1. § (1) Jelen rendelet hatálya Várbalog település közigazgatási területére terjed ki.

(2)¹ Jelen rendeletet mellékletei:

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

2. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.

(2) Belterületbe kell vonni a beépítés előtt a lakóterületeket, vegyes területeket. Lakóterületen és vegyes területen belterületbe vonás előtt lakóépület nem helyezhető el.

(3) Lakóterületi, illetve vegyes övezetekben belterületbevonás csak tömbösítve vagy útszakaszonként, illetve a meglévő belterülethez kapcsolódva lehetséges.

(4) A belterületbe vonást kiadó határozat meghozatala előtt az önkormányzattal megállapodást kell kötni, a belterületre előírt feltételeket ki és milyen forrásból biztosítja.

(5) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületként nyilvántartott – vízgazdálkodási területeket.

3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadók.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.

(4) Irányadó szabályozási elemek:

(5) Az irányadó szabályozási elemek pontosíthatók, illetve módosíthatók.

4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

5. § (1) A telekalakításnál az övezeti jelben jelölt minimális telekterületet és minimális telekszélesség paramétert kell betartani. Az övezeti terven „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent.

(2) A legkisebb telekszélesség nem szabályos téglalap alakú telkek kialakítása esetén, az előkerti építési vonal és a telekhatár metszéspontjából az építési helyen belül a másik telekhatárra állított merőleges távolság.

(3) Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül különböző művelésű ágú alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.

(4) Ha a telekalakítás szabályozási vonal mentén a telek rendezetté tétele céljából történik, akkor a szabályozási terven jelölt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.

(5) Új nyeles telek Várbalog területén nem alakítható ki.

(6) A rendelet hatálya alá tartozó területen magánút a szabályozási terven jelöltek kivételével nem létesíthető.

(7)² A 24 hrsz-ú telken jelölt közforgalom elől elzárt magánút új építési telek elsődleges útkapcsolataként nem vehető figyelembe. A magánút csak a szomszédos telkek második, gazdasági megközelítését szolgálhatja.

(8)³ Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő telkek területe érje el az 1200 m2 területnagyságot, átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 22,0 m méretet, akár csak a saroktelek megosztásával, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba történő bevonásával.

6. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

7. § (1) A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

(2) Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie.

(3) A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembevételével.

(4) A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.

8. § (1) A magterület és az ökológiai folyosó övezeteinek területét a szabályozási tervlap jelöli.

(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:

(4) Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:

9. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.

(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.

(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.

(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(8) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(9) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

10. § (1) Építési korlátozás alá esnek az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül első területek, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.

(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.

11. § (1) A helyi közút céljára történő lejegyzés előtt az útszélesítésre szabályozási vonallal jelölt területsávokat közforgalom számára megnyitott magánútként vagy közútként kell lejegyezni.

(2) Településrendezési szerződést kell kötni a szabályozási terven újonnan beépítésre szánt vagy átépítésre kerülő területeken a telekalakítás előtt, illetve ha nincs telekalakítás, akkor a beépítés előtt a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint.

12. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

(5) Albertkázmérpuszta településrészen a (3) bekezdésben előírtaktól eltérően a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is lehetséges.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 300 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.

(9) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(10) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

13. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult telken (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:

(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.

(5) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni. Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.

(6) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.

(7) Oldalhatáron álló beépítésű övezetekben, ha a főépület a beépítési oldalsó telekhatára szerinti építési határvonalától 3,0 m-nél jobban elhúzásra kerül, és az épület oldalsó telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában 1,80 m-es mellvédmagasságnál alacsonyabb nyílászáró kerül, akkor az épület melletti telekhatárszakaszon átlátást gátoló tömör kerítés építendő, vagy élősövény telepítendő.

(8) Az oldalhatáron álló beépítésnél a beépítési oldalhatár az utcában kialakult oldalhatár. Nem kialakult területen K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a nyugati, ÉNy-DK az északkeleti, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron. Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó távolságokat a 3. melléklet tartalmazza.

14. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint falusias lakóterület (Lf) lehet.

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Falusias lakóterületen lakásonként telken belül min. 1 db parkolót kell biztosítani.

(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

15. § (1) Várbalog településrészen falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(2) Várbalog településrészen falusias lakóterületen telkenként maximum egy db maximum kettő önálló rendeltetési egységgel rendelkező főépítmény helyezhető el. Nem tekintendő önálló rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.

