Pap Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (VI.14.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 06. 01- 2023. 11. 07

Pap Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

2023.06.01.

Pap Község Önkormányzata Képviselő-testülete – figyelemmel a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvényre, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelet 1. §-ára – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított, Pap Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörében eljárva az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye, telephelyei, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pap Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 4631 Pap Kossuth út 102., működési területe: Pap község közigazgatási területe

(2) Telephelyei és megnevezésük:

a) 4631 Pap Kossuth út 95/A. Ifjúsági ház

b) 4631 Pap Kossuth út 102/A. Könyvtár

c) 4631 Pap Kossuth út 73. Védőnői Szolgálat

d) 4631 Pap Kossuth út 91/C. Sportöltöző

e) 4631 Pap Kossuth út 175-172. Szabadidőpark

f) 4631 Pap Kossuth út 80. Biztos Kezdet Gyerekház

g) 4631 Pap Kossuth út 91/A. Turistaház

h) 4631 Pap Dózsa út 37. Szeszgyár

i) 4631 Pap Kossuth út 58. Ravatalozó

(3) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám: 403885

b) adószám: 15403887-2-15

c) KSH statisztikai számjel: 15403887-8411-321-15

(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Pap Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: 4631 Pap Kossuth út 102.

(5)1 A Képviselő-testület szervei:

a) Pap Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester)

b) Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi, Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

c) Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottsága (a továbbiakban: Kulturális Bizottság)

d) Papi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal), székhelye: 4631 Pap Kossuth út 102.

(6) A Képviselő-testület és szervei által használt bélyegzőkről és a használat szabályairól a „Bélyegző használati szabályzat” rendelkezik.

2. Az önkormányzat jelképei, az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei

a) címer

b) zászló

(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.pap.hu

(2) Az Önkormányzat időszakosan megjelenő lapjának címe: Önkormányzati Hírmondó.

3. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei

4. § (1) Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

a) helyi újság kiadása,

b) a község internetes honlapjának üzemeltetése

c) önszerveződő közösségek, civil szervezetek, egyházak működésének támogatása

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át

1. 2 kötelezettség vállalás az önkormányzat nevében 1 000 000 Ft egyedi értékhatárig
2. 3 veszélyhelyzet időszakában az önkormányzat nevében történő Polgármesteri kötelezettségvállalás mértéke, egyedi értékhatárig 500 000 Ft.
3. az önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás szervezésére és koordinálása
4. az önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás szervezése és koordinálása
5. a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottakra vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlása
6. az önkormányzat szakfeladaton működtetett feladatain foglalkoztatott közalkalmazottak, munkavállalók – kivéve a kinevezés, jogviszony megszüntetés, fegyelmi ügyek - foglalkoztatására vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlása
7. a képviselő-testület által kinevezett, megbízott intézményvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása
8. a közút lezárása vagy forgalmának korlátozása (elterelése) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt
9. a megrongálódott közút kijavítása, a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása a kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig a forgalomban résztvevők tájékoztatása, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendelése, illetőleg a közút lezárása
10. a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához közútkezelői hozzájárulás kiadása
11. a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos feladatok
12. útcsatlakozás létesítésével, felújításával, korszerűsítésével, fenntartásával, áthelyezésével, megszüntetésével kapcsolatos közútkezelői feladatok
13. a közút műtárgyának minősülő burkolat árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez szükséges közútkezelői feladatok
14. külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határáról számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához közútkezelői hozzájárulás kiadása
15. belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához közútkezelői hozzájárulás kiadása
16. kezelői hozzájárulás kiadás, amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi
17. települési lakásfenntartási támogatás megállapítása
18. beiskolázási települési támogatás megállapítása
19. születési települési támogatás megállapítása
20. temetési települési támogatás megállapítása
21. rendkívüli települési támogatás megállapítása
22. hulladékgyűjtő edény beszerzési költségének támogatása
23. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetéséhez nyújtott települési támogatás megállapítása
24. közköltségen történő eltemetésről való gondoskodás
25. köztemetés költségei visszatérítési kötelezettség alóli teljes, vagy részbeni mentesítés
26. iskolai körzethatárok véleményezése
27. gördülő fejlesztési tervhez nyilatkozat megadása
28. önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlésének engedélyezése
29. 4
hatásköröket.
(2) A Képviselő-testület a Szociális Intézményfenntartó Társulás Pap Társulásra ruházza át a szociális alapszolgáltatási, gyermekjóléti feladatok ellátása hatáskörét.
(3) A Képviselő-testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulásra ruházza át a települési kommunális eredetű szilárdhulladék gyűjtése, szállítása ártalmatlanításával kapcsolatos hatáskörét.
(4) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza a három évenkénti ebösszeírással kapcsolatos állatvédelmi hatáskörét.
(5) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a hatáskör gyakorlója döntéseit a jogszabályok megsértésével, vagy a képviselő-testület határozataiban foglaltakkal ellentétesen hozta meg.
(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes testületi ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.
II. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A képviselő-testület ülései

6. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívására és vezetésére a legidősebb települési képviselő jogosult. Az ülés vezetésével megbízott képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a polgármestert.

(4) Ahol e rendelet polgármestert említ, azon akadályoztatása esetén az alpolgármestert, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselőt kell érteni.

5. Az alakuló ülés

7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint tartja.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről.

6. Rendes ülés

8. § (1) A képviselő-testület saját ülésterve alapján évenként legalább 6 ülést tart a Papi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében, valamint esetenként a témáktól függően kihelyezett ülést tart más helyszínen.

(2) Rendes ülést az ülésterv szerinti hónapokban kell összehívni.

7. Rendkívüli ülés

9. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja különösen

a) pályázatok ügyében,

b) vis maior támogatás igényléséhez,

c) hiánypótlások teljesítése érdekében,

d) a katasztrófavédelmi ügyekben,

e) közbiztonságot és közegészséget érintő ügyekben.

(2) A rendkívüli ülést telefonon és szóban is össze lehet hívni.

10. § (1)5 A képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 44. §-ában meghatározott szervek és települési képviselők kezdeményezhetik.

(2)6 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli testületi ülés összehívásának indokát.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

8. A képviselő-testület összehívásának rendje

11. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, az ülés típusának (nyilvános vagy zárt), a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni, a meghívóhoz mellékelni kell valamennyi pénzügyi- és gazdasági tárgyú napirend írásos előterjesztését, amelynek megküldése pdf formátumban, elektronikus úton történik.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 1 nappal előbb kell elektronikus úton kézbesíteni. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.

(3) A képviselők kötelesek gondoskodni az elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.

(4) A település lakosságát az ülés időpontjáról, helyéről, a napirendekről a meghívónak a Pap község honlapján történő megjelentetésével kell tájékoztatni.

(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az önkormányzati képviselőkön túl:

a) a jegyzőt, aljegyzőt

b) önkormányzati intézmények vezetőit,

c) a tárgyalandó napirendi pont előadóját

d) tevékenységi körüket érintően a településen működő civil szervezetek vezetőit

(6) A határozatképtelen ülést tizenöt napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

9. Az ülések nyilvánossága, zárt ülés tartásának szabályai

12. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a képviselő-testület zárt ülést tart, vagy tarthat. Amennyiben a zárt ülés tartásáról a képviselőtestület maga határoz, úgy ezen esetekben mindig esetileg dönt.

(2) A zárt ülés megtartását

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) jegyző indítványozhatja.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester és a jegyző tekinthetnek be.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, valamint a jegyző adhat.

(5) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, úgy az érintett nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni arra vonatkozólag, hogy zárt ülésen tárgyalják-e a napirendet.

(6) A testületi ülésen jelen lévő érintett az (5) bekezdésben foglalt nyilatkozatát szóban is, míg a testületi ülésről távol lévő érintett kizárólag írásban teheti meg.

(7) Az érintett hozzájáruló nyilatkozatát a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, amennyiben az érintett az ülésen nem vesz részt, úgy nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

10. Az ülések rendje

13. § (1) A képviselő-testület tanácskozó helyiségének erre kijelölt része a képviselők számára fenntartott hely.

(2) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a Szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a figyelmeztetheti, rendreutasíthatja, illetve a szót megvonhatja.

(3) A hallgatóság és a meghívottak a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthatnak. A képviselők és minden jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.

