Tevel község területén lévő közterületek alapvetően a közösség céljait szolgálják, s e célok elérésére azonos feltételek szerint bárki által igénybe vehetők. Mivel azonban egyes esetekben a közterület korlátozott mértékben áll rendelkezésre, mert számos egyéb tevékenység előfeltétele a közterületek megfelelő igénybevétele, ezért használatát és annak rendjét jogszabályban kell megállapítani. Ennek megfelelően Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján közterület használatának szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

1. A rendelet célja településképi, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, közegészségügyi, kereskedelmi valamint idegen forgalmi szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetéstől eltérő használatának szabályait.

A rendelet hatálya

2. §

(1) Tevel község közigazgatási területén közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészletekre, illetve építmények közhasználatra átadott részére.

1. Minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre aki/amely a község területén közterületet rendeltetéstől eltérő célra kíván igénybe venni.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

• a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása (utak, terek, a pihenő és emlékhelyek kialakítása, parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése;
• gépjárművel üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely;
• amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak;
• jármű tárolása: ha a jármű engedély nélkül 4 óránál hosszabb ideig közterületen várakozik;
• országos vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be;
• a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott – vagy tervezett – békés összejövetel, felvonulás és tüntetés.

II. fejezet

A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata

4. §

1. A közterületet rendeltetéstől eltérő célra használni csak közterület-használati engedély (továbbiakban: engedély) birtokában, valamint a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott közterület bérleti díj fizetése alapján lehet.
2. Nem kell engedélyt kérni

a.) az út tartozékok és közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

b.) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához;

c.) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza;

d.) tüzelő- vagy anyag és tárgy (költözködés, építkezés) közterületen tárolásához és a rakodásához, ha az a 168 óra időtartamot nem haladja meg;

e.) a lakásépítők részére, a 6 hónapot meg nem haladó időszakra;

f.) legfeljebb 2 óra időtartamú rendezvényhez, amennyiben a közlekedést nem akadályozza;

g.) díszítési célú tárgyak (pl. virágláda, virágkosár) elhelyezéséhez.

5. §

A közterület-használati engedély nem pótolja, vagy helyettesíti a jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyek beszerzését.

6. §

1. Közterület-használati engedély annak adható, aki rendelkezik

• a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirattal,
• a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel,
• közút, járda területét érintő közterület használat esetén a kezelő hozzájáruló nyilatkozatával,
• vendéglátóipari előkert létesítése esetén a közterületen elhelyezendő szerkezeteknek elvi építési engedéllyel jogerősen elbírált helyszínrajzával, műszaki tervével.

1. Közterületen csak a külön jogszabályban meghatározott termékek árusíthatók.
2. Nem adható engedély,

• ha a közterületi árusítóhely tervezett helyétől számított 100 méteren belül hasonló árucikkeket árusító üzlet működik,
• eseti rendezvények és vendéglátóipari előkertek kivételével, szeszes ital árusításához,
• lakosság nyugalmát erősen zavaró, közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,
• szexuális áruk forgalmazására,
• tűz- és robbanásveszélyes termékek forgalmazására,
• közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti jelzőtáblákat takaró) berendezésekre, és anyagok elhelyezésére.
• olyan mobil építmény, berendezés létesítésére, amelynek külső megjelenését az építésügyi hatóság előzetesen nem hagyta jóvá.

A közterület-használati engedély

7. §

1. A közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendelet 1. sz. függeléke szerinti tartalommal kell benyújtani. A kérelmet annak kell előterjeszteni, aki a közterületet kívánja használni. A kérelmet a szükséges szakhatósági engedélyekkel együtt - kivételes esetektől eltekintve – a közterület igénybevétele előtt 15 nappal kell benyújtani a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodájához.^[1]
2. Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére szükséges, az engedélyt a kivitelezést megrendelő ingatlan tulajdonosnak a kivitelező vállalkozó megjelölésével, vagy a kivitelezőnek kell kérnie.
3. Az engedélyezéssel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. §

A kérelemnek tartalmazni kell:

