Lengyel Község Képviselő-testülete önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásával a képviselő-testület célja a törvényi keretek között meghatározni a demokratikus hatalom-gyakorlás alapvető feltételeit, az önkormányzati munka legfontosabb szervezeti és eljárási szabályait.

Lengyel Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CCIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat megnevezése: Lengyel Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

(3) Működési területe: Lengyel Község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Teveli Közös Önkormányzati Hivatal

Székhely Iroda:     Teveli Iroda     7181 Tevel, Fő u. 288.

Kirendeltség:         Lengyeli Iroda 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

Kirendeltség:         Závodi Iroda   7182 Závod, Új u. 13.

(5) Az önkormányzat jogi személy.

(6) A település főbb adatai:

a) területe:

-belterület 127 hektár 6871 m²

-zártkert 5 hektár 2563 m²

-külterület 1.873 hektár 2183 m²

b) lakosainak száma 2019. január 1. napján: 520 fő

(7)  Az Önkormányzat költségvetési nyilvántartási adatait, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

2. §

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, és a pecsét.

(2) A címer leírását, heraldikai értelmezését, a község zászlajának pontos leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat a Magyar Köztársaság címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Lengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülte Tel.: 74/482-358 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.” felirat olvasható.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található a köríven pedig a következő feliratok:

• Lengyel Község Polgármestere

7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

• Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője – Lengyeli iroda

(5) A bélyegző használatának szabályait az ügyrend tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket adományozhat. A díszpolgári cím, valamint az egyéb elismerések szabályait külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

II. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

3. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételének helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat:

a) közvetlenül vesz részt vállalkozásban,

b) a helyi adó- és vállalkozás-támogató politikával vállalkozás-élénkítő és piacbarát gazdasági környezetet teremt.

4. §

A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, a lakossági közszolgáltatásokkal áll kapcsolatban.

5. §

Önkormányzati döntést hozhat:

a) a képviselő-testület és annak felhatalmazásával,

aa)    a polgármester

ab)    a bizottság

ac)    a települési nemzetiségi önkormányzat

ad)    társulás

b)   helyi népszavazás.

6. §

A képviselő-testület a közszolgáltatások megszervezésében a helyi társadalom és gazdaságfejlesztő munkában együttműködik

a) Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanáccsal,

b) Tolna Megyei Önkormányzattal,

c) Völgységi Önkormányzatok Társulásával,

d) Bonyhád Város Önkormányzatával,

e) Lengyel Jövőjéért Egyesülettel

A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

III. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

7. §

(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

a)a településfejlesztés, a településrendezés

b)településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

c)a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

e)környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

f)óvodai ellátás;

g)kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

h)szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

i)lakás- és helyiséggazdálkodás;

j)a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

k)helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

l)honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

m)helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

n)a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

o)sport, ifjúsági ügyek;

p)nemzetiségi ügyek;

q)közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

r)helyi közösségi közlekedés biztosítása;

s)hulladékgazdálkodás;

t) víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2)Az önkormányzat szabadon vállalhatja a közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a)   nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

c)az ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

d) az önként vállalt feladatok tekintetében – az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

e) Az önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:

ea) Hagyományőrzés ápolása,

eb)Gyermekek szabadidős foglalkozásainak támogatása.

8. §

(1)  Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)az önkormányzati rendeletalkotás,

b)az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c)a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,

d)a helyi népszavazás elrendelése,

e)kitüntetések és elismerő címek alapítása,

f)a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás

g)a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

h)a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

i)területszervezési kezdeményezés;

j)éven belüli, összesen beruházást szolgáló egymillió Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele,

k)államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

l)önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

m)megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

n)intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

o)közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás,

p)eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

q)állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

r)felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

s) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

t)az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

u) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2)  A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a települési nemzetiségi önkormányzatok testületeire, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3)  A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja.

(4)  A képviselő-testület az önkormányzat polgármesterére ruházza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit.

(5)  A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6)  A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásáról a címzett a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles számot adni.

