Demjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§       (1) A rendelet Demjén község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezései szerint szabad, figyelembe véve az országos érvényű rendelkezéseket és hatósági előírásokat is.

3. A rendelet a területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

2. Az építési engedélyezés általános szabályai

2.§       (1) Az engedélyhez kötött munkák körét külön jogszabály tartalmazza.

2. Ezen rendelet az előbbieken túlmenően az engedélyköteles munkák körét nem bővíti.

3. Az építési engedély-kérelem mellékleteinek körét e rendelet nem bővíti, kivéve a csúszásveszélyes övezetként megjelölt területeken, ahol geotechnikai dokumentáció készítése szükséges.

2. Fejezet

A külterületre vonatkozó előírások

3. A külterület terület-felhasználása

3.§        (1)      A külterület szántó, rét, kert, gyümölcsös, legelő, gyep, szőlő művelésű mezőgazdasági terület és erdőterület. Ezen felül közlekedési, közmű, vízügyi, egyéb, különleges, illetve beépítésre szánt terület is található külterületen.

(2) A külterületből belterületbe vonásra tervezett a Felső rét külterülete.

(3) A külterületen beépítésre szánt területek a majorok, telephelyek, továbbá az ez után létesítendő gazdasági területek.

4. A közlekedési, a közmű, a vízügyi (egyéb) területek a jelenlegi állapot szerintiek.

(5) A termőföldhasználó - választása szerint - köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

4. A külterületi létesítés szabályai

4.§      (1)  A mezőgazdasági területen Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) rendelkezése szerinti építmények létesíthetők, kivétel a belterületi mezőgazdasági terület, melyet külön rendelkezés szabályoz. Erdőterületen való létesítés az OTÉK előírásai szerint lehetséges. Az erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott területen 720 m² és az alatti területű földrészlet kialakítása tilos.

3. A mezőgazdasági területen elsősorban mezőgazdasági telepek létesíthetők, növénytermesztés, állattenyésztés, terméktárolás- és feldolgozás létesítményei.

4. A mezőgazdasági telephez telek alakítandó ki. A terület kiválasztása előtt elvi építési engedélyben kell tisztázni a létesítés feltételeit, követelményeit.

5. A mezőgazdasági telepeknek közútról vagy magánútról megközelíthetőknek kell lenniük, víz- és elektromos energia ellátásuk szükséges. Az előbbiek létesítése az építtető feladata.

6. A mezőgazdasági telepek építési engedélyezésénél az érintett szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A közmű vezetékek közelében való létesítéshez a szolgáltató engedélye is szükséges. Az előírt védőtávolságban építmény nem létesíthető.

7. Új telephelyre beépítési terv készítése írható elő az első építési engedélyezéskor.

8. Nem mezőgazdasági telep létesítése a külterületen nem tiltott. Létesítésük követelményeit a 12. § tartalmazza.

9. A volt zártkerteken az OTÉK szabályai szerinti épület elhelyezhető. Az épület magastetős lehet 40-45°-os. Az építménymagasság max. 3,5 m. A tetőtér beépíthető. A telepítés szabadonálló. Előkert min. 5 m. A kerítés 1,5 m magas, áttört hatású lehet. Lakó- és üdülőépület nem építhető.

10. Termőföld más célú hasznosítását kérelemre az Egri Körzeti Földhivatal engedélyezi.

11. Az alaptérképen beépítésre szánt területnek jelölt földrészleteken ezen szabályzat szerinti építmények létesíthetők.

12. A hrsz. 098/2 (legelő) és hrsz. 083/56 (legelő) szabályozása: /M_á ökotúr/ Demjén Termál Fürdő melletti terület

a,         A terület legelő művelési ágú marad, melyet a legelőkre vonatkozó szakmai előírások szerint kell használni, figyelembe véve a növény- és állatvédelmi előírásokat is (védett növények pl. téti iszalag, selymes boglárka).

b,         A területen csak turisztikai célt szolgáló létesítmények építhetők, melyek előírásai:

beépítettség max. 6%,

szintterület-sűrűség: 0,10,

max. építménymagasság 4,50m,

magastető kötelező (fémlemezes,- palafedés tilos). Tetőhajlás: 35-45 fok.

c, A területen aszfalt,- betonburkolat nem létesíthető.

d, A kerítés anyaga csak fa lehet, de egyes tartószerkezeti elemek acélszerkezettel készülhetnek.

e, A területen haladó nagy-középnyomású vezeték 10 méter széles védősávjában csak füvesítés lehet.

f, Földkábeles elektromos energia-ellátás létesíthető.

g, A területen füves játszótér, pihenőpark, sportpálya stb. létesíthető.

h, Az építési engedélyezési eljárásba a környezetvédelmi szakhatóság bevonandó. A területre beépítési terv készítendő, mely minden építési engedélyezési terv kötelező tartalma.

13. A hrsz. 0266/1,2 alatti vadaspark /M_á vadaspark/

a) A területen, a legelő művelési ág megtartása mellett a vadaspark állattartási funkcióit kiszolgáló létesítmények építhetők: például istálló, takarmánytároló.

b) A kiszolgáló létesítményekre vonatkozó előírások:

beépítettség: max. 5,00%,

építménymagasság max. 4,50 m,

magastető kötelező (fémlemezfedés, palafedés tiltott). Tetőhajlás: 35-45 fok,

szintterület-sűrűség: 0,10,

közmű: villamosenergia-ellátás, vízellátás vezetékes vagy telken lévő kútról.

c) A be nem épített területen a legelőkre vonatkozó szakmai előírások érvényesek azzal, hogy a 13/2001.(V.9.) KöM rend. növény,- és állatvédelem előírásait is be kell tartani.

