Tarjánpuszta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 10.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
Tarjánpuszta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 10.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 06. 30- 2024. 03. 18Tarjánpuszta Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2019 (X.10.)önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
2022.06.30.
Tarjánpuszta Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásaival összhangban a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Tarjánpuszta település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen rendeletet mellékletei:
a) 1. melléklet Külterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:10000, tervszám: SZAB-K, munkaszám: 15091, (továbbiakban szabályozási terv):
b) 2. melléklet Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:2000, tervszám: SZAB-1, munkaszám: 15091 (továbbiakban szabályozási terv):
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.
A belterületi határ módosítása
2. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.
(2) Belterületbe kell vonni a beépítés előtt a lakóterületeket, vegyes területeket. Lakóterületen és vegyes területen belterületbe vonás előtt lakóépület nem helyezhető el.
(3) Lakóterületi, illetve vegyes övezetekben belterületbevonás csak tömbösítve vagy útszakaszonként, illetve a meglévő belterülethez kapcsolódva lehetséges.
(4) A belterületbe vonást kiadó határozat meghozatala előtt az önkormányzattal megállapodást kell kötni, a belterületre előírt feltételeket ki és milyen forrásból biztosítja.
(5) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületként nyilvántartott – vízgazdálkodási területeket.
A szabályozás elemei
3.§
(1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadók.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ,
b) szabályozási vonal,
a) építési övezet határa,
b) az övezeti jel
c) védőtávolságok
d) kötelező megszűnő telekhatár,
e) építési vonal
f) műemlékek
g) műemléki környezet
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.
(4) Irányadó szabályozási elemek:
a) javasolt telekhatár
b) irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,
c) közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),
d) intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),
(5) Az irányadó szabályozási elemek pontosíthatók, illetve módosíthatók.
(6) A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:
terület rendeltetése |
beépítés módja |
legnagyobb beépítettség % |
||
legnagyobb épületmagasság (m) |
legkisebb kialakítható telekterület (m2) - |
legkisebb zöldfelület (%) |
||
(7) A legkisebb telekszélesség nem szabályos téglalap alakú telkek kialakítása esetén, az előkerti építési vonal és a telekhatár metszéspontjából az építési helyen belül a másik telekhatárra állított merőleges távolság.
Területfelhasználás
4.§
(1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a) beépítésre szánt, illetőleg
b) beépítésre nem szánt területként került besorolásra
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) lakóterület: falusias lakó (Lf)
kisvárosias lakó (Lk)
b) vegyes terület: településközponti vegyes (Vt)
c) gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)
ipari (Gip)
d) különleges terület: idegenforgalmi (Kif)
egyházi (Kegy)
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési és közműterület, közúti közlekedési terület (KÖu)
közműterület (KÖ)
kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)
a) zöldterület (Z)
b) erdőterület: véderdő (Ev)
gazdasági (Eg)
közjóléti (Ek)
c) mezőgazdasági terület: általános (Má)
kertes (Mk)
d) vízgazdálkodási terület (V)
a) Természetközeli terület (Tk)
b) különleges terület: temető (Kt)
bányaterület- agyaggödör (Kb)
Telekalakításra vonatkozó előírások
5.§
(1) A telekalakításnál az övezeti jelben jelölt minimális telekterületet és minimális telekszélesség paramétert kell betartani.
(2) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet, a meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük.
(3) Településközpont vegyes és falusias lakóterületen kialakult tömbben két szemközti oldalról közúttal határolt telek az övezeti jelben jelölttől eltérő telekmérettel és telekszélességgel is megosztható az utcával párhuzamosan az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként kialakuló telkek területe érje el a 500 m2 területnagyságot, átlagos telekszélessége pedig a 14,0 m méretet.
(4) A falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 550 m2 területnagyságot, és átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 16,0 m méretet akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.
(5) Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül különböző művelésű ágú alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.
(6) Ha a telekalakítás szabályozási vonal mentén a telek rendezetté tétele céljából történik, akkor a szabályozási terven jelölt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.
