Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 09. 05Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése és a 11. melléklete által biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, államigazgatási szervek és települési önkormányzatok véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és e rendelet, valamint annak mellékletei szerint szabad. E rendelet mellékletei: 1. melléklet: az 1:12 500 méretarányú SZT-1 rajzszámú Külterületi szabályozási tervlap, 2. melléklet: az 1: 2500 méretarányú SZT-2 rajzszámú Belterületi szabályozási tervlap (a rendelet alkalmazásában az 1. és 2. melléklet a továbbiakban együtt: szabályozási terv), 3. melléklet: Telekalakítási és beépítési előírások, 4. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseke), 5. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek.
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy tájékoztatók.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal
b) szabályozási szélesség
c) építési övezet határa
d) övezeti jel
e) teleken belül megtartandó zöldterület
f) telken belül zöldfelületként kialakítandó terület
g) építési határvonal
h) kötelező beépítési oldal
(3) Tájékoztató szabályozási elemek: javasolt telekhatár
(4) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) műemlék,
b) műemléki környezet,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely,
d) helyi védett épület, építmény,
e) helyi területi védelem,
f) tájképvédelmi terület övezete,
g) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
h) borszőlő és gyümölcs termőhely kataszter I. és II. osztályú területei,
i) vízfolyások parti sávja.
(5) Tájékoztató egyéb elemek:
a) közigazgatási határ,
b) javasolt helyi területi védelem,
c) vízfelület,
d) vasúti pályatest,
e) szintvonal magassági értékkel (Bfm.),
f) 132 kV-os elektromos távvezeték (Biztonsági sáv: 18-18 m),
g) nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték (Biztonsági sáv: 9-9 m),
h) ásványi nyersanyagvagyon övezete,
i) helyi védelemre javasolt épület, építmény.
3. Területfelhasználás
3. § (1) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) lakóterület: falusias lakó (Lf),
b) vegyes terület: településközponti vegyes (Vt),
c) gazdasági terület:
ca) kereskedelmi - szolgáltató (Gksz),
cb) egyéb ipari (Gipe),
d) üdülőterület
da) üdülő házas üdülőterület (Üü)
db) hétvégi házas üdülőterület (Üh)
e) különleges terület:
ea) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
eb) temető terület (KT),
ec) rekreációs terület (Kre)
(2) A beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési és közműterület:
aa) közúti közlekedési terület (KÖu),
ab) kötött pályás közlekedési terület (KÖk),
ac) közmű terület (Közm).
b) zöldterület: közpark (Zkp),
c) erdőterület:
ca) védelmi célú erdő terület (Ev),
cb) egyéb erdőterület (Ee)
d) mezőgazdasági terület:
da) általános (Má),
db) kertes (Mk),
dc) tájgazdálkodási (Mt),
e) vízgazdálkodási terület (V),
f) természetközeli terület (Tk),
g) különleges terület:
ga) sportpálya (KbSp),
gb) mezőgazdasági üzemi terület (Kb-Mü)
gc) temető terület (KbT)
gd) rekreációs terület (Kb-Re)
4. Telekalakításra vonatkozó előírások
4. § (1) Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények – például szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház – elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára.
(2) Az építési övezetekben, a már beépült területeken – a szabályozási terven meghatározott közterület szabályozás, illetve közterület kialakítás végrehajtása érdekében – a szabályozás után visszamaradó telkek az övezet előírásaitól eltérő méretűek is lehetnek.
(3) Építési telek megközelítésére közforgalom számára megnyitott magánút legalább 12 méter szélességgel alakítható ki. Ennél kisebb szélességgel magánút csak közforgalom elől elzárt magánútként alakítható ki.
(4) A beépítésre szánt területen nyeles telek kialakítása nem megengedett.
(5) Nyeles telek külterületen a már kialakult különleges mezőgazdasági üzemi területeken, meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására vagy meglévő szolgalmi jog felszámolása céljából alakítható ki.
5. Beépítési mód, építési hely
5. § (1) A település területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítés módja:
a) SZ szabadonálló,
b) O oldalhatáronálló,
(2) Beépítésre szánt területeken, oldalhatáron álló beépítési módú telkeken az utcában kialakult beépítési oldalt kell figyelembe venni az építési hely meghatározásánál. Amennyiben az utcában nincs kialakult beépítési oldal, akkor a kötelezőbeépítési oldal határozza meg a beépítési oldalt. A kötelező beépítési oldal a telekhatárral együtt mozoghat.
(3) Saroktelek beépítési módja:
a) szabadonálló beépítési mód esetén: szabadonálló,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési helyet a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján, a településképi előírások betartásával kell meghatározni.
(4) Saroktelek oldalhatáros beépítése esetén, amikor az építési hely a közterülettel határos, ott nyílás nyitható, és előkertet kialakítani nem kötelező.
(5) Falusias lakóterület és településközponti vegyes terület övezeteiben fekvőtelkek esetén a telepítési távolságok megtartásával csökkenthető a hátsókert 3 méterig.
(6) A hátsókert az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti előírásokkal alakítható ki.
(7) A még beépítetlen falusias lakóterületeken és településközponti vegyes területeken, ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre melléképítmény, akkor az építési helyen belül a melléképületet a főépület helye mögé kell elhelyezni.