                        d) A területen aszfalt,- és betonburkolat nem létesíthető.

e) A karámok, a kerítések anyaga csak fa lehet, de egyes tartószerkezeti elemek acélszerkezettel készülhetnek.

f) A területre beépítési terv készítendő, melyet az építési engedélyezési tervhez is csatolni kell.

(14)^[1] Általános mezőgazdasági terület – szőlő (Má-sző) területen a szőlőtermesztés és -feldolgozás mellett a borászathoz kapcsolódó szálláshely szolgáltatás és lakás alakítható ki. Az övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú, vendéglátó- és lakóépületek helyezhetők el,  az alábbi paraméterek betartásával:

1. beépítési mód: szabadonálló;
2. kialakítható legkisebb telekméret: 5000m²
3. legnagyobb beépíthetőség: 10%;
4. legnagyobb épületmagasság: 12,5m; különálló lakóépületnél: 7,5m;
5. legkisebb zöldfelület: 70%.

Az övezetben legalább részleges közművesítettség kialakítása szükséges.

Az övezetben a zöldfelület legalább 70%-át művelt szőlőterületként kell kialakítani és fenntartani."

3.  Fejezet

A belterületre vonatkozó előírások

5. A belterület terület-felhasználása

5.§       (1) A belterület az igazgatási területnek nem „0”-val kezdődő helyrajzi számú földrészleteiből áll.

2. A közlekedési, a közmű, a zöld, egyéb és különleges területnek a belterületbe eső része kivételével a belterület beépítésre szánt terület.

3. A beépítésre szánt területen közművek (víz-, villany-, gázenergia- és szennyvízhálózat) illetve az utak, járdák és vízelvezető árkok kiépítése az építtető feladata.

4. Amennyiben az építtető a beépítésre szánt területeket belterületbe kívánja vonatni, Demjén Község Önkormányzata a hozzájárulását akkor adja meg, ha a (3) bekezdésben felsoroltak kiépítését az építtető vállalja.

5. A belterület területfelhasználási egységei:

a) lakóterület,

b) üdülőterület,

c) településközponti vegyes terület,

d) kereskedelmi és ipari gazdasági terület

e) különleges terület (temető; sportpálya; kertművelésű zöldterület; pincesor, CH bányászati létesítmények, volt kőbányák; gyógyfürdő; gyógyszálló; élménypark; vadaspark)

f) közlekedési és közmű terület

g) belterületi zöldterület

h) egyéb terület (vízgazdálkodási terület)

i) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület,

j) belterületi mezőgazdasági üzemi terület

6. Az egyes terület-felhasználási egységek területén elsősorban a jellemző felhasználás engedélyezhető, de az OTÉK szerint is megengedett létesítés nem tiltott.

4. Fejezet

A lakóterület

(FL-K, FL-1)

(A lakóterület falusias lakóterület az OTÉK szabályai szerint, ezen belül külön építési övezet az új és a kialakult telkekre.)

6. FL-K övezeti előírások (kialakult lakótelek)

6.§ (1) A lakótelkek kialakult méretén változtatni az új építés során lehet. A több helyrajzi számon szereplő lakótelek egy helyrajzi szám alá vonandó az új építési engedélyezési eljáráskor.

2. Új lakótelek kialakítása a környezetben kialakult méretekkel vagy annál nagyobb méretekkel engedélyezhető (szélesség, mélység, terület). Javasolt minimum-méretek az OTÉK FL-IV építési övezete ajánlásai szerint.

3. A beépítési mód -a kialakulttal egyezően- oldalhatáron álló. Az oldalhatár a kedvezőtlen tájolású vagy a kialakult szerinti. Az új épület az oldalhatár telekhatárán helyezendő el, “ csurgó távolság” nélkül.

4. Előkert 5 méter, vagy a szomszédos kialakult méret szerinti. Előkertben építmény nem helyezhető el. Előkert nélküli, utcai telekhatáron álló építés esetén az utcai ablak könyöklő magassága a tereptől min. 1,5 m legyen.

5. Oldalkert: az OTÉK előírása szerint létesíthető. Az oldalkert méretén belül építmény nem létesíthető, a meglévő melléképület nem építhető újjá és helyén új nem építhető.

6. Hátsó kert: legkisebb mérete az OTÉK előírása szerinti, melyben építmény nem helyezhető el, kivétel a talajszint alatti trágyalétároló.

7. Az építmény magasságnak a kialakultnak tekinthető szomszédos, megmaradó épületével közel azonosnak, de legfeljebb 4,5 m-nek kell lennie.

8. Magas tető kötelező. A tetőgerinc iránya a szomszédos, kialakult, megmaradó épületével legyen azonos.

9. Beépítettség, az OTÉK előírása szerinti, de ettől az építési hatóság eltérhet, ha a benapozás, a tűzvédelem és egyéb szakhatósági előírások azt lehetővé teszik. A lakótelek legkisebb zöldterülete 40%. A szintterület – sűrűség legfeljebb 0,5 lehet. (A szintterület számítási módja: épületek összes bruttó szintterülete osztva a telek területével, m²-ben számolva).

