Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2004. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) területre vonatozó előírásainak megállapításáról és Szabályozási Tervének elfogadásáról
Hatályos: 2023. 11. 29Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2004. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) területre vonatozó előírásainak megállapításáról és Szabályozási Tervének elfogadásáról
2023.11.29.
A Képviselő-testület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. évi XCV, törvénnyel) 6. § (3) bekezdés a) pontjában és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános előírások
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Mezőszemere Község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi III. törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. évi XCV. törvénnyel), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendelet (módosítva a 36/2002. (III.7.) számú kormányrendelettel), (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint a T-5 jelű külterületi szabályozási terv, a T-6 belterületi szabályozási terv és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttese figyelembevételével lehet.
2. §
Belterületi határmódosítás
(1) A Szabályozási belterületi határmódosítást nem irányoz elő, szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterület bevonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. A mennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezetei szabályozás érvényes.
II. Fejezet
Településrendezési követelmények
3. §
A terv területének felhasználása
A rendelet hatály alá eső területen építési használat szerint
(1) beépítésre szánt területek
a) Lakóterület, ezen belül
aa) falusias lakóterület Lf
ab) védett falusias lakóterület Lfv
b) Vegyes terület
aa) településközponti vegyes terület Vt
b) Gazdasági terület, ezen belül
ba) kereskedelmi szolgáltató terület Gksz
c) Különleges terület K, ezen belül
ca) sport és rekreációs területek
cb) temető
cc) különleges mezőgazdasági területek
(2) Beépítésre nem szánt területek
a) Közlekedési és közműterületek
b) Zöldterületek
c) Erdőterület, ezen belül
ca) véderdő Ev
cb) gazdasági erdő Eg
d) Mezőgazdasági területek, ezen belül
da) kertes mezőgazdasági terület Mk
db) általános mezőgazdasági terület Má
dc) korlátozott használatú mezőgazdasági terület
e) Vízgazdálkodási terület V
(f) 1 Különleges beépítésre nem szánt terület megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület Kk-En
kerületek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják el.
4. §
Szabályozási elemek
(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal;
b) Szabályozási szélesség;
c) Övezeti határ;
d) A terület-felhasználási és övezeti besorolás;
e) Funkcionális korlátozások;
f) Övezeti előírások; ezen belül:
fa) beépítési mód,
fb) megengedett legnagyobb beépítettség,
fc) a telekre vonatkozó legkisebb, telekterület, szélesség, mélység, zöldterület
fd) a megengedett építménymagasság
g) A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
h) Elő-, hátsó-, és oldalkertek méretei, építési hely;
i) Kötelező építési vonal;
j) Lakótelkek zónái;
k) A közművesítés előírásai;
l) Környezetvédelmi előírások
(3) Irányadó elemek:
a) Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alábbiakat:
Az építési övezet és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítások megtartása mellett módosulhatnak, ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladja meg az érintett vagy övezet területének 20 %-át.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása
ba) a rendezési terv módosítása nélkül akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül;
bb) a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal vagy övezetei határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;
bc) a telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód, kötelező építési vonal).
(5) Az Övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése:
a) kialakult beépítettség: növelhető a megadott mértékig.
b) a kialakult építménymagasság növelhető a megadott mértékig.
c) a kialakult telekméreten a helyi védettségű területen változtatni tilos. Egyéb „K” jelzésű telekterületen max. 20-%os változtatás megengedett.
5. §
A telkek beépítésének feltételei
(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.
(4) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben - a kialakult rend szerint - egyes terület-felhasználási egységek, illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.
(5) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 5. §.(3) bekezdés szerint kell biztosítani.
(6) Az egyes építési övezetekben, belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése vagy az azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet. A falusias lakóterületeken, különleges területeket legalább részleges, a településközponti vegyes és gazdasági területeke teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztárolót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztárolóra engedélyt kiadni nem lehet.
(7) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe-helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni és vízzáróságát jegyzőkönyvvel igazolni kell.
