Bedő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2020 (XII.23..) önkormányzati rendelete
Bedő Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 01. 22Bedő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2020 (XII.23..) önkormányzati rendelete
Bedő Község Helyi Építési Szabályzatáról
Általános Előírások
Általános előírások
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Bedő Község (a továbbiakban: Község) közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) A Rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet és a magasabb szintű jogszabályok, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) hatályos előírásainak, illetve a hatályos helyi rendeletek előírásainak betartásával lehet.
(2) Az OTÉK előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Bedő Község Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 17/2017. (XII.27.) önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
3. § (1) A Rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: T-3b jelű szabályozási terv - belterület (M=1:4000)
b) 2. melléklet: T-3a jelű szabályozási terv - külterület (M=1:8000)
(2) Az (1) a) és (1) b) a továbbiakban együtt: SZT
4. § Az SZT-n ábrázolt szabályozási beavatkozások mértéke méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az Önkormányzatnál tárolt digitális SZT-n.
5. § (1) Az SZT határelemeket, a szabályozás alapelemeit, a szabályozás másodlagos elemeit, továbbá a védelem, korlátozás, kötelezettség elemeit, és tájékoztató elemeket tartalmaz.
(2) A belterületi határvonalat a Képviselő-testület az SZT alapján határozza meg.
(3) Terület belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.
2. Értelmező rendelkezések
6. § E rendelet alkalmazásában:
Közterület alakítására vonatkozó előírások
7. § (1) A község területén a gépjármű elhelyezést saját telken belül kell biztosítani.
(2) A közintézmények, a közforgalmú szolgáltatók, a temető terület rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőség, gépjármű-várakozóhely (parkoló), továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhely a telekhatártól mért, legfeljebb 400 m-en belüli más telken parkolóban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.
8. § A belterületen az új kiszolgáló utak építése során biztosítani kell
a) legalább egyoldali járdát,
b) a 10,0 méter szabályozási szélesség elérése esetén legalább egyoldali zöldsávot vagy fasort, és
c) a felszíni vizek árokkal vagy csapadékcsatornával való elvezetését vagy helyben történő szikkasztását.
9. § Közterület szélesítéssel érintett telekrészen meglévő építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető, új építmény csak a közterületre vonatkozó szabályok szerint létesíthető, új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembevételével létesíthető.
10. § (1) A SZT által jelölt helyen a helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az Étv. előírásainak megfelelően, az eljárás lefolytatására illetékes hatóság, a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyeztetheti.
(2) Amennyiben a lejegyzéssel érintett, visszamaradó ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, abban az esetben a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
11. § (1) Magánút kialakítható.
(2) Egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesíthető.
(3) A magánút legkisebb szélessége:
a) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
b) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 8 méter,
c) minden más esetben 12 méter, kivéve vízelvezető árok felett 1 telek megközelítésére szolgáló magánút, melynek legkisebb szélessége 3,0 méter és ebben az esetben telkenként 1 db magánút alakítható csak ki.
(4) 200 métert meghaladó hosszúságú olyan magánutat, amelynek egyik vége nincs összeköttetésben egy másik utcával (zsákszerű magánút) azt végfordulóval kell kialakítani.
(5) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülő és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni.
12. § A közterület-alakításra vonatkozó egyéb szabályokat a helyi településképi rendelet határozza meg.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
3. Helyi értékvédelem
13. § A helyi településképi rendelet határozza meg az épített környezet helyi értékeinek védelme alá vont egyes elemeinek jegyzékét, azokra vonatkozó településképi szabályokat.
4. Kulturális örökségvédelem
14. § (1) A Községben található nyilvántartott régészeti lelőhelyek az illetékes örökségvédelmi hatóság adatszolgáltatása alapján az SZT-n jelöltek és az 1. függelék tartalmazza.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén e rendelet előírásain túl a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén az építkezést/földmunkát haladéktalanul fel kell függeszteni, és a jegyző útján az illetékes örökségvédelmi hatóságot soron kívül értesíteni kell.
5. Klímabarát településszerkezet kialakítására vonatkozó külön előírás
15. § A klímabarát településszerkezet kialakítását elősegítő gyepfelületek, erdőterületek, kerékpárúthálózat az SZT-n jelöltek.
