Závod Község Önkörmányzat Képviselőtestületének

4/2018. (VII.26.).  önkormányzati rendelete

a településkép alakításáról és védelméről

Závod Község Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1.§ (1) A rendelet célja Závod sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,
3. a településképi követelmények meghatározása,
4. a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,
6. az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.

2. A helyi védelem célja

2.§ A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azoknak a területeknek az elkülönítése, ahol a településkép kialakult, megőrzendő sajátosságainak védelme érdekében az építkezéseket megelőzően településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

4. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

4.§ E rendelet alkalmazásában:

1. űemlékÉrtékvizsgálat: az építmény helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó dokumentum.
2. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor : olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
3. Helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alá helyezett érték, a 4., 5., 6. és 9. pontban foglaltak gyűjtőfogalma.
4. Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, vagy építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.
5. Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzettel borított terület, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.
6. Helyi védett terület: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.
7. Információs célú berendezés : az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közcélú molinó, valamint a City Light formátumú eszköz (függőleges elhelyezésű berendezés, 118cmx175cm, kb. 2nm  látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmasfelülettel vagy 72 »-90 » képátlójú, 16 :9 arányú digitális kijelző) és City Board formátumú eszköz (2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, 7-9 nm látható, papír vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított rekám közzétetére alkalmas, vagy ilyen méretű digitális felület)
8. Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.
9. Közérdekű molinó : olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalamzó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
10. Közérdekű reklámfelület : olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
11. Más célú berendezés : a pad, a kerékpárállvány, a közterületi hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
12. Önkormányzati faliújság : az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, amely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre, és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat. 
13. Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.
14. Útbaigazító hirdetmény : közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
15. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi
16. Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma.
17. Védett terület: a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet, és a helyi védettségű terület gyűjtőfogalma.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem célja

5. §.  (1) A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem feladata a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. A helyi védelem fajtái

6. §. (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

1. Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.
2.  A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
3.  Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

7. A helyi védelem keletkezése és megszűnése

7. §    Az egyes, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a jegyzőnél írásban kezdeményezheti.

8. §    (1) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a települési főépítész értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:

                 a)    a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,

                 b)    az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,

                 c)    a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének indoklását,

                 d) a védett értékre vonatkozó dokumentációt és

                 e) amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.

          (2)   A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:

                 a)    a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,

                 b) a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,

                 c) a védettség elrendelését indokoló értékeket. sajátosságokat

          (3)   A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

          (4)   A Závod Község Önkormányzat tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

          (5)   A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.

(6)   A helyi védettség elrendelésekor a jogerős hatósági engedélyek azok érvényességi határidejéig hatályban maradnak.

(7)   Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség szűnik meg, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

9. §    (1)   A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.

(2)   A helyi védett épület védettsége megszüntetésének, vagy részleges bontása engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, vagy tartozéknak az új épületbe történő beépítése vagy megőrzése.

(3)   A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.

(4)   A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.

10. §  (1)   A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről a főépítész nyilvántartást vezet.

(2)   A nyilvántartásban szerepelnie kell az ingatlan hatályos földhivatali térképkivonatának, legalább tíz fényképből álló fotódokumentációnak, és az objektum rövid műszaki leírásának, megjelölve benne a védettség elrendelésének indokait (különösen az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai).

7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §  (1)   A 2.sz. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2)   Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése

12. §  (1)   A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki, vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett a 3. számú térképmellékletben lehatárolt karakterű területek közül Závod: Településközpont, Történeti településrész, Libafarok, Szőlőhegy.

                 a) A Településközpont területrész közterületi határai és leírása: Kossuth Lajos utca menti telektömbök.

                  b) Történeti településrész közterületi határai és leírása: A Závodi patak mindkét oldalán a Településközpont feletti területek, Kivéve Szőlőhegy és Libafarok településrészek

                 c) Libafarok településrész közterületi határai és leírása: A Petőfi Sándor utca mente a Településközponttól Nyugati irányban

                 d) Szőlőhegy településrész közterületi határai: A Székely utca felső szakasza

         (2)   A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosításával együtt, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10. A teljes településre vonatkozó követelmények

13. §  (1)   Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

(2)   A lakó-, a vegyes-, a különleges és a zöldterületeken, valamint a tájképvédelmi övezet által érintett területeken elektronikus hírközlést szolgáló közcélú antennák és hírközlési átjátszó létesítmények és berendezések – nagyságtól függetlenül – létesítését megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(3)  A település kertvárosi beépítésű területein tervezett új építésű vagy átépítésre kerülő épületek esetében településképvédelmi tájékozatás és szakmai kontroll kikérése szükséges.

