Fonó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2002 (III.5.) önkormányzati rendelete
„Fonó helyi építési szabályzatá”-ról
Hatályos: 2018. 11. 01- 2019. 05. 30Fonó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2002 (III.5.) önkormányzati rendelete
„Fonó helyi építési szabályzatá”-ról /egységes szerkezetben/
2018-11-01-tól 2019-05-30-ig
Fonó község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
Általános előírások
1.§.
- A rendelet hatálya Fonó község közigazgatási területére terjed ki.
- [1][2] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.”
- A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-a területfelhasználási módok és határok
-az övezeti határok és övezeti jelek
-az építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-a védelem alatt álló és a helyi jelentőségű természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-a védőfásítás a lakókertek végénél.
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
- Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést
megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és
a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a
megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
- Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok
együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és
az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
- [3]A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.”
- Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát.
(9) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani, melyben – a lakóterület közelsége miatt – az állattartó telepre vonatkozó állattartási technológiát is elő kell írni.
(10)[4]
(11)A közigazgatási terület déli részén – a Magyaratádi árok keleti oldalán – meglévő ásványvagyon (tőzeg, lápföld) védelme érdekében a területet jelenlegi állapotában – rét művelési ágú területként – kell megtartani. Területi lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(12) [5]
II. FEJEZET
Településszerkezet, területfelhasználás
2.§.
- A település igazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa/ falusias lakóterület(FL), ahol a megengedett legnagyobb
szintterületsűrűség 0,3.
ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett
legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
ac/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
-a közmű(vízműkút, víztározó)(IG-Kv) - és az energiaellátás (gázfogadó)
(IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe
-mezőgazdasági üzemi terület (major,állattartó telep) (IG-M), ahol
a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
ad/ különleges terület, ezen belül
- sportterület (KÜ-S)
- temető (KÜ-T)
b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba./ közlekedési és közműterület (K)
bb./ [6]
bc./ erdőterület, ezen belül
- védelmi (E-V)
- gazdasági (E-G)
bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó (M-SZ)
- gyep, legelő, rét (M-GY)
- kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)
- belterületi kert (M-BK)
be.)[7]/ vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (VT)”
bf) [8]beépítésre nem szánt különleges megújuló energia-hasznosítási terület (Kb-En)”
(2) [9]A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.”
Falusias lakóterület
3.§.
(1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza
(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a.,az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv
szerinti lehet
b.,nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények
- A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.
- A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c.,[10]
d.,[11]
e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az
OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,
hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt
legkisebb méretén belül”érvényesek, hanem az elő- és oldalkert
egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell
biztosítani
- A lakóterületen
a./ legalább a részleges közművesítettség, és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
- A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
4.§.
„(1) [12]A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel | Beépítési mód | Beépítési % maximum | Építménymag. maximum | Telekterület minimum |
KG | SZ | 30 | 7,5 | 2500 |
KG1 | SZ | 45 | 7,5 | 10000 |
- A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.
- A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a./ legalább a részleges közművesítettség
b./és a burkolt út
biztosítandó
- A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(5)[13] A területen a zölddel való fedettség minimum 35 % kell legyen, melyet háromszintűen kell kialakítani, oly módon, hogy annak része legyen a 189/2 hrsz-ú erdősült terület is.”
(6) [14]A területen a teljes telekméret minden 150 m2-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.”
Egyéb ipari gazdasági terület
5.§.
- Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.
- Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:
-a./a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe
-b./mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)
- A mezőgazdasági üzemi területen a kialakítható legkisebb telekterület 8000 m2, ahol szabadonálló beépítési móddal, maximum 30 %-os beépítettséggel, maximum 7,5 m építménymagasságú épületek építhetők.
- A mezőgazdasági üzemi területen:
a./ legalább a részleges közművesítettség
b./és a burkolt út
biztosítandó
- A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8) [16] A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.”
Különleges terület
6.§.
- A település területén különleges területek a temető és a sportterület.
- A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
- A területen:
a./ legalább a részleges közművesítettség
b./és a burkolt út
biztosítandó
- A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
- A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.
Közlekedési és közműterület
7.§.
(1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
- A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad
használatát biztosítani kell.
- A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.
(4) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
(5) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
Zöldterület
8.§.[18]
Erdőterület
9. §.
- [19]Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.”
- Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Mezőgazdasági terület
10 §.
(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5
helyett 5,0 m lehet
„b[20]./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület
-az M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el
-az M-K övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen
-az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen helyezhető el.”