(7) Új nyeles telek Tarjánpuszta területén nem alakítható ki.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
6.§
(1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha
a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;
b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már főépülettel beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb kétlakásosra nő. Ha a fő funkciójú épület elbontását követően kerül a telekre új épület, akkor a telket beépítetlennek kell tekinteni és rendezni kell.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.
7.§
(1) A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület
a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését
b) magassági és keresztmetszeti méreteit
c) a közműhálózat kialakítását
d) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket
e) a berendezéseket, utcabútort
f) a burkolatokat
g) a köz- és díszkivilágítást
h) a terület kertépítészeti kialakítását
i) a közlekedést és parkolást
j) az egyéb településképi követelményeket
(2) Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie.
(3) A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembevételével.
(4) A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
8.§
(1) A magterület és az ökológiai folyosó övezeteinek területét a szabályozási tervlap jelöli.
(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a, a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b, vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c, nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
d) Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:
da, ha azt a fa egészségi állapota, vagy
db, a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,
dc, ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.
Környezetvédelmi előírások
9.§
(1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.
(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.
(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.
(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.
(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(8) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(9) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
Korlátozások, védőterületek
10.§
(1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
a) az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül
b) A vasút szélsővágányától számított 50 m távolságon belül
ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
11.§
(1) A helyi közút céljára történő lejegyzés előtt az útszélesítésre szabályozási vonallal jelölt területsávokat közforgalom számára megnyitott magánútként vagy közútként kell lejegyezni.
(2) Önkormányzati elővásárlási joggal terhelt területek a szabályozási tervlapon jelölt ……., területek intézménybővítés lehetőségének megteremtésére.
(3) Településrendezési szerződést kell kötni a szabályozási terven újonnan beépítésre szánt vagy átépítésre kerülő területeken a beépítés előtt a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint.
Közművek előírásai
12.§
(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben: teljesen közművesített
b) településközpont vegyes terület övezetekben: teljesen közművesített
c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: teljesen közművesített
d) Ipari gazdasági területek övezetekben: teljesen közművesített
e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: teljesen közművesített
(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben: részlegesen közművesített
b) településközpont vegyes terület övezetekben: részlegesen közművesített
c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: részlegesen közművesített
d) Ipari gazdasági területek övezetekben: részlegesen közművesített
e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati
(5) összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(7) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 300 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.
(8) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(9) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
Építés általános szabályai
13.§
(1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben a már kialakult telken (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható és bővíthető, de a jelenlegi épületmagassága tovább nem növelhető.
d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is (oldalhatáron álló, szabadonálló vagy ikres) elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:
a) ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.
b) ha a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára kell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy a két szomszédos épület előkertjének átlagát kell figyelembe venni.
c) ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.
d) ahol a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal ott az előkert mértéke 8 m . ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre mellékfunkciójú építmény, akkor a mellék funkciójú építményt nem kell az építési vonalra vagy a kialakult épületek
a) vonalára helyezni, de ekkor az előkerti vonaltól minimum 15 m-es sáv szabadon hagyandó a leendő fő funkciójú épület elhelyezhetőségének biztosítására.
b) Ha nincs jelölt hátsókerti határvonal és a telek mélysége (utcával nem párhuzamos hátsókerti telekhatár esetén, az utcai telekhatárra a hátsókerti telekhatárról állított legrövidebb merőleges egyenes hossza):
fa) kisebb mint 22 m, akkor a hátsókert min. 3 m-ig,
fb) 22 és 25 m között van, akkor a hátsókert az utcával párhuzamosan 19 m-re húzott vonal mögötti terület,
fc) 25 m-nél nagyobb akkor a hátsókert 6 m.
c) Lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető.
d) Újonnan beépítésre szánt területen belterületbe vonás előtt a telek műveléshez szükséges, gazdasági célú épület 5%-os maximális beépíthetőséggel, az utcafronti telekhatártól min. 20 m előkert tartásával helyezhető el.