(8) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek magvalósítás az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.
(9) A használat és építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése és a szemétszállítás szerződésének megkötése az építési-, illetve a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(10) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok kereti között, a köztárgyak, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(11) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
6. §
Építéshatósági eljárások
(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII:29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:
a) Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, felújítása, színezése
b) Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, illetve a homlokzati tervrajzot.
c) Minden 50 m2 területet meghaladó térburkolat.
d) Mindennemű kerítésépítés (oldal- és hátsókerti is).
(2) Az építési engedélykérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell.
a) Az épület alatti, közterület alá nyúló vagy önállóan létesült pince, illetve gazdasági épület felmérési terveit.
b) Az építési engedélyezési tervnek a védett területeken belül tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításának módját, melyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve az önkormányzat (főépítész) megszabhat.
c) Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.
d) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületekről felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.
(3) A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.
(4) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni.
(5) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(6) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.
(7) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen, magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
(8) Az újonnan kialakítandó, összefüggő lakó- és településközponti vegyes területek esetében és lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.
7. §
A telekalakítás szabályai
(1) A terület-felhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási terv és helyi építési szabályzat, egyéb jogszabályok, valamint telekalakítási terv alapján végezhetőek.
(2) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. A terv nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz-, illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.
(3) Az előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően a telekalakítások elvégezhetők. A képviselőtestület az Építési törvényben kapott felhatalmazás alapján a közterületek kialakítását és annak költségmegosztását, támogatását külön rendeletben szabályozza.
(4) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.
(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(6) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.
III. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
Beépítésre szánt területek
8. §
A területre vonatkozó általános előírások
(1) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. § (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.
(3) Terepszint alatti építmény - a közművek és építmények kivételével - a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 métert nem haladja meg.
(4) Falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettől egybeépítve), egyébként több épület létesítése is megengedett.
(5) Tetőtérbeépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(6) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen és helyi védelem alá vont épületen és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés, (sem falon, sem tetőfelületen)
(7) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása - 3 m - megtartása mellett.
a) Elő- és oldalkertben:
aa) közműbecsatlakozási műtárgy,
ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 méteres magassággal)
ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 méteres szélességgel)
ad) multireklám tábla (2 m2 felett) a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével
b) Oldal- és hátsókertben:
ba) multireklám tábla (2m2 felett),
bb) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
bc) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
bd) kerti épített tűzrakó hely, lugas,
be) kerti szabadlépcső és lejtő
c) Hátsókertben:
ca) multireklám tábla (2m2 felett)
cb) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
cc) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
cd) kerti épített tűzrakó hely, lugas,
ce) kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
cf) kerti szabadlépcső és lejtő,
cg) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop
(8) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással lakófunkciókkal kapcsolatban
ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító
bb) tároló építmények /tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb./
bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi
bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
be) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)
bf) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
bg) pince, pince felépítménye
bh) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:
a) Előkertek
Az előkertek méretét a kialakultak szerint kell meghatározni.
Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
b) Oldalkertek
az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával:
Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan (legalább 7 méter széles épület) és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.
A szomszédos telek felé megtartott minimális (legalább 4 méteres) oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjjazat csak nem éghető anyagú lehet.
Amennyiben a tényleges építménymagasság nagyobb mint 4 méter, úgy szomszéd telek felöli falat nyílás nélküli tömör (tűzgátló) falként kell megépíteni, átalakítani.
Amennyiben a kialakult állapot kisebb oldalkerti méretű, mint 4 méter, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni felújítás esetén.
c) Hátsókertek: A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik.
(10) A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.
(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet övezeti szabályozása határozza meg.
(12) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön (állattartási) rendelet határozza meg.
9. §
Falusias lakóterületek
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. §. (2) bekezdés szerint, kivéve az 5. 6. 7. 8. pontot.
(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú egyedi építési telek alakítható ki.
(4)
a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. §. (9) bekezdés szerint.
