Folyás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §. (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, valamint (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§

E rendelet célja a település építészeti és természeti értékeinek megőrzése érdekében a település területén a településképi, közlekedési, vagyonbiztonsági, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, közzétételi rendjének, továbbá az elhelyezésükhöz szükséges településképi bejelentési eljárás szabályozása.

2. A rendelet területi hatálya és alkalmazása

2.§

(1) E rendelet területi hatálya kiterjed Folyás közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható a magántulajdonban, önkormányzati vagy állami tulajdonban álló, rendeltetésének megfelelően bárki által használható földrészleten történő reklámelhelyezésre.

(2) E rendelet előírásai közterületről látható a magántulajdonban, önkormányzati vagy állami tulajdonban álló, rendeltetésének megfelelően bárki által használható földrészleten történő reklámelhelyezésre e rendelet 5-11. §-ában foglaltak nem alkalmazandók.

3. Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában:

1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
2. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
3. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
4. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
5. Információs és más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens, vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
6. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések,
7. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
8. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
9. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

II. Fejezet

4. A reklámelhelyezésre vonatkozó általános szabályok

4. §

(1)     A reklámelhelyezésnél az alábbi szempontok veendők figyelembe:

a) a reklámeszköznek a meglévő épített és természetes környezetbe, valamint a településképbe illeszkedése,

b) az építményen elhelyezett reklámeszköznek az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodása,

c) egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett reklámeszköznek más reklámeszközzel és az építménnyel való összhangja.

(2)    Amennyiben a reklámelhelyezés építésügyi hatósági engedély vagy településképi bejelentés igazolása alapján történhet, úgy a reklámeszköz környezetbe illeszkedését az elhelyező az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez vagy a településképi bejelentéshez mellékelt építési-műszaki tervdokumentációhoz csatolt látványtervvel mutatja be.

(3)     Új reklámeszköz építése, meglévő reklámeszköz felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása a jogszabályok keretei között - az e rendelet előírásainak megfelelően - az építésügyi hatósági eljárásra vagy a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályok alapján végezhető.

(4)     Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

1. a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges,
2. a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(5) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

1. beépítésre szánt területen belül nem megengedett.
2. beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

        (5) A területi besorolások alatt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos      rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni.

5. A reklámeszköz közterületen történő elhelyezésének szabályai

5. §

Közterületen reklámeszközt elhelyezni

a) településképi bejelentési eljárás lefolytatásával,

b) közterület-használati bérleti szerződés (a továbbiakban: bérleti szerződés) birtokában,

c) közhasználatú zöldterület érintettsége esetén a zöldterületek fenntartásáról szóló rendelet figyelembevételével a kezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,

6. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

6. §

(1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.

(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen reklám célú felület nem helyezhető el.

(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(6) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.

7. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
   

7. §

(1)    

a)  A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybe vételével lehetséges.

b)   Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.

c)   Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.

       (2)  Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóbejegyzéssel kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.

8. A bérleti szerződés

8. §

(1)     A szerződés megkötését az kezdeményezi, aki a közterületet reklámelhelyezés céljából használni kívánja.

(2)    A bérleti szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor, kivéve, ha a reklámelhelyezés településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül történhet.

(3)     A reklámcélú közterület-használatot igénylő beszerzi a formanyomtatványhoz a szükséges hatósági, kezelői és főépítészi hozzájárulást.

(4)    A reklámcélú közterület-használatot igénylő a bérleti szerződés megkötését a bérbeadó által kiadott formanyomtatványon a reklámcélú közterület-használat megkezdése előtt legalább 15 nappal kezdeményezi.

(5)      A bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező adatait,

b) a kérelmező által megjelölt kapcsolattartó adatait,

c) a reklámcélú közterület-használat célját és időtartamát,

d) a reklámcélú közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és méreteket tartalmazó részletes helyszínrajzát, melyen szerepel a járdák, a növényzet, a szegélyek, az elhelyezésre kerülő bútor, berendezés, a napellenző és árnyékoló szerkezet kialakítási módja, térelhatároló szerkezetek mérete, típusa és színe,

         e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. működési engedély, nyilvántartásba vétel igazolása) másolatát,

         f) építési engedélyhez kötött reklámcélú közterület-használat esetén jogerős és végrehajtható építési engedélyt, településképi bejelentési eljáráshoz között reklámcélú közterület-használat esetén a tevékenység tudomásul vételéről szóló polgármesteri igazolást.

(6)    A bérbeadó a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további, a kérelem elbírálásához szükséges dokumentum benyújtására, adatközlésre hívhatja fel a kérelmezőt.

