1. § (1) A rendelet területi hatály a nagyközség közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 9/2004 jelőzszámú szabályozási tervével együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) ^[1]

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

(6) ^[2]

(7) ^[3]

(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet, beépítettséget és építmény magasságot adottságokat kell tekinteni, bővítés vagy új épület létesítése esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telekalakítás esetén szabadon-álló beépítésnél 16 m, oldalhatáron álló beépítésnél pedig 14 m a minimális telekszélesség.

(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.

(10) ^[4]

(11) A vízfolyások és tavak, valamint a meredek lejtésű völgyekben az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgására való hajlamát (Eg, Ee, Ksp). Amennyiben a terület felszínmozgásra hajlamos, veszélyes, úgy az építési helyek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni.

(12) A 15 foknál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, terep lépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit egyedi feltételeit mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni.

(13) A mély fekvésű, magas talajvízállású tavi, vízfolyás-menti területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybe vett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(14) ^[5]

(15) Feltöltött területek beépítésének feltételeit talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni.

(16) A terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületekkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a beépítéseknél figyelembe kell venni.

(17) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A lakóépületeknél az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább „mérsékelt tízterjedésű” kategóriába sorolt lehet. Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl.: nád) csak I. fokú tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

(18) ^[6]

(19) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(20) ^[7]

(21) A rendezési terv által meghatározott terület-felhasználás megvalósulásáig a jelenlegi terület-felhasználásnak megfelelő előírásokat kell alkalmazni.

(22) A község országos és helyi védett területein, a belterületen, valamint az ökológiai határozattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.

(23) ^[8]

(24) A szabadonálló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.

(25) Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a gazdasági és mezőgazdasági területeken létesülő technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos építményfajtákra. Ezek előírásait a vonatkozó jogszabályok alapján az engedélyezési eljárás során az engedélyező hatóság határozza meg.

(26) E rendeletben és szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 1997. évi LXXVIII. törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni. Illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

2. § (1) A település igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%.

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% lehet.

(3) A község területén, a beépítésre szánt területek szintterület mutató – amelyet a területi egységeknél telekre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő:

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor: Falusias lakóterület (Lf)

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és mértéket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4) A kialakult, 14,0 m-nél keskenyebb oldalhatárosan beépített területeken az oldalkert felé a tűztávolság 4,0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság hozzáárulásával.

(5) Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum a területre előírt építménymagassággal megegyező oldalkertet kell kialakítani.

(6) A kialakult lakóterületeken a telek minimum 12,0 m-es szélesség esetén építhető be.

4. § (1) A szabályozási terven jele: „Lf". A szabályozási terven Lf1-Lf3 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az (1a) – (1d) bekezdések szerint.

(1a) Az Lf1 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(1b) Az Lf2 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(1c) Az Lf3 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2) A beépítettség számításánál a telek építési határvonaláig terjedő területet kell figyelembe venni.

(3) A legkisebb zöldterület mértéke a telek 40%-a.

(4) A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és gazdasági (üzemi) építmény, a lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgálató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény.

(5) Melléképítmények az OTÉK 1. melléklete 54. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgálató létesítmények építhetők.

(6) A terület burkolt úttal és részleges művel kell ellátni.

5. § (1) A vegyes terület lakó-, kereskedelmi-igazgatási és szolgálató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

6. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgálató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: „Vt. A szabályozási terven Vt1-Vt3 jelű övezetek jelöltek, a beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza az alábbiak szerint:

(2a) A Vt1 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2b) A Vt2 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2c) A Vt3 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 20%-a.

(4) A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgálató, vendéglátó, szálláshely szolgálató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény azon területeken, ahol a gazdasági célú használat elsődleges, az OTÉK 31. § (2) bekezdés előírásaira is figyelemmel. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára a területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs.

7. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgálató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: „Vk”. A szabályozási terveken Vk1-Vk5 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(2a) A Vk1 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2b) A Vk2 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2c) A Vk3 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2d) A Vk4 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2e) A Vk5 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50%-a.

(4) A központi vegyes területeken (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgálató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a használó és a személyzet részére szolgálatói lakások építhetőek az OTÉK 31. § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

8. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén mezőgazdasági ipari gazdasági területek (Gipm) kialakítására került sor.

(3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körmértékű lombos fa ültethető. A fák használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

9. § (1) A ipari gazdasági terület a község külterületen lévő, beépítésre szánt területként jelölt mezőgazdasági üzemi területek (Gipm1-Gipm4) A területre vonatkozó előírások a következők:

(2a) A Gipm1 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2b) A Gipm2 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2c) A Gipm3 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2d) A Gipm4 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(2) A területen ipari és mezőgazdasági üzemi építmények építhetők. Kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, a tulajdonos, a használó és a személyzet részre szolgálati lakások az OTÉK 31. § (2) bekezdés előírására is figyelemmel.

(3) A legkisebb zöldfelület a telek 40%-a.

