Jászszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 01. 01

Jászszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.01.01.

Jászszentandrás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat neve, székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Székhelye: 5136. Jászszentandrás, Rákóczi út 94.

(2) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Jászszentandrás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

2. § A községi Önkormányzat, a polgármester és a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú bélyegzőjén a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható a) Községi Önkormányzat Jászszentandrás b) POLGÁRMESTER JÁSZSZENTANDRÁS c) Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal

A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

3. § (1) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat

a) képviselő-testülete, annak felhatalmazására

aa) bizottsága

ab) polgármester

ac) társulása

ad) jegyző

b) a helyi népszavazás hozhat.

(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

A képviselőtestület feladat és hatásköre

4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket. Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható feladatok körében elsősorban Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt feladatokat látja el.

II. Fejezet

A képviselőtestület működése

5. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A Képviselőtestület évi legalább 6 alkalommal - kéthavonta - ülést tart, július havi szünettel.

(3) Az ülést össze kell hívni:

a) a képviselők egynegyedének indítványára

b) az önkormányzat bizottságainak indítványára

c) Kormányhivatal vezetőjének erre irányuló indítványára

(4) Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a napirendi javaslat megjelölésével. A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belül köteles a képviselőtestület ülését összehívni.

Az ülés összehívása

6. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása, tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(4) A képviselők az ülés előtt 5 nappal korábban kapják meg az ülés meghívóját az írásos előterjesztéseket.

(5) Ezek egy példányát a községi könyvtár részére is meg kell küldeni a zárt ülés anyagának kivételével, annak érdekében, hogy az érdeklődő állampolgárok megtekinthessék azt.

(6) A meghívót a polgármester írja alá,

(7) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, a kezdés időpontját, a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.

(8) Képviselőtestület ülésére meg kell hívni:

a) az országgyűlési képviselőt

b) az önkormányzat jegyzőjét

c) nem képviselő bizottsági tagokat

d) önkormányzati intézmények vezetőit

e) önkormányzat által alapított Kft. ügyvezető igazgatóját

f) napirendi javaslatok előterjesztőit

g) körzeti megbízott rendőrt

h) Jászapáti Rendőrőrs őrsparancsnokát

i) akit a polgármester megjelöl

(9) A polgármester rendkívüli testületi ülés összehívása esetén sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt egy nappal is kiküldheti a meghívót. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető

A nyilvánosság biztosítása

7. § (1) A képviselőtestület ülése NYILVÁNOS.

(2) Az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről a meghívót, valamint a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Művelődési házban. A meghívó kifüggesztendő a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőjén.

(3) A megjelent állampolgárok a részükre kijelölt helyeket foglalhatják el.

Az ülés vezetése

8. § (1) A megjelent állampolgároknak az egyes napirendeknél hozzászólási jogot lehet biztosítani, melynek időtartama max. 5 perc. A hozzászólás jogát a polgármester engedélyezi.

(2) A képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal rendelkezik:

a) az országgyűlési képviselő

b) Megyei Kormányhivatal képviselője

c) a jegyző

d) a bizottságok nem képviselő tagjai.

e) az önkormányzati intézmények - Kft. vezetői

(3) A képviselőtestület:

a) ZÁRT ülést tart Önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor

b) ZÁRT ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak. visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor

c) ZÁRT ülést rendelhet el:

a képviselőtestület vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) Zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a nem képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5) Zárt ülés megtartását az előterjesztő, a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(6) Zárt ülés megtartásáról a képviselőtestület a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben egyedileg határoz.

(7) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt meghívott, vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint a jegyző tekinthetnek be.

A képviselőtestület gazdasági programja

9. § (1) A polgármester a képviselőtestület megbízásának időtartamára fejlesztési tervet készít, mely meghatározza a települési önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit.

(2) A polgármester által készített és előterjesztett programot a képviselőtestület hagyja jóvá.

(3) A gazdasági program időarányos végrehajtásáról a polgármester kétévente tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.

A munkaterv

10. § (1) A képviselőtestület a ciklusprogramon alapuló éves munkatervet készít. A munkaterv tervezet előkészítése a jegyző feladata minden év utolsó testületi ülésére.