- A mezőgazdasági területen:
a./az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2
b./az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb
telekterület 3000 m2
- A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
- A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. [21]
- A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
- A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Vízgazdálkodási terület [22]
11.§.
- [23]Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni ezen rendelet 1. függelékében felsorolt hatályos jogszabályok előírásaira is.”
- A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett és a tó körül 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
- A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(4)[24] A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.”
„Beépítésre nem szánt különleges megújuló energia-hasznosítási területek
11/A. §[25]
- A területen csak terepszint fölé emelő tartószerkezetre helyezett elektromos áram-termelő napelemek, valamint a napelem-park működtetéséhez szükséges technikai és biztonsági építmények és létesítmények helyezhetők el.
- Az övezet bekerítendő.”
III. FEJEZET
Közhasználatra szolgáló területek
12.§.
- [26]Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak és a közhasználatra szolgáló területek.”
- A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
IV. FEJEZET
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
13.§.
- A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a./ a közműves villamosenergia-szolgáltatás
b./ a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c./ a közműves szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő
d./ a nyílt árkos csapadékvízelvezetés
megoldott legyen.
- A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.
(3)[27] Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.”
(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.
(5) Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
14.§.[28]
(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.”
(2) A településen működő dögkút nincs. Az esetleges állati tetemeket a feldolgozóhelyre kell szállítani.”
V. FEJEZET
Környezetvédelem
15.§.
- Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./megelőzze a környezetszennyezést
c./kizárja a környezetkárosítást
- A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
- A település az általános levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásait kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.
- A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület.
- Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
- A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületeken 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
Természet- és tájvédelem
16.§.
- Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.
- A településen a helyi jelentőségű természeti területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
- A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
Művi értékek védelme
17.§.[31]
VI. FEJEZET
Sajátos jogintézmények
18.§.[32]
VII. FEJEZET
Záró rendelkezések
19.§.
Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2)[33]
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4)E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
19/A. §.
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.[34]
Fonó, 2002. március 5.
Patakiné Kercsó Szilvia Kovács Gyula
körjegyző polgármester
A rendelet kihirdetve 2002. 03. 05.
Patakiné Kercsó Szilvia
körjegyző
Egységes szerkezetben a 14/2009./X:21/ sz., 4/2010. (IV. 7.) és 3/2012. (II:13.) és 10/2018. (IX.25.) Ör. és 11/2018. (X.31.) Ör. rendeletei módosítással.
2018. 11.01. Patakiné Kercsó Szilvia-jegyző
Módosította: 4/2010. (IV.8.) Ör.
Módosította sa 3/2012. (II.13.) Ör.
Módosította a 3/2012. (II.13.) Ör.
Törölte a 3/2012. (II.13.) ör.
Törölte a 3/2012. (II.12. ) Ör.
törölte . 4/2010. (IV.8.) Ör.
Módosította a 3/2012. (II.13.) Ör.
Kiegészítette a 11/2018. (X.31.) Ör.
Módosította a 3/2012. (II.13.) ör.
[10] Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (IX.25.) Ör 2018.10.01-jétől
Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (IX.25.) Ör. 2018.10.01-jétől
Módosította 4/2010,. (IV.8.) Ör.
Módosította a 3/2012.( II.13.,) Ör.
Módosította a 3/2012. (II.13.) Ör.
Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (IX.25.) Ör. 2018.10.01-jétől
Módosította a 3/2012. (II.13.) ör.
Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (IX.25.) Ör. 2018.10.01-jétől
Törölte 4/2010. (Iv.8.) Ör.
Módosította a 3/2012. (II.13.) ör.
Módosította 4/2010. (Iv.8.) Ör.
Hatályon kívül helyezte e 2. mondatot a 1062018. (IX.25.) Ör. 20018.10.01-jétől
címet módosította a 3/2012. (III.12.) Ör.
Módosította a 3/2012., (III.12.) Ör.
Módosította a 3/2012. (III.12.) Ör.
Kiegészítette a 11/A§-sal a 11/2018. (X.31.) Ör.
Módosította 4/2010.(IV.8.) Ör.
Módosította a 3/2012. (II.13. ) Ör.
Módosította az (1)-(2) bekezdést a 3/2012. (II.13.) Ör.
Módosította a 3/2012. (II.13.,) Ör.
Hatályon kívül helyezte a 101/2018. (Ix.25.) Ör. 2018.10.01-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (IX.25.) ör. 218-10.01-jétől
Törölte a 3/2012. (II. 13. ) Ör.
Törölte a 3/2012, (II.13.) Ör
Beillesztette a 14/2009./X.21./ sz.r.