveteli, minden úthoz kapcsolódhat behajtó.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, a kialakult telkek beépíthetők. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m. Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(4) A lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterülete 1500 m²-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m²- 3500m² közötti terület fél területtel vehető figyelembe, a 3500m² feletti terület nem vehető figyelembe.

(5) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően, határozzák meg a beépítési módot.

(6) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

(7) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(8) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

(9)

(10) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

Az utcafronton új tömör kerítés max. 1,8 m magasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás),

valamint áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, zsalukő nem lehet.

(11) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Lf– 1 – jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.

Lf– 2 –szabályos, az utcával szöget bezáró telekosztás, fűrészfogas oldalhatáron álló beépítés,

Lf – 3 – szabályos telekosztás, nagyobb méretű telkek, oldalhatáron álló beépítés,

Lf – 4 – tervezett lakóterület, oldalhatáron álló vagy szabadon álló beépítési móddal.

Lf-5 lakóterület, magas talajvízállásos terület szomszédságában, oldalhatáron álló beépítési móddal.

(12) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

10. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

közösségi, szórakoztató, kulturális épület

kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

lakóépületek,

játszókertek, közkertek, sportépítmények,

önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőséget közterületen kell biztosítani.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet.

(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni:

(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Vt –1 a Szabadság utca intézményei és központi részei

Vt – 2 a major felé eső, beépítetlen terület.

(9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

11. § (1) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(2)

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,

kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,

igazgatási, egyéb irodaépület,

üzemanyagtöltő,

sportépítmény,

közösségi, szórakoztató, kulturális épületek.

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

13. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület (Gm) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló koncentrált hasznosítású terület.

(2) A mezőgazdasági üzemi területek az elhelyezhető épületek, építmények, valamint a területek elhelyezkedése szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

Gm-1,

Gm-2,

Gm-3.

(3) A Gm-1 és Gm-3 jelű övezetben:

1. a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

állattartó épületek,

terménytárolók,

szerszám- és géptárolók,

vegyszertároló,

terményfeldolgozó,

mezőgazdasági gépjavító,

biztonsági okokból szükséges őrházak,

termékvezetékek és műtárgyaik,

komposztáló telepek építményei,

a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) A Gm-2 övezet az ökológiai gazdálkodáshoz, a természetközeli élőhelyek megőrzését (gyepterületek fenntartását), a kultúrtáj rehabilitációját célzó gazdálkodáshoz kapcsolódó üzemi méretű mezőgazdasági termelés (állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági tevékenység) területe.

(5) A Gm-2 övezet területén a (3) bekezdésben meghatározott épületek, építmények – kivéve az e), g) és k) pontokat – valamint a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, az ökológiai gazdálkodás bemutatását szolgáló épület helyezhetők el.

(6) A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos vagy vázas szerkezetűek, hagyományos vagy korszerű anyaghasználatúak és természetes építőanyagok színeivel megegyező színezésűek, továbbá dongatetős, vegyestetős (lapos és nyeregtető együttes alkalmazása esetén 3°-35° közötti tető hajlásszögűek) lehetnek.

(7) A mezőgazdasági üzemi területek övezeteinek részletes előírásai:

14. § A különleges területek területfelhasználási egységbe a sportpálya területe, a rekreációs területek, valamint a temető területe tartoznak.

15. § (1) Az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon sportterületként (Ks) lehatárolt területen a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár, konditerem), vendéglátó létesítmények, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el a terület legfeljebb 5 %-os beépítettségével.

(2) A sportterület övezet részletes előírásai:

16. § (1) Az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon rekreációs területként (Kr) lehatárolt területek a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló területek.

(2) A rekreációs terület övezeteinek részletes előírásai:

17. § (1) Az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt területen a temetkezés céljait szolgáló, valamint azt kiegészítő épületek, építmények - ravatalozó, kápolna, a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, szerszámtároló, biztonsági okokból szükséges őrházak helyezhetők el.

(2) A temető övezet részletes előírásai:

18. § (1) A zöldterületek az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt közterületi zöldfelületek, közparkok, közkertek.

(2) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók.

