RÁBCAKAPI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2026.(IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2026. 05. 01RÁBCAKAPI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2026.(IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
[1] Rábcakapi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a magasabb rendű jogszabályok előírásainak eleget téve megalkotja településtervét.
[2] Rábcakapi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése és a 11. melléklete által biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és települési önkormányzatok, partnerek véleményének kikérésével, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és e rendelet, valamint annak mellékletei szerint szabad.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: az 1: 7 500 méretarányú SZT rajzszámú szabályozási terv (msz.: 24124),
b) 2. melléklet: Telekalakítási és beépítési előírások,
c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
d) 4. melléklet: Biológiai aktivitásérték számítás,
e) 5. melléklet: Az új beépítésre szánt területek nyilvántartása,
f) 6. melléklet: Helyi emlékek,
g) 7. melléklet: Formanyomtatvány a településképi eljárásokhoz.
(3) E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek legalább 50%-a szabad, átlátható felülettel készül és a lábazata legfeljebb 50 cm magas.
b) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
c) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
d) Helyi emlék károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a helyi emlék teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy tájékoztatók.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség, méretvonal,
c) övezet/építési övezet határa,
d) övezeti jel,
e) építési hely,
f) telek be nem építhető része,
g) telken belüli kötelező fásítás,
h) helyi emlék,
i) műszaki infrastruktúra-fejlesztés esetén igénybe vehető terület.
(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) nyilvántartott régészeti lelőhely,
b) országos jelentőségű természeti emlék és védett természeti érték ("ex lege" védett kunhalom),
c) („ex lege” védett kunhalom),
d) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
e) ökológiai hálózat pufferterülete,
f) tájképvédelmi terület,
g) kerékpáros infrastruktúra,
h) védőterület, védőtávolság, védősáv, biztonsági övezet,
i) felszíni víz parti sávja,
j) vízminőség-védelmi terület,
k) árvízvédelmi védvonal (töltés, gát),
l) nagyvízi meder övezete,
m) fakadó és szivárgó víz által veszélyeztetett terület,
n) belvízjárta terület,
o) egyedi tájérték.
(4) Tájékoztató egyéb elemek:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt megszüntető jel,
c) szennyvíz és csapadékvíz átemelő,
d) villamosenergia főelosztó hálózat (20kV feszültség-szinttel, föld felett),
e) villamosenergia transzformátor állomás,
f) szintvonal magassági értékkel (Bfm.),
g) híd és felüljáró.
(5) A műszaki infrastruktúra-fejlesztés esetén igénybe vehető területtel jelölt telekrészeken melléképület elhelyezhető. Lakóház nem helyezhető el a szükséges műszaki infrastruktúra megépítéséig.
3. Területfelhasználás
3. § (1) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) falusias lakóterület (Lf-1, Lf-2),
b) különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü-1, Kmü-2),
(2) A beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési terület:
aa) közúti közlekedési terület – főhálózat (Köu),
ab) közúti közlekedési terület - kiszolgáló út (Köu-k),
b) zöldterület közpark (Zkp),
c) egyéb erdőterület (Ee),
d) mezőgazdasági terület:
da) általános mezőgazdasági (Má),
db) tájgazdálkodási mezőgazdasági (Mt),
e) vízgazdálkodási terület (Vg),
f) különleges temető terület (Kb-T).
4. Telekalakításra vonatkozó előírások
4. § (1) A beépítésre szánt területen nyúlványos telek kialakítása nem megengedett.
(2) A 2. mellékletben előírt kialakítható legkisebb telekmérettől abban az esetben el lehet térni, ha a szabályozási vonalak mentén történő megosztás után visszamaradó telek nagysága nem éri el az előírt értéket.
5. Beépítési mód, építési hely
5. § (1) A település területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítés módja:
a) SZ szabadonálló,
b) O oldalhatáron álló,
c) I ikres.
(2) Beépítésre szánt területeken, oldalhatáron álló beépítési módú telkeken az utcában kialakult beépítési oldalt kell figyelembe venni az építési hely meghatározásánál. Amennyiben az utcában nincs kialakult beépítési oldal, akkor az építési hely K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉNy-DK telekfekvésnél az északkeleti telekhatáron, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati telekhatáron áll.
(3) A saroktelkek esetében, a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig lecsökkenthető.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatártól legfeljebb 1 m hagyható el.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő, természetes módon történhet.