10. Egyéb épületek (nem lakóépületek) a főépületével azonos beépítési módban telepíthetők. A tető magastető, a tető hajlása, fedése a főépületével legyen azonos. Oldalhatáron álló épület falában nyílás nem létesíthető. Állattartó épület a helyi állattartásról szóló rendelet szerint létesíthető az előzőek betartása mellett. Árnyékszék létesítendő, ha az épületben nincs WC-berendezés.

11. Utcai kerítés létesítése az OTÉK előírása szerint lehetséges.

a)   Legalább utcai kerítés építése kötelező minden teleknél.

b) Az utcai kerítés magassága, kialakítási módja a szomszédos, kialakult, megmaradó kerítésekhez igazodjék.

c) Az utcai kerítés magassága kb. 1,5 m magas, általában áttört kialakítású legyen.

7. FL-1 lakóövezet előírásai (új lakótelek)

7.§  (1) Az új lakótelek szélessége legalább 14 m, területe legalább. 800 m².

2. A beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve a terven jelölt helyeken iker vagy szabadonálló.

3. Beépítettség max. 30%, szintterület sűrűség: 0,5. Zöldterület 40%.

4. Az előkert 5 m. Az oldalkertre és a hátsókertre az OTÉK előírásai vonatkoznak.

5. Építmény magasság: legfeljebb 4,50 m. A magastető kötelező és beépíthető. A tetőhajlásszög 40-45 °. A tetőgerinc iránya: útra merőleges.

6. Egyéb előírások megegyeznek e rendelet 6. §.  (9) és (10) bekezdésében foglaltakkal.

7. A gépjárművek elhelyezését a telken belül kell megoldani.

7/A.§^[2]

Kertvárosias lakóterület (Lke)

(1) Az Lke jelű különleges területek laza beépítésű, összefüggő nagytelkes lakóterületek.

     Az építési övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:

1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
2. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
3. kulturális,
4. szállás jellegű és
5. sport

rendeltetési egységek.

2. Nem helyezhető el:

a) egyéb gazdasági célú építmény

b) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

3. A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat határozza meg:

4. Az építési övezetben a felsorolt funkciók kialakításához teljes közművesítés szükséges.
5. Az építési övezetben kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át művelt szőlőterületekként kell kialakítani és fenntartani.
6. A határoló összekötő út felől legalább 15 méter széles, háromszintű növényállománnyal kell védekezni az autóforgalom okozta zaj- és levegő- és porszennyezéstől, illetve gondoskodni a látványvédelemről.
7. A terület beépítése során a csapadékvíz-elvezetést a magánterületeken ki kell alakítani.

8. Hétvégi házas üdülőterület

8.§ (1)             Az új üdülőtelek szélessége legalább 14 m, területe legalább 500 m².

2. A beépítési mód oldalhatáron álló, illetve a terven jelöltek szerinti.

3. Beépítettség legfeljebb 20%, szintterület sűrűség: 0,2. Zöldterület: 60%. Gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

4. Előkert 5 m, illetve a terv szerinti. Az oldal- és hátsókertre az OTÉK előírásai vonatkoznak.

5. Építménymagasság: legfeljebb. 4,5 m, legalább 3,5 m. A magastető kötelező és beépíthető. A tetőhajlásszög 40-45°. A tetőgerincirány adottsági irány szerinti.

6. Különálló épület létesíthető. Egy üdülőtelken legfeljebb két rendeltetési egység építhető.

7. Az állattartás eb és díszállat kivételével nem megengedett.

8. Az utcai kerítés: áttört kialakítású fa vagy fémszerkezetű. Lábazat legfeljebb 30 cm. Összmagasság legfeljebb 1,5 m. Tömör (pl. falazott) kerítés szükséges a szervizút melletti üzletsornak az üdülőtelkek felé eső határán, továbbá a tömb-belsői játszótér és üdülőtelek határai mentén legfeljebb 2,5 m magassággal.

9. Az üdülőtelken lakást szolgáló épület létesíthető. Ekkor az OTÉK lakásra vonatkozó építési előírásait kell betartani e rendelet 7.§  (1) - (7)  bekezdéseiben foglaltakon túl.

9. Üdülőházas üdülőterület

9.§ (1) Legkisebb telekméret: kialakult; új építés esetén legalább 3000 m².

                        a) Beépítettség legfeljebb 25%.

b) Építménymagasság: legfeljebb 7,00 m.

c) Szintterület-sűrűség: 0,5.

d) A magastető kötelező. Tetőhajlás: 30-45 fok. Tetőfedés: cserép.

e) Legalább intenzív (háromszintű) zöldterület: 60%.

f) Elő,- oldal,- hátsókert az OTÉK szerint.

g) Beépítési mód: szabadonálló.

h) Kerítés: e rendelet 20.§/8/ bekezdése szerint.

5. Fejezet

Településközponti vegyes terület

(TV, TV1, TV2 jelű övezet)

(Vegyes területbe sorolt az egyes intézmények telke, így pl. községháza, művelődési ház, közösségi ház, óvoda, posta, orvosi rendelő, római katolikus templom, az üdülőterület közösségi intézményi telkei)

10. A TV jelű intézményterület előírásai

10.§  (1) A vegyes területen elsősorban az OTÉK szerinti jellemző felhasználás engedélyezett.