(7)  A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét. Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület

9. §

A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt -: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület ülései

10. §

(1) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart. Ezen kívül szükség szerint rendes és rendkívüli ülést tarthat.

(2)  A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester és alpolgármester egyidejű távolléte, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívásáról és az ülés levezetéséről, a képviselő-testület működésének szervezéséről a legidősebb képviselő gondoskodik.

(4) Tartós akadályozatásnak minősül:

a)30 napot meghaladó betegség,

b)30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c)bűntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

d)egyéb, a tisztség ellátását akadályozó 30 napot meghaladó távollét.

11. §

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)a képviselőket,

b)a jegyzőt, az aljegyzőt

c)a napirendi pontok előadóit,

d)a bizottságok nem képviselő tagjait,

e)akiket a polgármester indokoltnak tart.

(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által létrehozott társulást, akkor az ülésre, az adott napirendi pont tárgyalására

a)a társult önkormányzat(ok) polgármestere(i)t és,

b)a társulás képviselőit is

meg kell hívni.

12. §

(1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a)a települési képviselők egynegyedének indítványára,

b)a bizottság indítványára,

c)a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, megjelölve benne a rendkívüli ülés indokát és javasolt napirendjét, az előadó nevét, továbbá az ülés helyét és idejét

13. §

(1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. Kivételt képeznek ez alól a sürgősen megtartandó rendkívüli ülések, melyek összehívása rövid úton (pl.: telefonon, e-mailben, faxon) is történhet.

(2) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 4 órával előbb kell kézbesíteni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a tervezett napirendi pontokat és azok előadóinak nevét, a polgármester aláírását és az önkormányzat pecsétlenyomatát, mellékelve az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásos előterjesztéseket.

(4) Az ülések időpontjáról - és a megtárgyalandó napirendi pontokról - a lakosságot a meghívónak a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) Lengyeli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján, vagy a község internetes honlapján keresztül értesíteni kell.

14. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülésen először a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás lebonyolításáról és eredményéről. Ezután a képviselők, majd a polgármester a képviselő-testület előtt ünnepélyes esküt tesznek és sor kerül a megbízólevelek átadására.

15. §

(1) A képviselő-testület rendes ülését a munkatervben megjelölt időpontra és helyre kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülést a polgármester az indítványban megjelölt időpontra és helyre is figyelemmel hívja össze.

16. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) Amennyiben a napirendi pont tárgyalási módja az érintett nyilatkozatától függ, úgy a nyilatkozattétel tényét, annak tartalmát a jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

17. §

(1) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok képviselő-testületei a társulási megállapodásban foglaltak szerint egyeztetik az együttes ülések rendjét.

(2) Évente minimálisan két együttes ülést tartanak: a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének megállapítása, illetve a zárszámadás elfogadása esetén.

(3) Az együttes ülés összehívásáról a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gondoskodik.

(4) Az együttes ülést konszenzus alapján választott polgármester vezeti.

(5) A döntéshez szükséges szavazati arányokat önkormányzatonként kell számba venni.

Lakossági fórumok

18. §

(1)   A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – a testület által meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A kérdésekre azonnal, de legkésőbb 15 napon belül válaszol az érintett.

(2)   A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő témakörökről a lakosságot a Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján, és a község internetes honlapján keresztül tájékoztatni kell a közmeghallgatás előtt legalább 7 nappal.

(3)   A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4)   A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

19. §

(1) A képviselő-testület a lakosság széleskörű tájékoztatása, a lakosság véleményének, javaslatainak megismerése, valamint a település szempontjából kiemelkedően fontos döntések előkészítése érdekében falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A falugyűlést a helyben szokásos módon előre meg kell hirdetni.

(4) A falugyűlés és közmeghallgatás együtt is megtartható.

Munkaterv

20. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül rendkívüli ülést is tarthat.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit és a napirendi pontok előadóit.

(4) A képviselő-testület a munkatervet legkésőbb a tárgyév februári ülésén fogadja el.