(5)7

11. A képviselő-testület gazdasági programja

14. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester előterjesztésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek megfelelő gazdasági programot fogad el.

(2) A polgármester a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági program végrehajtásáról legkésőbb a választási ciklus utolsó évében köteles beszámolni.

III. Fejezet

A képviselő-testületi ülést vezető polgármester és jogköre

12. A polgármester

15. § (1) A képviselő-testület összehívása, az ülés vezetése, a polgármester jogköre.

(2) Amennyiben a polgármester akadályoztatva van, a képviselő-testületet az alpolgármester is jogosult összehívni és az ülést vezetni.

(3) A polgármester érintettsége esetén az ülés levezetésére, az alpolgármester jogosult.

13. A polgármester jogköre

16. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését:

a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b) megállapítja a jelenléti ív alapján a határozatképességet; számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket,

c) előterjeszti a napirend-tervezetet.

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés vezetése,

b) szó megadása, megtagadása,

c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti ügyrendi kérdésben történő szó megadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) napirendi pont tárgyalásának elnapolása,

g) tárgyalási szünet elrendelése,

h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét,

d) kimondja a határozatot.

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor, a hozzászólások lezárásáig,

b) az ülés rendjének biztosítása,

c) első napirendként beszámol - amennyiben nem a polgármester vezeti az ülést, akkor a nevében eljáró - a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról.

d) bejelentés a települési képviselő interpellációjára adott válaszról, az interpelláló képviselő nyilatkoztatása, a válasznak a képviselő-testület elé döntésre előterjesztése.

17. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendtől, vagy a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti harmadik felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

18. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a termet, és ezzel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés a polgármester összehívására folytatódik.

19. § A polgármester vagy bármelyik képviselő indoklással javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

20. § Egy-egy napirendi pont tárgyalása során szükség szerint a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 15 perc lehet.

21. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

IV. Fejezet

A képviselő-testületi ülés

14. Határozatképesség

22. § (1) A képviselő-testület határozatképességét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az ülés megkezdése előtt az ülés vezetője a határozatképességet megállapítja, és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri annak fennállását.

(2) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

15. Távollét

23. § (1) A képviselő távollétét igazoltnak kell tekinteni:

a) betegség miatt, valamint

b) halaszthatatlan munkahelyi, illetve családi elfoglaltság miatti távollét esetén.

(2) A távollét okát a képviselő utólag is igazolhatja.

16. Ülésterv

24. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit ülésterve szerint tartja. Az üléstervet a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze.

(2) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot tehetnek:

a) polgármester

b) képviselő-testület bizottsága

c) képviselő-testület bármely tagja

d) jegyző

e) intézményvezető

(3) A véleményeket, javaslatokat az üléstervhez a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) Az üléstervnek tartalmaznia kell:

a) az ülésnapok várható időpontját,

b) a napirendek címét, előadóját,

c) a napirendhez kiegészítő-jelentés készítőjét,

d) az előkészítésért felelős nevét, ha az nem azonos az előadóval,

e) a közmeghallgatás időpontját és az érintett napirendet,

f) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

(5) Az ülésterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év első ülésnapján egyszerű szótöbbséggel dönt.

17. A rendes ülés napirendje

25. §8 (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot a meghívó kiküldésével.

(2) A napirendhez módosító javaslatot tehet a polgármester, a képviselő és a jegyző.

(3) Módosító javaslat

a) szóban az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy

b) írásban az ülés megkezdése előtt is benyújtható.

18. Napirendre vétel

26. § (1) A polgármester köteles e rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló indítványokat az előterjesztés rendje szerint,

c) az interpellációt,

d) sürgősségi indítványt.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét - kivéve, ha napirendi összefüggések vagy más fontos ok eltérést nem indokol - az alábbiak szerint lehet meghatározni:

a) külsős szervezetek, személyek beszámolói

b) beszámoló a korábban hozott lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztató az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről

c) interpellációk: bejelentés az önkormányzati képviselő interpellációjára adott válaszról, melyre az interpelláló képviselő nyilatkozik, s a válaszról a képviselőtestület dönt, ezt követően kerül sor az ülésen elhangzó interpellációk ismertetésére

d) rendelet alkotást igénylő előterjesztések

e) egyéb előterjesztések

f) tájékoztatók, melyek az önkormányzat számára információt tartalmaznak, de irányítási, felügyeleti intézkedéseket nem igényelnek

g)9 bejelentések, egyebek. E napirend keretében rendeletalkotásra és határozathozatalra nem kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával eltérhet.