(2) A táj karakter - domborzat, felszínborítás - tereprendezéssel vagy más földmunkával nem változtatható meg.
7. Közművek előírásai
7. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
8. Az építés általános szabályai
8. § (1) A még beépítetlen építési övezetekben (a még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken, ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre melléképítmény, akkor a melléképítményt nem szabad az építési vonalra vagy a kialakult épületek vonalára helyezni, hanem onnan legalább 20 m távolság betartása kötelező oly módon, hogy a későbbiekben megvalósuló főépület utcafrontról nézve kitakarja a melléképületet.
(2) A beépítésre szánt övezetekben lakó rendeltetési egységenként 1 db személygépkocsi elhelyezését telken belül biztosítani kell.
(3) A beépítésre szánt területeken az előkert mérete kialakult vagy legalább 5 m, az oldalkert mérete legalább 4 m, a hátsókert mérete legalább 6 m. A szabályozási terven jelölt építési hely ezeket az értékeket felülírja.
(4) A szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező fásítás területén belül épület nem helyezhető el, melléképítmény elhelyezhető. Az építési telkeken a telken belüli kötelező fásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából telkenként egy helyen, legfeljebb 2,5 m szélességben megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki; háromszintű - gyep+40 db cserje/150 m2+1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 - növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.
Beépítésre szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
9. Lakóterületek építési övezetei
9. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint falusias lakóterület (Lf) lehet.
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Falusias lakóterületen a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: TÉKA) szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el, kivéve a munkásszállást.
10. Különleges területek építési övezetei
10. § (1) A beépítésre szánt különleges terület (K) sajátos használata szerint mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) lehet.
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A különleges területeken a TÉKA szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el, kivéve a munkásszállást.
Beépítésre nem szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
11. Közlekedési területek
11. § (1) Közlekedési terület sajátos használata szerint közúti közlekedési terület – főhálózat (Köu) és közúti közlekedési terület - kiszolgáló út (Köu-k) lehet.
(2) A közlekedési területek övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A közlekedési területeken a TÉKA szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
(4) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor helyét biztosítani kell.
12. Zöldterületek övezetei
12. § (1) Az állandóan növényzettel fedett közterületek zöldterület közpark (Zkp) övezetbe tartoznak. A közparkoknak közterületről közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.
(2) A zöldterületek övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Zöldterületen a TÉKA szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
13. Erdőterületek
13. § (1) Az erdőterület rendeltetése szerint egyéb erdő (Ee) lehet.
(2) Az erdőterületek övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Erdőterületen a TÉKA szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
14. Mezőgazdasági területek
14. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekbe tartozik; általános mezőgazdasági terület (Má) és tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt).
(2) A mezőgazdasági területek övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Mezőgazdasági területen a TÉKA szerint megengedett rendeltetésű és számú épületek helyezhetők el.
(4) Általános mezőgazdasági területen (Má) birtokközpont létesíthető, lakóépület a TÉKA előírásai szerint helyezhető el.
15. Vízgazdálkodási területek
15. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek (Vg) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik.
(2) Vízgazdálkodási területen vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki.
(3) A vízfolyások mentén a szabályozási tervben feljelölt 3-10 m széles parti sávok területén belül épület nem helyezhető el és a parti sávok területét szabadon kell hagyni.
16. Különleges területek
16. § (1) Beépítésre nem szánt különleges terület sajátos használata szerint temető terület (Kb-T) lehet.
(2) A beépítésre nem szánt különleges területek övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A beépítésre nem szánt különleges temető területen hitéleti, településgazdálkodási, településüzemeltetési épületek helyezhetők el.
Helyi értékvédelem
17. A helyi emlékek védelmének célja, feladata
17. § (1) A helyi emlékek védelmének célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi emlékké nyilvánítja.
(3) A helyi emlékek védelmének feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
18. A helyi emlékek fajtái
18. § (1) A helyi emlék a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi emlék egyedi védelmének hatálya kiterjed a 6. mellékletben meghatározott helyi emlékekre.