(4)   A település területén rikító színű homlokzatképzés nem alkalmazható.

(5)   A település területén rikító, nem természetes színű tetőhéjalás, valamint az ipari, gazdasági területeken kívül trapézlemez, valamint cseréputánzatú lemez tetőfedés – az ásványzúzalékos lemezfedés kivételével – létesítését megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(6)   Klíma berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen, erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.

12. Általános településkép alakítási szakmai követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken

14. §  (1)   A településképi szempontból meghatározó területeken

a)    az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép nem létesíthető,

b)    üzletfeliratot a bejárat felett, vagy amellett, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,

c)    cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,

d)    védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,

e)    üzletportál feletti előtető meglévő épületeken csak a portálba beépítve, legfeljebb 60 -80 cm-es kiállással építhető.

13. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó speciális építési szakmai követelmények

15. §  (1)   Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó.

(2)   Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték

a)    egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b)    eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)    eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,

d)    eredeti épülettartozékait és felszereléseit

a műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 10. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(3)   Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ide értve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4)   A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.

(5)   A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során a települési főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.

(6)   Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be. Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.

(7)   Védett érték felújítása, átalakítása akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változik.

(8)   Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.

14. A helyi védett területekre vonatkozó általános településképi szakmai követelmények

16. §      Helyi védett területen a 13. §-ban foglalt előírások betartása mellett

(1)   A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni.

(2)   A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.

(3)   A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható. Kis- és nagy hullámmagasságú cserép, bitumenes zsindely, hullámlemez és fémlemez tető héjazatként való kialakítását megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(4)   Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez, továbbá történeti könnyűszerkezetes épület (ún. „fachwerk”) esetében.

(5)   Meglévő épület felújítása, átalakítása, bővítése, továbbá új épület építése akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek.

(6)   Új elektronikus hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

(7)   Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.

(8)   Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

17. §      (1)       A védett területen meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat.

(2)   A védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a magán- és közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Új ültetésnél kizárólag a régiekkel azonos vagy rokon fajta telepíthető.

(3)   A védett területen a kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

15. A műemléki környezet és helyi védelem alá tartozó egyes településrészek sajátos előírásai

18. §  (1)   R.K. templom, plébániaház és Szent Flórián szobor környezete

a)    Csak a meglévő műemléki és helyi védett épületekhez illeszkedő épületek építhetők.

b)    Az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.

16. A településképi szempontból meghatározó egyes területek sajátos előírásai

19.§   (1)   A településközpontban és a településfejlesztés szempontjából kiemelt területrészeken:

  a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

c) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d) A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 40-45 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

e) A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.

(2) Történeti településrész területen:

a)   Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

c) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d) A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 40-45 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

e) A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.

(3) Libafarok területén

a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület szőlészeti hagyományaihoz, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója nem kapcsolódik a szőlőműveléshez, borfeldolgozáshoz, vagy borkereskedelemhez.

c) A beépítés tervezése során illeszkedni kell a hagyományos beépítési módhoz, az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d) Épület a kialakult hagyományos építési módhoz alkalmazkodva, 40-45 fok közötti hajlásszögű, cserép, betoncserép, nád fedésű magas tetővel, a lejtő esésvonalával párhuzamos épületgerinccel.

c) Az épület homlokzatát hagyományos építészeti megoldások és anyagok alkalmazásával kell kialakítani.

(4) Szőlőhegy területén:

a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik. Az illeszkedés tervezett megoldásait az építészeti javaslat bemutatásával településképvédelmi véleményezési eljárás keretében kell az önkormányzattal véleményeztetni.

c) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

d) A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű, illéetve fa burkolatos homlokzatképzést és a 35-40 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

            e) A területen szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységet nem lehet elhelyezni.

V. FEJEZET

17. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20.§ Závod közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbakban Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

21.§ (1) Závod közterületein reklámok és reklámhordozók csak a 20. § -ban hivatkozott rendelet keretei között helyezhetők el.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – az építési háló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen /Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

22.§ Závod közigazgatási területén reklámhordozók nem helyezhetők el

  a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön

  b) plexi vagy biztonsági üveg mögött

  c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben

  d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

  e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan.