(4) Ha az interpellációt benyújtó képviselő - több képviselő esetén, akit az interpelláció vitelére megjelölnek – az ülésen nincs jelen, akkor az interpellációját visszavontnak kell tekinteni.

(5) A meghívóban közölt napirendi javaslaton túl a képviselő-testület ülésén csak kivételesen lehet előterjesztést, illetve önálló indítványt napirendre javasolni. Az ülésen tett szóbeli vagy írásbeli javaslatot egyszerű többségi szavazással tűzheti napirendre a képviselő-testület.

27. § (1) Sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva a polgármester, bármely képviselő, bizottság és a jegyző terjeszthet elő, melyet legkésőbb az ülést megelőzően legalább 2 órával kell eljuttatni a polgármesterhez.

(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselőtestület a 26. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti napirendi pontként tárgyalja meg.

(3) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a képviselő-testület határozza meg.

(4) Ha a sürgősségi indítvány szerinti ügyben való döntés bizottsági hatáskörbe tartozik, arról is állást kell foglalni, hogy a képviselőtestület magához vonja-e az ügyet.

(5) Ha a polgármester vagy bármelyik képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja meg.

28. § (1) Szóbeli előterjesztést - amely maximum 5 perc időtartamú lehet - az ülés előtt legkésőbb 1 órával két példányban írásban kell eljuttatni a polgármesterhez, aki az egyik példányt átadja a jegyzőnek.

(2) Ha a képviselő-testület a szóbeli előterjesztést napirendre tűzi, az előterjesztést mellékelni kell az ülés rendjéhez.

19. Az előterjesztések

29. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő- testület bizottsága által előzetesen elfogadásra javasolt tárgyalási anyag, melyről a képviselő-testület rendelettel vagy határozattal dönt.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatot, és

e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(3) A képviselő-testülethez előterjesztést tehet a polgármester, a képviselők, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, az önkormányzat társulása és az önkormányzati intézmények vezetői

(4)10

20. Önálló indítványok

30. § (1) Önálló indítványt:

a) a polgármester, és

b) a települési képviselő tehet.

(2)11

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 29. §-ban foglaltaknak megfelelő:

a) rendeleti javaslatok,

b) határozati javaslatok lehetnek.

21. Interpelláció

31. § A települési képviselőt megilleti a felvilágosítás-kérés joga, mely lehet:

a) Kérdés: Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés.

32. §12 (1) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve probléma-felvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, vagy valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) polgármestertől, alpolgármestertől,

b) jegyzőtől, aljegyzőtől,

c) bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellációra az interpelláció címzettje írásban 10 napon belül, vagy választása szerint szóban az adott képviselő-testületi ülésen ad választ. Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, arról a képviselő-testület dönt.

(4) Az írásban benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az ülésen szóban is elő kívánja-e adni.

33. § Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli ismertetés és kiegészítés joga is 2 percben.

34. § Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

22. Nem önálló indítványok

35. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló indítványok):

a) módosító javaslat,

b) bizottsági ajánlás.

(2) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz az előterjesztőn kívül a polgármester, a képviselők, a jegyző tehet indoklással szóban, vagy írásban módosító javaslatot.

(3) A képviselő-testület bizottsága a részére kiadott rendeleti-, határozati javaslathoz és előterjesztésekhez módosító javaslatokat és értékelő ajánlásokat nyújthat be a képviselő-testülethez.

(4) Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

23. Az indítványok szabályszerűsége

36. § Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

24. A rendkívüli képviselőtestületi ülés napirendje

37. § Rendkívüli ülésen elsődlegesen az a napirendi pont tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.

25. A tanácskozás rendje

38. § (1) A képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal résztvevőknek a polgármester szót adhat.

(2) A polgármester köteles szót adni a tanácskozásban az adott napirendhez meghívottnak.

