1. § (1) ^[1]

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni: a település igazgatási határát, a belterületi határt, a szabályozási vonalakat, az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat, a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket, az építési helyet, építési határvonalat.

(7) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületén, ahol a szennyvízcsatorna–hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt szennyvíztároló létesül. Ha a szennyvízcsatorna hálózat kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki. ^[2]

(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megtörténjen.

(9) Az övezet előírásoknál intenzívebb beépítettségű és nagyobb építménymagasságú épület bontása esetén, az új épületet az övezeti előírásoknak megfelelően építhető vissza.^[3]

(10) A község közigazgatási területén megvalósuló létesítmények parkoló igényét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és kielégíteni, az OTÉK 42. §.(11) bekezdésben foglaltak szerinti eltérést önálló parkolási rendelet szabályozza.

(11) ^[4]

(12) ^[5]

(13) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. ^[6]

(14)

(15) ^[7]

(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el. Az élelmiszertároló, forgalmazó létesítmények, gyermek és egészségügyi intézmények telekhatárától pedig minimum 50 m-re.^[8]

(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény^II és önkormányzati rendelet szabályozza.

(18) ^[9]

(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.

(20)² Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési határvonalat, nem jelöl építési helyet az épület elhelyezésénél, ott az OTÉK vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. A meghatározott szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

(21)³ Ahol a HÉSZ szabályozási tervlapja építési helyet, építési határvonalat tartalmaz, ott az épületeket azok figyelembevételével kell elhelyezni.

(20)⁴

2. § A település igazgatási területe tagozódik :

3. § (1) ^[11] A területen,- a lakóépületen kívül,- kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK falusias lakóterületeknél felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) ^[12]

(3) ³

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .

(5) ^[13] A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK mellékletében a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, a folyadék-, valamint a gáztároló kivételével.

(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(7) A falusias lakóterület beépítési előírásai: Lf1 övezet esetén, Beépítési mód: OSZ (oldalhatáros, szabadonálló), Építénymagasság maximum 5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret 1000 m2, Minimális telekszélesség 12 m, Minimális telekmélység 70 m, Közművesítettség: T (teljes). Lf2 övezet esetén beépítési mód: OSZ, Építménymagasság maximum 5 m, Beépítettség maximum 30 %,Legkisebb telekméret 800 m2 Minimális telekszélesség 12 m, Minimális telekmélység 50 m, Közművesítettség: T, Lf3 övezet esetén beépítési mód: OSZ, Építménymagasság maximum 5 m, Beépítettség maximum 30 %, Legkisebb telekméret 500 m2, Minimális telekszélesség 12 m, Minimális telekmélység 40 m, Közművesítettség: T, Lf 4 övezet esetén beépítési mód: O (oldalhatáros), Építéménymagasság maximum 5 m, Beépítettség maximum 30 %, Legkisebb telekméret 800 m2, Minimális telekszélesség 30 m, Minimális telekmélység 40 m, Közművesítettség: T.

(8) A kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítésű telkeken az építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történő csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető (A1, vagy A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m²-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzata nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.”^[14]

(9) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(10) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.

(11) ^[15]

(12) ^[16]

(13) Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a templom épületére, melynek építménymagassága 15 m lehet.^[17]

4. §⁵ (1) A szabályozási terven a településközpont vegyes terület jele: „Vt”. A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével, a területre vonatkozó beépítési előírások: Vt2 övezet esetén Beépítési mód: SZ, Építménymagasság maximum 5.5 m, Beépítettség maximum 60 %, Legkisebb telekméret 500 m2, Minimális telekszélesség 12 m, Minimális telekmélység 35 m, Közművesítettség: T.

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke Vt2 övezetben10%.

5. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén : Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz), Ipari, üzemi terület (Gip), Mezőgazdasági üzemi terület (Gipm) kialakítására került sor.

(3) ^[19] Ahol a szabályozási terv 10 méteres beültetési kötelezettséget határoz meg ott ezt háromszintes (gyep, vagy talajtakaró, cserje, illetve bokor, fa) növényzet telepítésével kell biztosítani. Ennél keskenyebb, 5 méteres beültetési kötelezettség esetén ezt min. 1,5 méter magasságig felnövő sövény telepítésével kell teljesíteni. A beültetésre kijelölt területet az ingatlan bejárata megszakíthatja. A kötelezettséget legkésőbb a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig kell teljesíteni.

(4) Az előkertben porta építhető (OTÉK alóli felmentés száma:341-4/2006).

