Folyás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 2-6.§ tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §. (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban:Vhr.) 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint

a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

  BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1.  a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
2.  a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
3.  a településképi követelmények meghatározásával, és
4.  a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A helyi védelem célja

2. §

 (1) A helyi védelem célja a község jellegzetes és értékes arculatúnak megóvása és a község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az itt élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

 (2) A helyi védelem alatt álló építészeti és táji örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

 (3) Tilos a helyi védett építészeti és táji örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. §

A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

 a) az építési tevékenységgel érintett építményekre - ide értve a sajátos építményfajtákra is,

 b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére, és

c)  a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása

4.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, vagy reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.

(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(3)  A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket 15. § előírásai szerint kell beazonosítani.

5.  Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
3. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
5. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
6. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
7. Élénk szín: erőteljes, rikító, figyelemfelkeltő színek, melyek nagy színtelítettségűek, vörös, kék, sötétzöld, lila,
8. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezet (ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
9. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
10. Épített kerítés: áthaladást megakadályozó bármely anyag felhasználásával létesített kerítés.
11. Földszínek: más néven terra színek, tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös­narancs- sárga-zöldessárga.
12. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
    
13. Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), helyi területi védelem összessége.
14. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott berendezés.
    
15. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
16. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
17. Területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
18. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
19.  Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
20. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
21. Védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.
22. Védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
23. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
24. Védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított egyéb fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
25. Védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
26. Védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
27. Védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

2. FEJEZET

A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

6. A helyi védelem feladata

6. §

(1)  A helyi értékvédelem feladatai:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) épületek és épületrészek, építmények,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek

felkutatása

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, és

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2)    Folyás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében a védelemre érdemes értékeit helyi védettség alá helyezi.

(3)   A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

7. A helyi védelem fajtái

7. §

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A területi védelem

a)  a településszerkezetre,

b)  a telekstruktúrára,

c)  az utcavonal-vezetésre,

d)  az utcakép vagy utcakép részletre, és

e)  a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.

(3) Az önkormányzat a helyi területi védelem alá helyezett területeit az 1. számú melléklet 1) fejezete és annak térképi megjelölését az 1. melléklet 2) fejezete tartalmazza.

(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészlet, az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint vallási jelképekre, síremlékekre terjedhet ki.

(5) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. számú melléklet 3) fejezetében meghatározott ingatlanokat, értékeket.

(6)  A helyi egyedi védettség alá tartozó értékek 1. melléklet szerinti kategorizálásának jelölése:

a ) Helyi  területi védelem jele: HTV,

b)  Helyi védett épületek: HÉ,

c)  Helyi műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, vallási jelképek:HM,

d)  Helyi védett természeti érték: HTE.

8. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai

8.   §

(1)  A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél kezdeményezheti.

(3)  A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

    a) egyedi épületek, építmények és természeti értékek esetén:

aa) a védendő érték(ek) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (szakirodalom, fotók),

ad) a kezdeményezés indokolását,

ae) értékvizsgálatot, és

af) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.

    b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba) annak megnevezését,

bb) körülhatárolását,

be) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indoklását,

be) értékvizsgálatot, és

bf) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.

(4) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiányosan került beadásra, és azt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívás ellenére 30 napon belül nem egészítik ki, a kezdeményezést a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Erről a kezdeményezőt írásban értesíteni kell.

(6) A helyi védelem alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése, döntés­előkészítése a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - feladata.

(7) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes nyilatkozatát.

9. §

(1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

     a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait,

     b) kezdeményező(ke)t.

 (2)  A helyi védelem alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell, akik 30 napon belül észrevételt tehetnek. Az értesítés módjai:

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,

b) em egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik, vagy

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(3)  A Képviselő-testület a hiánytalan tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének megismerését követően, továbbá az ingatlantulajdonosok nyilatkozatának ismeretében rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.

 (4) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.

 (5) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

10. §

 (1) A védelem megszűnik, ha

 a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

 b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy

c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

 (2) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem törlését.

 (3) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(4)  Helyi védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, vagy a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.

