Szenna község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

(1) A rendelet hatálya Szenna község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2006. november, jsz.: 2/2003) megfelelően szabad.

(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4)A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-a védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

(5)A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül módosíthatók, külön önkormányzati rendelettel. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(6)^[1][2]

(7)^[3][4]

(8)Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9)A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

(10)A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(11)^[5] A közigazgatási terület egy része – elsősorban a meredek domb- és völgyoldalakkal, eróziós árkokkal, bevágásokkal érintettek – felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos, fokozottan csúszásveszélyes terület. E területeken az építési helyeket úgy kell kijelölni, hogy nyitott állapotú bevágások, kőzetfalak esetleges mozgásos folyamatai a létrehozandó építményeket ne veszélyeztessék.

(12)A beépítésre nem szánt területek völgy és domboldalain építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(13)A vízfolyások, tavak menti mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken az építési tevékenységet talajmechanikai szakvéleménnyel kell megalapozni.

(14)Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.

(15)A 15°-nál meredekebb dőlésű, vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal- partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(16)^[6],^[7]

(17)^[8],^[9]

(18)^[10]

(19)^[11] Az igazgatási területen a 10 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (torony, antenna), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

(20)^[12] Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(21)^[13]

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2. §

(1) A település igazgatási területének

          a./ beépítésre szánt területei

              aa/ falusias lakóterület (Lf)

              ab/ településközpont vegyes terület (Vt)

              ac/ ipari gazdasági terület, ezen belül:

• jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület,

           -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

           -aerosolos palack gyártó üzem (Szenna-Pack ipari telep,) (Gip-1)

           -szeszfőzde (Gip-2)

                ae/ kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

ad/ különleges terület, ezen belül

                     - temető, kegyeleti park (Kü-T)

                     - sportterület (sportpálya) (Kü-S)

                     - idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

          b./ beépítésre nem szánt területei

              ba./^[14] közlekedési és közműterület, ezen belül:

                     - közút (KÖu)

                    - parkoló (Köp)

              bb./ zöldterület, ezen belül

                     - közpark (Z)

              bc./ erdőterület, ezen belül

            - védelmi (Ev)

                     - gazdasági (Eg)

                     - turisztikai (Et)

              bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

      - általános mezőgazdasági terület (Má)

      - kertes mezőgazdasági terület (Mk)

              be./ vízgazdálkodási terület

      - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

      -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (V-kv)

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3. §

 (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

              a) az OTÉK 14.§ (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

              b)^[15]

(2)^[16]     A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Szabadonálló beépítés csak akkor lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.

(3)A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4)A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

              a.^[17], a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításánál az átlagos telekszélesség

                    -  a Bárdi út melletti szőlőhegyi területen már kialakult telekszélességek  esetén 18 méternél

                     - egyéb esetekben – új telekosztásoknál - 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

                   Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

              b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

              c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, zsúp, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. Zsúphéjazat a tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

              e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetők, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével. A melléképítmények tetőfedése a (d.,) pontban említetteken túl bitumenes zsindely is lehet.

              f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                     -az előkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                     -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

OTÉK 35. és 36.§. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35.§. (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult és új épületek építése esetén 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történő – csökkentése csak akkor lehetséges, ha a telek szélessége a 14 métert nem éri el. Ilyen esetekben az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát legalább I-III tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból kell készíteni, valamint a szembenálló homlokzatok egyikén lehet legfeljebb 0,36 m² felületű szellőzőablakokat kialakítani. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb épület átfedő homlokzata nyílás nélküli tűzfalként kerül kialakításra.

(Jóváhagyásához a Területi Főépítész a 76-3/2007 számú levelével hozzájárult)

                     -a hátsókertet

                            -ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembevételével

                            -ahol a terv nem jelöli, az OTÉK előírása szerint kell biztosítani.

(5)Az övezeti előírástól eltérően, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.

(6)A lakóterületen a terv távlatában

a./ a teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

            biztosítandó.

(7)A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(8)A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(9)Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(10)A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Településközpont vegyes terület

4. §

(1)^[18]     A területre vonatkozóan az OTÉK 16.§. előírásait kell alkalmazni.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók, illetve a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (tornaterem, templomtorony stb.), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3)^[19]

(4) A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, zsúp, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tornaterem, nagyterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A településközpont vegyes területen:

                        a., a teljes közműellátás és

                        b., a burkolt út

biztosítandó.

(6) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.

(8)^[20]

(9) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

5. §

(1)^[21] Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§ előírásait kell alkalmazni.