(4) Amennyiben a terepadottságok indokolttá teszik, a telek közvetlen közúti megközelítése (legfeljebb két gépkocsiállásos területnagyságig) biztosítható:
a) Az úthoz képest magasabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó bevágással
b) Az úthoz képest alacsonyabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó feltöltéssel, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással
c) A gépkocsiállások területén gépkocsi tároló, tároló építhető. A garázs padlóvonala az út koronaszintjét legfeljebb 0,3 m-rel haladhatja meg. A garázst úgy kell megépíteni, hogy nyitott ajtaja se foglaljon közterületet. A garázs homlokzatmagassága legfeljebb 3,0 m , gerincmagassága 4,5 m , építőanyaga, héjalása csak a fő funkciójú épületével megegyező lehet, vagy zöldtető is kialakítható.
(5) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
(6) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni. Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.
(7) Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó távolságok:
Állat |
Lakóépülettől |
Kúttól |
Intézmény telekhatárától |
Szarvasmarha, ló, öszvér, bivaly, szamár |
|||
5 állatig |
20 m |
20 m |
100 m |
6-30 állatig |
50 m |
50 m |
100 m |
30 felett |
200 m |
100 m |
200 m |
Juh, kecske, sertés |
|||
5 állatig |
20 m |
20 m |
100 m |
6-100 állatig |
50 m |
50 m |
100 m |
100 állat felett |
200 m |
100 m |
200 m |
Baromfi (zárt tartás mellett) |
|||
100 állatig |
20 m |
20 m |
100 m |
101-500 állatig |
50 m |
50 m |
100 m |
500 állat felett |
200 m |
100 m |
200 m |
25 állatig |
20 m |
20 m |
100 m |
25-50 állatig |
50 m |
50 m |
100 m |
50 felett |
200 m |
100 m |
200 m |
Nyúl, nutria, egyéb prémes állat |
|||
25 állatig |
15 m |
15 m |
100 m |
26-50 állatig |
30 m |
30 m |
100 m |
50 felett |
100 m |
100 m |
200 m( |
(8) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
Lakóterületek építési övezetei
14.§
(1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a) falusias lakóterület (Lf)
c) kisvárosias lakóterület (Lk)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
Falusias lakóterület építési övezetei
15.§
(1) Falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. Nem tekintendő önálló rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.
(3) Falusias lakóterületen lakásonként telken belül 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatók be a zöldfelületbe.
(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(5) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás a saroktelkek esetén, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(6) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális épületmagasságnál és tűztávolságnál, illetve 4,5 m-nél.
Kisvárosias lakóterület építési övezetei
16.§
(1) A kisvárosias lakóterület (Lk) jellemzően laza beépítésű, maximum 10 rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.
(2) Kisvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(3) A kisvárosias lakóterületen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(4) Kisvárosias lakóterületen szabadon álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális épületmagasság és tűztávolságnál, illetve 4,0 m-nél.
(5) Kisvárosias lakóterületen lakásonként telken belül 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.
Településközponti vegyes területek építési övezetei
17.§
(1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) Településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(4) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(5) A Vt övezetben a maximális lakásszám meghatározásánál minden lakásra legalább 300 m2 telekterület jusson.
(6) A Vt övezetben telkenként a lakásokon kívül vagy lakás nélkül kettő nem lakás funkciójú rendeltetési egység elhelyezése lehetséges.
(7) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
Gazdasági területek építési övezetei
18.§
(1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
b) egyéb ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület sajátos előírásai
19.§
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabályban [1] engedett építmények helyezhetők el.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy szolgálati lakás kialakítható.
(6) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:
a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
(7) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését a használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni.
Ipari gazdasági terület sajátos előírásai
20.§
(1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.
(3) Az ipari gazdasági területen (Gip) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(4) Elhelyezhető az övezetekben irodaépület.
(5) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(6) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(7) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos:
a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
[1] OTÉK 19. § és 32. §
Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei
21.§
(1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a) Különleges idegenforgalmi (Kif)
b) Különleges egyházi területek (Kegy)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre szánt területeken telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(4) A különleges idegenfogalmi területen (Kif) a beépítés előtt telepítési tanulmánytervet kell készíteni. A részletes övezeti előírásokat az elfogadott telepítési tanulmányterv alapján szabályozási tervmódosítással kell meghatározni. A (Kif) jelű területen elhelyezhetők: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.