(3) A zöldterületeken kizárólag

- a pihenést és testedzést szolgáló építmények: sétaút, pihenőhely, játszótér, zenepavilon, valamint

- köztárgyak, műtárgyak: pl. szobor, emlékmű, díszkút helyezhetők el. A zöldterületeken épületek nem alakíthatók ki.

(4) Az övezetben az egyes telkek legalább 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(5) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(6) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

19. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk, ill. elsődleges rendeltetésük szerint:

Ev-1: védett

Ev-2: védő

Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai és

Eg: gazdasági rendeltetésűek.

(2) A védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdőterületen kizárólag olyan vonalas létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épületek nem alakíthatók ki.

(3) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a (2) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű létesítmények - pihenőhely, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér stb. - helyezhetők el. Épületek nem helyezhetők el.

(4) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen az OTÉK-ban meghatározott feltételekkel kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, 0,5%-os beépítési mértékig, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.

(5) Az erdőterületeken kialakításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, színezésűek lehetnek.

(6) A védett erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók. Védett erdőterületeken erdőfelújítás, gazdálkodás, építmények kialakítása a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.

(7) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

20. § (1) Az Sz-1 jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek használatuk jellege szerint általános mezőgazdasági területek.

(2) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(3) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:

(4) Az egyes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak:

21. § (1) Az övezetbe az SZ-1 jelű szabályozási tervlapon “Má-1” szabályozási jellel jelölt, tájképi, természetvédelmi, kultúrtörténeti szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a hagyományos, természetkímélő tájhasználathoz közelítés, ill. a kultúrtáj-rehabilitáció megvalósítása érdekében szabad.

(3) Az övezet területén extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatható. Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(4) Az övezetben található fasorok, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(5) Az övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartásával, továbbá a visszaállítandó folyógazdálkodással – ártéri gyepgazdálkodás, tógazdaság – kapcsolatos növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el.

22. § (1) Általános árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szabályozási terven Má-2 jellel jelölt mezőgazdasági területek.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m², szélessége min. 30m.

(3) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei (gazdasági épületek), építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.

(4) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (udvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m²-t.

(5) Tanyagazdaság lakóépületének alapterülete a megengedett beépítési % által elfoglalt terület felét, de legfeljebb 250 m²-t nem haladhatja meg.

(6) A tájképi változatosság és a biodiverzitás védelme miatt az övezetben található gyepterületek, fasorok, mezővédő erdősávok megtartandók.

23. § (1) Az általános árutermelő, kialakult tanyagazdasági övezetbe a Szabályozási terven Má-3 jellel jelölt meglévő tanya és kapcsolódó területe tartoznak.

(2) Az övezetben telekalakítás, épületek, építmények elhelyezése esetén az általános árutermelő mezőgazdasági övezet előírásait (22. §. (2)-(6) bekezdések) kell figyelembe venni.

(3) Az övezetben új épület építése, meglévő épület bővítése, átépítése kizárólag az övezetre meghatározott beépítési feltételek teljesülése esetén engedélyezhető, a feltételeknek nem megfelelő telken kizárólag a meglévő épületek felújítása, állagmegóvása engedélyezhető.

24. § (1) Belterületi kertek mezőgazdasági övezetbe tartoznak a belterületen található, Má-4 szabályozási jellel jelölt kertek.

(2) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a kialakult telekstruktúra megőrzendő.

(3) Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető, épületek, építmények, kerítések nem létesíthetők.

25. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak.

(2) A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a csatornáké 3-3 m mélységben szabadon tartandó a vízminőség védelme és karbantartás céljára.

(3) A parti sávban kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(4) Az övezetben létesítmények kizárólag a vízügyi hatóság és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. A parti sávban épületek nem létesíthetők.

(5) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok kizárólag a vízkezelő létesítési engedélye alapján végezhetők.

25/A. § (1) Az építési övezetben az alábbiakban felsorolt, valamint az azt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el a rosszabb, 5. minőségű osztályba tartozó területrészeken:

a. a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,

b. szállásférőhely-szolgáltató épület, szolgáltató, vendéglátó épület,

c. szolgálati és tulajdonosi lakás/lakóépület,

d. állattartás, állattenyésztés, állatbemutatás számára szolgáló épületek, létesítmények,

e. kizárólag működéshez szükséges gazdasági célú épület,

f. nagy zöldfelületi igényű sportpályák edzőpályák,

g. a terület használatához szükséges fásított parkolók.