26. Felszólalás a képviselőtestület ülésén

39. § A felszólalások típusai:

a) felszólalás napirend előtt,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó:

ca) kérdés

cb) hozzászólás, vélemény-nyilvánítás

d) felszólalás határozathozatal előtt.

40. § (1) A napirend előtti felszólalás bármely képviselőt megilleti. A napirend előtti felszólalás a határozatképesség megállapítását és a napirend elfogadását követően az első napirend tárgyalásának megkezdése előtt tehető. Az ülés megkezdése előtt 1 órával szóban a téma megjelölésével a tervezett felszólalást be kell jelenteni a polgármesternek. A felszólalás ismertetésére maximum 5 perc áll rendelkezésre.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

41. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz. Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.

42. § (1) Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz kérdését, kérdéseit egyszerre teheti fel. Amennyiben a válasszal összefüggésben újabb kérdés vetődik fel, a válaszadást követően ismételten felteheti a kérdést a képviselő.

(2) A kérdésre választ adó(adók) a képviselő összes kérdése elhangzása után adnak választ.

(3)13 Az ülésnap során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb négy esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 5 percnél, a további 2 percnél hosszabb nem lehet.

(4) Az előterjesztő, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat.

(5) Az előterjesztőt és az érintett bizottság elnökét vagy a megjelölt előadóját megilleti a zárszó joga is legfeljebb 5 percben.

(6) A képviselőknek a jelentkezésük sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót.

(7) A napirenddel kapcsolatosan a bizottsági többségi véleményt maximum 5 percben a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott képviselő, a kisebbségi véleményt maximum 2 percben a véleményt megfogalmazó ismerteti. Más megjelentek maximum 2 perces felszólalással élhetnek egy-egy napirendhez. További felszólalásokra csak személyes megtámadtatás, a képviselők személyét érintő felszólalásra reagálás esetén van lehetőség korlátozás nélkül.

(8) A hozzászólások lezárása után hozzászólásnak nincs helye.

V. Fejezet

Az önkormányzat rendelete

27. Az önkormányzati rendelet megtárgyalása

43. § (1) Rendelet-tervezetet polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

(2) A rendelet megalkotásra vonatkozó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

44. § (1)14 A javaslatot a benyújtástól számítva legkorábban 5 nap elteltével, de legkésőbb 15 napon belül a képviselőtestület ülésének napirendjére kell tűzni.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

28. Szavazás a rendeletről

45. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(2) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazást az utolsó módosító indítvánnyal kell kezdeni.

(3) Rendelet-tervezet formába foglalt bármely módosító indítványról, módosító javaslatról, alternatíváról a rendeletalkotásra irányadó minősített többséggel lehet érvényesen szavazni.

29. Az önkormányzati rendelet kihirdetése

46. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Papi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe fel kell tölteni.

(3) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) rendelet számát/évszámát,

b) kihirdetésének napját,

c) a rendelet címét (tárgyát),

d) módosító rendelet esetén az alaprendelet számát.

VI. Fejezet

A szavazás rendje, a jegyzőkönyv

30. A szavazás

47. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.

31. Határozathozatal

48. § A határozathozatalhoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges

a) kitüntetés, elismerés adományozásához,

b) a polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához

c) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez, vállalkozásba viteléhez,

d) hitel felvételéhez.

49. § A szavazás történhet:

a) nyílt szavazással, kézfelemeléssel

b) titkos szavazással

50. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

a) jogszabály előírja

b) a polgármester kezdeményezi

c) 3 képviselő indítványozza

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők a nevük „ABC” sorrend szerinti elhangzása után "igen", "nem, "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

51. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben. Titkos szavazás tartását bármely képviselő kezdeményezheti.

(2) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik, melyhez borítékba helyezett szavazólapot és az önkormányzati hivatal külön helyiségét, valamint urnát vesz igénybe.

(3) A szavazólappal történő titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a szavazólapokat 1 évig a jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni. Amennyiben a szavazás eredményével kapcsolatosan kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

(4) Az Ügyrendi Bizottság tagjai többségének távolléte esetén a Képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására ad-hoc bizottságot hoz létre.

52. § Az önkormányzati képviselő nem vehet részt a személyét érintő döntés meghozatalában. A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni.