9. A védett érték nyilvántartása

11. §

(1) A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a helyi védett érték megnevezését, rendeltetését és használatának módját,

 b) védett érték helyét,

 c) édelmi nyilvántartási számát,

 d) védelmének szakszerű, rövid indokolását,

 e) védett érték fotódokumentációját,

 f) védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását, a védelem rövid indokolását, és

 g) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.

10. A védett érték megjelölése

12.§

(1)  A helyi védelem alatt álló építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(2) A tábla szövege: „Folyás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „év”.

(3) A tábla mérete minimális mérete 15X10cm, a tábla anyaga kő, fém vagy fa.

(4) Helyi védett növényzetet vagy területet annak közvetlen környezetében elhelyezett táblán kell megjelölni, melyen a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.

(5)  A tábla elhelyezése - esetleges pótlása – az önkormányzat feladata.

11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. §

 (1)  A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

 (2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett értéket nem veszélyeztetheti.

 (3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának károsodásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy az önkormányzat településképi kötelezés formájában a rendetetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.

3. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

       12. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

14.  §

(1)  A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védettségű egyedi érték részét képező épület közterületről észlelhető vizuális megjelenését befolyásoló, a helyi védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, tulajdonos kötelezettségét meghaladó költséggel járó jókarbantartásának támogatása, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

(3)        A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja, mely támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4)        A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írhatja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5)        A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6)        A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás nyerhető el.

(7)        A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.

(8)        A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(9)        A pályázati felhívás és az az alapján megkötendő megállapodásnak tartalmazni kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait. 

4. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15. §

(1)   A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése. 

(2) A Településarculati Kézikönyvben meghatározott településkép szempontjából eltérő karakterületű területek lehatárolása (2. melléklet) alapján a településkép szempontjából meghatározó területek:

a) Lakó és intézményi terület,

b) Rekreációs területe,

c) Beépítésre nem szánt területen:

ca)  a tájképvédelmi terület,

cb) a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe,

cc) a NATURA 2000 terület,

cd) a nemzeti park területe,

ce) országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület,

cf) „ex lege” védett-természeti emlék területek,

cg) az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe, és

ch) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe.

(3)    A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 3. melléklet tartalmazza.

(4)        A településkép szempontjából meghatározó természeti és régészeti védelemmel érintett 15. §. (2) bekezdés c) pont szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a bépítésre nem szánt településrész részét képezik, területi lehatárolásukat a 2- 4. melléklet figyelembevételével, továbbá az országos jogszabályok alapján lehet megállapítani.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

14. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16. §

 (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatok fel eternit hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) A tetőfedő anyagok közül az élénk vörös, élénk kék, okkersárga színek nem alkalmazhatók.

 (3) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként zavaró fényhatást okozó csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(4)  A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók.

 (5) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.

(6) Nem megengedett az épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén ezen építési tevékenységeket a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén nem egy időben, az épület egészére nem egységes anyaghasználat és megjelenés megvalósítása. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy loggia beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.

15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

17. §

(1)  A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan, továbbá a telek építési helyének figyelembe vételével kell meghatározni.

 (2) A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan az illeszkedés alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben az ingatlanon utcai kerítés készül, az illeszkedjen a szomszédos kerítések magasságához, továbbá az ingatlanon elhelyezett épület szín vagy anyaghasználatához.

16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

18. §

 (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(2)  Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység illeszkedjen a településképbe és igazodjon a környezetében lévő:

a)  tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,

 b) kialakult párkánymagasságokhoz,

 c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz, és

 d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.

19. §

(1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a környezetében lehető legnagyobb összefüggő zöldfelületet a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fásszárú növények telepítésével.

 (2) A zöldfelület kialakítása során

a) nem ültethető allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,

b) nem telepíthetők tájidegen, agresszíven gyomosító és inváziós növényfajok (1. számú függelék),

c) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza, és

d)  közcélú épület elhelyezés esetén, az épület az építési helyen belül, mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított előkertet közlekedési létesítményként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra.

20. §

(1) Magas tetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszöggel nem helyezhető el. Lapos tetős épületen síktáblás napelem, napkollektor utcaképben csak takarással helyezhető el.

(2) Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezéseket takarás kialakításával kell elhelyezni.

 (3) Épületeken újonnan elhelyezett parapetkonvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége az épület homlokzatával összhangban helyezhető el.