A képviselő-testületi ülés levezetése

21. §

(1) A polgármester az ülés vezetése során:

a)megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b)megállapítja a jelenléti ív alapján az ülés határozatképességét,

c)előterjeszti az ülés napirendjét,

d)tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, a két ülés közötti időszakban tett intézkedésekről,

e)napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f)napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

g)berekeszti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésén napirendi pont előterjesztője lehet:

a)a polgármester,

b)a képviselő-testület tagja,

c)a képviselő-testület bizottsága,

d)a jegyző,

e)intézmény vezetője.

A vita

22. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó az előterjesztést összefoglalja, ahhoz szóbeli kiegészítést tehet,

b) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

c) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében. A hozzászólók legfeljebb 5 percben fejthetik ki véleményüket, az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

d) A polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek a jelentkezés sorrendjében hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalásához 3 -3 perc időtartamban.

(2)  A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3)  A jegyző köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő, módosításokkal kiegészített javaslatról dönt a testület.

A tanácskozás rendjének fenntartása

23. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, folyamatos zaj, a tanácskozást ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései nem járnak eredménnyel, felfüggeszti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.

Az előterjesztés

24. §

(1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(2) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a)   az első résznek tartalmaznia kell:

aa) a tárgy pontos meghatározását,

ab) a vonatkozó jogszabályi hátteret,

ac) a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntéseket és végrehajtásuk eredményét,

ad) az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ae) az előterjesztő(k) megnevezését és véleményét,

af) más szervek esetleges eltérő véleményét,

ag) a döntési alternatívákat (az egyes változatok mellett és az ellene szóló érveket) és azok várható következményeit;

      b)   a második résznek tartalmaznia kell:

ba) a határozati javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

bc) a határidő megjelölését,

bd) a szükséges aláírásokat és pecséteket.

Kérdés, interpelláció

25. §

(1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációra kerül sor.

(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Amennyiben az ülésen nem tud azonnal választ adni, ezt legkésőbb 8 munkanapon belül írásban köteles megtenni.

(4)  A képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), aki az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Amennyiben az interpellációt az ülés előtt 15 nappal benyújtották, úgy az ülésen kell válaszolni.

(5)  Az interpellálót viszontválasz illeti, melynek keretében nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben nem fogadja el, akkor a képviselő-testület határoz. A válasz képviselő-testület általi elutasítása esetén az ügyet a soron következő ülésen napirendre kell tűzni.

Döntéshozatal

(határozat, rendelet)

26. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség, a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges:

a)a rendeletalkotáshoz,

b)az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

c)a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

d)a helyi népszavazás elrendeléséhez,

e)kitüntetések és elismerő címek alapításához,

f)önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz

g)megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, abból történő kiválásról,

h)intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

i)1 millió forintot meghaladó hitelfelvételhez,

j)képviselő döntéshozatalból való kizárásához,

k)zárt ülés elrendeléséhez

l)a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,

m)polgármester elleni kereset benyújtásához,

n) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyében való döntéshez,

o) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez

p) az önkormányzati képviselő kizárásához

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(5) Az (5) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület külön határozatot hoz.

27. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

28. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás esetén az eldöntendő kérdést, választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben a szavazólapra fel kell írni. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a nevek mellett lévő valamelyik körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, kezdetét, végét, szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén megismételhető a szavazás azonnal.

29. §

(1) A polgármester vagy bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(3) Név szerinti szavazásról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

30. §

(1) A képviselő-testület határozatairól, azok végrehajtásának határidejéről és a végrehajtás felelőséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.

(2) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal, hónappal, nappal kell ellátni a következők szerint:

1/2019. (I.30.) Kt. határozata

Önkormányzati rendeletalkotás

31. §

(1) A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Mötv. 8. § és 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – arra tekintettel, hogy a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, valamint betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait, a kötelezettségek tartalmának, elmulasztásuk jogkövetkezményeinek meghatározására, és ezek végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület az Mötv. felhatalmazása alapján rendeletet alkot:

a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról,

b) a helyi önkormányzat költségvetéséről,

c) a helyi önkormányzat zárszámadásáról

d) bizottság részére történő hatósági hatáskör megállapításáról,

e) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról,

f) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményei

g) a polgármester általi forrásfelhasználás mértékéről

h) azon vagyonelemekről, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályairól.

