Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 107.§ és 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§

(1)   E rendelet hatálya kiterjed

a.) Nagyrév Község Önkormányzatára, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonosi irányításával működő költségvetési szervekre, ide értve az önkormányzat hivatalát is (továbbiakban: intézmények);

b.) az önkormányzat tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő:

• ingatlan és ingó dolgokra;

• vagyoni értékű jogokra;

• gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre;

• pénzvagyonra valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2)   A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni.

Az önkormányzati vagyon

2.§

(1)   Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2    Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 2.számú melléklete tartalmazza. A Nemzeti Vagyonról szóló tv. Nagyréven nem tartalmaz ilyen vagyontárgyat.

(3)   Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 3.számú melléklete tartalmazza. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, ha rendeltetése megváltozik, a képviselőtestület minősített többségi döntésével lehet átminősíteni.

(4)   Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5)   A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.

Vagyonnyilvántartás

3.§

A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni. A vagyon részletezését a vagyont működtető, használó szervek által készített leltárak tartalmazzák. E leltárak az éves zárszámadás részét képezik.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. §

(1)   A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2)   A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat a Polgármester adja ki.

(3) A vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni. A biztosítási szerződések megkötésére, aláírására a Polgármester jogosult.

(4)   A közterületek rendeltetéstől eltérő ideiglenes használatára a képviselő-testület külön rendelete vonatkozik.

Az önkormányzati vagyonkezelők

5.§

(1)   Az önkormányzat vagyonkezelői: az Önkormányzat Hivatala, az önkormányzat által alapított, illetve tulajdonában álló intézményei. (továbbiakban: vagyonkezelő szervek).

(2)   Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásra az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervek részére a Képviselő-testület határozatával történik. A határozat mellékletében fel kell sorolni a kezelésbe adott ingatlan vagyon legfőbb jellemzőit (helyrajzi szám, terület, az ingatlan rendeltetése, az ingatlanban található helyiségek, az ingatlan műszaki állapota, nyilvántartott értéke stb.) A kijelölt vagyonkezelő szerv vezetőjével a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodást kell kötni. Ezekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a vezető munkaköri leírásának is tartalmaznia kell.

(3)   A vagyonkezelő szerv a kezelésében (használatában) lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak a sérelme nélkül – a hatályos jogszabályok és e rendelet keretei között gazdálkodik.

Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon hasznosítása, tulajdonjogának átruházása

6.§

(1)   Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 2.000.000 forint értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá a tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti nemzeti vagyont csak 6 hónapnál nem régebbi, független értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján lehet átruházni.

(3)   Ha rendelkezésre áll 3 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak felülvizsgált változata is elfogadható. Az eljárás eredményét a képviselő-testület állapítja meg.

(4)   Az Önkormányzat tulajdonát képező 2.000.000 forint piaci értéket meg nem haladó nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá tulajdonjogát átruházni csak a pici érték meghatározását követően lehet a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett. Az eljárás eredményét a polgármester állapítja meg.

(5)   A versenyeztetési eljárást jelen rendelet 5. számú melléklete szerint kell kiírni és lefolytatni.

(6)   Pályázatot kell kiírni a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél vagy feladat önkormányzat számára legkedvezőbb feltételekkel történő elérése, illetve teljesítése érdekében. A képviselő-testület kikötheti, hogy a pályázati kiírást ő határozza meg.

(7)   Licitálást kell kiírni az előírt feltételek teljesítése mellett a legmagasabb ár elérése érdekében.

(8)   A vagyon értékesítésére irányuló eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

7.§

1. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra — és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására — vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
2. Együttes értékesítésnek kell tekinteni:

1. a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását,
2. ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, vagy egyéni vállalkozó részére történik.
   

Felajánlott vagyon elfogadása

8.§

(1)   Ha valamely vagyonról az 1.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek javára lemondtak (Ptk-ban szabályozott jogcímek alapján: öröklés, ajándékozás, ellenszolgáltatás nélküli, stb.), ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult. Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2)   A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3)   A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon - olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs, - olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

Követelések kezelése

9. §

(1)   Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a.) csőd egyezségi megállapodásban;

b.) bírói egyezség keretében;

c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg;

d.) végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg;

e.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető;

f.) hitelt érdemlően bizonyított, hogy a követelés kötelezettje nem lelhető fel.

(2)   A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak. (3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését. Az adók rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. II. 2. melléklete szerint az önkormányzati adóhatóság az 1000 Ft-ot meg nem haladó helyi adót törölheti, illetve nem írja elő.

(3)   A polgármester és a jegyző az (1) (2) bekezdésben hozott döntéseiről a zárszámadásban tájékoztatja a képviselő-testületet.

Építési telkek

10. §

(1)   A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek elidegenítése esetén beépítési kötelezettséget kell előírni.

(2)   A beépítési kötelezettség időtartama az ingatlan birtokba adásától számított 4 év.

(3)   A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául az adásvételi szerződésben az önkormányzat javára fennálló visszavásárlási jogról, valamint kötbér kikötéséről kell rendelkezni.

