Lengyel Önkörmányzat Képviselőtestületének

8/2018. (VII.26.) önkormányzati rendelete

a településkép alakításáról és védelméről

Lengyel Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1.§ (1) A rendelet célja Lengyel sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,

c) a településképi követelmények meghatározása,

d) a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,

f) az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.

2. A helyi védelem célja

2.§ A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azoknak a területeknek az elkülönítése, ahol a településkép kialakult, megőrzendő sajátosságainak védelme érdekében az építkezéseket megelőzően településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

4. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

4.§ E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom

2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

5. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.

6. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés;

7. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

8. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

9. Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.

10. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor : olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

11. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.

12. Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével.

13. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Közgyűlés rendeletében védelem alá helyezett.

14. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

15. Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, vagy építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.

16. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

17. Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzettel borított terület, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.

18. Helyi védett terület: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.

19. Információs célú berendezés : az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közcélú molinó, valamint a City Light formátumú eszköz (függőleges elhelyezésű berendezés, 118cmx175cm, kb. 2nmlátható, papíralapú reklám közzétételére alkalmasfelülettel vagy 72 »-90 » képátlójú, 16 :9 arányú digitális kijelző) és City Board formátumú eszköz (2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, 7-9 nm látható, papír vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított rekám közzétetére alkalmas, vagy ilyen méretű digitális felület)

20. Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.

21. Közérdekű molinó : olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalamzó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

22. Közérdekű reklámfelület : olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

23. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

24. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

25. Más célú berendezés : a pad, a kerékpárállvány, a közterületi hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

26. Önkormányzati faliújság : az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, amely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

27. Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés vagy más célú berendezés a 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet szerinti értelemben;

28. Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.

29. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva;

30. Új hozzátétel: az építészeti örökségvédelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez.

31. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő-testület hozzájárulásával engedélyezhető.

32. Útbaigazító hirdetmény : közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

33. Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma.

34. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi

35. Védett terület: a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet, és a helyi védettségű terület gyűjtőfogalma.

36. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi

37. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

38. Zöldfelületi számítás: belterületi ingatlanokon az 1 db fa/100 m2 arány számításánál a meghatározott minimális zöldfelület mértékébe számításba lehet venni annak legfeljebb 50 %-áig a haszonnövények termesztésére szolgáló terület nagyságát.

39. Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem fajtái

5. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.

6. §  (1) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(2) Az önkormányzat a  bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

6. A helyi védelem keletkezése és megszűnése

f) a védett értékre vonatkozó korrekciós javaslatot.

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

10. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése

11. §  (1)   A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki (2. sz, melléklet), vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett a 3. számú térkép mellékletben lehatárolt  karakterű területek közül Lengyel Faluközpont, Ófalu, Jóbor, Újfalu településrésze és a településfejlesztés szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő településrésze: Anna kút és környéke

            a) A Faluközpont területrész közterületi határai és leírása : Délről az Ady köztől Északon a Kossuth utca-Petőfi utca vonaláig, illetve Nyugatról a Templomdomb-Községháza-Petőfi utca két oldala (Ady köz-ig) tart Keleten a Hábi patakig.

             b) Ófalu településrész közterületi határai és leírása : A Hábi patak bal partja - Ady köz és Petőfi utca déli részének két oldala, illetve a Székely utca mente és a Partizán sor.

            c) Jóbor településrész közterületi határai és leírása: A Templomdombtól Nyugatra fekvő településrész Délen a Faluházig, beleértve a mezőgazdasági üzem területét is

            d) Újfalu településrész közterületi határai: A Kossuth és Petőfi utcák vonalától Északra fekvő településrész

         (2)   A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosításával együtt, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. A teljes településre vonatkozó követelmények

12. §  (1)   Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

(2)   A lakó-, a vegyes-, a különleges és a zöldterületeken, valamint a tájképvédelmi övezet által érintett területeken elektronikus hírközlést szolgáló közcélú antennák és hírközlési átjátszó létesítmények és berendezések – nagyságtól függetlenül – létesítését megelőzően településképi véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(3)  A település kerttelepülési beépítésű területein tervezett új építésű vagy átépítésre kerülő épületek esetében településképvédelmi tájékozatás és szakmai kontroll kikérése szükséges.