A rendeletalkotási eljárás szabályai

A rendeletalkotás kezdeményezése

32. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetei,

e) a települési nemzetiségi önkormányzatok testületei.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túl mindazok a központi szervek is kezdeményezhetik a helyi önkormányzati rendeletalkotást, amelyeknek az Mötv. értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat és hatáskörei vannak, valamint a lakosság, erre irányuló népi kezdeményezéssel.

A rendelet-tervezet elkészítése

33. §

(1)   A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(2)   Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki szükség szerint külső segítséget igénybe vehet.

(3)   A (2) bekezdés értelmében a tervezet előkészítésében a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai is részt vesznek. Megbízható a rendelet-tervezet előkészítésével a bizottság, ideiglenes bizottság is.

(4)   A tervezet előkészítésével külső szakértő is megbízható, akinek bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(5)   A jegyző akkor is részt vesz az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

(6) A tervezet előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, melynek elsődleges forrásai lehetnek a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, valamint lakossági közvélemény-kutatás.

(7)   A jegyző a település által létrehozott, vagy annak részvételével működő társulásokban részes önkormányzatok jegyzőivel közösen meghatározza az együttes feladatellátáshoz kötődő rendeletalkotási kötelezettségeket, azok tartalma a képviselő-testület elé terjesztést megelőzően 30 nappal korábban egyeztetésre kerül.

A rendelet-tervezet véleményezése

34. §

A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes – az állampolgárok szélesebb körét érintő – rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, vagy legalább 7 napig közszemlére bocsáthat, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján tájékoztatni kell.

A rendelet-tervezet előterjesztése és elfogadása

35. §

(1)  A jegyző, illetve az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet írásos előterjesztéssel együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2)  Az előterjesztéssel egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

(3)  A rendelet-tervezet szerkezete:

a) a rendelet tárgya;

b) a rendelet szövege;

c) a rendelet megsértőivel szemben kilátásba helyezett jogkövetkezmények;

d) záró rendelkezések.

(4)  Az írásos előterjesztés tartalmazza:

a) az önkormányzati rendeletalkotás szükségességét, a konkrét indokokat;

b) a helyi rendelet által elérni kívánt célt;

c) a tervezett szabályozási megoldások indokait;

d) az önkormányzati rendelet előkészítésében részt vett szervek és személyek megjelölését;

e) az elhangzott fontosabb javaslatokat.

(5)  A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(6)  Az önkormányzati rendelet elfogadásához, módosításához minősített többségű döntés szükséges.

(7)  A képviselő-testület dönthet arról, hogy meghatározott tárgyú rendeleteinek elfogadása két fordulóban történjen.

(8)  Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, ezt követően fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben római számmal a kihirdetés hónapját és arab számmal napját kell feltüntetni. A rendelet megjelölése magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést és az önkormányzati rendelet címét, az alábbiak szerint:

Lengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (X.10.) önkormányzati rendelete

……….………………-ról

A rendelet kihirdetése

36. §

(1)  A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2)  Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja, a rendelet egy példányának a Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése.

(3)  A kihirdetés megtörténtének igazolásául a jegyző a rendeletet kihirdetési záradékkal látja el.

(4)  A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelet tárgya szerint érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről, valamint arról, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.

A rendelet végrehajtása, hatályosulása

37. §

(1)  Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester illetve a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és fontosabb tapasztalatairól. A képviselő-testület előtti beszámoltatás része az érintett rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

(2)  Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja.