53. § Akik olyan határozatot, döntést hoztak, amelyről tudták, vagy a tőlük elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy a döntés jogellenes, jogszabálysértő, az önkormányzat jogos érdekeit súlyosan sérti, a döntés következményeként jelentkező esetleges kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

54. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) az „önkormányzati határozata” kifejezést,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a határozat címét.

(3) Példa a határozat megjelölésére:

„Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2021.(I.20.)

önkormányzati határozata

a Képviselő-testület 2021. évi üléstervéről „

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését
b) a végrehajtására szolgáló határidőt és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(5) A jegyző a normatív határozatokat a 46. § (1) bekezdésében meghatározott módon teszi közzé.

32. Jegyzőkönyv

55. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza:

a) a napirend tárgyát, az előadók, a kérdésfeltevők és válaszadók nevét,

b) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve az előterjesztett határozat-tervezet módosítására, kiegészítésére vonatkozó hozzászólás lényegét,

c) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,

e) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket

f) a név szerinti szavazásban résztvevők nevét és szavazatát

g) a szavazólappal történő titkos szavazás eredményét

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezi:

a) a meghívó,

b) a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok,

c) a jelenléti ív,

d) az 56. § szerint benyújtott hozzászólás

e) a 12. § (7) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozat

f) a jegyző törvényességi észrevétele

56. § A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Ha a képviselő kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

57. § A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a helyi irattárban kell őrizni, majd az irattározás idejének lejártát követően a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának kell átadni.

58. § (1) A választópolgárok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekintési jogukkal a Papi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél ügyfélfogadási időben élhetnek.

(2) Személyes adatokat tartalmazó előterjesztések és jegyzőkönyvek csak az érintett beleegyezésével tanulmányozhatók.

(3) A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díja 200 Ft oldalanként.

(4) A Bizottságok üléseiről készített jegyzőkönyvekre az e paragrafus szabályait kell alkalmazni.

33. Közmeghallgatás, lakossági fórum

59. § (1) A közmeghallgatás tényéről a lakosságot a téma megjelölése mellett – legalább 5 nappal megelőzően – tájékoztatni kell a település honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján.

(2) A közmeghallgatáson a képviselőtestület tagjai részt vesznek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

60. § Falugyűlést kell tartani a lakosság életkörülményeire jelentősen ható döntések előkészítésekor.

VII. Fejezet

Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik

34. A bizottságok jogállása, feladat-és hatásköre

61. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint egyes átruházott hatáskörök gyakorlására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

62. §15 (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság

b) Kulturális Bizottság

(2) Az Ügyrendi Bizottság öt tagból áll;, a bizottsága elnöke és két tagja önkormányzati képviselő, két tagja nem önkormányzati képviselő.

(3) A Kulturális Bizottság öt tagból áll;, a bizottsága elnöke és két tagja önkormányzati képviselő, két tagja nem önkormányzati képviselő.

(4) A bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

63. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

a) javaslatot tesz a polgármester illetményének, költségtérítésének és egyéb juttatásainak megállapítására.

b) ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő, a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat

c) ellátja a titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat

d) elvégzi a törvény szerint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát; nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.

e)16 véleményezi a rendelet-tervezeteket, társulási megállapodásokat

(2) Az Ügyrendi Bizottság által benyújtható előterjesztés a polgármester illetményének, költségtérítésének és egyéb juttatásainak megállapítására

63/A. §17 A Kulturális Bizottság

a) véleményezi a település ifjúságát, kulturális életét, a sportot és a rendezvényeket érintő határozat-tervezeteket

b) részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában.

64. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

35. A bizottsági ülés

65. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze, és vezeti.

(2) A Bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.

(3) Össze kell hívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester

c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben.

66. § (1) A bizottságok ülésének összehívására, vezetésére, tanácskozásának rendjére, előterjesztéseire, döntéshozatali eljárására e rendelet II. fejezetét kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv.-nek a képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit a Mötv. ilyenként határoz meg azzal, hogy a személyes érintettségnek kell tekinteni a vagyoni érdekeltséget is.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény kötelezővé teszi, továbbá ha a bizottság esetileg dönt a zárt ülés tartásáról. Az így hozott döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

36. A polgármester

67. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester szabadságát a Képviselő-testület engedélyezi.