(4)   A település területén rikító színű homlokzatképzés nem alkalmazható.

(5)   A település területén kék színű tetőhéjalás, valamint az ipari, gazdasági területeken kívül trapézlemez, valamint cseréputánzatú lemez tetőfedés – az ásványzúzalékos lemezfedés kivételével – létesítését megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(6)   Klíma berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.

12. Általános településkép alakítási szakmai követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken

13. §  (1)   A településképi szempontból meghatározó területeken

a)    az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép nem létesíthető,

b)    üzletfeliratot a bejárat felett, vagy amellett, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,

c)    cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,

d)    védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban (arány, anyag, szín, szerkezet) kell elhelyezni,

e)    üzletportál feletti fix előtető meglévő épületeken csak a portálba beépítve, legfeljebb 60 -80 cm-es kiállással építhető.

13. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó speciális építési szakmai követelmények

14. §  (1)   Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó.

(2)   Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték

a)    egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b)    eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)    eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,

d)    eredeti épülettartozékait és felszereléseit

a műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 8. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(3)   Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ide értve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően -de az mindenkori elvárható műszaki követelmények betartásával- kell kialakítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4)   A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.

(5)   A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során a települési főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.

(6)   Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be (kivéve a XIX-XX. századi, jellemzően ipari és eredetileg is fémszerkezetű nyílászárókkal rendelkező épületek esetén). Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.

(7)   Védett érték felújítása, átalakítása akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változik.

(8)   Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.

13. A helyi védett területekre vonatkozó általános településképi szakmai követelmények

15. §  Helyi védett területen a 14. §-ban foglalt előírások betartása mellett

(1)   A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni.

(2)   A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.

(3)   A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható. Kis- és nagy hullámmagasságú cserép, bitumenes zsindely, hullámlemez és fémlemez tető héjazatként való kialakítását megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(4)   Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez.

(5)   Meglévő épület felújítása, átalakítása, bővítése, továbbá új épület építése akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek.

(6)   Új elektronikus hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

(7)   Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.

(8)   Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

16. §  (1)   A védett területen meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat.

(2)   A védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a magán- és közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Új ültetésnél kizárólag a régiekkel azonos vagy rokon fajta.

(3)   A védett területen a kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

15. A műemléki környezet és helyi védelem alá tartozó egyes településrészek sajátos előírásai

17. §  (1)   Apponyi kastélykert és környezete

a)    Új épület nem létesíthető

b)    Felújításkor az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.

(2)   Templomdomb és környezete

a)    Új épület nem létesíthető

b)    Térburkolat és utcabútorok csak települési főépítészi vélemény alapján telepíthetőek, módosíthatóak.

       (3)       Svájceráj és környezete

a)    Új épület nem létesíthető

b)    Felújításkor az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.

16. A településképi szempontból meghatározó egyes területek sajátos előírásai

18.§   (1)   Faluközpont településrészen:

a)    Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b)    A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat  bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

c)    Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d)    A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 40-45 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

e)    A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.

            (2) Ófalu területen:

               a)   Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b)    A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat  bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

c)    Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d)    A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 40-45 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

e)    A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.

          (3)   Jóbor területén

a)    Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület szőlészeti hagyományaihoz, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b)    A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója nem kapcsolódik a szőlőműveléshez, borfeldolgozáshoz, vagy borkereskedelemhez.

c)    A beépítés tervezése során illeszkedni kell a hagyományos beépítési módhoz, az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d)    Épület a kialakult hagyományos építési módhoz alkalmazkodva, 40-45 fok közötti hajlásszögű, cserép, betoncserép, nád fedésű magas tetővel, a lejtő esésvonalával párhuzamos épületgerinccel.

c)    Az épület homlokzatát hagyományos építészeti megoldások és anyagok alkalmazásával kell kialakítani.

          (4) Újfalu területén:

a)         Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b)    A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat  bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

c)    Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d)    A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 35-40 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

e)    A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.

17. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

19.§ Lengyel közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképi védelemről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendeletben  (a továbbakban Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

20.§ (1) Lengyel közterületein reklámok és reklámhordozók csak a 19. § -ban hivatkozott rendelet keretei között helyezhetők el.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – az építési háló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen /Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

21.§ Lengyel közigazgatási területén reklámhordozók nem helyezhetők el

            a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön

  b) plexi vagy biztonsági üveg mögött

  c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben

  d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

  e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan.