(3)  A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, melynek eredményéről évente előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

A jegyzőkönyv

38. §

(1)  A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a „jegyzőkönyv” megnevezést,

b) az ülés helyének, idejének, kezdési időpontjának megjelölését,

c) az ülésen megjelent képviselőket és a meghívottakat név szerint,

d) a távolmaradásukat előre bejelentett, illetőleg e nélkül távol maradt képviselők nevét,

e) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

f) a határozatképesség kinyilvánítását,

g) az ülés megnyitását,

h) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendeket és az előadók nevét,

i) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólások lényegét,

j) a tanácskozás lényegét,

k)a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

l) a szavazás számszerű eredményét és a döntéshozatalban résztvevők számát,

m) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

n) meghozott határozatok szó szerinti szövegét,

o) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,

p) a napirend tárgyalását követően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat,

q) az ülés berekesztésének idejét,

r) az aláírásokat és a pecsétet

(3)  A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4)  A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) az írásos meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket

d) a képviselői önálló indítványokat,

e) az írásban megküldött interpellációkat,

f) a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását, ha annak jegyzőkönyvhöz történő csatolását kéri,

g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(5)  A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a törvényességi ellenőrzésért felelős szervnek.

(6)  A választópolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe és a csatolt dokumentumokba.

V. fejezet

A képviselő-testület szervei

A települési képviselő

39. §

(1)  A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.

(2)       Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselő jogai és kötelességei azonosak. A Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:

a)előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van,

b)polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

c)tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d)a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek,

e)évente vagyonnyilatkozatot tesz, melyet Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tart nyilván.

(3)  A települési képviselő kérésére, a munkaidőben képviselő-testületi munkával töltött idejéről a polgármester a képviselő munkáltatója részére igazolást ad.

(4)  A képviselők és bizottsági tagok részére minden esetben meg kell téríteni az e megbízatásukkal kapcsolatban felmerült - bizonylattal igazolt - költségeket.

(5) A költségtérítés utalványozásáról a polgármester gondoskodik.

(6) A települési képviselőket megbízatásuk idejére havonta a képviselő-testület által meghatározott összegű tiszteletdíj illeti meg személyenként.

A képviselő-testület bizottságai

40. §

(1)  A képviselő-testület feladatai ellátásának elősegítésére állandó és szükség szerint ideiglenes bizottságokat működtet. A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

Vagyonnyilatkozat-tételt Vizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság

 (2) A bizottságok általános feladata, hogy feladatkörükbe tartozó ügyekben előkészítsék a képviselő-testület döntéseit, szervezzék és ellenőrizzék a döntések végrehajtását.

(3)   A képviselők bármelyik bizottságba beválaszthatók. Egy-egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet.

(4)  A bizottságnak lehetnek nem képviselő tagjai is. A tagok több mint a felének és a bizottság elnökének képviselőnek kell lennie.

(5)  A polgármester, alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke és az önkormányzati hivatal dolgozói nem lehetnek a bizottságnak tagjai, elnökei.

(6)  A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, továbbá önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.

A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok és tagjai névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

A bizottságok működése

41. §

(1)  A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak. A bizottságok elnökei az ülések időpontját kötelesek a jegyzőnek bejelenteni.

(2)  A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ennek érdekében:

a) előkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét,

b)   gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

c)   elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából,

d)   az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.

(3)  A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(4)  A bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg a polgármestert, jegyzőt, valamint a nemzetiséget érintő ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.

A polgármester

42. §

(1)  A polgármester felelős az önkormányzat működési feltételeinek - a magasabb szintű jogszabályoknak, önkormányzati rendeleteknek és képviselő-testületi határozatoknak megfelelő - biztosításáért.

(2)  A polgármester feladatát társadalmi megbízatású polgármesterként látja el.