(2)Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület:

-mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

-aerosolos palack-gyártó üzem (Gip-1)

-szeszfőzde (Gip-2)

(3)Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4)Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

(5)^[22]

(6)Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, üvegtető és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(7)Az ipari gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út biztosítandó.

(8)^[23] A skanzen előtti parkolóterület megvalósítása során lélegző burkolat alakítandó ki, és biztosítani kell, hogy – a műemléki együttes és a településkép védelme érdekében – a növényzet meghatározó módon jelenjen meg.

(9)A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(10)^[24]

(11)Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

6. §

(1)^[25]    A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Az övezeti előírásban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető ha azt az alkalmazott üzemtechnológia, vagy funkció indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3)^[26]

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, zsúp, bitumenes zsindely, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. –  alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

                        a., legalább a részleges közműellátás és

                        b., a burkolt út

biztosítandó.

(6) Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(8)^[27]

(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

7. §

(1) A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a sportterület (Kü-S), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I) területe.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal zárt kerítésként, vagy kerítésszakaszként alakítható ki.

(4) A temető bővítési területén a védőterületet az OTÉK előírásai szerint kell kialakítani.

(5) A sportterületen és az idegenforgalmi fogadóhelyek területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(6) Az idegenforgalmi fogadóhelyek funkció szerinti besorolása az alábbiak szerint tagolódik:

(Kü-I-1): a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területe, beleértve a református templom területét is

(Kü-I-2):  a deregényi-záportározó mellett tervezett kereskedelmi vendéglátó és szállásférőhelyek (panzió, kemping, ifjúsági tábor, stb.), valamint sportterület

(Kü-I-3):  a település belterületéhez kapcsolódó idegenforgalmi fejlesztési terület (betyármúzeum, vadászmúzeum, vendégházak, apartmanok stb.)

(Kü-I-4):  a (Kü-I-3)-hoz szervesen kapcsolódó szabadidő park területe –a 220/2 hrsz-on (panzió, csárda, sportlótartás épületei, lovassport és lövészpályák, lelátó stb.)

(Kü-I-5):  a DDNPIG belterületi telkén kialakítható természetvédelmi tábor

(7) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. harangtorony, sportcsarnok). Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

(8)^[28]

(9) A különleges területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, fazsindely, zsúp, üvegtető vagy fémlemezfedés; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

(10) A különleges területen a terv távlatában:

a./ belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás,

b./ a burkolt út

biztosítandó.

(11) A parkolószükségletet - Kü-I-2, Kü-I-3, Kü-I-4 és Kü-I-5 kivételével, ahol telken belül - elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(12) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

8. §

(1)^[29]     A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát  biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) Új út kialakítása esetén használatba vételi engedély csak az előírt növényállomány elültetését követően adható ki.

(6) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.

(7) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

9. §

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni.

(2)^[30]

(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

10. §

(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági, a turisztikai és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

-Eg         gazdasági erdő

-Eg-1     országos védelem alatt álló vagy helyi jelentőségű természetvédelmi, illetve ökológiai hálózat által érintett, valamint Natura 2000 (a továbbiakban: természetvédelmi) területen levő gazdasági erdő

-Eg-2     tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő gazdasági erdő

-Eg-3     természetvédelmi és tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő gazdasági erdő

-Et          turisztikai erdő

-Et-1      természetvédelmi területen levő turisztikai erdő

-Ev         védelmi erdő

-Ev-1     természetvédelmi területen levő védelmi erdő

-Ev-2     tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő védelmi erdő

-Ev-3     természetvédelmi és tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő védelmi erdő

(3) Az Eg-1, Et-1, Ev-1 övezeti jelű -természetvédelmi területeken:

a., csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b., a művelési ágak megváltoztatása, illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint épület közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(4) Az Eg-2, Ev-2 övezeti jelű - tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területeken

              a., művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető

              b., új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

(5) Az Eg-3, Ev-3 övezeteken a (3) és (4) bekezdésben leírtakat együttesen kell alkalmazni.

(6)^[31]

(7) Az erdőterületen meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakó és gazdasági épületek adottságként kezelendők; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal legfeljebb nettó 25 m²–rel bővíthető.

(8) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

11. §

(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni.

(2)  A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

-Má        általános mezőgazdasági terület

-Má-1    országos védelem alatt álló, vagy helyi jelentőségű természetvédelmi, illetve ökológiai hálózat által érintett, valamint Natura 2000 (a továbbiakban: természetvédelmi) területen levő általános mezőgazdasági terület

-Má-2    tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő általános mezőgazdasági terület

-Má-3    természetvédelmi és tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő általános mezőgazdasági terület

-Má-C1 általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

-Mk        kertterület

-Mk-0    építési lehetőség nélküli belterületi kertterület

-Mk-2    tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő kertterület

(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén lehet kialakítani.