 (4) Épületek utcafronti homlokzatán látványt zavaró antenna, hírközlési egység nem helyezhető el.

(5) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.

(6) Az előkertben épített le vagy felhajtó a közterületbe nem nyúlhat be.

(7) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

(8) Ingatlanon belül a több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el úgy, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

17. A beépítésre nem szánt településkép szempontjából meghatározó területen lévő állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya területekre vonatkozó külön szabályozások

21. §

(1)  Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tájra jellemző, hagyományos épületek magasságát. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, mely esetekben az építmény falazata, tetőzete se készülhet tükröződő felülettel.

(2) Az épületek homlokzatán a fehér, vagy pasztellszínezés, a tájban hagyományosan alkalmazott fehér vagy világos pasztellszínű homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen élénk színezés nem alkalmazható.

(3) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásán nyújtott tömeggel, magastetős, nyeregtető kialakítással kell kialakítani.

(4) A mezőgazdasági építményeket szabadon állóan, vagy majorszerűen, telepszerűen csoportosítva kell elhelyezni.

(5) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet és a lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(6) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A többszörösen tördelt és bonyolult tetőformák kialakítás nem megengedett.

(7) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet zavaró fényhatást okozó tükröződő felülettel, matt felület alkalmazható.

(8) Kerítés csak lábazat nélküli kialakítással és zöldnövényzettel takart vagy futtatott kialakítással építhető.

(9) A telepeken, azok határvonalán a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás kötelező.

18.  Helyi területi védelemre vonatkozó előírások

22. §

(1)      A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

(2)      Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, és fenntartani.

(3)       A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(4)     A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(5)    Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.

(6)     Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a főépítésszel történő kötelező szakmai konzultáció után, a főépítész jóváhagyása esetén lehetséges.

23. §

(1)    A területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását az 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

(2)     A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

a) oldalhatáron álló beépítés,

b) kialakult utcavonal,

c) kialakult tetőgerinc irány,

d) hagyományos tömegformálás,

e) 35-45 fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma,

f) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata,

g) hagyományos arányú, osztású fanyílászárók alkalmazhatók,

h) külső megjelenésében falazott kémény építhető,  és

i) természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, 40-80 cm magasságú tömör lábazattal.

19. Nyilvántartott helyi védett értékre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények

24. §

(1) Nyilvántartott helyi védett értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek, építmények kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett érték látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok harmonizáljanak vagy illeszkedjenek a védett értékhez.

(2) Nyilvántartott védett érték esetén a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében elsősorban a hagyományos, építészeti örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét kell biztosítani.

20. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

25. §

(1) A helyi védett értékek körét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 1. mellékletéből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét kell biztosítani, az épület felújítás és a külső tér és kert használat esetén is.

21. A helyi egyedi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

26. §

(1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

 a) tömegformáját, tömegarányait,

 b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

 c) homlokzati tagozatait,

 d) homlokzati díszítőelemeit,

 e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit, és

           f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2) A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában a 18.§ és 20.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények is alkalmazandók:

a)  az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok

aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és

ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani,

b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani, és

c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni. Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, a rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés, helyettesíthetők.

(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. A rikító színek és a túlzott kontraszt kerülendő.

(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítés a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival harmonizáljon vagy az illeszkedés biztosított legyen.

(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.

(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

22. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

27. §

(1)  A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennák és antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, beépítésre szánt területen helyezhető el.

(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:

a) védett természeti területen, és

b) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.

(3)     A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4)   A Rekreációs területe, meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó, takartan, közterületi látványában esztétikus megjelenéssel helyezendő el.

(5)   Védett épület és közművelődési épületek és annak közvetlenül szomszédos telkével érintett területeken

                   a) újonnan vagy átépítéskor, az energiaellátást földkábellel kell kiépíteni és

                    b) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok, különösen élet- vagyonvédelem esetén, teljesen      ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

VI. FEJEZET

A REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

23. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével érintett területi besorolások szabályai

28. §

 (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) A területi besorolások alatt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Reklámrendelet) 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni. A településkép szempontjából meghatározó területeket az 2. melléklet szerint kell beazonosítani.