(2) A munkaterv tervezethez javaslatot kell kérni:

a) települési képviselőktől,

b) bizottságoktól,

c) önkormányzati intézmények vezetőitől,

d) társadalmi szervek vezetőitől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések tervezett időpontját,

b) napirendjét,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a jelentés elkészítésének határidejét,

e) meghatározza azokat a napirendeket, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

f) a napirend előkészítésében résztvevő szerveket, személyeket,

g) meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.

(4) A figyelmen kívül hagyott javaslatokról a javaslattevőt az előterjesztésben tájékoztatni kell indoklással együtt.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) munkatervben érintett előadóknak,

d) a helyi sajtónak.

e) községi könyvtárnak

Előterjesztések

11. § (1) A Képviselőtestület a napirendeket: határozat, rendelettervezet, jelentés, beszámoló, tájékoztató, bejelentés /továbbiakban: előterjesztés/ alapján tárgyalja.

(2) Az előterjesztés benyújtására jogosult a települési képviselő, a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve a munkatervben előadóként megjelölt személy.

(3) A nagyobb jelentőségű témákban az előterjesztést írásban kell megtenni. Ezek a következők

a) A gazdasági program

b) a munkaprogram

c) képviselő-testület szervezetének kialakítása, működésének meghatározása

d) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése

e) helyi népszavazás kiírása

f) önkormányzati rendeletalkotás

g) az önkormányzat éves pénzügyi terve és arról szóló beszámoló

h) hitelfelvétel, egyéb adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás

i) társulások létrehozása, csatlakozás hozzájuk, társulásból való kilépés

j) az önkormányzat és intézményei saját tevékenységéről szóló átfogó beszámolója.

(4) Az előterjesztéseket csak az ügyben érdekeltekkel történt előzetes egyeztetés után lehet a testület elé terjeszteni.

(5) Egyszerűbb ügyekben, témákban - ha az előterjesztés motívumai a képviselőtestület tagjai által közismertek - elégséges csak a határozati javaslatot írásban elkészíteni.

(6) Az előterjesztéseket a képviselők az ülés meghívójával együtt kapják meg.

(7) A polgármester esetenként engedélyt adhat a (5)–(6) bekezdésben irt követelményektől való eltérésre.

A képviselőtestület tanácskozási rendje

12. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet

(3) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést 8 napon belül újra összehívja előterjeszti a sürgősségi indítványt

(4) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását

(5) A képviselők indítványozhatják egyéb napirend felvételét is ennek elfogadásáról kérelemre a testület vita nélkül határoz

(6) Az arra jogosultak interpellálhatnak, kérdést tehetnek fel

(7) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, továbbá a felelősök beszámolnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

(8) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, a tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát

(9) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet

(10) Az előadóhoz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyekre a vita előtt választ kell adni

(11) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatot a vita lezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(12) A téma napirendről történő levételéről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(13) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét

(14) A hozzászólások időtartama maximum 5 perc ettől eltérően a hozzászólás időtartamának megváltoztatására a vita lezárására a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet, a javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(15) A képviselő kérheti hozzászólásának szószerinti jegyzőkönyvi rögzítését, vagy kérésére az írásban is benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz való csatolását.

(16) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra

(17) A napirend tárgyalása során a polgármester bármely képviselő javaslatára tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartamát meghatározza

(18) Lehetőséget kell adni a személyes megjegyzés intézményének gyakorlására is annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni - ha a vitában erre nem volt már lehetősége

(19) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó véleményekre kitér és összefoglalja a vita lényegét.

(20) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni

(21) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokról - az elhangzás sorrendjében - majd a módosításokkal és kiegészítésekkel egybeszerkesztett javaslatról döntsön a testület.

(22) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést.

