Balatonőszöd község Képviselő-testületének 9/2003.(IX.10.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 06. 28Balatonőszöd község Képviselő-testületének 9/2003.(IX.10.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Balatonőszöd Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szabályzat hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Balatonőszöd közigazgatási területére terjed ki.
(2) /1
(3) A Szabályozási terveken jelölt új beépítésre szánt területek övezetei csak akkor alakíthatók ki, ha a település területén a 2000. évi CXII. Törvény 17. § (1) bekezdése szerinti közművesítettségi feltétel teljesül.
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a (2) és a (39 pontban felsorolt szabályozási elemeket.
(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal, ha az különböző területfelhasználási egységeket választ el
b) területfelhasználási egység határa
c) területfelhasználási egység besorolása
d) a Szabályozási Terven jelölt belterület határa
(3) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal, ha az nem területfelhasználási egységeket választ el egymástól
b) építési övezet határa és paraméterei
(4) Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges (pl. utak, közművezetékek, közműterületek védőtávolsága … stb).
(5) A belterület a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása nélkül csak a Szabályozási Terven jelölt mértékig növelhető.
3. Telekalakítás és építés engedélyezése
3. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.
(2) A belterület minden területfelhasználási egységén ú épület csak teljesen közművesített építési telken engedélyezhető.
(3) Külterületen épületet elhelyezni, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára való csatlakozásra, csak az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztároló ill. egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.
(4) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre:nyúlványos (nyeles) telek, vagy olyan telek, amely nem rendelkezik útkapcsolattal és a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(5)23
(6) Újonnan kialakításra kerülő építési telkek minimális telekszélessége:
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
b) szabadon álló beépítés esetén: 20 m
(7) A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a "K"-val jelölt övezetekben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatár-korrekció során a telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető.
(8)4
(9)5
(10)6
(11)7
(12) A Szabályozási Terven jelölt régészeti érdekeltségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(13) Az építési övezetek telkein használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a több szintű növényzet telepítése megtörtént.
(14) A vízpart menti 30 méteres területsávon belül új épület nem építhető, kivéve a kikötő üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket ill. a 17. § (7) bekezdés szerinti létesítményeket, melyeket a szabályozási terven jelölt építési helyen lehet elhelyezni.
(15) A település területén bármely beépítésre szánt övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(16) A Kápolna környéki területen, a SZT-en jelölt csúszásveszélyes terület határán belüli telekrészekre, épületet elhelyezni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.
(17)8 Az egyes építményekkel, építési munkálatokkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárás során az alábbi esetben a Magyar Geológiai szolgálatot be kell vonni:
a) meredek, csúszásveszélyesnek jelölt terület beépítésekor
b) 5 m-nél nagyobb szabad belmagasságú földet megtámasztó építményeknél
c) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás)
d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenséget észlel.
(18) A mezőgazdasági rendeltetésű földeket érintő telekalakítások esetében a telekalakításról szóló 85/2000.(XI.08.) FVM rendelet szerint a Körzeti Földhivatalt, mint Szakhatóságot kell bevonni.
(19)9 Az ásványi nyersanyag - termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § s.) bekezdésében meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(20)10 A kivitelezési tevékenységekhez szükséges ásványi nyersanyagok (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) származhatnak.
(21)11 Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai (kő, homok, kavics) lelőhelyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhető.
(22)12 A település közigazgatási területének a tó felől látható részén mindenfajta bányászati tevékenység tilos. A településen új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők.
(23)13 2005. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.
(24)14 A beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
4. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
4. § (1) Balatonőszöd területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont vegyes terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
e) Üdülőházas terület (Üü)
f) Hétvégi házas terület (Üh)
(2) Különleges terület15
a) nagy kiterjedésű sportterület (K-sp)
b) temető (K-t)
c) kegyeleti park (K-kgyó
5. Kertvárosias lakóterület
5. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével az OTÉK 13. §. (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.
(3) 16 Az övezetek építési telkein üzemanyagtöltő állomás, 2-nél több lakóegység valamint az Lke4 jelű építési övezetben az OTÉK 36. § (3) bekezdése szerinti épülettípusok nem helyezhetők el.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
Lke1 |
O |
1000 |
25 |
4,5 |
50 |
|
Lke2 |
O (SZ)* |
K(1000)17 |
25 |
4,5 |
50 |
|
Lke3 |
O |
800 |
30 |
4,5 |
50 |
|
Lke4 |
O/SZ |
K(550) |
20 |
4,5 |
30 |
6. Falusias lakóterület
6. § (1a) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, általában 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.
(2) A falusias lakóterületen a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az OTÉK 14. §. (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.
(3) Az övezet építési telkein önálló épületként mező és erdőgazdálkodási üzemi építmény, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
Lf1 |
O |
1000 |
30 |
4,5 |
50 |
|
Lf2 |
SZ |
1000 |
30 |
4,5 |
50 |
|
Lf3 |
O |
K(1000) |
30 |
4,5 |
50 |
|
Lf4 |
O |
K(800) |
30 |
4,5 |
50 |
|
Lf5 |
O |
800 |
30 |
4,5 |
50 |
7. Településközpont vegyes terület
7. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A Vt4 jelű építési övezet a 7. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére is szolgál.
(2) A településközpont vegyes területen, a /3/ bek.-ben foglaltak kivételével az OTÉK 16. §. (2) bekezdés 1-6 pont szerinti épületek helyezhetők el.