2. A beépítési mód: szabadon vagy oldalhatáron álló.

3. Elő, -oldal, -hátsó kertre a beépítési mód függvényében az OTÉK rendelkezései irányadók, illetve a kialakult és a terv szerinti de legalább biztosítani kell a telepítésnél a benapozást, a tűzvédelmet. A beépítettség az előbbiek függvénye de ezt egyéb országos előírás is megszabhatja (pl. óvoda esetében). A beépítettsége max. 30%.^[3]

4. Az építménymagasság, a tetőidom, az építészeti megjelenés igazodjék a környezet kialakultnak mondható képéhez, max. 4,50 m. Csak magastető építhető.

5. A kerítés el is hagyható, de ha készül, igazodjék a szomszédos, kialakult állapothoz.

6. Egyéb épület létesítése kerülendő. Ha épül, a beépítési mód, a tetőhajlás, -fedés a főépületéhez igazodjék.

11. A TV1 jelű intézményterület előírásai

11.§ (1) A beépítési mód szabadonálló. A beépítettség 20%. Zöldterület 40%. A parkolást közterületen kell megoldani.

2. Előkert 5 m, oldalkert 6 m, hátsókert 6 m.
3. Építménymagasság 4,5 m. A magastető kötelező és beépíthető. A tetőhajlásszög 40-45°. A tetőgerincirány úttal párhuzamos.

4. Különálló épület nem létesíthető.

5. Az állattartás tilos.

6. Az utcai kerítés létesítésének szabályait e rendelet 8.§ (8 ) bekezdése tartalmazza.

12. A TV2 jelű   intézményterület előírásai^[4]

13. A Vt3 jelű intézményterület előírásai^[5]

12. §^[6] (1)  A beépítési mód szabadon álló. A megengedett legnagyobb beépítettség 30%. A kialakítandó legkisebb zöldfelület 30%, a zöldfelületbe a vízfelületek is beszámíthatók.

2. Az előkert, oldalkert és hátsókert méretét a szabályozási terven jelölt építési hely határai szabják meg.

3. A megengedett legnagyobb építménymagasság 9,0 m. Az épületek magas tetővel készüljenek, a tetőtér beépíthető.

4. A telek nagysága és mérete a kialakult állapot szerinti, telekmegosztásnál a kialakítható legkisebb telekterület 1000 m², a telekösszevonás megengedett.

5. Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, a benapozásra és a tűztávolságra vonatkozó szabályok betartásával.

14. Kereskedelmi és ipari gazdasági terület

(külterületi)

13.§  (1) Elhelyezhető funkciók az OTÉK előírásai szerintiek.

2. Új telephely létesítési feltételei:

               a) építési telek alakítandó ki.

b) az építési telek közútról vagy magánútról legyen elérhető, ennek megvalósítása az építtető feladata.

c) az építési telek legalább vízzel és villamos energiával látandó el, ennek megvalósítása az építtető feladata.

d) az érintett szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni (pl. vízügyi, egészségügyi, állategészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, útügyi stb.)

e) közművezetékek közelében való létesítéséhez a szolgáltató véleménye is szükséges. Az előírt védőtávolságban építmény nem létesíthető.

3. A külterületi gazdasági terület javasolt, helyét a terv jelzi.

4. A különböző funkciójú telepek egymásra gyakorolt hatása szerint szükséges védőterületet az újabban építő köteles kialakítani.

5. A beépítettség 30%. A zöldfelület 40%. Szabadonálló beépítés, szintterület sűrűség max. 1,5.

6.  Fejezet

Különleges területek

15. A temető

14.§ A temető kialakult. A védőterülete nem építhető be.

16.A sportpálya

15.§ A sportpálya sport célra használandó. További kialakítását beépítési terv alapján kell megvalósítani.

17. Kertművelésű zöldterület (Kz jelű különleges terület).

16.§ (1) A belterületen kertnek használt területek mezőgazdasági vagy erdőterületként maradnak.

2.  A területen épület nem építhető.

3. Közhasználatú zöldterületként felhasználható (jóléti erdő).

18. Pincesor (Pi jelű különleges terület)

17.§ (1) A sziklába vájt pincesorok történelmileg értékesek és a helyi kőkultúra emlékei. A pincesorok közül helyi védettség alatt állnak az e rendelet 27. §-ában felsorolt ingatlanok.

2. A védelem kiterjed a meglévő pincék megszüntetésére és új pince létesítésének engedélyezésére. A borház-építés engedély köteles.

3. Pincetelek – kialakítás (földfelszíni): Az új pincetelek szélességét a meglévő pincebejáratok szerint kell kimérni. Az új pincetelek útra merőleges méretét vagy a már meglévő pincetelekhez kell igazítani vagy a szabályozási terv szerinti útszélesség szerint kell meghatározni. Egy pincetelek két vagy több pincejáratot is magába foglalhat. A pincebejáratból a domb felőli telekméret javaslat a terv szerint.

4. A pincetelkek beépítése:

a) A beépítettség legfeljebb 40 %. A be nem épített telekrész gyepként vagy gyephézagos gépkocsi beállóként hasznosítandó. A pincetelek nem keríthető be, ugyanakkor megengedett a telekhatár jelölése növényzettel, vagy terepszinten lévő burkolattal.

b) A beépítési mód: zártsorú vagy hézagos zártsorú vagy szabadonálló. A csapadékvíz elvezetését a pince feletti területről kell megoldani Ez a terület nem építhető be.

c) Építménymagasság: legfeljebb 3,50 m. Csak magastető létesíthető, melynek tetőgerincaránya az útra merőleges. Tetőhajlás –szög egységesen 40^o, tetőfedés natúr cserép. Nyílás csak az utca felé nézhet de tetőszellőző kürtő megengedett. A homlokzat fehér színű.

d) Vendéglátó egység: részleges közművel kialakítható.