(3)  A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület határozatban dönt a polgármester szabadságáról, kiküldetéséről és saját gépjármű használatáról. A polgármester illetményének emeléséről az alpolgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

A polgármester feladatai

43. §

(1)  A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati intézményvezetők, valamint az önkormányzat közalkalmazott dolgozói tekintetében,

g) a képviselő-testület elé terjeszti a bizottság által véleményezett, megtárgyalt költségvetési tárgyú rendelet-tervezeteket,

h) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,

i) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel,

j) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,

k) a képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetési beszámolót,

l) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzetben a helyi önkormányzat költségvetése terhére átmeneti intézkedést hozhat, melyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolni,

m) ellátja az ár- és belvízvédelmi védekezéssel kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat,

n) indokolt esetben elrendeli a vízfogyasztás korlátozását,

o) gondoskodik a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátásáról,

p) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2)  A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt.

Az alpolgármester

44. §

(1)  A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2)  Hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3)  Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(4)  Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület az alpolgármesternek a hatályos jogszabályok szerint a megbízatása idejére havonta tiszteletdíjat állapít meg. A tiszteletdíj megállapítását a képviselő-testület az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti, valamint arról az alpolgármester nyilatkozatával lemondhat.

A jegyző, aljegyző

45. §

(1)  A képviselő-testületek együttes ülésen pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő – jegyzőt neveznek ki.

(2)  A jegyző

a) vezeti a képviselő-testületek hivatalát a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal irodáit, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról,

b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak ülésén,

d) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

e) tájékoztatja a képviselő-testületet és az egyes bizottságokat a feladatkörüket érintő jogszabályváltozásokról,

f) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

g) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében,

h) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

i) ellátja a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatait.

(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4) A jegyzőre és az aljegyzőre vonatkozó egyéb rendelkezéseket a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos megállapodás tartalmazza.

Közös Önkormányzati Hivatal

46. §

(1)  A hivatal elnevezése: Teveli Közös Önkormányzati Hivatal

A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Tevel község

Székhely iroda:           Teveli Iroda 7181 Tevel, Fő u. 288.

Kirendeltség:   Závodi Iroda 7182 Závod, Új u. 13.

Kirendeltség:   Lengyeli Iroda 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

(2)  A Közös Önkormányzati Hivatal hivatali létszáma 9 fő. Belső felépítését, működésének részletes szabályait feladat-és hatáskörét a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás és a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodást jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatalnál kinevezett köztisztviselők közül vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza. A nyilatkozat-tétel szabályaira az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak irányadóak.

Társulások

47. §

(1)  Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében külön megállapodásokkal egyes államigazgatási hatósági ügyek intézésére hatósági igazgatási társulást, valamint közös intézmény létrehozására és fenntartására intézményi társulást hozhat létre. A társulások jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(2)  Lengyel község képviselő-testülete tagja különösen

a) a Völgységi Önkormányzatok Társulásának, amely Társulási Tanácsában a községet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli. Mindkét tisztségviselő együttes akadályoztatása esetén a polgármester által meghatalmazott települési képviselő vagy a jegyző látja el a képviseleti feladatokat

b) a Tevel-Závod-Lengyel Óvodafenntartó Társulásnak, amely Társulási Tanácsában a községet a polgármester és az alpolgármester képviseli. Mindkét tisztségviselő együttes akadályoztatása esetén a polgármester által meghatalmazott települési képviselők látják el a képviseleti feladatokat.

 (3) A polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek a társulások működéséről, a végzett tevékenységéről.

(4)  Intézmény közös fenntartása esetén az intézmény–vezetőjének kinevezése, felmentése társulási tanácsülés keretében történik, mely ülést a társulás elnöke hív össze és vezet.

(5)  Az intézmény-vezető kinevezéséhez az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületeinek minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(6)  Az intézmény-vezető jóváhagyásának rendje:

• döntés a beérkezett pályázatok érvényességéről,
• döntés alfabetikus sorrendben az egyes pályázatokról,
• a döntés határozatba foglalása.

(7)  Az intézmény-vezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja.

(8)  A társulások pénzügyi ellenőrzését a székhely település polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatala végzi.