(3) Az övezet építési telkein nem helyezhető el: üzemanyagtöltő állomás, és kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 16. § (3) bek. szerinti építmények.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
Vt1 |
O/SZ |
K(1000) |
35 |
4,5 |
50 |
|
Vt2 |
O/SZ |
K(1000) |
30 |
4,5 |
50 |
|
Vt2* |
O/SZ |
K(800) |
30 |
4,5 |
50 |
|
Vt3 |
O/SZ |
5000 |
30 |
6,0 |
50 |
|
Vt4 |
SZ |
150023 |
20 |
7,5 |
50 |
|
Vt524 |
SZ |
1500 |
20 |
6,0 |
60 |
8. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
8. §27 (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2)28 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. §-a szerinti épületek helyezhetők el. Csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épületek a területen nem létesíthetők
(3) A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
Gksz1 |
SZ |
3000 |
30 |
6,0 |
30 |
|
Gksz230 |
SZ |
K |
15 |
7,5 |
60 |
|
Gksz331 |
SZ |
5000 |
30 |
8,0 |
40 |
|
Gksz432 |
SZ |
1 ha |
30 |
8,0 |
40 |
9. Üdülőházas üdülőterület
9. § (1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási Terveken Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan üdülőépületek, üdülőtáborok elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük , valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) A területen kizárólag
a) üdülőépület
b) szálláshely-szolgáltató épületek
b) üdülőtábor
c) sportlétesítmény
d) és olyan üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület - melynek szintterülete max. az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 %-a - helyezhető el.
e) Az Üü4* építési övezetben legfeljebb 2 egységes üdülőépület építhető.
(3) Az építési övezet területén meglévő épület használati módját az (2) bekezdésben felsoroltaktól eltérő célokra megváltoztatni nem lehet.
(4) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
Üü1 |
SZ |
10 ha |
10 |
7,5* |
50 |
|
Üü2 |
SZ |
6000 |
10 |
6,5 |
50 |
|
Üü3 |
SZ |
K( 3 ha ) |
10 |
6,5 |
50 |
|
Üü4 |
SZ |
1000 |
30 |
7,5 |
50 |
|
Üü4* |
SZ |
K(500) |
20 |
6,0 |
60 |
|
Üü5-T |
SZ |
2000 |
15 |
4,5** |
50 |
10. Hétvégiházas üdülőterület
10. § (1) 42 Hétvégiházas üdülőterület a Szabályozási Terveken Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely legfeljebb 2 egységes üdülőépületek és a (2) bekezdés szerinti kivételesen elhelyezhető rendeltetések, épületek elhelyezésére szolgál.
(2) 43 A hétvégiházas övezetben kivételesen elhelyezhető
a) az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró sportlétesítmény
c) lakóépület, legfeljebb 2 lakással az Üh4 jelű építési övezetben.
(2/a) 44 A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendeltetésre az Üh4 jelű építési övezetben a meglévő épületek átminősíthetők.
(3) A hétvégiházas övezetben nem helyezhető el:
a) a terület rendeltetésszerű használatát zavaró egyéb gazdasági építmény, ipari, kézműipari létesítmény.
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) autómosó, és meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.
(4) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
Legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
Üh1 |
SZ |
43045 |
15 |
4,5 |
60 |
|
Üh2 |
SZ |
K(1000) |
15 |
4,5 |
60 |
|
Üh3 |
SZ |
K(550) |
15 |
4,5 |
60 |
|
Üh3* |
O/SZ46 |
K(550) |
15 |
4,5 |
60 |
|
Üh4 |
SZ |
K(500) |
20 |
6,0 |
60 |
|
Üh4* |
SZ |
K(500) |
20 |
4,5 |
60 |
|
Üh5 |
SZ |
K(360) |
15 |
4,5 |
60 |
|
Üh6 |
I |
K(470) |
15 |
4,5 |
60 |
|
Üh7 |
I |
K(360) |
15 |
4,5 |
60 |
|
Üh8 |
SZ |
1000 |
15 |
4,5 |
60 |
11. Különleges területek
11. § (1) 47 Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) nagy kiterjedésű sportterületek (K-sp),
b) strand (K-str),
c) temető (K-t),
d) kegyeleti park (K-kgy)
(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló elhelyezése nem lehetséges.
12. Nagy kiterjedésű sportterületek (K-sp)
12. § (1) A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A sportlétesítmények területén
a) sport építmények
b) sport építmények kiszolgáló létesítményei
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
(3) Új sportépület ill. terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia.
(4) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
K-sp |
SZ |
1 ha |
8* |
6,0 |
60 |
13. Strandterületek (K-str)
13. §48 (1) A terület strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) A strand területen
a) a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC-k, kabinok, öltözők stb.)
b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el a 3. § (14) bekezdés figyelembevételével.
(3) A meglévő strand átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK 34. §. alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
(4) A területen új épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.
(5) A strand területén – miután altalaja mesterséges feltöltés – a létesítendő építmények tartós fennmaradása érdekében az építési engedély feltételeként kötelező talajmechanikai vizsgálatok készítése.
(6) Az övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
K-str1 |
SZ* |
2,5 ha |
8 |
4,5 |
80 |
|
K-str2 |
SZ* |
1 ha |
8 |
4,5 |
80 |
14. Temetők területei (K-t), Kegyeleti park (K-kgy)
14. § (1) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
épületek |
minimális |
|
K-t |
SZ |
K |
10 |
6,0 |
80 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
15. § (1) 49 50 Balatonőszöd területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:
a) Zöldterület (Zkp)
b) Erdőterület (E)
c) Mezőgazdasági területek:
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cb) Kertes mezőgazdaság terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Közlekedési terület
ea) közúti (KÖu)
eb) vasútterület (KÖv)
f) közműterület
fa) vízmű (Kmv)
fb) gázfogadó állomás (Kmg)
g) Különleges terület
ga) parti sáv (Kb-ps)
gb) strand (Kb-str)
gc) kemping (Kb-k)
(2) 51 A településen beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.
(3) A település közigazgatási területén - a települési és tájkarakter védelme érdekében - 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető.52
(4) A települések beépítésre nem szánt részén terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.53
(5) 54 55 A település közigazgatási területén a 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. Az építési engedély iránti kérelemhez látványtervet kell mellékelni. A látványtervnek be kell mutatnia a létesítendő építmény településszerkezetbe, legalább 50 m-es térségében a környezetbe, településképbe illetve tájképbe való illeszkedését.
16.56 Különleges terület - parti sáv
16. § (1) Különleges terület - parti sáv a Szabályozási terven "Kb-ps" jellel jelölt beépítésre nem szánt terület.