19.A CH bányászati létesítmények és volt kőbányák

18. § (1) A bányaterületen, illetve közelében (biztonsági övezetben) a létesítéshez a tulajdonos hozzájárulását is be kell szerezni. Az olajkutak és telepeik felszámolása után a bányatörvény szerint el kell készíteni a terület rekultivációját. Javasolt az erdősítés. A volt olajkutas telephelyek eredeti funkciójának megszűnése után egyéb ipari célra használhatók, mint ipari gazdasági terület. Ekkor a 13. § szerint kell eljárni. Az olajkutak biztonsági övezetére a vonatkozó rendeletek előírásait szükséges alkalmazni. A zagytároló védőövezete 1000 m. A külterületen, különösen a meglévő olajmezővel határos területen számolni kell részben az olajkutatással, illetve a műveléssel is.

2. A volt kőbányák (különleges terület) újranyitása esetén a bányászati törvény szerint kell eljárni. A kőbányászat felhagyása esetében a rekultiváció is elvégzendő. A felhagyott kőbányák újrahasznosítása más céllal lehetséges (pl. szabadtéri rendezvénytér, barlangszálló).

3. Mint különleges terület, az OTÉK előírása szerinti felhasználás megengedett. Az egyes konkrét felhasználás részletes beépítési előírását az építési törvény és az OTÉK alapján az építési hatóság határozza meg. Hatósági engedély nélkül végzett kitermelés esetén a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat.

20. Gyógyfürdő (K_{gyógyfürdő} jelű különleges terület)

építési előírásai (Nagyeresztvény)

19.§  (1) A telekméret kb. 52 000 m^{2 .}

2. A beépítettség: max 9 %.

3. Építménymagasság: max. 7,50 m.

4. Szintterületi mutató: 0,09,

5. Szabadonálló beépítési mód,
6.  Legkisebb zöldterület: 70%.

7. Lapostető, vagy magastető létesíthető (cserépfedés). A lapostető járható felülettel és/vagy zöldtetőként építhető. Terméskőhomlokzat (tufakő).

8. Kerítés e rendelet 20.§ (8) bekezdésének vonatkozó rendelkezése szerint létesíthető.

21. Gyógyszálló ( K_{gyógyszálló} jelű különleges terület)

építési előírásai (Középbérc)

20.§ (1) A telekméret kb. 61.000 m²

2.  A beépítettség: max. 9 %.

3.  Építménymagasság: max. 7,50 m.

4.  Szintterületi mutató: 0,16.

5.  Szabadonálló beépítés.

6.  Legkisebb zöldterület: 70 %

7.  Lapostető vagy magastető létesíthető (cserépfedés). A lapostető járható felülettel és/vagy zöldtetőként építhető. Terméskőhomlokzat (tufakő).

22. Élménypark (K_élménypark jelű terület)

építési előírásai (Hegyeskő).

21.§ (1) A telekméret kb. 99.000 m² (083/30,31,47 hrsz-ú földrészleteken). A területhez funkcionálisan kapcsolódik a 083/48 hrsz-ú,  23.166 m² nagyságú természetvédelmi terült.

2. A beépítettség: 1,5% (A 083/48 hrsz alatt építmény nem létesíthető!)

3. Szintterületi mutató: 0,015. (A barlangfürdő,- étterem,- szálló, pinceborozó stb. területe a szintterületi mutató számításánál figyelmen kívül hagyandó!)

4. Szabadonálló beépítési mód.

5. Legkisebb zöldterület: 80%.

6. A kiszolgáló épület előírásai:

a) Építménymagasság: max. 3,50 m.

b) Magastető cserép.

c) Köralaprajz, legfeljebb Ø12,00 m.

d) Terméskő homlokzat (helyi tufakőből).

7. A területen található védett növények védelmét kertészeti kiviteli terv készítésével szükséges megoldani.

8. A kerítés legfeljebb 1,80 m magas, áttört hatású és faanyagú lehet.

9. A telkek területe egy helyrajzi szám alá tartozzon.

10.  A telekre a távlati célokat rögzítő beépítési tervet kell készíteni.

23. Vadaspark (K_vadaspark jelű terület,

HRSZ 0105/3 egy részén, Középbérc) építési előírásai

22. §  (1) A terület erdőterületként alakítandó ki, ahol a vadaspark, mint másodlagos funkció létesül.

2. A terület kb. 18.500 m².

3. A beépítettség: legfeljebb 2,00%.

4. Beépítési mód: szabadonálló.

5. Legkisebb zöld (erdő) terület : 85%.

6. Szintterületi mutató: 0,02.

7. A kiszolgáló épületre vonatkozó előírásokat e rendelet 20.§ (6) bekezdése tartalmazza.

8. Kerítés: kialakítása e rendelet 20. (8) bekezdésében meghatározottak szerint lehetséges

9. A K _{oktatóközpont}: a hrsz. 0266/3 (ill. 601) alatti vadasparki humán kiszolgáló földrészletre vonatkozó előírások:

1. A területen a vadasparkot kiszolgáló humán létesítmények létesíthetők /oktató-látogatói központ funkcióit kiszolgálóan: például fogadó épületek, vizesblokk, vendéglátás, szállás, oktatóterem, játszótér, parkoló/.

b) A kiszolgáló létesítményekre vonatkozó előírások:

beépítettség: legfeljebb15%,

építménymagasság legfeljebb 4,50 m,

magastető kötelező,

a tetőtér beépíthető, tetőhajlás: 35-45 fok,

fémlemez, palafedés tilos,

zöldfelület: 85%,

szintterület-sűrűség: 0,3,

közmű: villamosenergia, és ivóvíz (saját kútról is lehet),

3. A be nem épített területen (az utakat kivéve) intenzív, háromszintes zöldfelületet kell létesíteni, melynek során a növény,- és állatvédelmi előírásokat is be kell tartani.
4. A kerítésre vonatkozóan a 21.§ (9) e, pont alattiakat be kell tartani.

e) A telepre beépítési terv készítendő, melyet az építési engedélyezési tervekhez csatolni kell. Az épületek községi út közelében helyezendők el.