Tanácskozás rendjének fenntartása

13. § (1) A képviselő-testületi ülésen a tanácskozás rendjének fenntartása az ülést levezető feladata:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, vagy eltér a tárgyalt témától, vagy túllépi a megadott időtartamot

b) kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót, akitől a szót megvonták, az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra

c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(2) Az ülést levezőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azt visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

Döntéshozatali eljárás

14. § (1) a képviselőtestület határozatait általában egyszerű többséggel hozza. /jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata/

(2) a döntéshozatalból kizárt képviselőt határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni

(3) a határozathozatal minősített többséggel történik a következő előterjesztések esetében: /a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata/

a) rendeletalkotáshoz, módosításhoz, hatályon kívül helyezéshez

b) a képviselőtestület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

c) az önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz

d) külföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz

e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez

f) önkormányzati képviselő kizárásához

g) összeférhetetlenség megállapításához

h) méltatlanság megállapításához

i) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez

j) zárt ülés elrendeléséhez / Mötv 46. § (2) bekezdés c.) pontja alapján /

k) a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához

l) kereset benyújtásához a polgármester ellen, tisztségének megszüntetése érdekében

m) a képviselőtestület hatáskörének átruházásához,

n) hitelfelvétel, kötvény kibocsátás, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez

o) helyi népszavazás kiírásához

p) települési rendezési terv elfogadásához

q) munka és gazdasági programjának elfogadásához

r) titkos szavazás elrendeléséhez

s) névszerinti szavazás elrendeléséhez

A szavazás módja

15. § (1) a képviselőtestület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza

(2) a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, vagy név szerinti szavazással is történhet

(3) a képviselőtestület név szerinti szavazással dönt:

a) megbízatása előtt a képviselőtestület feloszlásának kimondásáról

b) helyi népszavazás kiírásáról

c) az önkormányzati képviselők egynegyede indítványozza,

d) a polgármester és a bizottsági elnökök legalább 50 %-a kéri.

(4) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben, egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor igen, nem és tartózkodom nyilatkozattal szavazhatnak.

(5) a képviselőtestület a törvény által meghatározott esetekben titkos szavazást rendelhet el, tehát mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.

(6) ) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet

a) a települési képviselők egynegyede

b) polgármester

(7) A szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazás lebonyolításáról a PÉNZÜGYI ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG gondoskodik.

(9) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(10) Bármilyen módon történik a határozathozatal a szavazás eredményét - ülésvezetési jogosítványai keretében - a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

Kérdés, interpelláció

16. § (1) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

(2) Önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpellálhat / amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(3) A kérdés, az interpelláció, illetve a válasz elmondásának időtartama maximum 3-5 perc lehet

(4) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat az ülést megelőzően, illetve az ülésen a napirendek megtárgyalása előtt írásban benyújthatják, vagy szóban elmondhatják.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a képviselőtestület is. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselőtestület - vita nélkül határoz.

(6) A képviselőtestület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni - kérésére - az interpelláló képviselőt. A vizsgálattal megbízhatja a polgármestert, valamint bizottságot, vagy eseti bizottságot hozhat létre.

A képviselőtestület döntései

17. § (1) Az önkormányzati képviselőtestület rendeletet alkot, határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

a) a rendelet jelölése: A képviselőtestület rendeleteit a kihirdetés napjának megjelölésével is el kell látni, feltüntetni a jogalkotó teljes megjelölését az „önkormányzati” és „rendelete” kifejezést és a rendelet címét Pl.:Jászszentandrás Községi Önkormányzat képviselő-testületének …../év. /hó, nap/ önkormányzati rendelete /tárgya/

b) A határozat jelölése: A Képviselőtestület határozatait a határozathozatala napjának feltüntetésével, a határozatot hozó képviselőtestület megjelölésével, továbbá a határozat tárgyának feltüntetésével el kell látni. Pl.: Jászszentandrás Községi Önkormányzat képviselő-testületének …/év /hó, nap/ HATÁROZATA: /tárgya/

(3) A Képviselőtestület rendeleteiről és határozatairól a jegyző nyilvántartást köteles vezetni.

(4) A képviselőtestület hatósági határozataira – külön jogszabályban foglalt eltérésekkel – a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(5) A képviselőtestület normatív határozatait az önkormányzat hirdető tábláján kell közzétenni.

Önkormányzati rendeletalkotás

18. § (1) A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester, alpolgármester

b) a képviselők,

c) a képviselőtestület bizottsága,

d) a jegyző

e) erre irányuló népi kezdeményezés

(3) A kezdeményezést, majd a tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság és a hivatal bevonásával azt a Képviselőtestület elé terjeszti.