A táj- és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
16. § (1) A Község területén található védett táj- és természetvédelmi területek (a továbbiakban együtt: védett területek) az SZT-n jelöltek. A védett területeken e rendelet előírásain túl a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Az országos ökológiai hálózat magterületén e rendelet előírásain túl a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
17. § A helyi településképi rendelet tartalmazza a tájképvédelmi terület övezete által érintett területeken a tájba illeszthetőség szempontjait.
18. § Birtokközpont védett területen, „Mko” jelű mezőgazdasági terület (korlátozott) övezetében, ökológiai hálózat ökológiai folyosó és magterület övezetében, valamint kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében nem alakítható ki, kivételt képeznek ez alól a meglévő kivett művelésű ágú földrészletek.
Környezetvédelmi előírások
6. Környezetvédelem
19. § A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (a továbbiakban együtt: környezetterhelési határértékek) és a kapcsolódó előírásokat a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
20. § A Község területén a területek használata úgy történhet, hogy a használat
a) legfeljebb a megengedett környezetterhelési határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozhat,
b) környezetszennyezést és környezetkárosítást ne okozzon.
21. § Veszélyes hulladék tárolására szolgáló telephely a Község közigazgatási területén nem létesíthető.
7. Vizek védelme
22. § (1) A felszíni vízelvezető rendszer elemeit a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell fenntartani, illetve kiépíteni.
(2) Az összegyűjtött csapadékvizek a befogadóba csak tisztán, vagy a vízjogi vagy a környezetvédelmi engedélyben előírt minőségben vezethető. A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni.
23. § (1) Hidrogeológiai "B" védőövezet határán belül tilos a terület használata során erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása, veszélyes hulladéklerakó létesítése, egyéb ipari szennyvíz szikkasztás, hígtrágya és trágyalé leürítés.
(2) Vízbázis védőterületen a felszíni vizek védelme érdekében a vízelvezető árkok vízelvezető képességét folyamatosan fenn kell tartani, abba pangó víz, szemét és egyéb szennyező anyag nem kerülhet be.
(3) A vízbázis védőidomának felszíni vetületén csak olyan tevékenység végzésére kialakított építmény helyezhető el az övezeti, építési övezeti és vonatkozó jogszabályok betartása mellett, amely nem teszi lehetetlenné a terület felszínalatti vizeinek mennyiségi és minőségi megóvását.
(4) A felszín alatti vízbázis belső védőövezetben a terület használata során hígtrágya és trágyalé, szennyvíz, tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, valamint egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása tilos. Szerves és műtrágya tárolására építményt, műtárgyat létesíteni tilos.
(5) A felszín alatti vízbázis belső védőövezetben a terület használata során tilos növényvédő szert tárolására, növényvédőszer raktározására építményt, műtárgyat létesíteni.
24. § A vízfolyások védőtávolsága, vízfelületek kezelősávja az SZT jelöltek, amennyiben nem jelölt, abban az esetben a külön jogszabály szerinti érték.
8. Zaj- és rezgés elleni védelem
25. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj, rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó jogszabály által előírt zajterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
9. Levegővédelem
26. § A terület használat során a levegővédelem érdekében e rendelet előírásain túl a vonatkozó hatályos országos és helyi jogszabályok szerint kell eljárni.
10. Termőföld- és talaj védelme
27. § A terület használat során a termőföld védelme és a talajvédelem érdekében e rendelet előírásain túl a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
11. Kommunális szennyezés
28. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása tilos.
(2) A szennyvízhálózat kiépítéséig szennyvíz tisztítása és elhelyezése - külön jogszabálynak megfelelő – egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel, tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal, vagy időszakos tárolása - külön jogszabály szerint kialakított – egyedi, zárt szennyvíztároló műtárggyal történhet.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
29. § A belvízzel veszélyeztetett területeken a földszinti padlószint magassága az előfordult legmagasabb elöntési szinthez képest legalább 0,60 méter magasra kerüljön. Ezen területeken pince, pinceszint nem létesíthető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
12. Telekalakítás
30. § (1) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.
(2) Telekalakítás során újonnan nem alakítható ki közterület kapcsolat nélküli telek (zárványtelek), vagy új úszótelek.
31. § Az övezeti és építési övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekterület méretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények (pl. transzformátorház, szennyvízátemelő stb) elhelyezése érdekében, valamint közcélú közlekedési területek (pl. járda, kerékpárút stb) számára.