6. § (1) ^[20] A területen történő beépítéseknél az OTÉK-ben foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház kivételével.

(2)⁶ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak: Gksz övezet esetén Beépítési mód: SZK (szabadonálló, kialakult), Építménymagasság maximum K-8, Beépítettség maximum 30 %, Legkisebb telekméret 2000 m2, Minimális telekszélesség: 40 m, Minimális telekmélység 40 m, Közművesítettség: R (részleges). Gksz1 övezet esetén Beépítési mód: SZ, Építménymagasság maximum 5,5 m, Beépítettség maximum 30 %, Legkisebb telekméret 500 m2, Minimális telekszélesség 15 m, Minimális telekmélység 30 m, Közművesítettség: R. Gksz2 övezet esetén Beépítési mód: SZ, Építménymagasság maximum 12 m, Beépítettség maximum 30 %, Legkisebb telekméret 2000 m2, Minimális telekszélesség 40 m, Minimmális telekmélység 40 m, Közművesítettség:R. Gksz3 övezet esetén Beépítési mód: O, Építménymagasság maximum 5 m, Beépítettség maximum 40 %, Legkisebb telekméret 500 m2, Közművesítettség:R.

(2)⁷

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 20%^[21].

7. § (1) ^[22]Az ipari, üzemi területen (Gip) jelentős zavaró hatású, gazdasági célú ipari építmények helyezhetők el. A területeken, a gazdasági célú épületen belül, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is építhetők.

(2) ^[23]Beépítési előírásuk az alábbi : Gip övezet esetén Beépítség mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 6 m, Beépítettség maximum 50%, Legkisebb telekméret 2000 m2, Minimális telekszélesség 40 m, Minimális telekmélység 40 m, Közművesítettség: R (részleges). A technológiai jellegű gazdasági épületeknél, építményeknél maximiálisan 15 m építménymagasság is engedélyezhető.

(3) ^[24]A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 25 %-a.

(4) Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a szárítókra, terménytárolókra, silókra és egyéb sajátos építményfajtákra, melynek építménymagassága, technológiai okból 15 méterig növelhető.^[25]

8. § (1)⁸ A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területeken (Gipm, Gipm1) jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó telepek helyezhetők el. Ezeknek a területeknek a lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek.

(2)⁹ A mezőgazdasági üzemi terület beépítési előírásai: Gimp övezet esetén, Beépítési mód: OSZ (szabadonálló, oldalhatáros), Építménymagasság maximum 7 m, Beépítettség maximum 30 %, Legkisebb telekméret 2000 m2, Minimális telekszélesség 40 m, Minimális telekmélység 40 m, Közművesítettség: R (részleges). Gipm1 övezet esetén, Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 7 m, Beépítettség maximum 35%, Legkisebb telekméret 2000 m2, Minimális telekszélesség 40 m, Minimális telekmélység 40 m, Közművesítettség: R (részleges).

(2)¹⁰

(3) ^[27]

(4) A telek beépítése min. 10 m széles elő-, oldal-, és hátsókert elhagyásával lehetséges.

(5) A területen, - a gabona szárító silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. Az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható.

(6) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.

(7) Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a szárítókra, terménytárolókra, silókra és egyéb sajátos építményfajtákra, melynek építménymagassága, technológiai okból 25 méterig növelhető.^[28]

(8)¹¹ Gipm1 jelű övezet be nem épített zöldfelületeinek minden 200 m2-után 1db őshonos fa vagy cserje ültetendő, ahol a technológiai folyamatokat nem zavarja. A növényeket a használatbavételi engedély kérelmezéséig, valamint az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá vásásig el kell ültetni.

9. § (1) A különleges területek: a kastély (Kk), a sportpálya (Ks), a temető (Kt)

(2) ^[29] A kastély területén oktatási, kulturális, idegenforgalmi, szociális, egészségügyi, intézmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett: Övezet jele: Kk, Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 15 m, Beépítettség maximum 25 %, Legkisebb telekméret: területe nem csökkenthető, Minimális telekszélesség: 50 m, Minimális telekmélység: 50 m, Közművesítettség: T (teljes).

(3) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett: Ks övezet esetén Beépítési mód: OSZ (oldalhatáros, szabadonálló), Építménymagasság maximum 4.5 m, Beépítettség maximum 10 %, Legkisebb telekméret 2000 m2, Minimális telekszélesség 100 m, Minimális telekmélység 100 m, Közművesítettség: R (részleges).