19. A helyi emlék alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
19. § (1) A helyi emlék alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi emlék megsemmisül,
b) a helyi emlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a helyi emlék magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a helyi emlék szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi emlék alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településterv vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(4) A helyi emlék alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi emlék elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(7) A helyi emlékkel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá az érintett ingatlan tulajdonosát postai úton értesíteni kell, ill. tájékoztatni a védelemmel kapcsolatos rendelkezésekről.
(8) A helyi emlékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(9) A helyi emlékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
20. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
20. § (1) A helyi emlékeket eredeti építészeti tömegükben és tetőformával kell megtartani, érintetlenül hagyva az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket; az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, díszítőelemeket, anyag és színhasználatot.
(2) A helyi emlékek felújítása esetén a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani:
a) homlokzati nyílásrend az épület homlokzatán,
b) nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek, amelyek azonos távolságban vannak egymástól,
c) díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik,
d) törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására,
e) a tetőhajlásszöge 30° és 45° között kell, hogy legyen,
f) az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya nem változhat,
g) utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak,
h) a beforduló tag építmény magassága nem lehet nagyobb a főépület magasságánál,
i) az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani,
j) fa szerkezetű és fahatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.
(3) A helyi emlékeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A helyi emlék belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(5) A helyi emléken semmilyen gépészeti berendezés (klíma, hőszivattyú), tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.
(6) A helyi emlék védelme alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(7) A helyi emlék védelme alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
21. A helyi emlékek fenntartásának, felújításának támogatása
21. § (1) A helyi emlék tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a helyi emléket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi emlékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Településképi szempontból meghatározó és nem meghatározó területek
22. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
22. § Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Történelmi településmag,
b) Egyéb beépítésre szánt terület,
c) Mezőgazdasági üzemi terület,
d) Védett természeti terület,
e) Beépítésre nem szánt, magas természeti értékű terület.
23. Történelmi településmagra vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.
(3) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(4) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(5) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(6) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.
(7) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(8) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(9) Az utakat, kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(10) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.
(11) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
a) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
b) időtálló, minőségi anyagok használata,
c) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
d) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
e) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót) tilos,
f) kerítés megfelelő műszaki állapotának folyamatos biztosítása.
(12) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli natúr fémlemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.
24. A történelmi településmagra vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § (1) Erősen tagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(2) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai, zöld és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép vagy ezekhez hasonló megjelenést biztosító kortárs anyag megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(3) Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38°-45°). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(4) Törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(5) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
a) homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) díszítőelemeket visszafogottan használó,
c) díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,
d) földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,
e) harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók
f) nyílásrendszerében rendezett,
g) logikát tükröző,
h) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, valamint
i) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(6) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton nem alakítható ki.
(7) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.
(8) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
(9) Az épületek utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(10) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület lakóterületen nem létesíthető. Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.
(11) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(12) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és a formavilágát megtartva szabad.
(13) A területen az anyaghasználat:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő,
c) természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),
d) környezetétől nem elütő színű, valamint
e) árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.
(14) A területen a tömegformálás:
a) építészeti minőséget tükröző,
b) arányos,
c) funkciójával összhangot mutató legyen.
(15) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(16) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(17) Villamos fogyasztásmérő, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(18) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, gépészeti berendezés és annak kivezetése, kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet utcai homlokzaton nem létesíthető.
25. Egyéb beépítésre szánt területre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkerti méreteket és lakóépületek esetében az oldalhatáron álló beépítési módot.
(2) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(3) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.
(4) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(5) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(6) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(7) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.
(8) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(9) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(10) Az utakat, kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(11) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.
(12) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
a) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
b) időtálló, minőségi anyagok használata,
c) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
d) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
e) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,
f) kerítés megfelelő műszaki állapotának folyamatos biztosítása.
(13) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli natúr fémlemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.
26. Egyéb beépítésre szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1) Erősen tagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(2) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai, zöld és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép vagy ezekhez hasonló megjelenést biztosító kortárs anyag megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(3) Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (25°-45°). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(4) Törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(5) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
a) homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) díszítőelemeket visszafogottan használó,
c) díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,
d) földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,
e) harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók
f) nyílásrendszerében rendezett,
g) logikát tükröző,
h) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, valamint
i) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(6) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.
(7) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.
(8) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
(9) Az épületek utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(10) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület lakóterületen nem létesíthető. Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.
(11) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(12) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és a formavilágát megtartva szabad.