Közművek előírásai
32. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemi vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell elsődlegesen helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
1. 3. § A villamosenergia ellátás, vezetékes- és vezeték nélküli elektronikus hírközlésre vonatkozó elhelyezési szabályokat a helyi településképi rendelet rögzíti.
34. § A meglévő és tervezett közmű védőterületén belül e rendelet előírásain túl a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
Építés általános előírásai
13. Építés általános szabályai
35. § Az Építés általános szabályai rész a Község teljes területére vonatkoznak, amennyiben e rendeletben a vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
36. § (1) Építési telken melléképítmény és kiegészítő épület önállóan, főépítmény létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha elhelyezése, építése az építési övezetben létesíthető főépítmény építési övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.
(2) Építményt elhelyezni akkor is lehet, ha a kialakult telekméret nem éri el az építési övezetre előírt minimálisan alakítható telekméretet, de a többi – az építési telekre vonatkozó – előírás betartható és a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozza.
37. § (1) Az építési helyen kívül eső, meglévő épület, épületrész átalakítható, felújítható, rendeltetésmódosítása megvalósítható, de térfogata csak építési helyen belül növelhető.
(2) A telek homlokvonalán kerítéssel egybeépített góré megtartható, felújítható, a helyi jelleg megőrzése érdekében a kialakult állapotnak megfelelő helyen és méretben új építhető.
38. § Terepszint alatt építmény - a melléképítmények kivételével - csak az építési helyen belül helyezhető el.
39. § Az Lf jelű és a Vt jelű építési övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (például: tárolás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek, amennyiben megengedett állattartás stb.) önálló épületben (kiegészítő épületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött.
40. § Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet, kiegészítő épületet az építési oldalt képező telekhatárra, vagy attól 0,5- 1,0 m közötti úgynevezett „csurgótávolságra” kell elhelyezni. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb telepítési távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az építési hellyel érintkező telekhatártól távolabb, de legfeljebb 3,0 m távolságra is el lehet helyezni.
41. § Az átmenő telek esetén, attól függetlenül, hogy a meglévő telek az övezeti előírások szerinti telekméretek figyelembe vételével két önálló telekre osztható-e, a rendeltetési egységek különállóan is elhelyezhetők, úgy mintha két különálló ingatlan alakult volna ki, a két utca felől.
42. § Az egyes övezetekben és építési övezetekben előírt zöldfelületi fedettségbe a fásított parkolók területe nem számítható be.
43. § A lakó- és településközpont építési övezetekben a saroktelken oldalhatáron álló épület homlokzati fala a közterület felé nyílás nélküli kialakítású nem lehet.
44. § Tűzrakó hely, kültéri medence elhelyezése esetén a telekhatártól legalább 3 méter széles védőtávolságot kell tartani.
45. § A közterület felől minden önálló építési telek hátsó kertjének személygépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell, kivételt képeznek ez alól a közmű területek telkei.
46. § (1) A közigazgatási területen lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz építményként nem telepíthető és szállás lakó- vagy tároló funkció ellátására még ideiglenesen sem helyezhető el.
1. Konténerépítmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére, és legfeljebb öt év időtartamra helyezhető el, kizárólag felvonulási építményként.
47. § Újonnan állattartás céljára szolgáló építmény (például: trágyatároló, istálló stb.) az oktatási, nevelési intézmény telekhatárától, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 méteres távolságon belül nem létesíthető.
48. § A 10 méternél keskenyebb közterületek saroktelkein az útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 4-4 m-en belül a kerítéseket 80%-ban, 0,6 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani, a közlekedési csomópont beláthatósága az átláthatóságot akadályozó növényzet ültetésével nem korlátozható sem telken belül, sem közterületen.
49. § (1) Az építési övezetekre a hiányos közművesítettségre vonatkozó közműellátási követelmények vonatkoznak.
(2) Közműpótló berendezések a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően létesíthetők.
(3) A szennyvízhálózat kiépítéséig szennyvíz tisztítása és elhelyezése - külön jogszabálynak megfelelő – egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel, tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal, vagy időszakos tárolása - külön jogszabály szerint kialakított – egyedi, zárt szennyvíztároló műtárggyal történhet.
(4) A szennyvízbekötést a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti határidőn belül kell teljesíteni.