(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.
a) Lakós és gazdasági udvar zónája
aa) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
ab) Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettől egybeépítve létesíthető.
ac) Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
b) Gazdasági és kert zóna
ba) Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna.
bb) A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
bc) Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
bd) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. A falusias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
(6) A falusias lakótelkek szabályozása:
a) min. telekszélesség 14 m
b) min. teleknagyság 800 m2
c) beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve terv szerint, illetve 8. § (10) bek. szerint.
d) előkert: oldalkert, hátsó kert 8. § 9. pont szerint
e) max. építménymagasság: 4,5 m
f) min. zöldfelület: 40 %
g) max. szintterületsürüség: 0,5; beépítettség max. 30 %
h) Csak magastető létesíthető. A tetőhajlásszög 35-450.Szürke síkpala és hullámpala alkalmazása tilos! A tető jellemző gerinc iránya és idoma igazodják a környezetében lévőkhöz. (2 közvetlen és 3 szemközti szomszédhoz!)
i) Utcai kerítés kialakítása igazodják a két szomszédéhoz. A kerítés, max. 1,50 m magas és áttört hatású legyen. Lábazata max. 50 cm
10. §
Falusias védett lakóterület
(1) A Lfv jelű falusias védett lakóterületet a terv jelöli. (védett községközpont, helyi értékvédelmi terület)
(2) A falusias lakóterületre vonatkozó 9. § előírásai nem érvényesek.
(3) Falusias védett lakóterület szabályozása:
a) min. telekszélesség: vagy kialakult vagy újra osztás esetén - min. 12 m
b) min. teleknagyság: 500 m2
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló vagy a 8. § (10) szerinti
d) elő-, oldal-, hátsókert: 8. § (9) pont szerinti
e) max. építménymagasság: 4,50 m
f) min. zöldfelület: 40 %
g) max. szintterületsürüség 0,5, beépítettség max. 30-35 % (I. tervezet!)
h) Csak magastető létesíthető. A tetőhajlásszög 350 - 450 . Szürke síklap és hullámpala fedés tiltott! Az épület szélességes max.: 8,0 m. A tetőgerinc irány utcára merőleges. A tető kontyolt. Állótető-ablak, erkély létesítése tilos! Tornác javasolt. (fa vagy „kő” - oszlopos). Az ablakok aránya, ritmusa a régi épületéhez legyen hasonló. A kisarchitekturális elemek a környezetben használatosak legyenek: pld. füstlyuk a tetőgerincnél, kéményfej, nyíláskeret, homlokzatszínezés és felületképzés, lábazatmagasság és szín. A földszinti padlómagasság 50 cm. Fentiek a melléképületre is vonatkoznak.
i) Utcai kerítés mint 9. § (6) pont (9) bekezdés alatt. A kerítés falécből készítendő!
11. §
Településközponti vegyes területek
(1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.
(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint, kivéve a 6. pontot. A 7. pontban felsorolt üzemanyagtöltő csak parkolóházakban létesíthető.
(3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (3) bekezdésben felsorolt létesítmények.
(4) A településközponti vegyes tömbök lakótelkeire a 9. § és 10. § előírásai vonatkoznak.
(5) A telekméret vagy kialakult vagy igény szerint alakítandó ki.
(6) A beépítési mód a terv szerinti.
(7) Beépítettség: terv szerinti
(8) Építménymagasság: terv szerinti
(9) Élő-, oldal-, hátsókert az OTÉK 35. - 36. § szerinti.
(10) Min. zöldfelület: 10 %
(11) max. szintterület-sürüség: 0,7
(12) A magastető kötelező. A tetőhajlásszög 350 - 450 (új létesítésnél.) A tetőidom a szomszédos épületekéhez igazodó legyen. Szürke síkpala, hullámpala-fedés nem alkalmazható.
(13) Utcai kerítés, mint 9. § (6) pont (9) bekezdése alatt.
12. §
Gazdasági területek (Gksz jelű övezet)
(1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek. (Gksz.)
(2) Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható.
(3) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető.