(2) Épület a területen nem építhető, csak épületnek nem minősülő kerti építmények és a parti sávhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.
(3) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2.
(4) A területet 85 %-ban zöldfelületként kell megőrizni és fenntartani.
17.57 Különleges terület - strand
17. § (1) Különleges terület - strand a Szabályozási terven "Kb-str" jellel jelölt beépítésre nem szánt terület.
(2) A területen csak a strandhoz kapcsolódó épületek helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítési mértékkel, elhelyezhetők továbbá épületnek nem minősülő és a strandhoz szükséges építmények is.
(3) Épületek legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal építhetők, a partvonaltól legalább 15 m távolságban.
(4) A terület megosztása nem lehetséges.
(5) A területet 85 %-ban zöldfelületként kell megőrizni és fenntartani.
18.58 Különleges terület - kemping
18. § (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven "Kb-k" jellel jelölt beépítésre nem szánt terület.
(2) A területen csak a kemping rendeltetéshez kapcsolódó szállás jellegű és kiszolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 5 %-os beépítési mértékkel, elhelyezhetők továbbá épületnek nem minősülő kiszolgáló építmények is.
(3) Épületek legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal építhetők, az oldalsó telekhatároktól legalább 5-5 m, a Szabadság utcai telekhatártól legalább 10 m távolsággal.
(4) Épületek csak teljes közművel létesíthetők.
(5) ) A terület megosztása nem lehetséges.
(6) A területet 60 %-ban ligetesen fásított zöldfelületként kell megőrizni és fenntartani.
19. Zöldterület
19. § (1) Zöldterület (közpark) a Szabályozási Terveken Zkp jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.
(2) Zöldterületen a (7) bekezdésben foglaltak kivételével az OTÉK 27. § szerinti létesítmények helyezhetők el
(3) Az épületek építménymagassága max. 3,5 m.
(4) A ZKP-0 övezetben a beépítés mértéke 0 %. A ZKP1 övezetben a beépítés mértéke max. 2 %, a ZKP2 övezetben pedig max. 4 %.
(4) Közpark területének legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.
(5) A 7-es út menti két új zöldterületen a meglévő értékes fák megőrzendők, és a terület min. 70%-át fás növényekkel kell borítani.
(6) A területekre kerttervező mérnök által készített kertészeti kiviteli tervet kell készíttetni.
(7) A szabályozási terven jelölt helyen parti sétányt kell kialakítani, és zöldterületként kell fenntartani. A parti sétányon kifejezetten csak a pihenés építményei, parkbútorok (kerti bútorok) helyezhetők el, kivéve a Szabályozási Terven kijelölt építési hely területét, ahol
a) a kiszolgáló épületek (zuhanyzók, WC-k, öltözők stb.)
b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények is elhelyezhetők. A növényzetet úgy kell kialakítani, hogy a tóra való rálátást, a vízzel való kapcsolatot lehetővé tegye. A sétányt a strand területével össze kell kapcsolni és az átjárást időszakonként, biztosítani kell – főszezonon kívül.
(8) A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.59 A településközpontban a templom előtt a zöldterület - a kialakított 5 építési telek beépíthetőségét nem korlátozva -60 kibővítendő a 51/4 hrsz. és az 51/3 hrsz telkek egy részével. A növényzet a zöldterületen úgy alakítandó ki, hogy a növényzet a templom körüli tér bővítését (lehatárolását) és az épített érték (templom) határozott kiemelését segítse elő.
(9) A meglévő és tervezett zöldterületek megtervezéséről, megépítéséről, fenntartásáról illetve felújításáról az Önkormányzatnak folyamatosan gondoskodni kell.
(10) A zöldterületeken a településre jellemző egységes útburkolatok és eligazító (tájékoztató) táblák helyezendők el.
(11) A zöldterületeken tornyok, oszlopok, nagyméretű tájékoztató táblák nem helyezhetők el.
(12) A Zk jelű övezet elsődlegesen gyalogos közlekedésre alkalmas nyomvonal célját szolgálja.61
20. Erdőterület
20. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken szabályozott erdő művelési ágú és a tervezett erdők területe. A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.62
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: védelmi (EV) rendeltetésű lehet.
(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezete (EV) meglévő illetve tervezett védelmi rendeltetésű erdőterületek, ahol – a vadállomány fenntartása, valamint az erdei turizmus érdekében szükséges építmények, valamint közművezetékek kivételével – építési tevékenység nem folytatható. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) A szabályozási tervben az autópálya mellé tervezett véderdősáv szélessége 50 m.
(5) 071/1 hrsz-ú illegális szemétlerakó területe rendezendő, a tájrendezést követően a területet fásítani, erdősíteni kell.
(6) A Kismetszés és a Nagymetszés közötti, a 2000. évi CXII. tv-ben távlatban erdősítésre javasolt mélyfekvésű terület, táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny terület. A területen a természetes módon beerdősült területek, meglévő vízfelületek és nádas területek megőrzendők.
(7) Az erdősítésre javasolt területen épület, egyéb mezőgazdasági építmény, távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető.
Mezőgazdasági terület
21. § (1) A mezőgazdasági területek a hagyományos mezőgazdasági használat megőrzése; a tájkarakter és a természeti értékek védelme; és a településfejlesztés érdekei figyelembevételével a következő eltérő területfelhasználási egységekre osztódnak:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
21.63 Általános mezőgazdasági terület
19. § (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület Má-1 övezete szőlőkataszter szerinti II. osztályú, árutermelési mezőgazdasági terület, ahol az építményelhelyezés feltételei a következők:
a) az övezet területén építeni kizárólag akkor lehet, ha a telek területének legalább 80 %-án szőlő- vagy64gyümölcsültetvény található.
b) Az övezetben a területek rendeltetésszerű használatát biztosító gazdasági épületek építhetők lakó illetve tartózkodó helyiségekkel.
c) Szőlőműveléssel hasznosított területen csak 2 ha-nál nagyobb telken építhető a termelést és a borturizmust szolgáló épület. A beépítettség max. 1 %, alapterület max. 500 m 2 .