50. § A település közigazgatási területén kialakítandó parkolóhelyek fásítandók, legalább 4-4 parkolóhelyenként 1 db előnevelt (legalább 3 éves) a 2. függelék szerinti honos vagy meghonosodott fafajokat kell elsődlegesen telepíteni vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolattal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 méter szélességben - legalább 3 m2/fa méretűnek kell lenni.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján
meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
51. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a Község területe II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.
(2) A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeiről a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik e rendelet 3. függelék szerinti tartalommal.
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
14. Beépítésre szánt területek
52. § A község területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) Lakóterület, ezen belül
aa) Falusias lakóterület (Lf)
ab) Falusias lakóterület (Lf1)
b) Vegyes terület, ezen belül
ba) Településközpont terület (Vt)
c) Gazdasági terület, ezen belül
ca) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
cb) Egyéb ipari terület (Ge)
d) Különleges terület, ezen belül
da) Temető területe (Kt)
db) Közmű terület - beépítésre szánt (Kkö)
dc) Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü1)
dd) Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü2)
de) Szennyvíztisztító telep terület (Kszv)
53. § Az építési övezetekben az SZT-n "telken belüli kötelező zöldfelület"-tel jelölt helyeken és méretben, továbbá a HÉSZ építési övezeti előírása szerinti helyeken és méretben legalább háromszintű növényállományt (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) kell telepíteni. A növényállomány az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak, kapuk számára megszakíthatók, illetve annak 25 %-ában fásított parkolók is (a lakóterülettel közvetlen határolt oldal kivételével) kialakíthatók. A védőfásítás beleszámítható a telekre előírt zöldfelület mértékébe.
15. Falusias lakóterület (Lf, Lf1)
54. § 1. (1) A Falusias lakóterület Lf építési övezetbe legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
55. § 1. (1) A Falusias lakóterület Lf1 építési övezetbe legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
16. Településközpont terület (Vt)
56. § 1. (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
17. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
57. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:
a) igazgatási, egyéb irodaépület,
b) sportépítmény,
c) üzemanyagtöltő,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és
e) egyéb közösségi szórakoztató
18. Egyéb ipari terület (Ge)
58. § (1) Az egyéb ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A SZT-n Ge építési övezeti jellel jelölt egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(3) Az építési övezetben a környezeti hatás szempontjából semleges, nem jelentősen zavaró hatású, nem különlegesen veszélyes gazdasági tevékenységhez (például: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, településüzemeltetés stb) szükséges építmények, továbbá kereskedelmi és szolgáltató épület is elhelyezhetők.
(4) Az építési övezetben elhelyezhető még - az OTÉK 32. § felsoroltak közül -
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) a köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
d) a megújuló energiaforrások műtárgya – kivéve szélerőmű, szélerőmű park – amely használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet.
(5) Az építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(6) Az egyéb ipari területen az alábbi előírásokat is alkalmazni kell:
a) Amennyiben a területen végzett tevékenyég zajkibocsátása meghaladja a zajvédelmi határértéket, akkor zaj elleni védekezésre szolgáló műszaki megoldást, „védőművet” (pl. zaj árnyékoló fal, zajgátló létesítmény stb) az építtető a saját területén és saját költségén köteles kialakítani.
b) Nem helyezhető el bűzös tevékenységet befogadó épület, építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja.
59. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezetének beépítési paraméterei:
a) az építési övezet jele: Ge
b) a beépítés módja: szabadonálló álló (SZ)
c) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
d) a legkisebb kialakítható telekterület: 5000 m2
e) a legkisebb zöldfelület: 25%
f) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 9,0 méter
g) az előkert legkisebb mélysége
ga) amennyiben azon az SZT telken belüli kötelező zöldfelületet jelöl, akkor 20 méter,
gb) amennyiben az SZT nem jelöl telken belüli kötelező zöldfelületet, abban az esetben 10 méter.
j) az oldalkert legkisebb mérete: OTÉK szerint.
k) a hátsókert legkisebb mérete: OTÉK szerint.
l) közműellátás mértéke: hiányos.
(2) Az építési övezetben az előírt legnagyobb épületmagasság - technológiailag indokolt mértékig - az épületrészeknél, illetve műtárgyaknál (pl. siló, kémény, terménytároló stb.) legfeljebb 20 méterig növelhető.
19.Különleges terület - Temető terület (Kt)
60. § (1) Az építési övezetbe a településen meglévő, működő temető területe tartozik.