24. Inert hulladék feldolgozó (hrsz: 083/17)

Különleges terület

22/A.§^[7] (1) A volt zagytároló területén létesítendő az inert hulladék feldolgozó üzem.

2. A feldolgozó üzemhez mobil kiszolgáló létesítmény telepíthető (szociális létesítmények, raktár, stb).

3. Az inert hulladékot rekultivációs előírásoknak megfelelően kell elhelyezni (lásd: szabályozási terv környezetvédelmi fejezet).

4. A rekultiváció az engedélyezett módon hajtandó végre. (többek közt a csapadékvíz elvezetés stb).

5. A rekultiváció befejezése után ezen rendezési tervet módosítani kell (módosul a terület - felhasználás a 083/17 hrsz-ú földterületen)

6. Vegetációs réteg a tájba-illesztési tervben foglaltak szerint. A medence felszínén és a rézsűkön gyepesítést, a tároló sík területein cserjék, fák telepítését kell megvalósítani. A növénytelepítéshez kizárólag a tájra jellemző, őshonos, lágy szárú fajokat szabad alkalmazni, és gondoskodni kell a folyamatos utógondozásról. A monitoring-rendszert a 18027-1/2008. sz. rekultivációs engedély 2/g pontja szerint kell kialakítani.

25. A közlekedési és közmű terület

(bel, -és külterületi)

23.§   (1) A közlekedési területen a közlekedést szolgáló létesítmények és a közművek helyezhetők el. Ahol erre lehetőség van, fásítás-gyepesítés javasolt. Egyebekben az OTÉK előírása szerinti építmények helyezhetők el.

2. A belterületi utak meglévő szélességükkel megtartandók.

3. A belterületi utakra rendszeresen, a változó igények alapján, forgalomtechnikai terv készítendő.

4. A gyalogos forgalom részére lehetőleg minden belterületi úton járda létesítendő, legalább az egyik oldalon.

5. Álló gépjárművek részére saját vagy közterületen parkolót (vagy tárolót) kell létesíteni az OTÉK előírásai szerint. A parkolás megoldását az építési engedélyezésnél kell előírni. Állami közúti parkoló létesítéséhez útügyi hatósági engedély beszerzése szükséges. Községközpont, temető, az üdülőterületi üzletsor részére közterületi parkoló létesítendő.

6. A külterületi utak községi utak, az állami útszakasz kivételével.

7. A 25. és 24129. sz. forgalmi út külterületi szakasza mentén 50-50 méteres védősáv alakítandó ki, melyen útügyi hatósági és egyéb -az adott esetben szükséges- hatósági engedély alapján csak a közlekedést szolgáló létesítmény javasolt.

8. Az egyes építési telkek megközelítésére szolgáló közút vagy magánút létesítése az építtető feladata. A közút létesítésében a helyi önkormányzat is közreműködhet. Ennek feltételeit külön megállapodásban kell rögzíteni. Helyi önkormányzati rendelet készítendő arra az esetre, ha kizárólag az önkormányzat létesít utat és/vagy közművet, melynek költségeit hozzájárulásként kiveti az érintett ingatlanok tulajdonosaira.

9. Igazgatási területen lévő hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

10.  A külterületi közművek védőtávolságait a szolgáltató (tulajdonos) állapítja meg. Ilyen közművek közelében történő létesítéshez a közmű tulajdonos engedélyét is be kell szerezni (pl. villamos és gázenergia vezeték, hírközlési vezeték, víz - szennyvízvezeték, csapadékvíz-hálózat, olajkút stb.). A védőtávolságon belül a létesítés tilos vagy csak a közműtulajdonos feltételei szerint lehetséges. A gázvezetékek védőtávolságára vonatkozóan az előírásokat be kell tartani. A hrsz. 083/56 és a meglévő termál-fürdő területén haladó nagyközép nyomású gázvezeték védőtávolsága a vezetéktengelytől mért 5-5 m /10 m-es sáv/.

11.  Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK előírásai szerint lehet. A beépítési mód szabadonálló. A beépítettség legfeljebb 15%. Az építménymagasság, tető-előírás a szomszédos építési övezetével megegyező.

12.  A területen az egyes területfelhasználási egységek közművesítése egyedileg engedélyezett módon is lehetséges (vízellátás, szennyvízkezelés, energia-ellátás).

13.  Az építési telkek villamosenergia,- és vízellátása kötelező. A vízellátás a telken lévő, ivóvíz minőséget szolgáltató kútról is megoldható.

26. Belterületi zöldterületek (Felső réten)

24. § (1) Belterületi zöldterületek kialakítás kötelező (Felső réten)

2.  Korlátozott használatú:

a) a sportpálya,

b) a temető

3. A belterületi zöldterületeket állandóan fenn kell tartani. Célszerű az út menti területsávot az érintett tulajdonosokkal karbantartatni.