d) Gyümölcsültetvény esetén csak 3 ha-nál nagyobb telken 0,5 %-os beépítettséggel max. 1000 m 2 alapterületű épület építhető.
e) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet, kivéve ha a mezőgazdasági termelés, feldolgozás technológiai igénye eltér, de abban az esetben is max. 6,0 m lehet.
f) A terepszint alatti építmény csak földdel borított pince lehet, amelynek alapterülete a telek 5 %-át nem haladhatja meg.
g) A dűlőutak mentét – szántóföldi és gyep művelés esetén őshonos fafajokkal fásítani kell.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má-2 övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:
a) Ezen mezőgazdasági övezetben építeni szántó, gyep, szőlő, gyümölcs művelés ág esetén lehetséges.
b) Szántó művelési ág esetén 20 ha-nál nagyobb területre max. 0,1 %-os beépítettséggel helyezhető el gazdasági épület, amelynek alapterülete az 500 m2-t nem haladhatja meg.
c) Szőlő, gyümölcs, gyep művelési ág esetén 5 ha-nál nagyobb területre max. 0,5 %-os beépítettséggel max. 400 m2-es épület helyezhető el.
d) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet, kivéve ha azokat a mezőgazdasági termelés, feldolgozás technológiai igénye eltér, de abban az esetben is max. 6,0 m lehet.
e) Csak kifejezetten tájba illő épületek, építmények építhető
e) A dűlő utak mentén őshonos fafajokból a fásítás kötelező.
(3a)65 Általános mezőgazdasági terület Má-3 övezete szőlőkataszter szerinti II. osztályú mezőgazdasági terület, ahol az építményelhelyezés feltételei a következők:
(4) Az Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha Balatonőszöd igazgatási területén lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - szőlője művelésével, feldolgozásával ill. ahhoz kapcsolódó (nem szálláshely szolgáltató célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik telkén is a következő feltételek szerint:
a) a beépíthető telek nagysága legalább 10000 m2 (1 ha);
b) a beépíthető terület nagysága a beszámított telkek - birtoktest - összterületének 1 %-át, egyúttal a beépítésre szánt telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg;
c) az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertes mezőgazdasági terület övezeteiben fekvő telkek is beszámíthatóak, de a b. pont szerint beépíthető telek - birtokközpont - a kertes mezőgazdasági övezet telkein nem létesíthető.
d) a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nem lehet korlátozó hatással ill. azt nem veszélyezteti;
e) a birtokközpontra vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a birtoktestbe beszámított összes telek helyrajzi számait. Azokra a telkekre, amelyek a birtokközpont kialakításában beszámításra kerültek építési tilalmat kell bejegyeztetni a tulajdonos érdekében az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján.
f) a birtokközpont kialakításához előzetesen elvi engedélyt kell kérni.
22.66 Kertes mezőgazdasági terület
20. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek, illetve a vegyes kert-, szőlő, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
(2) A területfelhasználási egység Mk-1 övezete a szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek (Öreghegy, Szarkahegy) hagyományos szőlőhegyi területe.
(3) Az Mk-1 övezet területén csak a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást bortárolást, borturizmust valamint a gyümölcstermesztést szolgáló épület létesíthető, ha a telek területének legalább 75%-a szőlő-, illetve gyümölcstermesztéssel hasznosított.67
(4) A területfelhasználási egység Mk-2 övezete a Nagypincei út melletti – volt zártkerti – terület.
(5)68 Az Mk-2 övezet területén a szőlőművelést, borászatot, gyümölcstermesztést és a kertművelést szolgáló épület létesíthet, ha a telek területének legalább 80%-án szőlő, gyümölcsös,illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
(6) Az Mk-2 övezet beerdősödött területén épület nem létesíthető és az erdők megtartandók.
(7) Az Mk-1 és Mk-2 övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
a) A beépíthető legkisebb telek nagysága 1500m2
b) A kialakítható telek területe legalább 3000 m 2 , szélessége legalább 16m
c) Az övezetben telkenként egy – a helyi építési hagyományoknak megfelelő és tájbaillő – gazdasági épület (présház, gyümölcstároló) és földdel borított boltpince létesíthető
d) A telek beépítettsége 3%, de legfeljebb 60 m 2 arányos téglalap alapterületű lehet
e) Az épület átlagos építménymagassága legfeljebb 4m lehet, de egyik homlokzata sem haladhatja meg a 6m-t
f) A tájkarakter, tájkép védelme érdekében csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő 40 - 45° hajlásszögű nyeregtetős épületek építhetők, amelyek tetőhéjazata, nád vagy természetes anyagú és természetes színű égetett cserép lehet
g) Épület legalább 12 m széles telken szabadonállóan létesíthető, legalább 5,0 m előkert biztosításával. Az oldalkert 3m-nél kisebb nem lehet
h) Az épület feltöltésen nem helyezhető el, és környezetében a természetes terepszinttől kiemelkedő terasz nem létesíthető
i) A földdel borított boltpince alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10%-át, az oromfal 2m-nél magasabb nem lehet
j) A pince a présházzal egybeépítve, vagy attól különállóan is létesíthető, de nem alakítható ki a présház alatt
k) A szőlőfeldolgozáshoz, bortároláshoz, gyümölcstermesztéshez szükséges technológiai építmények csak épületen belül létesíthetők
l) Az övezetek területén lakóépület nem létesíthető, lakókocsi, lakókonténer és egyéb mobil építmény nem helyezhető el
m) Kerti támfalak csak fából vagy terméskőből létesíthetők
n) Kerítés faoszlopokra kifeszített legfeljebb 1,6 m magas vadvédelmi hálóból, élősövényből létesíthető
o) A telekre vízvezeték csak akkor vezethető, ha a szennyvíz a csatornahálózatra ráköthető, vagy szivárgásmentes zárt tárolóban tárolható.
Vízgazdálkodási terület (V, V-N)
21. § (1) Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven V, ill. V-N jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A Nagymetszés melletti terület ahol a Balaton és a felszíni vizek minőségének védelme céljából építeni kizárólag csak vízgazdálkodási, környezetvédelmi érdekekből – műtárgyak, árkok, szivattyúház stb.- lehet a vízügyi jogszabályokkal összhangban és az illetékes vízügyi hatóság egyetértésével.