(4) A Képviselőtestület állást foglal az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességéről, a rendelet-tervezet előkészítéséről, főbb elveiről, szakértő felkéréséről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés a vitafórumok rendjét, közmeghallgatás tartásának szükségességét.

(5) A képviselőtestület az előterjesztéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy e célból külön bizottságot hozhat létre.

(6) A szakmai előkészítés a jegyző feladata.

(7) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét a testületi ülés előtt legalább 15 napra célszerű közszemlére tenni. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek; ezek tárgyában a képviselőtestület dönt.

(8) A (4) – (7) pontban foglalt előkészítés után nyújtható be a képviselő-testületi ülésre a rendelet-tervezet a szükséges indokolással, a tervezetben nem szerepelő javaslattal együtt.

(9) A rendelet szövegét a jegyző szerkeszti.

(10) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(11) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel, közzététele az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel történik.

(12) Az önkormányzati rendeleteket kétévenként felül kell vizsgálni.

(13) Az önkormányzati rendeletek végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületének.

Jegyzőkönyv

19. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők nevét, a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat. Az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselők nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket.

(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni ebből

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli

b) az eredeti példányt meg kell küldeni 15 napon belül az e célra rendszeresített elektronikus úton a kormányhivatalnak

c) egy példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára a Hivatalban.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához kell csatolni az eredeti anyagokat, de minden jegyzőkönyvi példányhoz csatolni, kell a meghívót és mellékleteit, a rendeleteket, jelenléti ívet, egyéb írásos indítványokat.

(4) Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei: a meghívó, a jelenléti ív, az előterjesztések, a rendelet, valamint határozat-tervezetek egy-egy példánya, egyéb írásos indítványok.

(6) A jegyző a jegyzőkönyvet a mellékletekkel évente bekötteti.

(7) A választópolgárok a képviselőtestület dokumentumait - a zárt ülés kivételével - megtekinthetik a Hivatalban.

A települési képviselő

20. § (1) A képviselőt az önkormányzati törvényben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) 1 A képviselő köteles a polgármesternek írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselőtestület vagy bizottsága ülésén egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, és az elmulasztott testületi, vagy bizottsági ülést követő, vagy akadályoztatásának megszűnését követő 3 napon belül mulasztását írásban igazolni.

(3) Az igazolás elfogadásáról a polgármester dönt.

(4) A kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját a képviselőtestület 25%-kal csökkenti 3 havi időtartamra az alábbi kötelezettségszegés esetén:

a) az önkormányzati képviselő igazolatlanul nem vesz részt a képviselőtestület vagy a bizottság munkájában.

b) az önkormányzati képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(5) A képviselőtestület a személyes érintettség bejelentési kötelezettség mulasztásának tudomására jutását követő ülésén döntését felülvizsgálja.

(6) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítandó.

Lakossági fórumok, közmeghallgatás

21. § (1) A képviselőtestület közmeghallgatást szükség szerint, de évente legalább egy esetben tart. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 8 nappal előbb, a meghívó Önkormányzati Hivatal, valamennyi intézmény hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell.

(2) A polgármester a község életét jelentősen befolyásoló, lakosság egészét, vagy szélesebb rétegét, nagyobb csoportját, közösséget érintő kérdésekben a tájékoztatás és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében FÓRUM-ot tarthat:

a) gazdasági egységek dolgozóinál,

b) intézményi dolgozók körében,

c) lakosság egy-egy meghatározott rétegénél, csoportjánál,

d) társadalmi szervezetek, vagy azok vezetői részére

(3) A fórum helyéről, idejéről a Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a fórum előtt 8 nappal.

(4) A képviselőtestület a különböző fórumok szervezéséről, ütemezéséről, munkatervének elfogadásakor dönt.

(5) KÖZMEGHALLGATÁS- t kell szervezni, tartani a lakosság egészét, meghatározott körét, csoportjait érintő fontos testületi döntések meghozatala előtt legalább 15 nappal - ha a települési képviselők fele azt indítványozza. Ezen a megjelentek korlátozott időtartamban elmondhatják a képviselőtestület tagjai előtt álláspontjaikat az előterjesztésekről.