Nemzetiségi önkormányzatok

48. §

(1)  A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2)  Lengyel községben LENGYELI NÉMET NEMEZTISÉGI ÖNKORMÁNYZAT és LENGYELI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT működik.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete működéséhez szükséges irodai feladatok – különösen jegyzőkönyvek elkészítése, irodai sokszorosítás, levelek kézbesítése - ellátását a Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeli Irodája és az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket Lengyel Község Önkormányzata biztosítja.

(4)  A Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodája ellátja a települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatait.

(5)  A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkotja meg.

(6) A nemzetiségi oktatást végző intézménnyel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseknél a véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a közoktatási és a nemzetiségi törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A települési nemzetiségi, valamint a települési önkormányzat kapcsolatát a közöttük létrejött együttműködési megállapodás részletesen szabályozza. Az együttműködési megállapodást a 4. és 5. melléklet tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

49. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

VI. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapja

Az önkormányzat vagyona

50. §

(1)  A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonáról, a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokról, az önkormányzati vagyontárgyak számbavételéről, ezek elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó szabályokról külön rendeletet alkot.

(2)       A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat.

Az önkormányzat gazdálkodása

51. §

(1)  Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2)  A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3)  A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról – közmeghallgatás keretében – tájékoztatja az állampolgárokat.

(4)  Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el a mindenkor hatályos jogszabályi előírások alapján.

E körben különösen:

a) a polgármester által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár illetékes területi szerve (a továbbiakban: MÁK) részére;

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

c) igényt nyújt be a MÁK-hoz a címzett és céltámogatások összegére vonatkozóan;

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és fenntartott intézmények pénzellátásáról;

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, és ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények számlarendjét;

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz;

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

Az önkormányzat költségvetése

52. §

(1)  A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2)  A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására kiadott rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3)  A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik.

(4)  A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5)  A képviselő-testület az éves költségvetésének végrehajtásáról rendeletet alkot. A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2)-(4) bekezdésben leírtak irányadóak.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

53. §

(1)  Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2)  Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3)  Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá.

(4)  Az önkormányzatnál a képviselő-testület döntése alapján a belső ellenőrzést elláthatja

a)a képviselő-testület hivatala,

b)az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet,

c)a helyi önkormányzatok társulása.

(5)  A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti.

Az önkormányzat gazdasági programja

54. §

(1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

(4)  A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(5) A gazdasági program tartalmazza különösen:

• fejlesztési elképzeléseket;
• a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését;
• a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit;
• az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

VII. fejezet

A falugondnoki szolgálat

Általános rendelkezések

55. §

(1) A szolgáltatás megnevezése: Lengyel Község Önkormányzata Falugondnoki Szolgálata

(2) Fenntartója: Lengyel Község Önkormányzata

(3) Székhelye: 7182 Lengyel Petőfi u. 53

Ügyfélfogadás helye: 7182 Lengyel Petőfi u. 53

(4) Működési területe: Lengyel község közigazgatási területe

(5) Jogállása: önkormányzati szakfeladaton működő egyszemélyes falugondnoki szolgálat

Szakfeladat száma: 889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

(6) A szolgáltatás tartalma

a) A falugondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatai:

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában

való közreműködés.

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így

ca) az óvodába, iskolába szállítás,

cb) az egyéb gyermekszállítás.

d) A falugondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladatai a lakossági szolgáltatások, így:

da) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

db) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

dc) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

e) Az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások, így:

ea) az ételszállítás önkormányzati intézménybe,

eb) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

ec) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

Az ellátások igénybe vétele

56. §

(1) A falugondnoki szolgáltatás térítésmentes. A településen élő lakóhellyel rendelkező személy lehetséges igénybevevőket legalább évente egy alkalommal a helyben szokásos módon írásban tájékoztatni kell az igénybe vehető falugondnoki szolgáltatásról.

(2) A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele szóbeli vagy írásbeli kérelem alapján, illetve az adott intézmény vezetőjének jelzése alapján történik. Az igénybevevők a szolgáltatás iránti eseti illetve rendszeres igényüket a falugondnoknak és a fenntartónak egyaránt jelezhetik.