(4) ^[9]

(5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.

10. § (1) A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), kegyeleti parkok (Ktk), a sportterület (Ks), turisztikai területek (Ktu) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A temető (Kt) és kegyeleti parkok (Ktk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani. A kegyeleti parkok (Ktk) területén csak rátemetés engedélyezhető.

(2a) A Kt övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A turisztikai és sportterületen (Ks) a turisztikával, idegenforgalommal és sportolással kapcsolatos építmények, sportpályák, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, kereskedelmi szállásférőhelyek, a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások és üdülő épületek helyezhetők el. A zöldfelület legkisebb mértéke a Ks2 terület sportterület övezetében 80%.

(3a) A Ks1 övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3b) A Ks2 övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3c) A Ks2 építési övezeten belül a sportpályához közvetlenül kapcsolódó, annak üzemeltetéséhez szükséges építmények telepítésének kivételével, a sportterületen elhelyezhető más építmények telepítésére vonatkozó sajátos előírások a következők:

(4) A turisztikai területeken (Ktu) a turisztikával, idegenforgalommal, sporttal, strandolással, vízi-sportokkal, horgászattal, halászattal kapcsolatos építmények, kereskedelmi, vendéglátó építmények, kereskedelmi szállásférőhelyek, lakások, állat és növénybemutatók helyezhetők el.

(4a) A Ktu övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(5) A legkisebb zöldfelület telekterület 40%-a.

(6) A terület burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.

11. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (Köu - közutak, KÖ -közmű)

(2) A közutak (Köu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett as szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, és közművek védőtávolságát a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) ^[14]

(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáltató lakás, helyezhetők el.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

12. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2% beépítettségig.

(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A közpark területén (Z) a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a lombbal való fedettség minimum 60% legyen.

13. § (1) A község igazgatási területén meglévő és tervezett védőerdők (Ev) gazdasági erdők (Eg) és turisztikai erdők (Ee) kerültek kijelölésre.

(2) A gazdasági erdők területei (Eg) legfeljebb 0,5%-ig építhető be 10 HA nagyságrendű területnagyságot meghaladóan az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(3) A védőerdők területén (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.

(4) A turisztikai erdőterületeken (Ee) minimum 10 HA nagyságú telek maximum 5%-ig építhető be az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel.

(5) ^[15]

(6) ^[16]

(7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

14. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területi és ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak, a terven a területek jelöltek.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

(3) A kialakítható terület legkisebb mértéke az általános mezőgazdasági területeken (Má) 3.000 m2, a kertterületeken 1.500 m2.

(4) A területen építményeket elhelyezni az OTÉK 29§ előírása alapján lehet.

(5) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

15. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0) és kertterületen (Mk0).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterületek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodási létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. A területen terepszint alatti építmény (pince) sem építhető.

16. § (1) A vízgazdálkodási területek (V) a szabályzási terv jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár eláhítási, a vízi sport a sporthorgászat, a strandolás és a természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni, és figyelembe kell venni a jelenleg hatályos korm. rendelet előírásait (Lásd: 3. melléklet)

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell a jelenleg hatályos korm. rendelet alapján. (Lásd: 3. számú melléklet)

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának, vissza állítását elősegítik.

17. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

18. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területén környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. Alapján (Lásd.: 3. számú melléklet) az általános és ökológiai sérülékeny területre vonatkozó határértékek az érvényesek.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) ^[17]

(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó korm. rend. (Lásd.: 3. számú melléklet) alapján „B” érzékeny területnek minősül.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, földutak rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(12) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(13) Országos közutak beépítésére nem szánt területen lévő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(14) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(15) ^[18]

(16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvízének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(17) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó korm. rendelet értelmében (Lásd.: 3. számú mellékelt) az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény). Illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növény kultúra.

(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására – a kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(19) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználást nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

19. § (1) ^[19]

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak honos fafajokból történhet.

(6) ^[20]

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

20. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani allergiát nem okozó fafajtákkal.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény alapján (Lásd.: 3 számú melléklet) az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken lévő természetes növényállományt (mocsár, lát, rét, legelő) meg kell őrizni.

21. § (1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit, valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A műemlék és helyi védelem alatt álló építmények, területek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) ^[21]

(4) ^[22]

(5) ^[23]

(6) A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén engedélyezhető.

(7) A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és fotó dokumentáció mellékletével.

22. § (1) ^[24]

(2) A település beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetést vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

24. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) ^[26]

26. § (1) E rendelet 2006. október 10. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hedrehely Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/1995. (XII.29.) számú Hedrehely Község Összevont Rendezési Tervének előírásairól szóló rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. ^[28]

(4) Jelen rendelet 2016. szeptember 28. napján került egységes szerkezetbe foglalásra. Az egységes szerkezetű 10/2006. (X.10.) önkormányzati rendelet kihirdetve: 2016. szeptember 28. napján.