(3) Az övezetben az élővilág és talaj illetve vízfelszín mindennemű szennyezése tilos.
23. Közlekedési területek
22. § (1) A település közlekedési célú közterületei:
a) Gyorsforgalmi út: M7 autópálya
b) Országos I. rendű főút: 7. sz. főút
c) Országos mellékút: 6502 sz. út külterületi szakasza, Szemesi út
d) Szólád- autópálya csomópont – 7-es út összekötő út
e) Gyűjtőút: 6502 sz. út belterületi szakasza
f) Lakóutak, kiszolgáló utak, egyéb külterületi utak: az összes többi út nyilvántartású közterület
g) Kerékpárút: a 7-es közút menti kerékpárút, Balatonöszöd – Balatonszemes helyi kerékpárút
h) Egyvágányú vasútvonal: Budapest – Nagykanizsa vasútvonal
(2) A közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló,) és reklámépítmények helyezhetők el.
(3) A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességet az SZT határozza meg.
(4) Az utak védőtávolsága gyorsforgalmi út esetében az út tengelyvonalától számított 100 - 100 m, országos főutak és mellékutak külterületi szakaszain: 50 - 50 m. A védőtávolságokon belül bármely építési tevékenység csak a kezelő ill. beruházó jóváhagyásával végezhető.
(5) Újonnan kialakított üdülőházas-, hétvégi házas-, és lakóterületi tömbök között legalább 12,0 m , ill. 16,0 m az egyéb beépítésre szánt területek esetében legalább 16 m szabályozási szélességű közlekedési célú közterületek alakíthatók ki az ágazati szabványok és előírások betartásával.
(6) Új lakóutak, kiszolgáló utak létesítése, vagy felújítása esetén a szabályozási szélességén belül legalább 5 m széles burkolat és egyoldali járda létesítendő. Településközpont vegyes, gazdasági és különleges területekkel határos területen min. 6,5 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő.
(7) Gazdasági területen közforgalom számára megnyitott magánutak is kialakíthatók. Ezek teljes szélessége minimálisan 5,0, illetve 10,0 m . A vízelvezetést az út megépítésével egyidejűleg meg kell oldani.
(8) Önálló gyalogút minimális szélessége 4 m, a burkolat szélessége min.: 1,5 m. A járműközlekedést nem akadályozó kialakítással a településen belterületén bárhol létesíthető, illetve fenntartható.
(9) Közterületen a parkolóhelyeket 8 parkolóhely fölött fásítani kell, 4 ph-ként min. 1 db fa ültetendő
(10) A telkeken jelentkező parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni. Az Önkormányzat Helyi Parkolási Rendeletében ettől eltérő rendelkezések is előírhatók.
(11) A koncentrált parkolási igények kielégítésére strand térségében összesen 300 férőhellyel parkoló felületet kell létesíteni.
(12) Üzemanyagtöltő állomás az SZT-n jelölt Gksz területeken alakítható ki.
24. Közművek létesítményei
23. § (1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő a vonatkozó szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.
(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.
(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.
(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni az MSz 7487/2. sz. szerint.
(5)69 A HÉSZ hatályba lépése után kialakított utcákban új nyomvonalas létesítmény csak föld alatt vezethető.
25. Vízi közművek
24. § (1) Az ivóvíz hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(2) Házi vízbekötés a Balaton vízminőség védelme érdekében csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötést követően engedélyezhető!
(3) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket, ún. szikkasztókat, tározókat el kell bontani!
(4)70 A belterületi csapadékvizek elvezetése a Balaton-part és a vasút közötti területrészen zárt csatornával, más területeken nyílt árokhálozattal is történhet.
(5) A külterületi vízelvezető csatornák mindkét partja mentén a fenntartáshoz szükséges 6,0- 6,0 m széles sávot szabadon kell tartani.
(6) A tervezett M7 autópálya töltése által kizárt külvizeket nyílt árokhálózattal a Kismetszés csatornába, illetve kisebb részben a belterületi hálózatba kell vezetni.
(7) Az autópálya burkolatáról lefolyó csapadékvizet környezetvédelmi – benzin-olaj, illetve iszap-hordalékfogó – műtárgy közbeiktatása után szabad a befogadóba vezetni.
(8) Védőtávolságok épület alapjától: MSz 7487/2 szerint
a) Ivóvízvezeték
aa) D 300 mm-ig 3,0 m
ab) D 300 – 700 mm-ig 5,0 m
a) Szennyvízcsatorna 3,0 m
aa) Csapadékcsatorna 3,0 m
ab) Szennyvíz nyomócső – D 300 mm-ig 3,0 m
(9) 71 Balatonőszöd területére kívülről - a regionális szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos. A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
26. Villamosenergia-hálózatok
25. § (1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984.(VIII.22.) számú törvényerejű rendeletben, továbbá a MSz 151, a MSz 172 és a MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.
(2) A föld feletti nagy- és középfeszültségű szabadvezeték hálózatok biztonsági övezete a szélső vezetékszálak függőleges síkjától mérve mindkét irányban terjedően:
a) 20 kV-os szabadvezeték esetében
b) szimpla felfüggesztéssel, külterületen 5,0 - 5,0 m
c) kettős felfüggesztéssel 2,5 - 2,5 m
(3) A föld alatti 20 kV-os és 0,4 kV-os villamos kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.
(4) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot és itt 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.
(5) A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó 1994. évi LXVIII. törvény, illetve a 34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV.28.) sz NIM rendelet előírásait.
27. Távközlési hálózatok
26. § (1) A távközlési hálózatok, föld alatti kábelek és alépítmények a vonatkozó 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet és a 29/1999.(X.6.) sz. KHV rendelet értelmében, valamint a MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.
(2) Hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.
(3) A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában.
(4) Légvezetékes távközlési hálózat a 7. sz. főúttól délre lévő területen építhető.