(5) Különleges egyházi területen (Kegy) egyházi célú, szálláshely szolgáltató, vendéglátó és szabadidős tevékenység folytatható, és ezek létesítményei helyezhetők el.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
Közlekedési terület övezet előírásai
22. §
(1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:
a) közúti közlekedési terület (KÖu)
b) kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)
(2) A közúti közlekedési övezet (KÖu) elsősorban
a) főforgalmi út (országos főút),
b) forgalmi út (országos mellékút),
c) gyűjtőút,
d) kiszolgáló út,
e) kerékpárút,
f) gyalogút,
g) parkoló,
h) úttartozék,
i) közmű,
j) járda,
k) az úthoz tartozó zöldfelület,
l) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés
m) üzemanyagtöltő állomás
elhelyezésére szolgál
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) igazgatási épület,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(4) Közlekedési területen a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.
(5) Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) a vasút és építményei elhelyezésére szolgál.
(6) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.
A vonatkozó jogszabály szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni. Az önkormányzat parkolási rendeletében megfogalmazhatja a parkolók kiváltásaként a gépjárművek közterületen történő elhelyezését, annak feltételeit.
Zöldterület övezeti előírásai
23. §
(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet közkert vagy közpark.
(2) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.1
(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet. Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.
Erdőterület övezeti előírásai
24. §
(1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:
a) véderdő (Ev)
b) gazdasági erdő (Eg)
c) közjóléti erdő (Ek) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el
Mezőgazdasági terület
25. §
(1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
(2) Általános mezőgazdasági általános területen (Má) a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények az alábbiak szerint helyezhető el:
Építési övezet jele |
Má Sz/3 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
(4) Általános mezőgazdasági területen (Má), ha a telek területe legalább 6000 m2 , szélessége legalább 30 m lakóépület is elhelyezhető. A lakóépület szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m-es épületmagasság építhető. A lakóépület maximális bruttó területe a telek területének 1,5 %-os területnagysága.
(5) Birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint kialakítható.
(6) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a szabályozási terv tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
Vízgazdálkodási terület (V) övezeti előírásai
26. §
(1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek. Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.
Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei előírásai
27. §
A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:
a) temető (Kt) mezőgazdasági üzemi terület (Kb)
Különleges temető (Kt) övezet előírása
28. §
1. (1) A különleges-temető (Kt) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.
(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel.
(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.
(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni. A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni
Természetközeli területek (Tk)
29. §
A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet
Különleges bányaterület, anyaglelőhely (Kb) terület
30. §
1. (1) A különleges bányaterület, anyaglelőhely (Kb) terület a bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.
(2) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. (5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek, valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetők el
EGYES ÖVEZETEK SAJÁTOS KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
31. §
1. Az egyes övezetekben a következő sajátos előírásokat kell betartani:
Egyedi övezeti előírás |
|
|---|---|
2 |
Az övezetben a Kossuth utcai telkek övezeti paramétereinek számításánál a leendő új tömbfeltáró út és a tervezett új lakótelkek területével csökkentett területet kell figyelembe venni és az övezeti előírásokat a csökkentett területre kell igazolni. |
3 |
Az övezetben a Madách utcai telkek övezeti paramétereinek számításánál a 017 hrsz-ú út mellé tervezett új lakótelkek területével csökkentett területet kell figyelembe venni és az övezeti előírásokat a csökkentett területre kell igazolni. |
17 |
A területen a szabályozási terven gyalogúttal jelölt helyen a területfenntartásához szükséges forgalom átengedendő. A területen oldalhatáron kerítés csak ennek figyelembevételével építhető. |
20 |
Az övezetben található 1854/8 hrsz-ú telken fő funkcióként garázs/garázssor is elhelyezhető. |
28 |
A terület beépítése előtt a területre telepítési tanulmánytervet kell készíteni. |
29 |
|
30 |
|
27 |
Övezet száma |
Egyedi övezeti előírás |
|---|---|
21 |
Az övezetben a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké történő alakítása, az övezetben érintett telekcsoport újraosztásával. |
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. §
1. (1) Jelen rendelet az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a következő rendeletek: A Helyi Építési Szabályzat szóló 10/2008.(VIII.22.) önkormányzati rendelet
1. melléklet
2. melléklet
1
OTÉK 27.§