(3) A szolgáltatás iránti igények kielégítésének lehetőségéről és módjáról - a racionális munkaszervezés szempontjai figyelembevételével - a falugondnok a Polgármester egyetértésével dönt. Döntése ellen a szolgáltatásra jogosultak panasszal élhetnek a fenntartónál.

A munkavégzésre irányuló jogviszony és a munkáltatói jogok gyakorlása

57. §

(1) A falugondnok munkáját közalkalmazotti jogviszonyban látja el, a végzettségének és munkában eltöltött idejének figyelembe vételével meghatározott besorolásban.

(2) A falugondok felett a közvetlen munkáltatói jogokat és az operatív irányítást a polgármester gyakorolja.

(3) A falugondok heti 40 órában végzi feladatát. Munkaideje munkanapokon 7 órától 15 óráig tart.

(4) Amennyiben azt az ellátandó feladatok indokolják, a falugondnok, kizárólag a polgármester utasítására, ezen időtartamon túl is kötelezhető munkaköre ellátására.

(5) A rendes munkaidőn túl végzett munkáért azonos időtartamú munkaidő-kedvezmény jár. Munkaszüneti és ünnepnapokon történő munkavégzés esetén kétszeres mértékű munkaidő-kedvezmény jár.

(6) A falugondnok munkaviszonya tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadóak.

A falugondnok feladatai

58. §

(1) A falugondok feladatait a jelen rendeletben, a szakmai programban, a munkaköri leírásban, valamint a falugondnoki gépjármű üzemeltetésére vonatkozó szabályzatban leírtaknak megfelelően végzi.

(2) A falugondnok heti 40 munkaórában az 55. § (6) bekezdésében foglalt falugondnoki feladatokat köteles ellátni.

(3) A falugondnok nem a falugondnoki szolgáltatás 55. § (6) bekezdés szerinti egyéb célú feladatellátására, illetve a falugondnoki gépjármű nem falugondnoki szolgáltatás céljára történő használatára kizárólag ezen időtartamon túl kerülhet sor, amelyről a fenntartó dönt.

Együttműködések, munkakapcsolatok

59. §

A falugondnok munkája során együttműködik

a) a házi segítségnyújtást végző személlyel

    - FM DASZK Apponyi Sándor Mezőgazdasági SZKI közétkeztető főzőkonyhájával,

b) a Teveli Szivárvány Óvodák és Bölcsőde tagóvodáinak vezetőivel,

c) az általános iskolákkal,

d) a családsegítő szolgálat munkatársaival,

e) a háziorvossal, valamint

f) mindazon szervezetekkel és intézményekkel, amelyek a falugondnoki szolgáltatás feladatainak ellátásához szükségesek.

A falugondnoki szolgálat szervezeti ábrája

60. §

A falugondnoki szolgálat szervezeti ábráját jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

Szolgálati titoktartás

61. §

(1) A falugondnoknak munkája során a személyes adatok és tudomására jutott egyéb védendő információk védelmének érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben a Szociális Munka Etikai Kódexe az irányadó.

Szabályzatok

62. §

A falugondnoki szolgálat gépjármű üzemeltetésre, munkavédelemre és pénzkezelésre vonatkozó rendelkezéseket külön szabályzat tartalmazza.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

63. §

(1) Jelen rendelet 2019. december 1. napján lép hatályba egyidejűleg a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2013. (III.1.) Ök. rendelet és az azt módosító rendeletek hatályukat vesztik.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, indokolt esetben javaslatot tesz a rendelet módosítására.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján gondoskodik.

Braun János László                                                                                    dr. Hoffmann Adél                         

polgármester                                                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet kihirdetésre került: 2019. november 27. napján.

                                                                                                            dr. Hoffmann Adél

                                                                                                                      jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva, hatályos 2019. december 21 napjától.

Lengyel, 2019. december 19.

                                                                                                          Herczig Viktória

aljegyző

Egységes szerkezetbe foglalva, hatályos 2020. február 26. napjától.

Lengyel, 2020. február 26.

                                                                                                          Herczig Viktória

aljegyző