(2) Az idegenforgalmi övezet részletes előírásai az alábbiak:

26. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közút, a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

a) A tervezett M85 gyorsforgalmi út térségében 60 m,

b) A tervezett M85 gyorsforgalmi út csomópontjának térségében a csomópont által elzárt teljes terület, és a csomóponttól kifele eső 20 m-es terület,

c) Országos mellékút: 8417 és 85104 j. összekötő út: meglévő 16-56 m között változó,

d) Külterületi feltáró út: 16 m,

e) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége 12-16 m,

f) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók.

g) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság:

- gyorsforgalmi út esetén az úttengelytől mért 100-100 m,

- országos mellékút esetén az úttengelytől mért 50-50 m.

h) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.

(4) Járművek elhelyezése

- A meglévő közintézmények (pl.: iskola, templom, polgármesteri hivatal, temető) parkoló igénye közterületen alakítandó ki.

- Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.

(5) A “Szabályozási terv”-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 10 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.

(6) A tervezett M85 sz. elkerülő út engedélyezési tervének az út menti növénytelepítésre, az út környezetbe illesztésére vonatkozó kertészeti tervet kell tartalmaznia.

(7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

27. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig, a szennyvizeket, ellenőrzötten zárt, szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. A közcsatornahálózat kiépítését követően építési engedély, csak a hálózatra való rákötés feltételével adható meg.

(3) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(4) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(5) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)

(6) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(7) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően rendszert alkotóan, nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

28. § (1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik.

(2) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

29. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.

(2) A közigazgatási terület a 10. zónába (az ország 1-9 zónába és a kijelölt városok területébe nem tartozó területei) tartozik, melyben az egyes légszennyező anyagokra meghatározott zónacsoportok az alábbiak:

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, vagy rekreációs célú területet nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.

(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek belterületen nem folytathatók. A külterületi gazdasági területeken diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható.

30. § (1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(2)

(3) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(5) Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

31. § (1)

(2) A közcsatorna-hálózat kiépítését követően épületek, létesítmények létesítésének feltétele a közcsatorna-hálózatra való rákötés.

(3) A csatornahálózat kiépítéséig a meglévő beépítésre szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. Szippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása még átmeneti jelleggel sem engedhető meg.

(4) A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési, szennyvíztisztító kisberendezés létesítése esetén lehet.

(5) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

(6) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(7) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

(8)

(9)

(10) A felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítandó a belterület külvizek és belvizek elleni megfelelő védelme.

32. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) A volt agyaggödör területén folytatott illegális hulladéklerakást a telek tulajdonosának fel kell számolni, a területet rekultiválni kell, a terület utóhasznosítása védelmi erdő.

(3) Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.

(4) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(5) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

33. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az országos érvényű zajvédelmi rendeletben a területre, illetve az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Az üzemi létesítményektől származó környezeti zajszint

- lakóterületen nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) az 50 dB, éjjel (22⁰⁰-6⁰⁰) a 40 dB

- vegyes területen nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB

- gazdasági területen nappal a 60 dB, éjjel az 50 dB zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

(3) A közlekedéstől származó környezeti zajszint egyes területfelhasználási területeken megengedett határértékeit az útkategóriáktól függően országos érvényű jogszabály tartalmazza.

34. § (1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.

(2) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

35. § A műemlék római katolikus templom műemléki környezetének lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

36. § (1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.

(4) A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.

(5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

37. § (1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

38. § (1) A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel az SZ-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által nyilvántartott természeti területekre, a Natura 2000 területekre és a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeire, valamint a vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A tájkép védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. Nyilvántartásba vételre javasolt egyedi tájértékek a szabályozási tervlapokon jelölt, ill. a HÉSZ mellékletében felsorolt természeti és művi tájalkotó elemek.

39. § (1) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.

(2) Közterületen, gazdasági területen, különleges területen, valamint kereskedelmi, szolgáltató vagy intézményi funkciójú vegyes területen a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

(3) Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(4) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

40. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Bezi község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló, Bezi Önkormányzatának 13/1996 (XI. 20.) számú rendelete a hatályát veszti.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.