• A kérelmező nevét, lakóhelyének (székhelyének) címét, adóazonosító (adó-)számát,
• a közterület igénybevételének célját, időtartamát,
• mezőgazdasági kistermelők, őstermelők esetében az őstermelői igazolvány másolatát, vállalkozó esetén a vállalkozási engedély, cégbírósági végzés másolatát (a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát),
• a közterület nagyságát, helyének és a használat módjának, a napi árusítás (tevékenység) időtartamának pontos meghatározását,
• a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyeket,
• út, járda, térburkolat, zöldterület esetén a terület helyreállítására vonatkozó megrendelés egy példányát, vagy nyilatkozatot és igazolást, hogy a helyreállítást önerőből és szakszerűen el tudja végezni,
• amennyiben a közterület használat a közúti járműforgalmat befolyásolja, M 1:500 léptékű, szaktervező által készített forgalomtechnikai tervet 2 példányban,
• rendezvény, vásár esetén a terület takarítására vonatkozó megrendelést vagy nyilatkozatot,
• azon berendezési tárgyak felállítása, üzemeltetése esetén, amelyeknek időszakos felülvizsgálata kötelező, az utolsó érvényes felülvizsgálati szakvélemény másolatát.

A közterület-használati engedély tartalma

9. §

(1) Az engedély tartalmazza:

• a bérlő nevét, lakóhelyének (székhelyének) címét, adóazonosító (adó-)számát,
• a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a bérleti jogviszony milyen feltételek bekövetkezéséig tart,
• a közterület-igénybevétel helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
• a bérleti jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
• közterület bérleti díj fizetési kötelezettség esetén a díj összegét, fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,
• az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatban ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet.

(2) Az építési munka végzésének időtartamára szóló engedélyben - amennyiben szükséges - elő kell írni a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő ideiglenes palánk vagy védőháló létesítését.

1. Ha a járdát teljes mértékben el kell foglalni az építkezés során és a gyalogosközlekedés nem terelhető a másik oldalra, a terület bérlője saját költségén köteles a gyalogosok számára az elfoglalt járdával azonos hosszúságú, védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szabvány szerint megjelölni. A munkák befejezése után az eredeti állapotnak megfelelően kell a területet helyreállítani.

A közterület-használati engedély időtartama

10. §

1. A közterület-használati engedély a szerződésben meghatározott időpontig, illetőleg feltétel bekövetkezéséig tart.
2. Az engedély megszűnik akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító engedély érvényét veszti.
3. A határozott időre szóló engedélyt - annak lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre - meghosszabbítható.

A közterület használatának módja

11. §

1. A közterület bérlőjének a közterületet úgy kell használnia, hogy ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.
2. A közterületen elhelyezett tárgyak anyagainak és formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítmények alapanyagával és formájával.
3. A használó köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a körjegyző köteles ellenőrizni, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja-e.

12. §

A közterület bérlője köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani.

13. §

1. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a közterület bérlője a közterületet nem a szerződésben maghatározott célra, módon és feltételekkel használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget. Erre az engedélyest a határozatban figyelmeztetni kell.
2. Ha az engedély megszűnik és a közterület használója a saját költségén az eredeti állapotot a meghatározott határidőre nem állítja helyre, a megkötött bérleti szerződés esetén bérbeadó a bérlő felelősségére és anyagi terhére az eredeti állapotot helyreállítja.
3. Ha a közterület igénybevétel az (1) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület bérleti díjat visszakövetelni nem lehet.

14. §

1. Az engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-igénybevétel esetén a használó az Önkormányzat felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ennek elmulasztása esetén az Önkormányzat a használó költségére a közterületet helyreállítja.
2. Abban az esetben, ha a közterület igénybevétel során közvetlen veszély, a közlekedés zavarása áll fenn, a bérbeadó a közterület igénybevételét azonnali hatállyal - kártalanítás nélkül – megszünteti.
3. A közterületen engedély nélkül elhelyezett tárgyakat, vagy a szerződéssel közterületen elhelyezett köztéri bútorokhoz, lámpaoszlopokhoz kapcsolt mobíliákat az Önkormányzat elszállítja, és 3 hónapos tárolás után értékesíti, ha az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének a kötelezett nem tesz eleget, vagy 8 nap alatt a tulajdonos kiléte nem állapítható meg.
4. Amennyiben ellenőrzés során megállapítható, hogy a közterület igénybevétele engedély nélkül történik, úgy, amennyiben e rendeletben foglaltakkal nem ellentétes, a közterület használatára engedély adható. Ez esetben a közterület használója köteles a bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat a szerződés nélküli közterület igénybevételének időtartamára is megfizetni.

