Sántos község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§

(1) A rendelet hatálya Sántos község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2001. augusztus, jsz.: 11/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti határok és övezeti jelek

-az építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a védőfásítás a lakókertek végénél.

-a szabályozási terv készítési kötelezettség

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területekre – a fejlesztési szándékok konkréttá válásakor – külön szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok készítendők.

(6) ^[1]

(7) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(10)Ha a terület-előkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A vonatkozó törvény értelmében a beruházónak a megelőző feltárás költségét finanszíroznia kell.

(11)^[2]

(12)A közigazgatási terület déli részén – a Surján pataktól nyugatra eső területen –suvadásos típusú felszínmozgásos területet tart nyilván a Magyar Geológiai Szolgálat. A suvadásos terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza. E területen építményeket elhelyezni nem lehet. A felszínmozgásos területtel érintkező 059 hrsz-ú területen építési tevékenységet végezni, illetve engedélyezni csak mérnökgeológiai vizsgálatok eredményeire alapozva szabad.

(13)^[3]

(14)^[4]

(15)Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. ^[5]​

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§

(1) A település igazgatási területének

a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:                                                                              

aa/ lakóterület, ezen belül

          -falusias lakóterület(FL), ahol a megengedett legnagyobb

           szintterületsűrűség 0,3.

ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett

                legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

-ac/^[6] egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

         -a közmű (vízműkút, víztározó)(IG-Kv) - és az energiaellátás (gázfogadó) 

         (IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe

         -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M),

         -ipari gazdasági terület (Gip)

          ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

ad/ különleges terület, ezen belül

                   - sportterület (KÜ-S)

                   - temető (KÜ-T)

                   - honvédelmi terület (KÜ-H)

b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

ba./ közlekedési és közműterület (K)

bb./ erdőterület, ezen belül

                  - védelmi (E-V)

                 - gazdasági (E-G)

                 - turisztikai (E-T)

bc./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - szántó (M-SZ)

                 - gyep, legelő, rét (M-GY)

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                 - belterületi kert (M-BK)

 bd./ egyéb terület

                 - folyó és állóvizek medre és partja (VT)

2. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§

(1)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza

(2)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a., az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv

                szerinti lehet

            b., ^[7]

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen.

d., az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

f.,^[8]​

(5)^[9]​ A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

(6) A lakóterületen

a./ legalább a részleges közművesítettség, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(8)  A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§

(1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) ^[10]

(3) A terület az alábbi övezetekre tagolódik:

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közművesítettség

b./és a burkolt út

biztosítandó

(5) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(6)^[11]​ 

Egyéb ipari gazdasági terület

5.§

(1)  Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni ^[12]​

(2)^[13] Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

     -a./a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút,

      víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes

      létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe

      -b./mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)

      -c./ipari gazdasági terület (Gip).

(3)^[14] A mezőgazdasági üzemi és az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(4)^[15] A mezőgazdasági és az ipari gazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5)^[16]​ A mezőgazdasági és az ipari gazdasági üzemi területen:

    a./ legalább a részleges közművesítettség

    b./ és a burkolt út

    biztosítandó.

(6)  A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7)  A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

Különleges terület

6.§

(1) A település területén különleges területek a temető, sport- és a honvédelmi terület.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsősorban urnasírokkal javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A területen:

a./ legalább a részleges közművesítettség

b./és a burkolt út

biztosítandó

(5) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(6) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

Közlekedési és közműterület

7.§

(1)  ^[17]​

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A település belterületén nem létesíthető üzemanyagtöltő állomás.

(6) Az utak mentén fasorok ültetendők. A meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

Erdőterület

8. §

(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a védelmi, gazdasági és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni ^[18]​

(2) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv, a tervezett erdőterületek tételes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. §

(1)  A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5

                    helyett 5,5 m lehet

             b./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

                          -az M-BK és az M-GY övezeti jelű területen nem helyezhető el

                          -az M-K övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen

                          -az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen

              helyezhető el.

(2) A mezőgazdasági területen:

              a./az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2

              b./az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb

                 telekterület 3000 m²

(3) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(4) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(7) ^[19]​

Egyéb terület

10. §

(1) ^[20]​

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) Az egyéb területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11. §

(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A településen nem létesíthető 10 cm-nél magasabban kiemelt szegélyű gyalogos felület (járda) és közlekedési zöldsáv.

(4) A területen csak fásított parkolókat lehet kialakítani.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12.§

(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közműves villamosenergia-szolgáltatás

b./ a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a szükséges oltóvíz-intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közműves szennyvízelvezetés (átmenetileg – annak megvalósulásáig - a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáró tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d./ a nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés

      megoldott legyen.

(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3)^[21] 

(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.

(5)^[22]​  

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13.§

(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a KVG RT közreműködésével - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)^[23]​

V.FEJEZET

Környezetvédelem

14.§

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a vonatkozó országos előírások határozzák meg. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. ^[24]

Az ökológiailag sérülékeny területet a külterület szabályozási terv tartalmazza.

(4) A település területe szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület, talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A közigazgatási területen sérülékeny vízbázis védendő területe nincs.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) A településen a zajvédelem a vonatkozó országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. ^[25]

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8)^[26]

(9) A belterületen lévő kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek további fejlesztése csak környezeti hatásvizsgálat alapján történhet.

Természet- és tájvédelem

15.§

(1) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.

(2) A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természeti területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni; a terv elfogadásáig a területen fakivágás, bozót- és cserjeirtás nem engedélyezhető, illetve nem végezhető. A területeken csak természetvédelmi kezelési terv alapján lehet építési munkát, tereprendezést végezni.

(4) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

(5)Táj- és településkép-védelmi okokból

-a belterület szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

-útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén.

-nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlésvezeték a területen meglévő és a településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

16.§

(1) Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

17.

(1)^[27]

(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai – az Étv által meghatározott – útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) ^[28]​

(4) A lőtér védőterületén (biztonsági övezetén) belül építési korlátozás tartandó fenn, e rendelet 4. számú melléklete szerint. A korlátozás alól egyedi felmentést a HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség adhat. (A védőterület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.)

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

18.§

(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendelet 1.§ (2), 3.§ (7) és (8), 4.§ (5) és (6), 5.§ (6) és (7), 7.§ (4), 10.§ (2), 11.§ (2), 13.§ (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX: törvény 16.§ (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható.

(3)  E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a – Sántos község összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló – 10/1994 (IX. 21) KT számú rendelet.