28. Gázvezeték hálózatok
27. § (1) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti:
a) nagyközépnyomású hálózatoknál (Zalai 8”-os vezeték) 9,0- 9,0 m
b) középnyomású hálózatoknál
ba) D 90-ig 4,0- 4,0 m
bb) D 90 felett 5,0- 5,0 m
c) nagyközép/középnyomású körzeti nyomásszabályozó berendezésnél 15,0x15,0 m-es terület
(2) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
29. Általános előírások
28. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.
(2) Az OTÉK 32. § szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.
(3) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően az e rendeletben nem szabályozott területeken az OTÉK elő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló 35. §-ában foglaltak a mérvadóak és az oldalhatáron álló beépítés esetén rendszerint a kedvezőtlenebb Északi, vagy Keleti oldalhatárt kell érteni és 72 az épületszélesség nem lehet több, mint a telekszélesség 2/3-a.
(4) 73 Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli – az adott tömbön belüli 2-2 szomszédos telek beépítésének megfelelő jellemző méreteket kell alkalmazni. Kialakult beépítés hiányában az előkert mérete 5 méter.
(5) Az előkertben
a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz)
b) közmű-becsatlakozás építménye
c) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el nyitott kivitelben max. 1,0 m2 területtel, kivéve az üdülőházas üdülőterületeken, melyeken a tároló mérete max. 2,5 m2 lehet.
(6) Balatonőszöd területén az elhelyezhető kerítések magassága max. 1,80 m lehet.
(7) Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.
(8) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.
(9) Belterületen távközlési magasépítmény, adótorony nem helyezhető el.
(10) A település külterületén csak általános mezőgazdasági területen, a belterülettől min. 300 m távolságban helyezhető el 10 méternél magasabb adótorony, tájba illeszkedve, álcázva, látványterv alapján.
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
Épített környezet védelme
30. Országos védelem
29. § (1) Balatonőszöd országos művi értékvédelem alá eső épületét, a védelem törlésére tett javaslatot az 1. sz. függelék (1) pontja tartalmazza. A Műemléki környezet a SZT-n került kijelölésre, hrsz szerinti felsorolását az 1. sz. függelék (2) pontja tartalmazza.
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.
31. Helyi védelem
30. § (1) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza, melyben meg kell határozni az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát.
(2) A helyi védettség megállapításánál vagy visszavonásánál a meghozandó építészeti értékek helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(3) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig - átmenetileg - a 32-33. §.-ban foglalt feltételekkel a felsorolt területek és épületek kerülnek védelem alá.
32. Helyi értékvédelmi terület
31. § (1) A helyi értékvédelmi terület határát 1. sz. melléklet (1.) pontja tartalmazza. /2/ A területen a területrész szerkezetét, úthálózatát, telekosztását, a telkek méretének megváltoztatását (kivéve: telekegyesítés) célzó vagy eredményező tevékenység, a szabályozási terven jelöltek kivételével nem végezhető.
(2) A helyi értékvédelmi területre vonatkozó részletes előírásokat a 37 §. tartalmazza.
33. Helyi művi értékvédelem
32. § (1) Balatonőszöd területén a 1. számú melléklet (2). a. pontja szerinti épületek és építmények javasoltak helyi védelem alá.
(2) A helyi védett épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység bővítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés...) csak az eredeti állapothoz közelítő, azzal harmonizáló lehet, munkák megkezdése előtt ki kell kérni a főépítész előzetes szakvéleményét.
34. Helyi táj- és természetvédelem
33. § (1) A helyi táj- és természetvédelemre javasolt elemeket a szabályozási terv jelöli.
(2) A védelem elrendeléséről az Önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletet alkot.
(3) Helyi védelemre javasolt a Balatonszemes-Balatonőszöd közötti országút melletti fasort, valamint a sportpályát övező fasor. Ezen fasorok felújítása kötelező.
35. Egyéb táji és természeti értékek védelme
34. § (1) Új utcák kialakításánál kétoldali fasor telepítendő. A fásításról az Önkormányzat köteles gondoskodni.
(2) A meglévő fasorok megőrzendők, és kiegészítendők.
(3) A külterületi utak és árkok mentén ültetendő fasorok őshonos fafajtákból ültethetők.
(4) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglevő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(5) A meglévő felszíni formák megőrzése érdekében 1 m-t meghaladó tereprendezés csak hatósági engedély birtokában végezhető.
(6) 75
(7) A Nagymetszés és a Kismetszés közötti, az autópálya alatt a Nyugat-Dunántúli KÖFE által a környezetvédelmi engedélyben előírt számú és minőségű átereszt megépítendő.
36. Általános építészeti előírások
35. § (1) A település belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a település építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani.
(2) A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, trapézlemez.
(3) Balatonőszöd teljes területén többszintes beépítésű tetőtér nem alakítható ki.
(4) Terepszint alatti építmények — nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével — csak abban az építési övezetben, övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak
37. A helyi értékvédelmi területre vonatkozó egyedi építészeti előírások
36. § (1) /Az 1. melléklet (1.) pontja szerinti területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:
38. Reklám, hirdetőtábla
37. § (1) Balatonőszöd teljes területén az 1 m2 méretet meghaladó cégér(ek), reklámhordozó(k) és hirdetőtáblá(k) kihelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt hirdető plakátok, hirdetmények, melyek az arra állandósított és engedélyezett hirdető-berendezéseken helyezhetők el.
(2) A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a környezetet is bemutató helyszíni fotót
b) a tervezett reklám illetve hirdetőtábla, cégér elhelyezését bemutató látványtervet
c) a hirdetőtábla, cégér vagy reklám műszaki paramétereit tartalmazó leírást
d) a hivatalos helyszínrajzot a tulajdonos hozzájárulását.
(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, engedély alapján helyezhető csak el.
39. Közterületek, közterek kialakítása
38. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.
(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha
a) a közterületen kívüli építmények elõírásosan megközelíthetõk
b) a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti
c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza
d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza
e) a járművezetõk kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti.