(4) Telekfelosztás esetén telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani, mely lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is. Amennyiben magánúttal történik a területek kiszolgálása, úgy azokat a közforgalom számára meg kell nyitni. Csak részletes szabályozási terv jóváhagyása után építhető be.
(5) A telek mérete a funkció és a bővítési lehetőség szerinti legyen.
(6) A beépítési mód szabadon álló.
(7) Az elő-, oldal-, hátsókert mérete az OTÉK 35. §-a szerinti, az építmények közti távolság az OTÉK 36. §-a szerinti.
(8) A területen az OTÉK 19. §-a szerinti épületek helyezhetők el, kivétel: sportépítmény, oktatási, egészségügyi, szociális és szórakoztató épületek.
(9) Beépítettség: max. 30 %
(10) Min. zöldfelület: 40 %. A terv szerinti véderdősáv létesítése a tulajdonos feladata: ezt a területet a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(11) Építménymagasság: max. 7,50 m
(12) Szintterület-sürüség: 1,0
(13) Új telephely létesítésénél elvi építési engedélyben kell tisztázni a beépítést. A közmű-ellátást a közlekedés és a környezetvédelem kérdését.
13. §
Különleges területek
(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
(2) Sportterület (Ksport jelű): a Területet zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (gyep, fásított terület). A területén a sportot kiszolgáló építmény helyezhető el.
(3) Temető terület (Ktem) jelű): A területére parcellázási tervet kell készíteni a vonatkozó jogszabályok és a helyi rendelet alapján. A temetőt körbe kell keríteni, annak mentén 30 m szélességben örökzöld növény ültetendő. A temetőhöz parkolót kell létesíteni.
(4) Mezőgazdasági (volt Tsz/majorok/; Kmg jelű): A korábban létrejött majorok területén a nagyüzemi állattartás épületei, a gépszínek, gépjavító műhelyek stb. változatlanul működtethetők. Ezekben az épületekben (funkcióváltozásként) a gazdasági terültre vonatkozó használat (Gksz jelű övezet) megengedhető, illetve ilyen újabb létesítmény elhelyezhető a gazdasági területre vonatkozó előírás szerint. (lásd.12. §.) Amennyiben az előbbi két funkcióféleséget (mezőgazdasági és gazdasági) egyidőben kívánják működtetni a zavaró hatás függvényében lehet csak engedélyt adni. (védőterületek!)
(5) A bányatelek művelés alá vonását a jogszabályok betartása mellett kell végrehajtani. A művelésbe-vonásig ezen a területen csak a Bányakapitányság hozzájárulásával lehet építési engedély kiadni. Az épületek csak a bányászathoz szolgálóak lehetnek. (Építménymagasság max. 4,50 m, szabadon álló beépítés, magastető).A bányatelek területén történő létesítéshez a bányavállalkozó hozzájárulását is be kell szerezni.
(6) A nyugdíjas otthon (HRSZ 39/1) építési előírásai.
a) A HRSZ 39/1 egy részén nyugdíjas otthon (kb. 84 fős) létesül. A terület felhasználási kategóriája: Különleges terület (K.).
b) A telep egy építési telek (kialakultak a telekméretek).
c) A beépítési mód: szabadonálló.
d) A max. Beépítettség: 30 %.
e) A max. építménymagasság: 7,50 m.
f) A min. zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a (OTÉK 25. §. szerint)
g) Max.. szintterület-sűrűség: 0,6.
h) Építmények közötti legkisebb távolság: OTÉK 36. §. szerint.
i) Elő,- oldal,- és hátsókert mérete: OTÉK 35. §. szerint.
j) A telep részleges közművesítéssel látandó el: OTÉK 8. §. (2) pont szerint.
k) A szükséges parkolókat a telken belül kell elhelyezni: OTÉK 4. Sz. melléklete szerint!
l) A területen lévő értékes fákat meg kell őrizni.
m) A telken belül a csapadékvíz elvezetést zárt rendszerűen kell megoldani.
n) A telken belül az u.n. lakóegységeken felül elhelyezhető: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, egészségügyi, szociális, oktatási, egyházi, kézműipari, gépjármű-tároló épület is.
o) Kerítésépítés a szomszédos lakóterületre vonatkozó előírása szerint lehetséges.
p) A földházas technológia alkalmazásánál be kell tartani az OTÉK 57. §. (2), (3), továbbá az OTÉK 85. §. (5) pont alatti előírásait.