(8) Oldalhatáros beépítés esetén, a be nem épített telkeken épület az építési határvonalak által határolt építési helyen belül 1 méternél közelebb nem kerülhet a telekhatárhoz.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetes módon történhet.
7. § (1) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a Cuhai-Bakony-ér és a Concó-patak mentén 6, egyéb vízfolyások esetén 3 méter széles parti sávot szabadon kell hagyni és a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
(2) A parti sávon belül építményt, fát, kerítést, bármilyen a fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos.
(3) A parti sávban a mederfenntartási munkákat akadályozó állapotot meg kell szüntetni.
7. Közművek előírásai
8. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
8. Az építés általános szabályai
9. § (1) A beépítésre szánt övezetekben lakó és üdülő rendeltetési egységenként, továbbá többlakásos lakóépület esetén lakásonként 1 db személygépkocsi elhelyezését telken belül biztosítani kell.
(2) A település övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az egyes övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
Beépítésre szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
9. Lakóterületek építési övezetei
10. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint falusias lakóterület (Lf) lehet.
(2) Falusias lakóterület övezetekben állattartási épület az alábbi előírások szerint helyezhető el:
a) A meglévő állattartó épület felújítható, bővíthető, de bővítés esetén a létrejövő épület megengedett legnagyobb alapterülete bruttó 50 m2.
b) Új állattartó épület megengedett legnagyobb alapterülete 50 m2, elhelyezésénél intézménytől 50, lakóépülettől 10 méter távolságot kell tartani.
(3) A 4. melléklet 3.3. sorában szereplő egyéb, épületnek nem minősülő, lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység kiváltására szolgáló, huzamos tartózkodásra alkalmas létesítmény csak melléképítményként helyezhető el. Vegyes területek építési övezetei:
11. § (1) A vegyes terület sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület (Vt).
(2) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db fa ültetése kötelező.Gazdasági területek építési övezetei:
12. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) vagy
b) egyéb ipari terület (Gipe) lehet.
(2) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítása megengedett.Üdülőterületek építési övezetei:
13. § üdülőterület sajátos építési használata szerint:
a) üdülőházas üdülőterület (Üü) vagy
b) hétvégi házas üdülőterület (Üh) lehet.
10. Különleges területek építési övezetei
14. § A beépítésre szánt különleges terület (K) sajátos használata szerint lehet:
a) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
b) temető terület (KT),
c) rekreációs terület (Kre)
15. § Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben (Kmü) terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telken belül.
16. § A temető, illetve kegyeleti park (KT) rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, kripták, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál.
17. § A rekreációs terület (Kre) övezetben legfeljebb 2 lakás építhető legfeljebb 2 épülettömegben.
Beépítésre nem szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
11. Közlekedési és közmű területek
18. § (1) A közlekedési és közmű terület rendeltetése, illetve használata szerint
a) közúti közlekedési terület (KÖu),
b) kötött pályás közlekedési terület (KÖk),
c) közmű terület (Közm) lehet.
(2) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell.
12. Zöldterületek övezetei
19. § Az állandóan növényzettel fedett közterületek közpark (Zkp) övezetbe tartoznak. A közparkoknak közterületről közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.
13. Erdőterületek
20. § (1) Az erdőterület rendeltetése szerint lehet:
a) védelmi célú erdőterület (Ev),
b) egyéb, gazdasági erdőterület (Ee).
(2) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott védelmi erdő (Ev) területén épület nem létesíthető.
14. Mezőgazdasági területek
21. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekbe tartozik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
c) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt).
(2) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területen épületet elhelyezni nem lehet.
22. § (1) Mezőgazdasági kertes övezetben (Mk), az épületek maximális bruttó alapterülete telkenként legfeljebb 90 m2.
(2) A borszőlő és gyümölcs termőhely kataszter I. és II. osztályú területein csak a gyümölcstermesztéssel szőlőműveléssel, borgazdálkodással, borturizmussal összefüggő épületek létesíthetők.
(3) A kerítések megengedett legnagyobb magassága 1,80 méter.
15. Vízgazdálkodási területek
23. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.
(2) Vízgazdálkodási területen vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki.
16. Természetközeli terület
24. § Természetközeli területen (Tk) épület nem helyezhető el.
17. Különleges területek
25. § Beépítésre nem szánt különleges terület:
a) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (KbSp),
b) mezőgazdasági üzemi terület (Kb-Mü)
c) temető terület (KbT)
d) rekreációs terület (Kb-Re) lehet.
26. § A nagy kiterjedésű, sportolási célú különleges övezet (KbSp), elsősorban sportolási célú építmények elhelyezésére szolgál. Egy telken legfeljebb 2 épületet lehet elhelyezni.
27. § Mezőgazdasági üzemi területen (Kb-Mü) épület nem helyezhető el.
28. § A temető, illetve kegyeleti park (KbT) rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, kripták, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál.
29. § A rekreációs terület (Kb-Re) üdülő, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltató, vendéglátó szálláshely és a turizmust elősegítő épületek elhelyezésére szolgál.
Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 10/2003.(IX.29.) önkormányzati rendelet.
31. § Ez a rendelet 2024. szeptember 5-én lép hatályba.