(13) A területen az anyaghasználat:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő,
c) természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),
d) környezetétől nem elütő színű, valamint
e) árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.
(14) A területen a tömegformálás:
a) építészeti minőséget tükröző,
b) arányos,
c) funkciójával összhangot mutató legyen.
(15) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(16) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(17) Villamos fogyasztásmérő, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(18) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, gépészeti berendezés és annak kivezetése, kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet utcai homlokzaton nem létesíthető.
27. Mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó településképi követelmények
27. § Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.
28. Mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
28. § (1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) tagozatokat visszafogottan használó,
c) díszítésében egyszerűségre törekvő,
d) harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen teljes homlokzaton nem alkalmazhatók,
e) nyílásrendszerében rendezett,
f) logikát tükröző, valamint
g) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(2) A területen az anyaghasználat:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő legyen.
(3) A területen a tömegformálás:
a) építészeti minőséget tükröző,
b) arányos,
c) funkciójával összhangot mutató legyen.
29. Védett természeti területekre vonatkozó településképi követelmények
29. § Az utakat, élővizeket szegélyező fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
30. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) A területen az anyaghasználat:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő,
c) környezetétől nem elütő színű legyen.
31. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
31. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek.
b) mezőgazdasági jellegű gazdasági területek,
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) a természetvédelem és tájvédelem területei, és 200 m-es védőtávolságuk,
b) a településképi szempontból meghatározó területek, és 200 m-es védőtávolságuk,
c) közparkok, közterek területei,
d) erdőterületek,
e) vízgazdálkodási területek.
(3) Régészeti lelőhely területén és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(5) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
32. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(2) A cégfelirat felületnagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 15%-át.
(3) A cégér maximális mérete 1,5 m2 lehet.
33. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,
b) gépészeti berendezés, klíma, hőszivattyú (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,
c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
ca) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
cb) arányos,
cc) a funkciót tükröző,
cd) a településképet kedvezőtlenül a legkevésbé érintő kialakítás alkalmazható.
d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
da) nem rozsdásodó,
db) minőséget képviselő,
dc) könnyen karbantartható,
dd) élénk színeket nem használó,
de) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.
Településképi eljárások
32. Szakmai konzultáció
34. § (1) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.
(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani; e rendelet 7. melléklete szerinti adatlapot kitöltve, valamint a tervezett tevékenység megítéléséhez szükséges dokumentációt.
(4) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(5) A konzultációról jegyzőkönyv készül.
33. Településképi véleményezés
35. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településen
a) egyszerű bejelentési eljárás;
b) építési engedélyezési eljárás;
c) fennmaradási engedélyezési eljárás;
d) összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakasz
esetén, ha a változás a településképet érinti, befolyásolja.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatáshoz a kérelmezőnek a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 45. § (3) bekezdése szerinti építészeti-műszaki dokumentációt és a 7. melléklet szerinti kérelmet kell az önkormányzathoz benyújtani.
(3) A polgármester a véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza és a Korm. rendelet 45. §-ban meghatározottak szerint a településképi véleményezési eljárásban meghatározott eljárási rend szerint adja ki.
(4) A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
(5) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,
b) külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel, környező beépítés hiányában a településre jellemző helyi sajátosságokkal,
c) a terv javaslatot ad-e az épület homlokzatán elhelyezendő, a rendeltetéssel összefüggő cégérek, cég- és üzletjelzések, valamint berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai elhelyezésére,
e) a tetőzet kialakítása tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.
34. Településképi bejelentés
36. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Korm. rendelet 46. § (1) bekezdése szerint.
(2) Településképi bejelentési eljárást folytat le az Önkormányzat a Korm. rendelet 13. melléklet 2., 4. és 19. pontja szerinti esetekben.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az önkormányzathoz benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt e rendelet 7. melléklete tartalmazza.
35. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei
37. § (1) Az önkormányzat a településképi kötelezéssel egyidejűleg településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete határozatban dönt a bírság összegéről és annak befizetési módjáról a Korm. rendelet 51. § szerint.
(3) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.
(4) A településkép-védelmi bírság a településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén ismételten kiszabható.
Záró rendelkezések
36. Hatályba léptető rendelkezés
38. § Ez a rendelet 2026. május 1-jén lép hatályba.
37. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rábcakapi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 6/2018. (X. 20.) számú önkormányzati rendelete.