Beépítésre nem szánt területek
14. §
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésről eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületén engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, diszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok,
h) közművek felépítményei
i) egyéb, önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók
(6) A közterületek eredeti rendeltetéséről eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy a közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen az akadálymentesítés érdekében minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)
(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (mérteinél nagyobb) gépkocsiparkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
(10) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 19. §-a szerint lehet. A beépítési mód szabadonálló. Egyéb építési előírás a csatlakozó (szomszédos) építési területével azonos.
15. §
Közlekedési és közműterületek
(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározottak.
(2) A közterületek a közlekedési területek szabályozási szélességeit a terv jelöli.
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) A közlekedési területen a közlekedést szolgáló létesítmények és a közművek helyezhetők el.
(5) A belterületi utakra rendszeresen forgalomtechnikai terv készítendő.
(6) A belterületi úton legalább az egyik oldalon járdát kell készíteni, kivétel a vegyes forgalmi utat.
(7) Álló gépjárművek részére parkolót vagy tárolót kell létesíteni. (OTÉK 42. §.)
(8) A külterületi közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főút vonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez az útkezelő hozzájárulása szükséges. (1998. évi I. tv. 42/A. §.(1) pont.)
(9) Az utak és közművek létesítésénél a közcélú távközlő eszközök elhelyezését meg kell oldani. (1992. évi LXXII. tv.: a távközlésről)
(10) A község területén lévő hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
16. §
A közművesítés területei és létesítményei
(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt terült-felhasználási egységek közműellátásának mértéke:
a) falusias lakóterület
aa) belterületen teljes közművesítés
ab) külterületen legalább részleges közművesítés
b) településközponti vegyes terület
ab) teljes közművesítés
c) gazdasági területek
ca) kereskedelmi és szolgáltató területek
cb) egyéb ipari területek
cc) teljes közművesítés
cd) külterületen legalább részleges közművesítés
d) különleges területek
da) teljes közművesítés
(2) Az egyes terület-felhasználási egységekben a vízi közmű kiépítés mértéke:
a) A vezetékes ivóvíz, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület-felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült, az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni. A községi szennyvízcsatorna-hálózat való rákötést követően a meglévő szennyvízgyűjtő műtárgyakat szakszerűen fel kell számolni. (kitisztítás, fertőtlenítés, természetes anyaggal való feltöltés)
(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(6) A külterületi közművek védősávjait (biztonsági sávját) a szolgáltató (tulajdonos) az érvényes előírások alapján állapítja meg. A közművek közelében való létesítéshez a szolgáltató (tulajdonos engedélyét is be kell szeretni. A védőtávolságon belüli létesítés és területhasználat a közműtulajdonos engedélye alapján lehetséges. (lásd. 123/1997. (VII.18.) sz. Korm. rendelet IPM-KPM 9004/1981. számú rendelet, 11/1984. (VIII.22.) IpM sz. rendelet)
(7) A szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően a közcsatornába elvezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásait. Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelező az előtisztítás.
17. §
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterületei önálló terület-felhasználási egységként közpark formában jelennek meg.
(2) Szabályozása az OTÉK 27. § szerint.
18. §
Erdőterületek
(1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
a) Ev védelmi célú erdő
b) Eg gazdasági célú erdő
c) Ee turisztikai célú erdő
(3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.
(4) Ev védelmi erdő övezetben és Ee turisztikai célú erdő övezetben tarvágást nem lehet alkalmazni.
(5) Ev jelű mezővédő erdősáv, legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult szélességgel. A telepítés őshonos fafajokkal és cserjékkel történjék.