(4)   A visszavásárlási jogot a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(5)   A beépítési kötelezettség teljesítése jogerős használatbavételi engedéllyel igazolható.

(6)   Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget az önkormányzat élhet a visszavásárlási jogával.

(7)   A visszavásárlási ár az eredeti vételárral azonos, azzal azonban, hogy a visszavásárlás időpontjában a már megkezdett beruházás következtében előállott értékváltozásokat figyelembe kell venni. Jelen rendelkezés nem alkalmazható a telekár növekedésre.

(8)   Amennyiben a vevő az építkezést megkezdte, de azt határidőre nem fejezte be, egy alkalommal további 12 hónapra kérheti a beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítását, legkésőbb a határidő lejártának napjáig.

(9)   Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségét határidőre nem teljesítette és az Önkormányzat a visszavásárlási jogát nem érvényesítette vagy érvényesíthette, a vevő a beépítési kötelezettség lejártát követő naptól kezdődően a jogerős használatba vételi engedély megszerzésének napjáig kötbért köteles fizetni az Önkormányzat részére, melynek mértéke 100,-Ft/nap. A kötbér kikötéséről az adásvételi szerződésben rendelkezni kell.

Bérleti hasznosítás

11.§

1. A Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat. E rendeletben jelöli ki a bérbe adható  ingatlanokat.
2. A polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás).
3. Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése — az átengedés időtartamától függetlenül — értékhatár nélkül a Képviselő-testület joga.
4. Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
   

Mezőgazdasági földterületek haszonbérlete

12. §

(1)   Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletbe adhatóvá nyilvánításáról a képviselő-testület dönt.

(2)   A mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok haszonbérletbe adása jogszabályokban foglalt feltételekkel határozott időre szólhat, mely legalább 1 és legfeljebb 5 év, a képviselő-testület döntésének függvényében.

(3)   A haszonbérletbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét, - amely tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, művelési ágát, jellemzőit és a bérletre vonatkozó speciális kikötéseket – a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közszemlére kell tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell hirdetni. A haszonbérleti díj mértékét külön határozzam meg a képviselő-testület.

A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatár alatti beruházások lebonyolítási rendjének szabályozása

13. §

(1)   A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén, a beszerzésekről szóló döntés megalapozottsága érdekében ajánlatkérési eljárást kell lefolytatni:

a)  építési beruházás esetén nettó 2.000.000,-Ft becsült értéket,

b)  árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 2.000.000,-Ft becsült értéket meghaladó beszerzésekre vonatkozóan.

c.) Az a.) és b.) pontban meghatározott értékhatár alatt nem szükséges ajánlatkérési eljárás. A beszerzés eredményéről a polgármester dönt.

(2)   Az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt.

(3)   Az ajánlatkérési eljárás az ajánlattételi felhívás közzétételével indul. Az ajánlattételi felhívást a polgármester írja alá és teszi közzé. Az ajánlattételi felhívást az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni, azt közvetlenül meg lehet küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is.

(4)   Az ajánlattételi felhívást úgy kell megjelentetni, hogy az ajánlatok beadására legalább 7 munkanap álljon rendelkezésre.

(5)   Amennyiben előre nem látható okból sürgős beszerzésre van szükség, az ajánlattételi felhívást a közzétételen kívül közvetlenül meg kell küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is, ebben az esetben az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt és határozza meg az ajánlattételre felhívandók körét.

(6)   Az ajánlatokat írásban kell benyújtani.

(7)  A beérkezett ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, jelenléti ívet kell aláírni. A bontási eljáráson kizárólag az ajánlattevő vagy meghatalmazottja, az ajánlati felhívás kibocsátója és szakmai felelősei vehetnek részt.

(8)  A teljesítésre alkalmas és érvényes ajánlatot tevők közül általános esetben azzal kell szerződést kötni, aki a legalacsonyabb összegű ajánlatot tette. Ha az ajánlattételi felhívás egyéb meghatározó tények, vagy körülmények vizsgálatát is szükségessé teszi akkor az előre meghatározott bírálati szempontok közül az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel kell a szerződést megkötni.

(9)   Az ajánlatkérési eljárás eredményéről a szakmai javaslat alapján a döntést a polgármester hozza meg azzal a feltétellel, hogy nettó 2. 000 000 Ft. értékhatárig döntéséről tájékoztatja a képviselő testületet, mely döntését felülbírálhatja.

(10) 2 000 000 Ft nettó érték feletti beszerzésekről a képviselő- testület dönt.

(11) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívásban meg kell jelennie jelen rendelet 6. számú mellékletében foglalt kötelező tartalmi elemeknek.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)   E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 4/2013.(III.27.) önkormányzati rendelettel, 12/2015.(V.29.) önkormányzati rendelettel, 14/2015.(VIII.06.) önkormányzati rendelettel, 4/2017.(IV.04.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2012.(V.03.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Nagyrév 2019. november 19.

                 Burka István                                                  Dr.Tóth Dániel

                        polgármester                                                        jegyző