15. §

1. A közterület használatáért a ténylegesen igénybevett terület nagyságának megfelelően e rendelet 1. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. A díj meghatározásakor minden megkezdett négyzetméter egésznek számít.
2. A közterület használati díjat 6 havi, illetve ennél rövidebb ideig tartó bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés megkötésekor egyösszegben készpénzben vagy átutalással kell megfizetni. A 6 havi időtartamot meghaladó engedély esetén a bérleti díjat félévente előre a tárgyi félév 5. napjáig kell megfizetni. A díj meg nem fizetése esetén a közterület igénybevétele jogosulatlannak minősül, és annak jogkövetkezményeit vonja maga után.
3. A naptári éven átnyúló közterület-használat esetén a szerződést a mindenkor hatályban lévő díjszabás szerint kell módosítani.
4. Amennyiben a terület használatára nem kerül sor és ezt a bérlő a bérleti szerződés érvénybe lépése előtt legalább 3 nappal írásban jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. Egyéb esetekben, ha az engedélyben meghatározott időtartam alatt a közterület bérlője saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a díjat nem követelheti vissza.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

16. §

1. Nem kell közterület díjat fizetni

• a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltók, továbbá a vízügyi szolgálat műtárgyainak, mobíliáinak alaptevékenységük céljára és idejére történő elhelyezése után;
• postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezéséért,
• szobrok, emlékművek, vízkutak, egyéb köztárgyak elhelyezéséért,
• választási kampányt szolgáló mobil hirdető-berendezések elhelyezéséért, a szavazást követő 30 napig,
• a külön rendelet szerint megkötött szerződés alapján a szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezésekor.

1. Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott díjaknál alacsonyabb összegű bérleti díjra is adhat engedélyt, illetve a díj fizetésétől eltekinthet, ha

• a közterület használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál,
• jótékony és közcélú rendezvényhez,
• önkormányzati intézmény a közterület használó,
• a bérlő a szerződésben olyan módon ellentételezi a díjat, amellyel az önkormányzat tulajdonában vagyonnövekedést eredményez.

1. Nem adható díjfizetési mentesség az (1)-(2) bekezdésekben említett esetekben, ha a közterület használata kereskedelmi- vagy reklámtevékenységgel párosul.

III. fejezet

A közterületek felbontásának és helyreállításának szabályai

Hatáskörök

17. §

1. Közterület bontási munkálatai esetén az engedélyező hatáskörök az alábbiak szerint alakulnak:

• Közút- és járda felbontása esetén: jegyzői engedély;
• Egyéb közterület felbontása esetén: tulajdonosi engedély szükséges, melyet Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének megbízásából a polgármester átruházott hatáskörben gyakorol.

1. A döntésekkel szemben a következő fellebbviteli fórumokhoz lehet fordulni:

• Közút- és járda felbontása esetén: Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal
• Egyéb közterület felbontása esetén: Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

A közterület bontásához szükséges hozzájárulás iránti kérelem

18. §

(1) Közterületen bontási munkát az engedélyező hatóság hozzájárulásával lehet végezni. A hozzájárulásban a Hatóság feltételeket írhat elő. A hozzájárulást a felbontási munkák megkezdése előtt kell kérni.

(2) Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója esetén a beruházó kérelmére lehet kiadni.

(3) Közműjavítás esetén a bontási hozzájárulást a közmű kezelője is kérelmezheti.

1. Az Önkormányzat beruházásában történő átépítés, korszerűsítés és felújítás esetén a közmű tulajdonosa, illetve üzemeltetője a lebonyolító megkeresésére e rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint köteles az Önkormányzattal megállapodást kötni.

19. §

1. Közterület bontási hozzájárulás kiadására kérelem alapján kerül sor.
2. A közterület bontásához szükséges hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően

• a felbontást kérő nevét és címét,
• az igénybevétel céljának és módjának leírását,
• az igénybevett közterület jellegét (közút, járda, padka, zöldsáv, parkoló, stb.),
• az elfoglalni kívánt terület pontos nagyságát m²-ben és fontos paramétereit (hosszúság, szélesség, mélység, stb.)
• az igénybevételért és szakszerű helyreállításért felelős személy nevét és címét,
• az igénybevétel időtartamát.

1. Amennyiben technológiai okokból a munkavégzés szünetel, úgy a kérelemben ennek okát és időtartamát külön meg kell határozni.
2. A közterület használati díjat az igénybevevőnek a hozzájárulás átvételekor kell az Önkormányzat pénztárába befizetnie, vagy annak előzetes átutalását igazolnia.