4. A zöldterületen az OTÉK előírása szerinti létesítés engedélyezhető.

5. A külterületi új és meglévő mezőgazdasági és gazdasági telepek mentén legalább 20 m széles intenzív védő zöldsáv létesítendő (a tulajdonosok feladataként).

6. A külterületi erdők kezelése a vonatkozó előírások szerint.

7. A Felső rét, Nagyberek területek bioaktivitás értékének kompenzálására, többek között a Hegyeskő bérc (083/48 hrsz-ú,  2,32 ha nagyságú legelő terv szerinti erdősítése szolgál. Növekményi érték: 4.64.

27. Egyéb terület /vízgazdálkodási terület/

/bel -és külterületi/

25.§ (1) A belterületre vízrendezési terv készítendő. Ennek során tisztázni kell a belterületi árkok szerepét. Ez alapján ezek kiépítése vagy átalakítása és karbantartása a tulajdonos feladata.

2.  A belterületi utak kiépítésével vagy korszerűsítésével egyidejűleg meg kell oldani a csapadékvíz elvezetést (pl. nyílt árkokkal).

3.  A Laskó patak depóniájának mentett oldali rézsűlábától számított 6,0 méteren belül állandó jellegű építmény nem helyezhető el. A beépítéskor az építési engedélyekhez – a Laskó patakkal szomszédos telkeknél – a vízügyi igazgatóság véleményét is be kell kérni.

4.  A terület-felhasználás során az élő-és talajvíz sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhető. Külön kiemelten védendő a Laskó patak.

5.  A dísztavakra engedélyezési és kiviteli terv készítendő.

6.  A termálkút és gyógyfürdő-telep csurgalék vizét levezető vízfolyásra engedélyezési és kivitelezési terv készítendő. A „sóvölgy”-ként elnevezett vízfolyás látványként tervezendő meg.

28. Kereskedelmi-szolgáltató terület: KG és Gksz  jelü övezet és 02/5 HRSZ.

26. §  (1) A terület az OTÉK szerinti felhasználású, javasolt: vendéglátás, szállás, kereskedelem, esetleg szolgáltatás is.

2. A beépítés szabadon álló vagy oldalhatáron álló és legfeljebb 30%-os. Zöldfelület 20%. Elő,- oldalkert a szomszédos telkeknél kialakulttal legyen azonos.

A Petőfi utcai pincesor - a 304/1 hrsz-ú ingatlan, valamint a 0106/3 és 0106/4 hrsz-ú ingatlanra nyíló ingatlanok – beépítési százaléka: max. 60 %; beépítése: zárt sorú vagy zártsorú-hézagos;az építménymagasság legfeljebb 4,5 m; telekméret: kialakult.^[8]

3. Az építménymagasság legfeljebb 4,5 m. Magastető kötelező és beépíthető. Tetőhajlásszög 40-45°. Az épület a környezetéhez igazodjék.

29.Belterületi mezőgazdasági üzemi terület (M üzemi jelű övezet) előírásai

27. §  (1) A terület az OTÉK szerinti felhasználású (növénytermesztés, állattenyésztés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás épületei).

2.  A beépítés szabadon álló és 15%-os. A zöldfelület 40% (védősáv).

3.  Építménymagasság legfeljebb 7,5 m. Magastető kötelező.

4.  Készenléti lakás vagy lakóház létesíthető.

VII.Fejezet

Környezet-és természetvédelem

28. § (1) Helyi védelem alatt áll:

                  a) a 083/48 hrsz-ú terület,

                  b) Kaptárkő a 083/48 hrsz alatt,

                  c) „Juhhodály” a 083/48 hrsz alatt,

d) Védett növények a 083/31 és 083/47 alatt: a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által meghatározott növények: árvalányhaj, kacstalan lednek, nyúlánk sárma, Janka-tarsóka, pusztai cickafark, bárányüröm, bíboros szádorgó, szürke repcsény, sovány veronika, vajszínű és sávos here, hengeres vasvirág.

                  e) Pincesorok a Demjén-Petőfi úton, Demjén-Szegfű úton, Demjén-Bem úton.

                  f) Lakóház a Demjén, Petőfi u. 11. sz. alatt „kőfaragó háza”.

                  g) 0106/8 hrsz-ú ingatlan

                  h) 035/25 hrsz-ú ingatlan

                  i) 035/35 hrsz-ú ingatlan

                  j) 083/15 hrsz-ú ingatlan

                  k) 083/16 hrsz-ú ingatlan

                  l) 0121/16 hrsz-ú ingatlan terven jelölt része (régészeti terület)^[9]

                  m) 083/19 hrsz-ú ingatlan

                  n) 083/19 hrsz-ú ingatlan

                  o) 083/20 hrsz-ú ingatlan

                  p) 083/22 hrsz-ú ingatlan

                  q) 083/24 hrsz-ú ingatlan

                  r) 083/26 hrsz-ú ingatlan

                  s) 083/29 hrsz-ú ingatlan

                  t) 083/30 hrsz-ú ingatlan

                  u) 083/31 hrsz-ú ingatlan

                  v) 083/32 hrsz-ú ingatlan

                  w) 083/36 hrsz-ú ingatlan

                  x) 083/47 hrsz-ú ingatlan

                  y) 083/48 hrsz-ú ingatlan

                  z)^[10] 290/3 hrsz-ú Hagyományok Háza ingatlan

(2) A helyi védelem megvalósítása:

a) A létesítmény nem bontható el.

