Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 13.§ (1) bekezdésének 1.) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A „Ságvár község helyi építési szabályzatáról" szóló 14/2011. (VI. 9.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:"

Az Lke4 és az Lke4* építési övezet csak annyiban különbözik, hogy az Lke4* jelű övezetben az épületek lapostetősen is kialakíthatók.

(2) A R 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) az épületek - az Lke7 és Lke4* építési övezeti jelű területek kivételével, ahol lapostetősen is kialakíthatók - tetőfedése - az égetett kerámiacserép színében - cserép, betoncserép, pala, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú gazdasági épületek csarnokszerkezete alacsonyabb hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők."

(3) A R 7. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

* A beépíthető területnagyság számításakor a telekterület 1200 m² feletti része 50 %-ban számítható be. (Pl: 1800 m²-es telken 1200 + 600/2 =1500 m² a figyelembe vehető telekterület)"

(4) A R 7. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(7) A tájképvédelmi érintettségű falusias lakóterületen e rendelet 2.§ (10) előírásait és fentieket együtt kell alkalmazni."

(5) A R 8. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:"

2. §

(1) A R 15. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a)  Ev - védelmi rendeltetésű erdőterület

b)  Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterület

c)  Et - turisztikai rendeltetésű erdőterület

d) Ev-1 - magterület és ökológiai folyosó, valamint Natura2000 terület által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű védelmi rendeltetésű erdőterület

e)  Ev-2 tájképvédelmi érintettségű védelmi rendeltetésű erdőterület

f)  Eg-1 - természetvédelmi érintettségű gazdasági rendeltetésű erdőterület

g)   Et-1 természetvédelmi érintettségű turisztikai rendeltetésű erdőterület

h)  Ev-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű turisztikai rendeltetésű erdőterület"

i)    Et-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű turisztikai rendeltetésű erdőterület"

(2) A R 15. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az Ev-1, és Eg-1 és Et-1, övezeti jelű - természetvédelmi érintettségű -erdőterületeken az (l)-(8) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a)  az Ev-1 övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el

b)  új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna^, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével 

c)  10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - csarnok jellegű épület nem létesíthető, reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el

d)  birtokközpont nem alakítható ki

e)  új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet

f)   a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni

g)  a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Közlekedési: építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők él

h)  a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni

i)   a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet

j)   erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

k)  energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

l)   környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható

m) vedel mi rendeltetésű erdőterületen tarvágás nem végezhető."

(3) A R 15. §-a új (11) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(11) Az Ev-3 és Et-3 övezeti jelű - természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterületen - e rendelet 2. § (10) és a 15. § (9) bekezdésének előírásait együtt kell figyelembe venni”

(4) A R 15. §-a új (12) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(12) Az Et-3 övezeti jelű - természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű-erdőterületen max. 45 m² alapterületű, fa szerkezetű kápolna helyezhető el, a Képesfa kegyhely 100 m-es körzetében."

(5) A R 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. §.(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

-Má - általános mezőgazdasági terület

-Má-1 - természetvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület

-Má-3 - természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület

-Má-c1 - általános mezőgazdasági, szőlőtermőhelyi kataszteri terület

-Mk - kertes mezőgazdasági terület

-Mk-1 - természetvédelmi érintettségű kertes mezőgazdasági terület

-Mk-c1 -kertes mezőgazdasági, szőlőtermőhelyi kataszteri terület"

(6) A R 17. §-a új (9) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(9) Az Má-3 övezeti jelű - természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági területen - e rendelet 2. § (10) és a 16. § (7) bekezdésének előírásait együtt kell figyelembe venni."

(7) A R 22. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területekre - temető (Kün-T), idegenforgalmi fogadóhely (szabadidős-rekreációs terület) (Kün-I), idegenforgalmi fogadóhely (vendégház) (Kün-12), sporthorgász terület (Kün-H) és turisztikai központ-régészeti bemutatóhely (Kün-R) - az OTÉK különleges beépítésre nem szánt területre vonatkozó előírásait kell alkalmazni."

(8) A R 22. §-a új (3a) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(3a) A Kün-12 övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhely (vendégház) területén szállásférőhely sport- és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, maximum 5,5 m építménymagassággal, maximum 5 %-os beépítettséggel."¹

(9) A R 22.§ (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

_„(6) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területeken

                  a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és színezésű épületeket lehet elhelyezni

                  b)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető

hajlásszöge 35-45° közötti lehet. (Zsindely-, nád-, szalma és egyéb E, F kategóriába tartozó anyag önálló fedélhéjazatként az országos jogszabály¹¹ vonatkozó előírásai szerint alkalmazható.)"

3. §

A R 32. §-a új (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

(7b) A sportcsarnok és a művelődési központ telkeinek határán a szomszédos ingatlanok irányába kétszintes, lombhullató és örökzöld fajokból álló, legalább 10 méter széles zajvédő fásítás telepítésével kell gondoskodni a további zajvédelemről."

4. §

1. A R mellékletét képező „Külterület szabályozási terv 1." módosítással érintett területének normatartalma helyébe e rendelet 1. mellékletének normatartalma lép.
2. A R mellékletét képező „Külterület szabályozási terv 2." módosítással érintett területének normatartalma helyébe e rendelet 2. mellékletének normatartalma lép.
3. A R mellékletét képező „Belterület szabályozási terv" módosítással érintett területeinek normatartalma helyébe e rendelet 3/A., 3/B, 3/C, 3/D. mellékleteinek normatartalma lép.
4. A R 1. függelék helyébe e rendelet 1. függeléke lép.

5-§

Ez a rendelet az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatallal és az érintett államigazgatási szervekkel történt közlést követő 15 napon, de legkorábban a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

               Kecskés Gábor                                                                Budainé Vajk Ildikó

                 polgármester                                                                             jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2017. október 20. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.

Ságvár, 2017. október 20.

                                                                                                          Budainé Vajk Ildikó

                                                                                                                     jegyző