Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018 (IX.6.)
önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 09. 07Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018 (IX.6.)
önkormányzati rendelete a településkép védelméről
2018-09-07-tól
Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének
8/2018. (IX. 6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Rinyabesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Somogy Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Kaposvári Járási Hivatala, az Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 10/2017. (VII.20.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja és hatálya
1. § E rendelet célja Rinyabesenyő Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Rinyabesenyő Község közigazgatási területére terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
- Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
- Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
- Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
- Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
- Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
- Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
- Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
- Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
- Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
- Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
- Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
4. § (1) A helyi védelem célja Rinyabesenyő Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
- A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
5. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.
- Az egyedi védelem kiterjedhet:
- az építmény egészére, építményrészletre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra;
- az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre,
- táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre.
- A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél, vagy Rinyabesenyő Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) hivatalból kezdeményezheti, továbbá a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
- A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
- a védelemre javasolt érték megnevezését,
- egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
- területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
- a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
- a kezdeményezés rövid indokolását,
- a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
- a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
- A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
- a védelem alatt álló érték megnevezését,
- egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
- területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
- a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
- a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
- a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
- A védelem megszűnik, ha
- a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
- a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
- a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
- A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
- az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
- műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
- az illetékes építésügyi hatóságot,
- a kezdeményezőket.
- A helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
7. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Rinyabesenyő Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
- A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
- Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Rinyabesenyő Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
- A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
8. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
- A nyilvántartás tartalmazza:
- a védett érték megnevezését, pontos helyét (helység, utca, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
- a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
- a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokoltságát,
- az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
- a védett érték állapotfelmérésének adatait,
- a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
- A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
- A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
- A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.
8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
- A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
- A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
III. Fejezet
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Rinyabesenyő Község településkép szempontjából meghatározó területei
11. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Rinyabesenyő Község teljes közigazgatási területét:
a)településképi szempontból meghatározó terület: a település belterülete;
b)településképi szempontból meghatározó terület: a település külterülete.
- A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
- Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
- Táj- és természetvédelmi területek: ex lege védett lápok, országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;
- Örökségvédelemmel érintett területek: műemlék területe, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
IV. Fejezet
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § (1) A településképet meghatározó területeken az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
- Lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják.
- A település teljes területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, ezért új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A településképet meghatározó Belterületen meg kell őrizni a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.
- Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
- A lakóépületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
- A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
- A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
- A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
- A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
- A homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, valamint pasztellszínek alkalmazhatók.
- Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
- Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
- Kerítés kialakítása:
- Az utcafronton áttört, vagy tömör kerítés létesíthető.
- Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig, a lábazat feletti teljes felületen áttört kialakítású lehet.
- Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.
14. § (1) A településképet meghatározó Külterületen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.
- Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
- Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
- Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) használhatók.
- Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítás alkalmazható.
- Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.
- Kerítés kialakítása:
- A mezőgazdasági területen történő kerítés létesítése esetén csak léckerítés építhető.
- A temető kerítése faszerkezetű pallókerítésként, tömör téglakerítésként, vagy élősövényként alakítható ki.
12. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények
15. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés. A táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
- A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
- Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
- A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
- Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
- A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással létesíthetők.
- A 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni.
14. A zöldfelület kialakításának követelményei
17. § (1) ) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
- Táj- és településkép-védelmi okokból a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel.
- Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.
- Gazdasági területeken – beültetési kötelezettségként –
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után
- ipari gazdasági területen a teljes telekméret minden 300 m2-e után
1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki.
- A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
- A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
18. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
- Épület bővítése ne érintse a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha más műszaki megoldás telken belül nem lehetséges.
- A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy - korunk építészetének eszközeivel - vissza kell idézni.
- A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
- Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.
- Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
- A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el
- Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a védettség 6. § szerinti megszüntetését követően lehetséges.
19. § (1) A helyi védettséget élvező fasorok és egyedi természeti értékek (védett fák) védelme érdekében:
- helyi védett fa kizárólag életveszély, betegség, viharkár esetén vágható ki,
- a helyi védelem alatt álló fa lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el új épület, valamint a gyökérzónát károsító építmény.
- A kivágott/elpusztult fa pótlásáról a tulajdonosnak 2 éven belül az eredetivel azonos fajjal és fajtával kell gondoskodni.
16. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
20. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
- Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
17. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
21. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:
- belterület,
- lakóépülettől 50 méteres távolságon belül,
- régészeti érdekű területek,
- „ex lege” védett láp területe,
- országos ökológiai hálózat övezete.
- A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
- Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.
22. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
- Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
- Tájképvédelmi területen új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel lehetséges, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
- Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
- Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
- Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
23. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
- kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
- a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
- az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;
- a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
- Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
- Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
- Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
- A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
25. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.
- A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el.
- Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
26. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
- Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
- Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
- Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
- A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
- Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
- Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
- Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
- Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
29. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
- Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
- a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
- nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
- a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
- Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
- Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
- az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
- a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
- a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
- idegenforgalmi és közlekedési információk;
- a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
- gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
- Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
- A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
V. Fejezet
Településkép-érvényesítési eszközök
23. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
31. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
- Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
- Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
- Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
- Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
- műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
- antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
- A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
- a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- az építési tevékenység rövid leírását,
- az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
- A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
- A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
- A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
24. A településképi véleményezési eljárás
32. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
- új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
- meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
33. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
- A polgármester véleménye a 32. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
34. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
- A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
- A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
- A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
- engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
- engedélyezésre nem javasolja, ha
- a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
- a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
- A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
25. A településképi bejelentési eljárás
35. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
- Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása estén, amennyiben közterületről látható.
- Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
- Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
- A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
- meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
- az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
- jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
- többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
- amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
- érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
- érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
- védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
- védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
- reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
- A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
- megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
- kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
- a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
- Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
- azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
- a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
- összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
- megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
- A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
37. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
- A kérelmet Rinyabesenyő Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 35. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
- A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
- A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
- A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Rinyabesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
26. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
38. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:
- az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint
- a 37. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
- a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.
- A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
- A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
- A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
- a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
- a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
- a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
- a jogsértő állapot időtartamát,
- a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
- a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
- a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
- A településkép-védelmi bírság összege:
- a településképi bejelentés elmulasztása esetén legalább 10.000 forint,
- a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000 forint,
- a polgármester tiltása ellenére megvalósított építési tevékenység esetén legalább 100.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
- az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint
- a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint.
- A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
- A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
27. Hatályba léptető rendelkezések
39. § (1) Ez a rendelet 2018. 09. hó 07. napján lép hatályba.
- E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
40. § (1) Hatályát veszti Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 17/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.
Rinyabesenyő, 2018. augusztus 31.
………………………………….. ……………………………………
Orsós Imre Nagy Balázs
Polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Rinyabesenyő, 2018. szeptember 6.
Nagy Balázs
jegyző