(3) Közterületen pavilon, árusító fülke nem helyezhetõ el
(4) 76
40. Környezetvédelem
39. § (1) Balatonőszöd területén – az autópálya kivételével – csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek szennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az üdülőterületekre előírt határértékeket.
(2) Az állattartás Balatonőszöd falusias lakóterületein és nem szőlőhegyi külterületén támogatható az Önkormányzat állattartási rendelete alapján.
(3) A Nagypincei út melletti illegális hulladéklerakót fel kell számolni.
(4) A települési szilárd hulladékot szervezett gyűjtéssel a térségi hulladéklerakóba kell szállítani.
(5) Szippantott szennyvizet, kommunális és egyéb hulladékot, építési törmeléket a település területén lerakni nem lehet.
(6) Balatonőszöd belterületén és a szőlőhegyi területen zaj- és rezgésvédelmi szempontból az üdülőterületekre előírt értékeket kell betartani.
(7) Az autópálya környezeti terhelését, működésének kezdetétől – zaj-, rezgés- és levegőtisztaság védelem céljából – folyamatos mérésekkel kell ellenőrizni, és a terhelés mértékének ismeretében kell a környezetvédelmi teendőket meghatározni. Az Önkormányzat járjon el, hogy évente a vizsgálatok és védelmi intézkedések megtörténjenek.
(8) Az Má-2 övezetben csak korlátozott, kifejezetten környezetkímélő vegyszer és műtrágya használattal járó mezőgazdasági termelés folytatható.
(9) A település igazgatási területén dögkút, dögtér, dögtemető nem létesíthető.
(10) A település igazgatási területén dögkonténer belterülettől és kertes mezőgazdasági területtől legalább 500 m védőtávolság betartásával létesíthető. A védőtávolságra védendő természeti terület és felszíni vízminőségvédelmi terület nem vehető igénybe.
41. Föld védelme
40. § (1) A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtés keretében, az e célra rendszeresített edényben lehet gyűjteni.
(2) Balatonőszöd területén a környezetet károsító ipari tevékenység nem folytatható.
(3) Balatonőszöd területén veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása az érvényes rendeletek szerint történhet. A veszélyes hulladék tartós tárolása és megsemmisítése a település területén tilos.
(4) A település területén mindenfajta tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
(5)77 A mezőgazdasági hasznosítású területeken a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani.
42. A levegő védelme
41. § (1) A település levegőtisztaság védelmét a 14/2001. (V. 9.) KöM – EüM - FVM együttes rendelet előírásai szerint kell biztosítani.
(2) A településen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező kibocsátása a rendelet szerinti, és egészségügyi határértéket nem haladja meg.
(3) A felületi és légszennyezést okozó anyagokat Balatonőszöd területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt, illetve ponyvával takart járművel szabad szállítani.
43. A zaj elleni védelem
42. § (1) A település területén mindennemű létesítmény tervezésénél, megvalósításánál a zaj és rezgések elleni védelem szempontjából a vonatkozó, hatályos rendelet szerint.
(2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében, a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg.
(3) A zaj ellenei védelem érdekében szabályozási tervben meghatározott szabályozási szélességeket, védő zöldsávokat, erdősávokat, zöldterületeket meg kell valósítani.
(4) A megengedett legmagasabb hangnyomásszintek (dB)
a) üdülőterületen
aa) nappal: 45dB
ab) éjjel 35dB
b) lakóterületen
ba) nappal 50dB
bb) éjjel 40dB
(5) Az autópálya építése során, illetve, ahol a zajhatás túllépi a megengedett szintet a szükséges zaj elleni védelmet védőzöld, illetve zajgátló falak építésével biztosítani kell.
44. Vizek védelme
43. § (1) A lakó, illetve intézmény jellegű épületekre csak akkor adható ki a használatbavételi engedély, ha a csatorna hálózatba bekötötték, és azt üzembe helyezték.
(2) Tilos a szennyvizet felhagyott kútba, árkokba leereszteni, elhelyezni.
(3) A vízfolyásokba, árkokba növényvédő szer, szerves és műtrágya bejutását meg kell akadályozni.
(4) A felszíni csapadékvíz elvezetés, illetve a talaj védelme érdekében a felszíni bel- és csapadékvizet elvezető csatornahálózatot, valamint a külterületi felszíni vízelvezető csatornákat tulajdonosok kötelesek kiépíteni és karbantartani.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
44. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:
a) építési tilalom ; a 625 hrsz-ú és a 627 hrsz-ú telkek SZT-en jelölt részére
b) elővásárlási jog
c) helyi közút céljára történő lejegyzés
(2) /Elővásárlási jog illeti Balatonőszöd Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, alább felsorolt telkek esetében, parti sétány céljára
a) 663 hrsz 30 m-es sávja
b) 951 hrsz
c) 952 hrsz
d) 623 hrsz 30m-es sávja
e) 620/2 hrsz 30 m-es sávja
44/A. § A Rendelet 1. melléklete: Helyi védelem
45. Záró rendelkezések
Módosította a 8/2005. (X.13.) sz. rendelet
Módosította a 8/2005.(X.13.) sz. rendelet
Hatálytalanította a 10/2015.(XII.116.) sz. rendelet 7. § (5) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015.(XII.16.) rendelet 7. § (5) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015.(XII.16.) rendelet 7. § (5) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015.(XII.16.) rendelet 7. § (5) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015.(XII.16.) rendelet 7. § (5) bekezdése
A Magyar Geológiai Szolgálat által kért előírás
A Pécsi Bányakapitányság által kért előírás
A Pécsi Bányakapitányság által kért előírás
A 2000. évi CXII. törvény alapján, a 13/2003.(XII.17.) Kt rendelettel megállapított szöveg
A 2000. évi CXII. törvény alapján, a 13/2003.(XII.17.) Kt rendelettel megállapított szöveg
A 2000. évi CXII. törvény alapján a 13/2003.(XII.17.) Kt rendelettel megállapított szöveg
A 2000. évi CXII törvény alapján a 13/2003.(XII.17.) Kt rendelettel megállapított szöveg
Módosította a 8/2005. (X.13.) sz. rendelet
Módosította a 11/2006. (06.29.) sz. rendelet
A legkisebb telekméretet a 13/2003 (12.17) sz. rendelet 3 §-a módosította.