(2) A temető terület építési övezetének beépítési paraméterei:
a) az építési övezet jele: Kt
b) a beépítés módja: szabadonálló álló (SZ)
c) a megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
d) a legkisebb kialakítható telekterület: 10000 m2
e) a legkisebb zöldfelület: 40%
f) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 méter.
h) az előkert legkisebb mélysége: kialakult
j) az oldalkert legkisebb mérete: kialakult
k) a hátsókert legkisebb mérete: kialakult
l) közműellátás mértéke: hiányos.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető
a) sírbolt és síremlék, dísz- és szórókút,
b) ravatalozó, urnafal, temetőkápolna,
c) rendeltetéshez szükséges iroda,
d) üzemeltetési és szociális épület, továbbá
e) a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.
20. Különleges terület - Közmű terület - beépítésre szánt (Kkö)
61. § (1) Különleges közműterület építési övezet elsősorban:
a) közműlétesítmény (különösen vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint
b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A közmű terület építési övezetének beépítési paraméterei:
a) az építési övezet jele: Kkö
b) a beépítés módja: szabadonálló álló (SZ)
c) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
d) a legkisebb kialakítható telekterület: 500 m2
e) a legkisebb zöldfelület: 40%
f) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 méter.
h) az előkert legkisebb mélysége: kialakult
j) az oldalkert legkisebb mérete: kialakult
k) a hátsókert legkisebb mérete: kialakult
l) közműellátás mértéke: hiányos.
(3) Hírközlési adótorony a helyi településképi rendeletben meghatározott helyen helyezhető el, annak magassága legfeljebb 25 méter lehet.
21. Különleges terület - Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü1, Kmü2)
62. § (1) A Mezőgazdasági üzemi terület Kmü-1 építési övezetbe a meglévő, működő állattartó telep (major) tartozik.
(2) A területen elsősorban:
a) mezőgazdasági üzemi rendeltetés,
b) állattartás,
c) a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök tárolására,
b) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, tároló rendeltetés,
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint
d) a fő rendeltetéshez szorosan kapcsolódó kiegészítő rendeltetés (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetének beépítési paraméterei:
a) az építési övezet jele: Kmü1
b) a beépítés módja: szabadonálló álló (SZ)
c) a megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
d) a legkisebb kialakítható telekterület: 5000 m2
e) a legkisebb zöldfelület: 40%
f) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 méter
h) az előkert legkisebb mélysége: amennyiben az SZT másként nem jelöli 10 méter, ez alól kivételt képez a telkek gyalogút felőli homlokvonala, melynél az előkert 5 méter.
j) az oldalkert legkisebb mérete: kialakult
k) a hátsókert legkisebb mérete: kialakult
l) közműellátás mértéke: hiányos.
(4) Kerítés létesítése a védelem biztosítása érdekében szükséges.
(5) Az építési övezetben az előírt legnagyobb épületmagasság - technológiailag indokolt mértékig - az épületrészeknél, illetve műtárgyaknál (pl. siló, kémény, terménytároló stb.) legfeljebb 15 méterig növelhető.
63. § (1) A Mezőgazdasági üzemi terület Kmü2 építési övezetbe a meglévő, működő nagyüzemi állattartó telepek (major) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, amelyek nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmasak.
(2) A Kmü-2 mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben elsősorban:
a) mezőgazdasági üzemi rendeltetés,
b) nagyüzemi állattartás,
b) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, tároló rendeltetés,
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint
d) a fő rendeltetéshez szorosan kapcsolódó kiegészítő rendeltetés (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
céljára szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
(3) Az építési övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f) állat ól, állatkifutó,
g) trágyatároló, komposztáló,
h) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetének beépítési paraméterei:
a) az építési övezet jele: Kmü2
b) a beépítés módja: szabadonálló álló (SZ)
c) a megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
d) a legkisebb kialakítható telekterület: 5000 m2
e) a legkisebb zöldfelület: 40%
f) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 9,0 méter
h) az előkert legkisebb mélysége amennyiben az SZT másként nem jelöli 10 méter
j) az oldalkert legkisebb mérete: kialakult
k) a hátsókert legkisebb mérete: kialakult
(5) Az építési övezetben az előírt legnagyobb épületmagasság - technológiailag indokolt mértékig - az épületrészeknél, illetve műtárgyaknál (pl. siló, kémény, terménytároló stb.) legfeljebb 25 méterig növelhető.