(3) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert:

16. § (1) Albertkázmérpuszta településrész Lf₁ falusias lakóterület övezetében elhelyezhető:

(2) A falusias lakóterület Lf3 jelű alövezetében

(3) A falusias lakóterület Lf4 jelű alövezetében

(4) A falusias lakóterület Lf5 és Lf8 jelű alövezetében

(5) A falusias lakóterület Lf2, Lf6 és Lf7 és Lf9 jelű alövezetében

(6) A falusias lakóterület Lf10 jelű alövezetében

(7) A falusias lakóterület Lf11 és Lf12 jelű alövezetében

17. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(4) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(5) Vt övezetben lakás, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek illetve ezen funkciókat kiszolgáló építmények helyezhetők el. A Vt övezetben telkenként egy db lakásrendeltetést tartalmazó épület helyezhető el. A lakásrendeltetést tartalmazó épület, max. három rendeltetést tartalmazhat, amiből lakás maximum kettő lehet.

(5a)⁴ A Vt1 övezetben lakás, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek, illetve ezen funkciókat kiszolgáló építmények helyezhetők el. A Vt1 övezetben telkenként egy db lakásrendeltetést tartalmazó épület helyezhető el. A lakásrendeltetést tartalmazó épület, max. 9 db önálló rendeltetést tartalmazhat, amiből lakás maximum 8 lehet.

(6) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

(7) Településközpont vegyes területen lakásonként telken belül min. 1 db parkolót kell biztosítani.

18. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabályban⁵ engedett építmények helyezhetők el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy szolgálati lakás kialakítható.

(6) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

(7) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését a használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni.

20. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen (Gip) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(4) Elhelyezhető az övezetekben irodaépület.

(5) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

(6) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.

(7) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos:

21. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A különleges beépítésre szánt területeken telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

22. § A lovassport célú terület (K-Lsp) a lovassport és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

23. § (1) A különleges idegenfogalmi területen (K-Id) elhelyezhetők: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges építmények valamint a tulajdonos és a személyzet számára egy db szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.

(2) Az övezetben a lakás és minden üdülő önálló rendeltetési egysége után min. 1 db parkolót kell biztosítani.

24. § (1) A közlekedési és közműterület sajátos használata szerint közúti közlekedési terület (KÖu) lehet.

(2) A közúti közlekedési övezet (KÖu) elsősorban

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(4) Közlekedési területen a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.

(5) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.

(6) A vonatkozó jogszabály szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni. Az önkormányzat parkolási rendeletében megfogalmazhatja a parkolók kiváltásaként a gépjárművek közterületen történő elhelyezését, annak feltételeit.

(7) A közműhálózatokat - megfelelően kiszabályozott - közterületeken kell elhelyezni. Amennyiben a közmű valamilyen oknál fogva csak magánterületen vezethető át, úgy a szolgalmi jogos átvezetést a magánterületre be kell jegyeztetni.

(8) A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. A vízvezeték-hálózatról az oltóvizet 100 m-enként elhelyezett föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(9) A csatornarendszer (szennyvíz és csapadékvíz) fejlesztésekor az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcák lefolyástalan szakaszainak víztelenítési megoldására csapadékvíz-elvezetési tanulmányt kell készíttetni.

(10) A (KÖ) jelű övezetben a közművek építményei helyezhetők el.

25. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet közkert vagy közpark.

(2) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet.

(4) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

(5) A zöldterület telkén épület legfeljebb 4,50 m beépítési magassággal helyezhető el.

26. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

(2) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.⁶

27. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján általános mezőgazdasági terület (Má)

(2) Általános mezőgazdasági általános területen (Má) a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Má övezetben a minimálisan kialakítható teleknagyság 1500 m2, a minimális telekszélesség 10 m.

(4) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építményei a legalább 1500 m2 nagyságú, legalább 15 m szélességű telken, szabadonálló beépítési móddal, max. 2%-os beépíthetőséggel, max. 3,5 m-es épületmagassággal, helyezhetők el.

(5) Általános mezőgazdasági területen (Má) lakóépület nem helyezhető el.

(6) Birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint kialakítható.

(7) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a szabályozási terv tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

(8) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

(9) Mezőgazdasági területen a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke részleges közművesítettség.

28. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.

29. § A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:

30. § (1) A különleges-temető (Kt) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

31. § (1) A különleges sportolási célú (K-Sp) területen sportolási és rekreációs célú területek.

(2) A (K-Sp) építési övezetben sportépítmény, rekreációs, közösségi, szórakoztató építmény és ezek kiszolgálását szolgáló építmény helyezhető el.

(3) A K-Sp jelű építési övezetben szabadonálló beépítési móddal, max. 5% beépíthetőséggel, max. 6,0 m-es épületmagassággal, min. 60%-os zöldfelülettel.

32. § A különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen napelempark és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel, max. 4,5 m-es épületmagassággal, minimum 50%-os zöldfelülettel.

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.