b) Az átalakítás, a felújítás építési engedélyhez kötött.

c) Az építési engedélyezési kérelem tartalmát értelem szerint az építési hatóság határozza meg (pl. fotó-dokumentáció, történeti kutatás, színezés stb.).

d) A védett épület megtartásával kapcsolatos építési költségek viselésében a község is részt vehet!

e) A helyi védettséget a földhivatali nyilvántartásba be kell vezettetni, de előtte a tulajdonost értesíteni kell.

f) Régészeti lelőhely: Pünkösdhegy, Szóláti patak völgyi Beöthy tanya, Kaptárkövek, Pincevölgy. A régészeti lelőhelyekre régészeti szakvéleményt kell beszerezni, melyben helyrajzi szám szerint kell pontosítani a régészeti lelőhelyeket.

(3) A keletkező szennyvizeket a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt tárolóban kell tartani, ahonnan rendszeresen el kell szállíttatni a hatóságilag engedélyezett helyre. Ha az épületben nincs WC, árnyékszék létesítendő zárt pöcegödörrel a lakóépülettől min. 10 m távolságra. Új létesítés esetén a már kiépített szennyvízhálózatba kell a szennyvizet bevezetni.

4. A keletkező háztartási hulladékot rendszeresen össze kell gyűjteni és elszállítani a szeméttelepre. Tilos a hulladék illegális lerakása és égetése.

5. Újabb veszélyes hulladék az igazgatási területen nem helyezhető el. Az ilyen hulladékot a veszélyes hulladékkezelésre vonatkozó előírás szerint kell kezelni, tárolni, elszállítani, nyilvántartani. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

6. Az igazgatási területen olyan létesítmény, amely a környezetét bármely módon szennyezheti, csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthető. Fentiek vonatkoznak a már meglévő létesítményekre is, illetve az ilyen jellegű rendeltetés-változtatásra is.

7. A zajterhelési határértékek az egyes terület-felhasználási egységekre előírtaknál nagyobbak nem lehetnek. Ez vonatkozik a már meglévő létesítményekre is. Zajvédelmi előírás megengedett egyenértékű “A” - hangnyomásszint /dB/

a) üdülőterületen:                                          nappal 60,- dB

                                                                   éjjel 50,- dB

b) lakó és települési vegyes területen:           nappal 65,- dB

                                                                   éjjel 55,- dB

8. A település szennyeződés-érzékenységi besorolását a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályai szerint szükséges megállapítani. Ezen védettségi besorolás alapján kell a követelményeit figyelembe venni (pl. égetés, tarlóégetés).

9. Be kell tartani az e tárgyban meglévő és készítendő helyi rendeleteket is:

a, rendelet a környezetvédelemről és köztisztaságról.

10. A beruházások engedélyezési terveinek tartalmaznia kell a termőréteg védelmét.

8. Fejezet

Építésjogi követelmények és intézkedési teendők

29.§   (1) A beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el, kivétel a közterületi, zöldterületi építést.

2. A telekalakítás szabályait az Étv. vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.

3. A telek beépíthetőségének feltételei közül az út, a vízi és az elektromos energia közmű létesítését az építési hatóság a telekalakítás engedélyezése során köteles előírni.

4. Az előző pont szerinti létesítés időpontját egyéb jogszabály alapján kell meghatározni.

5. Elővásárlási jog illeti meg a község önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok megvalósítása érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén. Ezt a községnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

6. Építési tilalom nincs előírva a tervben.

7. A Felső rétre vonatkozó előírások, javasolt ütemezés, melytől eltérés lehetséges délről északra irányuló fokozatosság alapján:

1. első ütem: Dobó és Dózsa út folytatásában lakó-zöld és vegyes terület,
2. második ütem: gombacsíra üzemtől délre eső üdülő és vegyes terület,
3. harmadik ütem: gombacsíra üzemtől északra az árokig érő területen üdülő és vegyes terület, útcsatlakozással,
4. negyedik ütem: újabb útcsatlakozás, benzinkúttal, vegyes és üdülőterület kiépítése,
5. ötödik ütem: az állami út mentén szervízút, üzletsor,
6. hatodik ütem: üdülő és zöldterület létesítése az üzletsor és a patak között,
7. hetedik ütem: a TV2 jelű “nyugdíjas lakópark” megépítése, újabb közúti csatlakozással (ez az ütem önállóan bármelyik ütemet megelőzően vagy azzal egyidőben megépülhet, de az út és közmű-kiépítés a csatlakozó üdülőket vegye figyelembe).
8. az állami út mentén gyalogos és kerékpárút kiépítése történhet egyszerre vagy az egyes ütemek igénye szerint.

9. Fejezet

Szabálysértési rendelkezések

30. §^[11]

X. Fejezet

Záró rendelkezések

31.§ (1) A helyi építési szabályzathoz kapcsolódó helyi önkormányzati rendeleteket e rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni.

2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

3. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Demjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 1/2009. (I.21.) önkormányzati rendelete.

4. A rendelet mellékletei és függeléke^[12]:

A helyi építési szabályzathoz tartozó szabályozási tervek:

1. sz. T-1MM: külterület módosított szabályozási terve M=1:10000 /2011. évi/

2. sz. Belterület szabályozási terve M=1:2000 (2014. évi egybe rajzolt „B” szabályozási terv)

Függelék: vonatkozó jogszabályok