(6) A közmeghallgatás témáját és gyakoriságát a képviselőtestület dönti el.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(8) A település lakossága számára lehetőség nyílik, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt is jelezhesse írásban, vagy szóban a polgármesternél.

III. Fejezet

A képviselőtestület szervei, jogállásuk, feladatai

A képviselőtestület bizottságai

22. § (1) A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

b) Egészségügyi, Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság

(2) A bizottságok létszáma 5 fő. A bizottságok feladatkörét és hatáskörét e rendelet melléklete tartalmazza.

(3) A képviselőtestület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel való foglalkozás céljából más bizottságot is létrehozhat.

(4) Meghatározott önkormányzati feladat ellátására a képviselőtestület ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(6) A bizottsági ülést össze kell hívni a képviselőtestület döntése alapján, a polgármester indítványára a bizottsági tagok kétharmadának indítványára.

(7) A bizottságok üléseiket a képviselőtestület üléseihez igazodóan, szükség szerint tartják.

a) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladat-körébe tartozó - ügy megtárgyalására.

b) A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(8) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnökhelyettes írja alá.

(9) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet a képviselőtestület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül kell elkészíteni.

(10) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési bizottsága végzi, és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(11) Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési bizottsága vizsgálja ki.

A polgármester

23. § (1) A polgármester a megbízatását fő állásban látja el.

(2) A polgármester illetményére az alpolgármester tesz javaslatot

(3) A polgármester ellátja a jogszabályban foglalt és az a képviselő-testület által átruházott feladatait és hatásköreit.

(4) Amennyiben a képviselő-testület –határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az át nem ruházható hatáskörök kivételével - döntést hozhat.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, halaszthatatlan képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben döntést hozhat:

a) a polgármester által képviselt önkormányzati társulásban tanácstagként az önkormányzatot pénzügyileg nem terhelő döntés.

b) Az önkormányzat gazdasági programjával összefüggő pályázatok előkészítése, benyújtása 1 000 000.- Ft önerő mértékig.

c) A képviselőtestület által már elfogadott pályázat tárgyának és önerő mértékének megfelelő másik pályázat előkészítése, benyújtása.

(6) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnökének adja át.

Az alpolgármester

24. § (1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat, pl.: bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén /30 nap / helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselőtestület sem a polgármester nem ruházhat rá.

A jegyző

25. § (1) A jegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását, továbbá ellátja azokat az államigazgatási feladatokat és hatásköröket, amit jogszabály a jegyzőnek ad.

(2) A jegyző vagy megbízottja Jászivány községben minden héten, kedden 8.00-12.00 óráig ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén a jegyző által a hivatal SZMSZ-ben kijelölt megfelelő képesítéssel rendelkező jegyző-helyettes helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége és jegyző-helyettes hiányában, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat helyettes jegyző látja el. A helyettes jegyzőt a vármegyei kormányhivatal vezetője nevezi ki.

A közös önkormányzati hivatal

26. § (1) A képviselőtestület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Jászivány község képviselőtestületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése, Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal székhelye, Jászszentandrás község

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a közös önkormányzati hivatalt alapító együttműködési megállapodás és a Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

(3) A közterület felügyelet a Közös Önkormányzati Hivatal keretein belül működik.

A társulások

27. § Az önkormányzat feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatás feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására az önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vesz részt.

Gazdálkodó szervezetek

28. § A képviselőtestület által alapított és felette 100 % tulajdonosi jogot gyakorló gazdasági társaság. Név, Andrástermál Kft

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

29. § (1) A Szabályzat mellékletei

a) 1. melléklet önkormányzati bizottságok feladata, hatásköre, ügyrendje

b) 2. melléklet a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

c) 3. melléklet a képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolása

d) 4. melléklet Önkormányzati szakfeladatokon a szervezet és működés rendje

(2) A szabályzat függelékei

a) a települési képviselők névsora, lakcíme

b) a bizottságok jegyzéke /elnöke, tagjai/

c) a képviselőtestület által kötött megállapodások, társulások

d) Jászszentandrás Községi Önkormányzat kormányzati funkciói.

30. § Hatályát veszti az AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című 7/2020. (IV. 27.) önkormányzati rendelet.

31. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.