(6) Az erdőterületek használatánál az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt és a módosításait, valamint az e törvény végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet előírásait be kell tartani.
19. §
Mezőgazdasági területek
(1) Mezőgazdasági területek besorolása:
a) Mk kertes mezőgazdasági épület
b) Má általános mezőgazdasági terület
c) és korlátozott mezőgazdasági terület.
(2) Kertes mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.
Nem építhető be!
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetei.
a) Szántó: Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint
aa) Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10000 m2 fölött 3 %-os beépítettség megtartásával, 10000 m2 alatti terület nem beépíthető.
ab) Állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtok központként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.
b) Gyep: Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem
megengedett állattartó telepek létesítésére. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.
c) Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.
Az övezet nem beépíthető.
d) Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei:
A korlátozás oka: természeti terület
da) Szántó övezet
Nem beépíthető
db) Védett gyepterület, nem beépíthető. Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadott szerint, a Bükki Nemzeti Park eseti szakhatósági hozzájárulásával. Művelési ág változtatás tilos, illetve természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött, a területhasználat a BNP Igazgatóság előírása szerinti.
20. §
Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
(2) Patakmedrek, árkok
A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 3,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől elétérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.
A vízfolyások mentén a parti sávok hasznosítása a 46/1999. (III.18.) Korm. rend. szerinti lehet.
(3) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.
(4) Belterületen a patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.
(5) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.
Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások
(6) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.
(7) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.
(8) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(9) Állóvizek medre és partja övezet. A működtetéséhez és a kiépítéshez szükséges vízjogi engedélyeket be kell szerezni.
(10) Az erdő őshonos fafajok felhasználásával létesüljön. Az élő vízfolyások mentén a vizes élőhely védelme érdekében a vízügyi szabályozási szélességen túl gyepes/vagy fásított védősávokat kell létesíteni: gyep esetén min. 50 m szélességben, erdősáv esetén min. 30 m szélességben. (lásd. szabályozási terv!)
(11) Új lakóterületek beépítése csak a vízrendezés megoldása, a vízelvezető rendszer kiépítése után kezdhető meg.
(12) Az új lakóépületek padlószintjét az OTÉK szerinti minimális mérték helyett min. 1,00 m-ben kell meghatározni a rendezett terepszint felett.
(13) Az útárkokra építendő kapubejárók méretét meg kell határozni, továbbá azok tisztíthatók és egységesek legyenek.
20/A. §
Különleges beépítésre nem szánt területek
(1) 2 Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében az előírt építménymagasság technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig túlléphető.
(2) 3 Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében:
a) 4 megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények
b) 5 közműlétesítmények és műtárgyak
c) 6 a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.) építmények
d) 7 a telephely és létesítmény fenntartását, őrzését szolgáló gazdasági célú építmények helyezhetők el.
(3) 8 Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetének beépítési paraméterei:
a) 9 beépítési mód: szabadonálló
b) 10 legnagyobb megengedett beépíthetőség: 5%
c) 11 beépíthető legkisebb telekterület: 1000 m2
d) 12 legkisebb megengedett zöldfelület: 65%
e) 13 legnagyobb megengedett építménymagasság: 6,0 m.
IV. Fejezet
A települési környezetvédelmi előírásai
21. §
Általános előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környzetkárosítást
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
22. §
A természet értékeinek védelme
(1) Országos védelem alatt álló (illetve javasolt) területek. A védett területek helyét a szabályozási terv jelöli. Ezek pontosítását a természetvédelmi hatóság végzi.
(2) A 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint a „Különleges környezetvédelmi terület” a következő HRSZ alatti földrészlet: 0107, 0110/1, 072/5a, 072/5b, 073, 074/3, 074/4, 074/5, 074/6, 074/7, 074/8, 087, 088/1, 088/2, 088/3, 088/4, 090, 097, 098.
23. §
A föld védelme
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, illetve használók kötelessége.
(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti földhivatalt földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.
(4) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(6) A téli siktalanitás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használat tilos.