18. Egyes reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok

22.§ (1) Nem helyezhető el reklámhordozó, és reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

(2) E rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza  azon területeket, amelyeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, továbbá azon területeket, ahol nem tehető közzé semmilyen reklám illetve nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla vagy egyéb eszköz helyezhető el azokon a területeken, ahol a rendelet szerint reklám nem tehető közzé reklámhordozón vagy reklámhordozót tartó berendezésen.

23.§ A funkcionális célokat szolgáló utcabútorok elhelyezése és kialakítása nem befolyásolhatja hátrányosan a településképi megelenést.

            a) A funkcionális utcabútornak kizárólag a felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

            b) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

c) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

d) Funkcionális célokat szolgáló más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklám célokra.

24.§ (1) Lengyel közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.

            (2) Lengyel közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.

(3) Lengyel közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető, a közművelődési létesítmények ezen hirdetőoszlopok használatára jogosultak. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(4) Információs berendezés a gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető, a berendezés felületének egyharmada az a)-e) bekezdések szerinti közérdekű információt tartalmazza. Egyúttal a berendezés felületének legfeljebb kétharmada   vehető igénybe reklám közzétételére.

a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) A településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatás nyűjtása

d) idegenforgalmi és közlekedési információk

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

25.§ (1) Lengyel közigazgatási területén építési reklámháló egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kihelyezhető az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, mely egy alkalommal további 3 hónap időtartamra meghosszabbítható.

            (2) Az építési reklámháló településképet várhatóan kedvezően befolyásoló hatását a településképi bejelentési eljárási kérelemben igazolni kell.

26.§ A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését illetően.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

19. Szakmai konzultáció

27. § (1)  Lengyel községben az önkormányzat nem ír elő kötelező jelleggel a szakmai konzultációt.

(2) A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a vonatkozó jogszabály szerint a Polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

VI. FEJEZET

20. Településképi véleményezési eljárás

28. § (1) Lengyel községben az önkormányzat nem teszi kötelezővé a településképi véleményezési eljárás lefolytatását.

VII. FEJEZET

21. Településképi bejelentési eljárás

29.§ Lengyel községben reklámok és reklámhordozók elhelyezése, átalakítása esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

22. Településképi kötelezési eljárás

30. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére kötelezheti.

(2) A polgármester elindítja az(1) szerinti eljárást,

a) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a tulajdonosok

aa) az épület jó karban tartását, homlokzati elemeinek, színezésének védelmét, egységes megjelenésének biztosítását vagy rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzését,

ab) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítását,

ac) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatát vagy

ad) építkezés átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítését, rendben tartását ilyen kötelezettségük keletkezésétől számítva legalább három hónapon át elmulasztották.

b) a településképet rontó hirdetések, cégérek megszüntetése érdekében, ha a hirdető berendezés és a hirdetmény

ba) állapota nem megfelelő,

bb) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez, vagy

bc) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető;

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi kötelezési határozat végre nem hajtása esetén az építtetővel szemben – a polgármester előterjesztésében – 1.000.000 Ft-ig  terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

(4) A településképi bírságot a helyi adók módjára kell behajtani.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

23. A támogatás célja és tárgya

31. § (1)          A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2)       A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3)       A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. Hatályba léptető rendelkezés

32. § Jelen rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

25. Hatályon kívül helyező rendelkezések

33. § E rendelet hatáylba lépésével egyidejűleg hatáylaát veszti Lengyel Község ÖnkormányzatKépviselő-testületének Helyi Építési Szabályozásáról szóló 3/2006.(XI.20.) önkormányzati rendeletének 1. § (2) bekezdése, 4. melléklete, 1. függeléke és 2. függeléke, valamint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 8/2017.  (XI. 2.) önkormányzati rendelete, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2017. (XI. 2.) önkormányzati rendelete.

Lőrincz Andrea                                                                                                       dr. Hoffmann Adél

polgármester                                                                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék :

Jelen rendelet 2018. július 26. napján kihirdetésre került.

                                                                                                                                 dr. Hoffmann Adél

                                                                                                                                             jegyző