(4) A temető területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett: Övezet jele Kt., Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 4.5 m, Beépítettség maximum 10 %, Legkisebb telekméret 2000 m2, Minimális telekszélesség 100 m, Minimális telekmélység 100 m, Közművesítettség: R (részleges).

(5) A legkisebb zöldfelület aránya a vásártér területén 40%, a kastély és a sportpálya területén 60%, a temető területén 80%.^[31]

10. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )

(2)¹² A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembevétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.KÖu1 országos közút övezet esetén a közlekedési terület jellege meglévő, tervezett. Minimális szabályozási szélesség kialakult állapot szerint, új út esetén minimális szélesség 60 m. KÖu2 mezőgazdasági út övezet jel esetén a közlekedési terület jellege, meglévő és tervezett. Minimális szabályozási szélesség a kialakult állapot szerint, új út esetén 8 m. KÖu3 kiszolgáló út övezet esetén közlekedési terület jellege: meglévő, tervezett. Minimális szabályozási szélesség kialakult állapot szerint, új út esetén 12 m. KÖu4 kerékpárút övezet esetén minimális szabályozási szélesség 2.5 m, elválasztás nélküli gyalog-és kerékpársáv esetén minimális szabályozási szélesség 2.5 m. KÖu 5 elválasztás nélküli gyalog és kerékpársáv, gyalogút, sétány övezet esetén minimális szabályozási szélesség 3 m. KÖu6 kiszolgáló út övezet esetén közlekedési terület. Minimális szabályozási szélesség 7 m.

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások^III és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(5) ^[32]

(6) ^[33] A közlekedési területeken az OTÉK -ban felsorolt építmények helyezhetők el.^[34]

(7) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

11. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) ^[35] A közparkban és a játszótéren az OTÉK–ban zöldterületeken megengedett építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

(5) A helyi természetvédelmi területen (ht-vel jelölt, Platános területén), már meglévő benzinkút és kereskedelmi létesítmények megtarthatók, korszerűsíthetők, bontásuk esetén az eredeti alapterületük és építménymagasságuk mértékéig visszaépíthetők.

12. § (1) A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

(2)

(3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

(4) A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) ^[36]

(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

13. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor : Általános mezőgazdasági területek (Má), Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0), Kertes mezőgazdasági területek (Mk), Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)

14. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 720 m2-nél kisebb földterületen építmény nem helyezhető el. 720 és 1500 m2 közötti területnagyság esetén,- nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartott terület kivételével,- 3%-os beépítettség mellett tárolás céljára szolgáló gazdasági terület építhető, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. 1500 m2-nél nagyobb földterületen gazdasági épület (a növénytermesztés, az állattartás, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei) 3%-os beépítettséggel helyezhető el, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2-nél, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület helyezhető el, úgy hogy alapterülete a 3%-os beépíthetőség felét nem haladhatja meg. Az épületek legfeljebb 6 m-es építménymagassággal építhetők.

(4) ^[37]

(1) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivé telével nem építhető.

(6) ^[38] A mezőgazdasági területen kialakított birtoktest beépítésére az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai az irányadóak. Az épületek legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal építhetők.

15. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított : - 720 m² - nél kisebb földrészleten építmény^[39] nem helyezhető el. 720 - 1500 m² közötti területnagyságú telken a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével –max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, - az 1500 m²-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(4) A 720 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(5) ^[40]

(6) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.

(7) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók. és legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően. A gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.

16. § (1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(3) A területen már meglévő építmények felújíthatók.

(4) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

17. § (1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.

(1) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben^IV szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

18. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban^V foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők^VI.

19. § A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

20. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban^VII meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.

(3) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6)

(7) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(8) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny” területnek minősül.^VII

(9) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(10) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.

(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

(12) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(13) A dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a tengelytől számított 50 méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(17) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

21. § (1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

22. § (1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) A tájképvédelmi terület övezetében a 300 m² szintterületet elérő és az 5 m építménymagasságot meghaladó építmények terveihez látványtervet kell készíteni, melyben igazolni kell a tájképi illeszkedést.

(5) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály^IX alapján meg kell őrizni.

(6) Ökológiai hálózat övezetében beépítés céljára terület nem jelölhető ki.^[41]

23. § ^[42]

24. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha : a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, közérdeket nem sért, az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

25. § (1) ^[43]

(2) ^[44]

(3) ^[45]

(4) ^[46]

26. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2) ^[47]

27. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

(3) ^[48]

28. § ^[49]

29. § (1) ^[51]

(2) E rendelet 2007. április 13.-ánl lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.

30. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.