(7) A volt bányaterületek, szeméttelepek területének rekultivációját meg kell oldani.
(8) A termőföldön megvalósuló beruházáshoz a megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni.
(9) Ha termőföldön helyeznek el szennyvizet, szennyvíziszapot, az 1994. évi LV. tv. és az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint kell eljárni.
(10) A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a felszíni és a felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme érdekében.
24. §
A vizek védelme
(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élő vízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint kell meghatározni.
(2) A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.
(4) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.
(5) Mezőszemere község a 219/2004. (VII.21.) Korm. rend. 2. sz. melléklete és a 27/2004. (XII.25.) KvVM rend. szerint „Kiemelten érzékeny” a felszín alatti vízminőségvédelem szempontjából. A terület felhasználása a szennyvízkezelés,- elvezetés megoldásának tervezésekor az előbbi Korm. rend. korlátozásait, tiltásait figyelembe kell venni.
(6) A terveken jelöl vízbázis védőidomon belül az ÉVIZIG sajátos előírásait is érvényesíteni kell.
(7) A felszíni vizek minősége védelménél a 220/2004. (VII.21.) Korm. rend. előírásait be kell tartani.
(8) A 49/2001. (IV.3.) Korm. rend. szerint Mezőszemere község „nitrátérzékeny terület”-en helyezkedik el. A vizek védelmét a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben meg kell oldani.
25. §
A levegőtisztaság védelme
(1) A levegőt védeni kell minden olyam mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001. (V.9.) sz. KöM-EüM-FVM sz. és a 21/2002. (II.14.) sz. kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.
(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
(4) Lakóterületen és településközponti vegyes területen nem engedélyezhető a környezet zavaró létesítmény: pl: asztalos,- lakatos,- autófényező műhely.
26. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A Község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerint határértéket nem haladja meg.
(3) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM sz. rendeletben meghatározott besorolások és határértékek érvényesek.
(4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, illetve kezelőjének kell gondoskodni.
(5) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
27. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A veszélyes hulladék kezelése:
a) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.
b) A veszélyes hulladékot, melynek körét a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg, elkülönítve a környezet károsítását kizáró módon - az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
c) A veszélyes hulladék kezelésére való átadáskor meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.
d) A veszélyes hulladék kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás), a kapcsolódó tevékenységek feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet szerint kell gondoskodni.
e) Tilos a hulladék illegális lerakása, elégetése.
(3) A Község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.
(4) A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
28. §
Sugárzás
Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.
29. §
Környezetbiztonság
A műszaki biztonság kérdését az alábbi rendeletek szabályozzák:
a) 29/1960.(VI.7.) Kormányrendelet, illetve 2/1971. (IV.28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés.
b) 1994. évi XLVIII. tv., illetve 34/1995. (IV.5.) Kormányrendelet és az 1/1967. (IV.28.) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
c) 1994. Évi XLI. tv., illetve 1/1977. (IV.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz, vagy olaj berendezés.
d) 6/1993. (V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyag ellátó berendezés.
V. Fejezet
Az épített környezet védelmi előírásai
30. §
Általános előírások
Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.
(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.
(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.
(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyet topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését. A belterületi régészeti lelőhelye: Petőfi út, árpád út, József A. út, Szabadság út 224, 222, 306,307,308,309,322/1, 2, 323, 324, 325, 326, 327, 328, 329, 331 hrsz.
31. §
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
(1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazatók.
(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
32. §
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
33. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetéstől számított 30-ik napon lépnek hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
1
A (2) bekezdés (f) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
2
A (1) bekezdése a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
3
A (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
4
A (2) bekezdés a) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
5
A (2) bekezdés b) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
6
A (2) bekezdés c) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
7
A (2) bekezdés d) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
8
A (3) bekezdés nyitó szövegrésze a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
9
A (3) bekezdés a) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
10
A (3) bekezdés b) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
11
A (3) bekezdés c) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
12
A (3) bekezdés d) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
13
A (3) bekezdés e) pontját a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
14
A 8. mellékletet a Mezőszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.