(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Általános mezőgazdasági terület

12. §

(1) Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet 11.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

              a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

              b.,az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, zsúp; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(3) Az általános mezőgazdasági területen – a (3) bekezdés előírásának meg nem felelő – meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb nettó 25 m²-rel bővíthetők.

(4) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 200 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(5) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi – területeken:

a., csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b., a művelési ágak megváltoztatása, illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint épület, közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(6) Az Má-2 övezeti jelű –tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken:

              a., művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, vagy közmű és közút építése érdekében engedélyezhető

              b., új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

(7) Az Má-3 övezeti jelű – természet- és tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken a (5) és a (6) bekezdés feltételeit együttesen kell alkalmazni.

Általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

13. §

(1) Az Má-c1 övezeti jelű területekre e rendelet 12.§. (1) és (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

               a.,építeni csak a szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az Má övezeti előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet

       (Jóváhagyásához a Területi Főépítész a 76-3/2007 számú levelével hozzájárult)

               b.,a terület szőlőműveléssel hasznosítandó

               c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható

               d.,szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése céljából – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélyével sorolható

               e.,a szőlőművelés tényét az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.

Kertes mezőgazdasági terület

14. §

(1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 11.§ előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A kertes mezőgazdasági területeken az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t, valamint a legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg az
5,5 m-t.

(3) A kertes mezőgazdasági területeken

              a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni

              b., a tető hajlásszöge 35-45^o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, színes síkpala, zsúpszalma.

(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(5) Az Mk-2 övezeti jelű –tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken:

              a., művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, vagy közmű és közút építése érdekében engedélyezhető

               b., új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

Vízgazdálkodási terület

15. §

(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§., valamint a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2)^[32]

(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások és tavak mentén 3-3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

V. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

16. §

(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

VI. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

17. §

(1) A belterületen a terv távlatában – a belterületi kertes mezőgazdasági területek kivételével, ahol nem kell közműellátás – a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban^[33] meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg – annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő), vagy engedélyezett saját szennyvízkezelő berendezés

d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés

                  megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamos - energia szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként ennek részeként a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés

megoldott legyen.

            Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a

           beépíthetőségnek.

(3) Külterületi beépítésre nem szánt területen lakó, kereskedelmi, vendéglátó, szállásférőhelyet biztosító és gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület fentiek szerinti funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás, a villamosenergia ellátás biztosítható, valamint a szennyvíz elvezetés-kezelés-elhelyezés környezetszennyezés nélkül megoldható.

(4) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés 1 éven belül kötelező azon ingatlanoknál, amelyek engedélyezett saját szennyvízkezelő berendezéssel nem rendelkeznek.

(5) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet szennyvíztelepre kell szállítani.

(6)^[34] A területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(7) A belterületen, a külterületi különleges területeken, a kertes mezőgazdasági területeken, a tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területeken, a védelem alatt álló és védelemre tervezett természetvédelmi, valamint az ökológiai hálózat által érintett területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt –táv- és hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

18. §

(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A jelenlegi dögkút megszüntetendő. Az állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

VII. FEJEZET

Környezetvédelem

19. §

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

              a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

              b./ megelőzze a környezetszennyezést

              c./ kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(4) A település a vonatkozó jogszabály alapján szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület, illetve nem nitrátérzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírás szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 66141 számú összekötőút menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési és közműterületek kivételével – 50/40 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

Természet- és tájvédelem

20. §

(1) A településen az ökológiai hálózat által érintett területeket: (az országos védelem alatt álló és védelemre tervezett természetvédelmi területeket, az ökológiai folyosó területeket, a természeti területeket, és a Natura 2000 területeket), valamint a helyi védelem alatt álló és helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(3)A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a művelési ág változtatási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó települési jegyzőt.

(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.

(5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.

(6) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(7) Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

21. §

(1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a református templom (hrsz: 176/4), az egykori református paplak (hrsz: 176/5), és egy népi lakóház (hrsz: 191/1)

(2) Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka csak a KÖH engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.

(3) Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket valamint a műemléki környezetet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

(6) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell.(Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni).

(7) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek vonatkozó jogszabály szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes véleményét.

(9) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2.számú melléklet tartalmazzák.

VIII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

22. §^[35]

Záró rendelkezések

23. §

(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) ^[36]

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2007. február 24-én lép hatályba.