(3)18 A polgármester munkanapokon szerda kivételével 9:00-12:00 óráig tart fogadóórát az önkormányzati hivatal hivatalos helyiségében.

(4) Amennyiben a képviselő-testület–határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt– két egymást követő alkalommal ugyanabban az ügyben nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 42. § hatálya alá nem tartozó valamennyi ügyben.

(5) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.

c) közbiztonságot, közegészségügyet érintő ügyekben.

37. Az alpolgármester

68. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármestert a képviselő-testület saját tagjai közül választja.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester teljes jogkörét gyakorolja.

(5)19

38. A jegyző

69. § (1) A jegyző feladatai:

a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) a képviselő-testületi ülésen a döntés meghozatala előtt, valamint a működés során jogszabálysértés észlelése esetén köteles felhívni a képviselő-testület figyelmét és a jegyzőkönyvben ezt rögzíteni kell,

d) tanácskozási joggal részt vesz a társulási tanács ülésein.

e) beszámol a képviselő-testületnek a Papi Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

f) ellát minden további feladatot, amelyet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, és egyéb jogszabályok előírnak.

(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatkörében végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

70. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.

71. §20 A jegyző minden hét hétfői napján 10:00-12:00 és 13:00-15:00 óráig tart fogadóórát az önkormányzati hivatal hivatalos helyiségében.

39. Az Önkormányzati Hivatal

72. § (1) A Papi Közös Önkormányzati Hivatal

1. Pap Község Önkormányzatának,
2. Nyírlövő Község Önkormányzatának,
3. Lövőpetri Község Önkormányzatának
Közös Önkormányzati Hivatala.
(2) A Papi Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken állandó kirendeltség működik.

73. § (1) Az Önkormányzati Hivatal munkarendje:

Hétfő: 7:30 – 16:00
Kedd: 7:30 – 16:00
Szerda: 7:30 – 16:00
Csütörtök: 7:30 – 16:00
Péntek: 7:30 – 13:30
(2) Az Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 8:00 – 12:00; 13:00-15:00
Kedd: 8:00 – 12:00; 13:00-15:00
Szerda: ügyfélfogadás nincs
Csütörtök: 8:00 – 12:00; 13:00-15:00
Péntek: 8:00 – 12:00
VIII. Fejezet

Települési képviselő

40. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

74. § (1)21 A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés előtt a Polgármesternek köteles bejelenteni.

(2) A polgármester távolmaradását az alpolgármesternél köteles bejelenteni az (1) bekezdésnek megfelelően.

(3) A hiányzásokat a Jegyző tartja nyilván.

75. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület

a) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt 1 havi időtartamra 50 %-ban,

b) a képviselő-testület üléséről való három egymást követő igazolatlan távollét miatt 2 havi időtartamra 50%-ban csökkenti.

(2) A tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

41. A települési képviselők díjazása

76. § . A települési képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagjai részére tiszteletdíjat, költségtérítést, természetbeni juttatást a képviselő-testület rendeletben állapít meg.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

77. §22

78. §23

79. §24

80. §25

81. § Ez a rendelet 2021. június 15-én lép hatályba.

1

Az 1. § (5) bekezdése a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 5. § (1) bekezdés 1. pontja a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. § (1) bekezdés 1. pontja a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 5. § (1) bekezdés 2. pontja a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 5. § (1) bekezdés 29. pontját a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 10. § (1) bekezdése a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 10. § (2) bekezdése a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 13. § (5) bekezdését a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 25. § a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

9

A 26. § (2) bekezdés g) pontja a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

10

A 29. § (4) bekezdését a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 30. § (2) bekezdését a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 32. § a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

13

A 42. § (3) bekezdése a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 44. § (1) bekezdése a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

15

A 62. § a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

16

A 63. § (1) bekezdés e) pontját a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

17

A 63/A. §-t a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

18

A 67. § (3) bekezdése a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

19

A 68. § (5) bekezdését a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 9. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 71. § a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

21

A 74. § (1) bekezdése a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

22

A 77. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 78. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 79. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 80. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

Az 1. melléklet a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.