Ahol a HÉSZ oldalhatáron álló beépítési módot határoz meg, ott általában Északi, vagy Keleti oldalhatárt kell érteni, értelmezési rendelkezéseket a 13/2003 (12.17.) sz. rendelettel 2.sz.melléklet tartalmazza.
Példa: Lke3 övezetben egy 5000 m2 területű telken a beépítés nagysága: 240 m2 - a 800 m2 után 30%-os beépítettséggel - + 630 m2 a fennmaradó 4200 m2 után 15%-os beépítettséggel = 870 m2, ez azonban meghaladja a 2*240 m2 = 480 m2-t, ezért a beépítés nagysága max. 480 m2 lehet.
Módosította a 8/2005. (X.13.) sz. rendelet
Módosította a 11/2006.-(VI.29.) rendelet
Példa: Lf1 övezetben egy 2000 m2 területű telken a beépítés nagysága: 300 m2 (az 1000 m2 után 30%-os beépítettséggel) + 150 m2 (a fennmaradó 2000 m2 után 15%-os beépítettséggel) = 450 m2
Módosította a 10/2015. (XII.16. ) sz. rendelet 3.§-a
Beillesztette a 9/2018. (X.25. ) sz. rendelet 1.§-a
Hatálytalanította a 10/2015. (XII.16.) sz, rendelet 7.§ (5) bekezdése
Beiktatta a 9/2018. (X.25. ) sz. rendelet 1.§ (2) bekezdése
A 8. § (3) bekezdést a Balatonőszöd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította a 10/2015.-(XII.16.) rendelet
A 8. §-ban foglalt táblázat fejléce a Balatonőszöd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az új övezetet beiktatta a 7/2007. (11.21.) sz. rendelet 3.§ (1) bekezdése
Az új övezetet beiktatta a 7/2007. (11.21.) sz. rendelet 3.§ (1) bekezdése
Az új övezetet beiktatta a 7/2007. (11.21.) sz. rendelet 3.§ (1) bekezdése
Módosította a 10/2015.(XII.16.) rendelet 4. § (1) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015. (XII.16.) sz, rendelet 7.§ (5) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015. (XII.16.) sz, rendelet 7.§ (5) bekezdése
A 8. § (9) bekezdése a Balatonőszöd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Beiktatta a 7/2007. (11.21.) sz. rendelet 3.§ (2) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015. (XII.16.) sz, rendelet 7.§ (5) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015. (XII.16.) sz, rendelet 7.§ (5) bekezdése
(A Magyar Geológiai Szolgálat által kért előírás.)
/11/ Az Üü övezetben létesülő kettőszintes, vagy annál magasabb új építmények építési engedélyezési tervének tartalmaznia kell az építési terület geotechnikai feltárását és értékelését. [1]
Módosította az 5/2018. (V.30.) rendelet 1.§-a
Módosította az 5/2018. (V.30.) rendelet 1.§-a
Beiktatta az 5/2018. (V.30.) rendelet 1.§-a
A legkisebb telekméretet a 13/2003 (12.17) rendelet 4 §-a állapította meg.
Értelmezését a 13/2003 (12.17) sz. rendelet alapján a 2.sz. melléklet tartalmazza.
Módosította a 8/2005. (X.13.) sz. rendelet
A 13. §-t a 8/2005.-(X.13.) rendelet törölte, és a többi §-t átszámozta
Beiktatta a 9/2018. (X.25. ) sz. rendelet 2.§ (1) bekezdése
Módosította a 9/2019. (VIII.13.) sz. rendelet 1.§ (1) bekezdése
Beiktatta a 13/2003. (12.17.) sz. rendelet
Beiktatta a 13/2003. (12.17.) sz. rendelet
Beiktatta a 13/2003. (12.17.) sz. rendelet
Beiktatta a 13/2003. (12.17.) sz. rendelet
Módosította a 10/2015. (XII.16.) sz, rendelet 7.§ (5) bekezdése
Beiktatta a 9/2018.(X.25.) rendelet 2. § (2) bekezdése
Beiktatta a 9/2018.(X.25.) rendelet 2. § (2) bekezdése
Beiktatta a 9/2019.(VIII.13.) rendelet 2. §-a
A 2000. évi CXII.tv. 6 § -a
A gondolatjel közötti szöveg a HÉSZ 13/2003 /12.17/ rendeletével pontosított.
Beiktatta a 6/2010. (04.28.) sz. rendelet
A 2000.évi CXII. tv. 5 § -a, a 13/2003 /12.17/ rendelettel megállapított szöveg
Az előírásokat módosította a 7/2007.(XI.21.) rendelet 4. § (1) bekezdése
Módosította az 5/2018. (V.30.) rendelet 4.§ (3) bekezdése
Beiktatta az 5/2018.(V.30.) rendelet 2. §-a
Az előírásokat módosította a 7/2007.(XI.21.) rendelet 5. § (1)
2000. évi CXII. tv. 52.§ b.pont
2000. évi CXII tv. 46. § h.) pont
Beiktatta a 7/2007.(XI.21.) rendelet 6. § (1) bekezdése
Módosította a 11/2006.(VI.29.) rendelet
A 13/2003 (12.17) rendelettel megállapított szöveg.
A 13/2003 (12.17) KT. rendelettel kiegészített szöveg.
A 8/2005 (X.13) KT. rendelettel kiegészített szöveg.
A helyi védelmi szabályokat részletesen a 15/2003.(XII.17.) kt. rendelet tartalmazza
Törölte a 7/2007. (11.21.) sz. rendelet 7.§ (1) bekezdése
Hatálytalanította a 10/2015. (XII.16.) sz, rendelet 7.§ (5) bekezdése
A jó mezőgazdasági gyakorlat definíciója és szabályait a 49/2001.(IV.03.) Korm. rendelet tartalmazza. (A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által kért előírás)
A 4. melléklet a Balatonőszöd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Balatonőszöd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Balatonőszöd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.