(3) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(4) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

 a) a beépítésre szánt területen belül kizárólag utcabútor igénybevételen lehetséges, és

 b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(5) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett.

24. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken

29. §

 (1)  Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

 (2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.

(3)  Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz magánterületen nem helyezhető el.

(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű (másnéven: „lábonálló”) tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

 (6) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagoláshoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(7) Utólagos elhelyezésénél az (7) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

30. §

 (1) Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén két közterület irányába legfeljebb egy-egy cégtábla és legfeljebb 1-1 db cégér helyezhető ki.

 (2) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 0,5 m, vastagsága 15 cm lehet.

(3) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomás és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni.

25. Lakó és intézményi településrészre vonatkozó kiegészítő előírások a reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények tekintetében

31. §

(1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.

Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75X150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

26. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

32. §

(1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamra köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és intézményi területen nem, csak utcabútor igénybevételével lehetséges reklámhordozó elhelyezése, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.

(2) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben, közparkban és egyéb burkolt vagy fásított közterületen utcabútor igénybe vételével lehetséges.

(3) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen vagy molinón is lehetséges.

(4) Építési reklámháló kihelyezése kizárólag az építési tevékenység időtartamára megengedett amennyiben annak kihelyezését a polgármestertől kérelmezték.

27. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

33. §

(1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

VII.   FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

28. Rendelkezés a szakmai konzultációról

34. §

(1) A településképi követelményekről a főépítész– alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.

(2) zakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

a) településkép szempontjából meghatározó területen

aa) új épület építése,

ab) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése,

ac) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása,

ad) utcai kerítés építése, és

ae) új cégér, információs és más célú berendezés elhelyezése

eseteiben.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármester részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A településképi konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.

(5) Konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

8. FEJEZET

       TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

29. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, rendeltetésmódosítások köre

35. §  

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le –a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében a község közigazgatási területén levő közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.       

36. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 5. melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) meglévő állapotról fényképfelvételt

b) műszaki leírást

c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,

e) elrendezési rajzot, és

f) reklám elhelyezésének helyétől – amennyibe indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.

(2) A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(4)  A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.

(5) A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 2 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben azt ismételten be kell jelenteni.

(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.

37. §

(1)   A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

     a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség,

       b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség, és

c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(2) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(3)  A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a Polgármester ellenőrzi.

(4)   Amennyiben a Polgármester s bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a XI. fejezet szerinti kötelezési eljárást lefolytatja.

(5)  Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a Polgármester értesíti az illetékes Kormányhivatalt.

9. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

30. A településképi kötelezési eljárás, településképi bírság kiszabásának esetei

és mértéke

38.  §

 (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.

(3) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.

39.§

(1) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(2)  A településképi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100. 000 - 200.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50.000 - 100.000 forint,

c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozókövetelmény be nem tartása esetén 25.000 - 50.000 forint,

d) minden más esetben – kivéve a reklámra, reklámhordozókra, és reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó követelmények be nem tartására – 10.000 - 20.000 forint

31. A településképi bírság kiszabásának és befizetésének módja

40. §

(1)     A polgármester a bírság kiszabása során a következő szempontokat mérlegeli

a)    jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a településkép védelméről szóló 2016 évi LXXIV. törvény 11/A.§ (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását,

b)    jogsértés időtartama,

c)    a jogsértés ismételtsége.

(2)      A településképi bírság befizetésének módja:

a)  a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőben és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlaszámra történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében - a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása.

10. FEJEZET

          ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

35.   Hatályba léptető rendelkezések

41.  §     Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

42.  §     E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

33.   Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. §   Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről és tilalmáról, és az elhelyezésükhöz szükséges településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 18/2017.(X. 20.) önkormányzati rendelet.

34.   Átmeneti rendelkezések

44.  §   A község településszerkezeti tervének elfogadásáig az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni

- a védett természeti területek lehatárolást az erre irányadó magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével,

- beépítésre szánt területeket a kialakult állapot és a 3. melléklet figyelembevételével,

-a régészeti lelőhelyek területeit az egyéb jogszabályok és a 4. melléklet figyelembevételével

kell meghatározni.

Folyás, 2018. február 15.

        Magyar Sándor                                                                           Dr. Kiss Imre

        polgármester                                                                                   jegyző