(6) Kerítés létesítése a védelem biztosítása érdekében szükséges.
22. Különleges terület – Szennyvíztisztító telep terület (Kszv)
64. § 1. (1) Az építési övezetben a szennyvíztisztítással, és -kezeléssel kapcsolatos technológiai és kezelő építmények, műtárgyak helyezhetők el.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
23. Beépítésre nem szánt területek
65. § A község területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:
a) Közlekedési és közmű területek, ezen belül
aa) Országos összekötő út terület (Köu-o)
ab) Kiszolgáló út terület (Köu-k)
ac) Gyalogút terület (Köu-gy)
ad) Mezőgazdasági feltáró út (Köu-mg)
b) Erdőterületek, ezen belül
ba) Gazdasági erdő terület (Eg)
bb) Védelmi erdőterület (Ev)
c) Mezőgazdasági terület, ezen belül
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cb) Mezőgazdasági terület (korlátozott) (Mko)
d) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Beépítésre nem szánt különleges terület, ezen belül
ea) Lezárt hulladékkezelő-, hulladéklerakó terület (Khull)
f) Természetközeli terület (Tk)
24. Közlekedési és közmű területek
66. § 1. (1) A közlekedési és közmű terület lehet
25. Erdőterületek
67. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) A Községben az erdő területfelhasználási célja szerint:
a) védelmi erdőterület (Ev)
b) gazdasági erdő terület (Eg)
lehet.
(3) Az Országos Erdőállomány Adattár által nyilvántartott területen építmény elhelyezéséhez e rendelet előírásain túl a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.
(4) A védelmi erdőben - az erdei kilátó, a magasles kivételével - épületet elhelyezni nem lehet.
(5) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 0,5%-os be-építettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(6) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen az új építmények
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 méter lehet,
b) utcai telekhatártól való távolsága legalább 20 méter.
(7) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
26. Általános mezőgazdasági terület (Má)
68. § (1) A területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben az építmények elhelyezésekor e rendelet előírásain túl az OTÉK vonatkozó előírásait kell figyelembevenni.
(3) Az övezetben gazdasági épületeket elhelyezni szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 7,5 méter épületmagassággal lehet.
(4) Az övezetben
a) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b) a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 5%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) a 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 5%-os beépítettséggel helyezhető el, legfeljebb 7,5 méter épületmagassággal.
d) A mezőgazdasági területen – a mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telek kivételével – lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el legfeljebb 5%-os beépítettséggel. A különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 7,5 méter lehet.
69. § (1) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 5 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
(2) A birtokközpont telkén az OTÉK 29. § (1) és a (4) bekezdésében foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.
(3) Birtokközpont területén
a) a beépítés mód: szabadonálló álló (SZ)
b) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 méter.
(4) A birtokközpont területét – amennyiben természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.
27. Mezőgazdasági terület (korlátozott) (Mko)
70. § (1) Az Mko jelű övezetben épület nem helyezhető el, ez alól kivételt képeznek a vízgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények, köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei, melyek külön jogszabályok szerint helyezhetők el, továbbá a terület használatához szükséges mezőgazdasági épületek (például: karám, szabadtartásos istálló, hodály), melyek alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.
(2) Meglévő épület, építmény, műtárgy megtartható, felújítható, de nem bővíthető.
(3) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
28. Vízgazdálkodási terület (V)
71. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében az álló- és folyóvizek, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartozik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szélességű parti sávot kell biztosítani, melyek az SZT-n jelölésre kerültek.
29. Beépítésre nem szánt különleges terület - Lezárt hulladékkezelő-, lerakó terület (Khull)
72. § A terület felhasználása e rendelet előírásain túl a vonatkozó jogszabály szerint történhet.
30. Természetközeli terület (Tk)
73. § (1) Természetközeli (Tk) területbe az SZT-n lehatárolt területek tartoznak.
(2) Természetközeli területen épület nem helyezhető el.
74. § A terület felhasználása a vonatkozó jogszabály szerint történhet.
Záró Rendelkezések
75. § (1) Ez a Rendelet a kihirdetését követő 30. napon (2021 év január hó 22. nap) lép hatályba.
(2) E Rendelet előírásait a hatálybelépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
polgármester jegyző