(7)     Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, bérleti szerződés azzal köthető, aki az előírt feltételeknek megfelel és a kérelmét előbb nyújtotta be. Elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki érvényes bérleti szerződés birtokában a közterületet a kérelem benyújtásának időpontjában használja.

(8)     A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 1 évi időtartamra köthető.

(9)    A bérlő a szerződés eredeti példányát annak mellékletét képező helyszínrajzzal és valamennyi hatósági, kezelő engedéllyel és hozzájárulással együtt a reklámcélú közterület-használat helyén magánál tartja és azt az ellenőrzésre jogosult személynek az ellenőrzés során bemutatja.

9. A közterület-használati szerződés bérleti díj

9. §

(1)     A bérbeadó a reklámcélú közterület-használatért fizetendő bérleti díjat e rendelet 1. mellékletében szereplő díjtételek alapján kell meghatározni.

(2)     A 1. melléklet szerinti díjtétel az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(3)     Amennyiben a 1. melléklet nem tartalmaz az adott reklámcélú közterület-használatra konkrét díjmegjelölést, úgy a reklámcélú közterület-használat jellegéhez legközelebb eső kategória díjtétele alkalmazandó, amelyről a bérbeadó dönt.

(4)     A bérlő a bérleti díjat egy összegben előre fizeti meg az igénybevétel teljes idejére.

(5)    A bérleti díj megállapítása szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m² és fm egésznek számít.

(6)     A reklámelhelyezéssel érintett közterület nagyságának meghatározásánál a reklámeszköz tényleges felülete veendő számításba.

10. Szerződéskötéshez nem kötött reklámelhelyezés

10. §

A közterület bérleti szerződés nélkül igénybe vehető

a) cég- és címtábla, cégfelirat, cégér elhelyezésére, ha az a közterületbe 25 cm-en túl nem nyúlik be,

b) az Önkormányzat által szervezett eseményre vonatkozó reklámelhelyezésre,

c) hirdetmény elhelyezésére az Önkormányzat által biztosított ingyenes hirdetőeszközön,

d) rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron történő reklám elhelyezés esetben.

11.  A bérleti szerződés nélküli vagy attól eltérő használat jogkövetkezményei

11. §

(1) Közterület

a) bérleti szerződés nélküli,

b) a bérleti szerződéstől eltérő,

c) a bérleti szerződésben meghatározott időtartam lejárta utáni, vagy

d) bármely jogszabályba, különösen e rendelet tilalmába ütköző

használata esetén a jogosulatlan használó a használatot azonnal megszünteti és a közterületet eredeti állapotában saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítja a bérbeadó által megadott határidőn belül, továbbá az a)-c) pontok esetén az igénybe vett időre esedékes bérleti díj négyszeres összegének megfelelő használati díjat, a d) pont esetén az igénybe vett időre a legmagasabb bérleti díjtétellel számított összeg négyszeres összegének megfelelő használati díjat megfizeti.

(2)    Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a bérbeadó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgot a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolítja vagy eltávolíttathatja.

(3)     Az eltávolított dolog őrizetére, kezelésére és értékesítésére a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(4)     A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek, valamint az (1) bekezdés szerinti használati díj megfizetése után veheti át az eltávolított dolgot.

(5)     Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, a bérbeadó írásban értesíti a bontás tényéről és a (4) bekezdésben foglaltakról. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a bérbeadó a felszólítást az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.

(6)     Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a bérbeadó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt vagy eleve lehetetlen, a bérbeadó a megsemmisítést rendeli el.

12. A reklámelhelyezés megszüntetésével kapcsolatos szabályok

12. §

(1)     A reklámeszköz elhelyezője a reklámeszközt kártalanítási igény nélkül átalakítja vagy eltávolítja az Önkormányzat vagy a bérbeadó által megadott határidőn belül, ha az elhelyezésére szolgáló közterület településfejlesztési vagy önkormányzati célú felhasználásra kerül.

 (2) A megszűnt üzlet reklámeszközét az távolítja el, akinek az érdekében az elhelyezés történt, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa.

III. Fejezet

13. Településképi bejelentési eljárás

13.§

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében a város közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám összetételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.

14.§

(1)  A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 2. melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. meglévő állapotról fényképfelvételt
2. műszaki leírást
3. a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
4. a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
5. elrendezési rajzot,
6. reklám elhelyezésének helyétől – amennyibe indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.

(2)  A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(3)  Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(4)  A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.

(5)  A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 1 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 2 hónapon belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.

(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.

IV. Fejezet

14. Záró rendelkezések

15.§

(1) Ez a rendelet 2017. november 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 9/2015 (V.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a.

Folyás, 2017. október 19.

           Magyar Sándor                                                                         Dr. Kiss Imre

           polgármester                                                                                   jegyző