1. § (1) A rendelet hatálya Cirák község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.

2. § A rendeletet az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (a továbbiakban: SZ-J1 terv)-; az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (a továbbiakban: SZ-J2 terv)-; című, Rp.I.222-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

4. § (1) Kötelező szabályozási elem

(2) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály¹ szerinti előírásokat.

(3) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(4) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(5) A megszűntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telken, a területen meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok jelölésére szolgál.

5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

(3) A külön² rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.

(4) Telekméretek

6. § (1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.

(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

7. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága² és utcai homlokzatszélessége³ a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(5) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (4) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

(6) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl, ott az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet, legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie, kivéve a 10. § (2) bekezdésének b) pontjában lévő esetben.

8. § (1) Vízvédelmi besorolás:

(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:

(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

(5) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

9. § (1) A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(2) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

10. § (1) Helyi védelem

(2) A Fő tér térfalvédelme

(3) Régészeti értékek védelme:

11. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

12. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m. A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos⁷ jogszabályok tartalmazzák.

(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(5) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete: Répce-folyó 6,0 – 6,0 m; Köles-ér 6,0 – 6,0 m. A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos⁸ jogszabályok tartalmazzák.

(6) Az egészségügyi, oktatási intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

(7) A vízműkutak védőterülete a vízmű telkének területe.

13. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

14. § (1) Adott területfelhasználási elem mellett fel van tüntetve a beépítési mód (oldalhatáron álló vagy szabadonálló), mellette a megengedett legnagyobb beépítettség százalékos arányban, illetve a legkisebb kötelező zöldfelület százalékos arányban. A beépítési mód alatt a megengedett legnagyobb építménymagasság (m), mellette a kialakítható legkisebb építési telekszélesség (m), a kialakítható legkisebb építési telekmélység (m), valamint a kialakítható legkisebb építési telekterület (m2).

15. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint: falusias lakóterület Lf

(2) Telekméretek :A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(3) Beépítés

(4) Az építési hely határai

(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

(6) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: zajvédelem vonatkozásában az üzemi zaj megengedett értéke nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A.

16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:

(2) A telkeken a ba), bb), bc) pontokban felsorolt épületek csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.

(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § (4) bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.

(4) Övezeti előírások

17. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint, településközpont vegyes terület: Vt

(2) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(3) Beépítés

(4) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

(5) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások tekintetében a zajvédelem vonatkozásában az üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A, éjjel 45 dB/A.

18. § (1) A településközpont vegyes területen

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.

(3) Egyéb, az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.

(4) Övezeti előírások

19. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

20. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, ezen belül lakások, igazgatási és iroda épület, üzemanyagtöltő építmény építhető.

(2) Övezeti előírások:

(3) A Gksz₁ övezetbe tartozó terület Ny-i oldalhatárán és a Gksz₂ övezetbe tartozó terület D-i oldalhatárának kivételével a telek területén belül legalább 8,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen –, tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.

(4) A kereskedelmi és szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni közüzemi villamos energia vezetékkel, közüzemi ivóvízvezetékkel, a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

21. § (1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.

(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló-, kezelő és feldolgozó épületek, valamint igazgatási épületek építhetők.

(3) A telephely eltérő terület-felhasználású telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.

(4) Övezeti előírások: a beépítési mód szabadonálló; a megengedett legnagyobb beépítettség 20%, a kialakítandó legkisebb zöldfelület 50%, megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, kialakítható legkisebb telekterület szélessége 100,0 m, mélysége 200,0 m, telekméret 20000 m2; építési hely határai: előkert 20,0 m, oldalkert 20,0 m, hátsókert 20,0 m. Iroda és szociális épület a telekhatárokból 8,0 m elhagyásával építhető.

(5) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni közüzemi villamos energiavezetékkel, legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel, legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval, csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások

22. § (1) Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint: hétvégi házas üdülőterület: Üh

(2) A hétvégi házas üdülőterületen telkenként egy darab üdülőépület építhető.

(3) Övezeti előírások: a beépítési mód szabadonálló; építési hely határai: előkert 6,0 m, oldalkert 3,0 m, hátsókert nincs szabályozva. A megengedett legnagyobb beépítettség 20%, a kialakítandó legkisebb zöldfelület 60%, megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m, kialakítható legkisebb telekterület szélessége 17,5 m, mélysége 20,0 m, telekméret 350 m2.

(4) A vízparti üdülőtelkek területének legfeljebb 25%-át teheti a vízfelület.

(5) Az üdülőépület legfeljebb 1,5 m mélységig nyúlhat a vízfelület fölé.

(6) Az üdülőterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni közüzemi villamos energia vezetékkel, közüzemi ivóvízvezetékkel, a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

23. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) A temetők területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el. Beépítési mód: szabadonálló. Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%. Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. Alakítható telek: szabályozási terv szerint. Építési hely határai: minden telekhatártól 30,0 m. A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.

(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Beépítési mód: szabadonálló. Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%. Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. Alakítható telek: szabályozási terv szerint. Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m. A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.

(4) A K_H jellel ellátott területen hulladékudvar alakítható ki. A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők. Beépítési mód: szabadonálló. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%. Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Építési hely határai: a telekhatártól mért 10,0 m. A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-, védőfásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.

(5) A különleges terület telkeit a K_H jelű hulladékudvar területét kivéve el kell látni közműves villamosenergia vezetékkel, közműves ivóvízvezetékkel, a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni, a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.

24. § (1) A közlekedési és közműterületek besorolása a sajátos használat szerint:

(2) A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

(4) A közutak területén az 1. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(5) Cirák közigazgatási területén az önkormányzati utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk

(6) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telekterületet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

25. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

(2) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.

(3) A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

26. § (1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint

(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.

(3) Védelmi erdő Ev. A védelmi erdőben épület nem építhető.

(4) Gazdasági erdő Eg. Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.

27. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.

28. § (1) A mezőgazdasági terület övezetei:

(2) Általános mezőgazdasági övezet M ^Á. Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet M ^Kf. Az övezetben állattartó karám, szénatároló építmény építhető.

(4) A mezőgazdasági területen lakóház nem építhető.

29. § (1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

(2) a) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3) Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 6/1995 (XII.27.) rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.