A közterület bontásához történő hozzájárulás

20. §

1. A benyújtott közterület felbontási kérelem, illetve közmű-hibabejelentés alapján az engedélyező hatóság írásos hozzájárulást ad a munka elvégzéséhez.
2. A közterület felbontási hozzájárulásnak tartalmaznia kell:

• a fizetendő díjat,
• a közterület helyreállítására vonatkozó minőségi követelményeket,
• a helyreállítás határidejét,
• a helyreállításért felelős személy nevét, címét,
• a garanciális, szavatossági elemeket,
• a késedelmes helyreállítás esetén felszámolásra kerülő késedelmi díj mértékét,
• nem teljesítés esetén az önkormányzat általi közterület-helyreállítás jogát és a helyreállítás költségének azonnali beszedési megbízással, vagy más ezzel egyenértékű pénzügyi garanciával történő érvényesítési lehetőségét.

A közterület helyreállítása

21. §

1. A felbontott közterületek helyreállításának folyamatos ellenőrzéséről a körjegyző gondoskodik. A felbontott közterületek helyreállítását az érvényben lévő műszaki szabványok, és irányelvek figyelembevételével e rendeletben meghatározottak alapján kell elvégezni.
2. Amennyiben a burkolatbontással járó munkavégzés bármely ok miatt szünetel, úgy a kérelmező köteles azt az Önkormányzatnak bejelenteni. Ez esetben az engedélyező hatóság előírhatja a közterület azonnali helyreállítását.
3. Ha a munkavégzés technológiai okok miatt határidőre nem fejeződött be, vagy egyéb okból 5 napnál tovább szünetel, az engedélyező hatóság jogosult a felbontott közterületet a kérelmező költségére helyreállítani.

Különleges szabályok

22. §

(1) Újonnan létesített út- vagy járdaburkolat elkészültétől számított 5 éven belül, illetve park- vagy zöldterület létesítésétől számított 2 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben az engedélyező hatóság külön engedélye alapján adható.

(2) Amennyiben az újonnan épített, vagy felújított burkolatot 5 éven belül hibaelhárítás céljából felbontják, úgy azt engedélyes köteles helyreállítani e rendelet 3. sz. melléklete szerint.

23. §

A helyreállított közterületet külön műszaki átadás-átvételi eljárás során kell átadni a közterület kezelőjének.

A közterületen történő munkavégzés

24. §

1. A közterületet igénybevevő köteles:

• a bontási munkákkal érintett területtel szomszédos ingatlanok tulajdonosait a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
• forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén a helyi tömegközlekedést végző vállalat előírásai szerint, de legkésőbb az elterelés, korlátozás időpontja előtt 3 nappal a helyi sajtó útján a lakosságot előzetesen tájékoztatni,
• a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni/elvégeztetni,
• a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást munkavégzéskor a munka helyszínén tartani,
• a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal az engedélyező hatóságot értesíteni,
• gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,
• a munkahelyet és felvonulási területet tisztán tartani, a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségén elszállítani,
• a munka során a növényzet védelméről a kiadott közterület bontási hozzájárulásban meghatározott egyedi előírás szerint gondoskodni,
• az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,
• a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról,
• a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani,
• a munka befejezése után azonnal gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,

1. Amennyiben a helyreállított szilárd burkolat a garanciális idő alatt megsüllyed, a kérelmező köteles a burkolatot a megsüllyedt szakaszon teljes szélességben helyreállítani. Ha ezt nem teszi meg, a munkát az Önkormányzat jogosult a kérelmező terhére elvégezni, és a helyreállítási költséget kérelmező bankszámlájáról azonnali beszerzési megbízással leemelni.

IV. fejezet

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

25. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.

(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

V. fejezet

Szabálysértési rendelkezések

26. §

Aki e rendelet 4. § (1), 6. § (2) 11. § (1), (3), 12. §, 18. § (1) és a 21-25. §-ában meghatározott kötelezettséget megszegi – amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

27. §

1. Jelen rendelet – a második bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. október hó 1. napján lép hatályba.
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használat szabályozásáról szóló 12/2007. (VIII.31.) Ök. rendelet.
3. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző - az SZMSZ-ben foglaltak szerint – a Körjegyzőség Teveli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján gondoskodik.
4. 
   

           Héri Lászlóné                                                                               Amreinné dr. Gál Klaudia

 polgármester                                                                   körjegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet kihirdetésre került: 2008. év augusztus hó 25. napján.

Amreinné dr. Gál Klaudia

            körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva hatályos 2020.09.20.-tól

Herczig Viktória

aljegyző