18. Egyes reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok

23.§ (1) Nem helyezhető el reklámhordozó, és reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

(2) E rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza azon területeket, amelyeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, továbbá azon területeket, ahol nem tehető közzé semmilyen reklám illetve nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla vagy egyéb eszköz helyezhető el azokon a területeken, ahol a rendelet szerint reklám nem tehető közzé reklámhordozón vagy reklámhordozót tartó berendezésen.

24.§ A funkcionális célokat szolgáló utcabútorok elhelyezése és kialakítása nem befolyásolhatja hátrányosan a településképi megelenést.

            a) A funkcionális utcabútornak kizárólag a felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

            b) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

c) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

d) Funkcionális célokat szolgáló más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklám célokra.

25.§ (1) Závod Község közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.

            (2) Závod Község közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.

(3) Závod Község közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető, a közművelődési létesítmények e hirdetőoszlopok használatára jogosultak. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(4) Információs berendezés a gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető, a berendezés felületének egyharmada az a)-e) bekezdések szerinti közérdekű információt tartalmazza. Egyúttal a berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére.

a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) A településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatás nyűjtása

d) idegenforgalmi és közlekedési információk

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

26.§ (1) Závod Község közigazgatási területén építési reklámháló egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kihelyezhető az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, mely egy alkalommal további 3 hónap időtartamra meghosszabbítható.

(2) Az építési reklámháló településképet várhatóan kedvezően befolyásoló hatását a településképi bejelentési eljárási kérelemben igazolni kell.

27.§ A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését illetően.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

19. Szakmai konzultáció

28. § (1) Az Önkormányzat a főépítésszel történő szakmai egyeztetésre előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít, a kérelem benyújtását követő 8 napon belül.

(2) A szakmai konzultáció tartalma a kérelmező tervező által meghatározott, a konzultációs kérelemmel együtt megküldött szöveges bemutatással és rajzos műszaki vázlatokkal a tárgyalhatóság követelményeinek megfelelően alátámasztott településképi kérdés lehet.

(3) A szakmai konzultáció eredményéről az egyeztetés befejezését követően emlékeztető készül, a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 25 §. (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amit az egyeztetés résztvevői aláírnak. A szakmai konzultációban összefoglalt megállapodások kötik az önkormányzatot a további eljárások során.

VII. FEJEZET

20. Településképi véleményezési eljárás

29. § Závod Község Önkormányzat a községben nem teszi kötelezővé a településképi véleményezési eljárás lefolytatását.

VIII. FEJEZET

30. Településképi bejelentési eljárás

30.§ Závod községben a reklámok és reklámhordozók elhelyezése, átalakítása esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

31 A bejelentési eljárás részletes szabályai

31. § (1) A Polgármester a bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához nem köteles kikérni tervtanácsi vagy települési főépítészi szakmai véleményt

(2) A településképi bejelentési eljárás szakmai szempontjai:

a) a terv egyezik-e a településképi arculati kézikönyv szakmai ajánlásaival;

b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;

c) a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez.

IX. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

32. Településképi kötelezési eljárás

       32. §  (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a Polgármester az Elj.R. 26/E. § előírásai szerint   településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településképi kötelezés kiterjedhet:

a) a településképet jelentős mértékben zavaró építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására;

b) helyi védelem alatt álló épület védett értéknek minősülő részén szakszerűtlenül végzett átalakítás esetén az eredeti, vagy korábbi állapot visszaállítására;

c) a településképet zavaró, jogszabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozó, cégér, cégfelirat, hirdetmény eltávolítására.

33.  A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

33. § (1) A Tvtv. 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása;

b) a településképi követelmények be nem tartása;

c) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

d) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

a) kötelező településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 forint;

b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;

c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményeket az építésügyi bírásg megállapításában részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

X. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

34. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

     34. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

    (2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az önkormányzat költségvetési rendeletében kell    meghatározni.

     (3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. Hatályba léptető rendelkezés

35 . § E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

36. Hatályon kívül helyező rendelkezés

36. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Závod Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építsi szabályzatról szóló 5/2006. (V.2.) önkormányzati rendeletének 7. §. (3) bekezdése, 9. §-a, 33. §-a, 36. §-a, 1. melléklete,  valamint a a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 9/2017.  (XI. 2.) önkormányzati rendelete, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (XI. 2.) önkormányzati rendelete.

László Attila                                                                                                 dr. Hoffmann Adél

polgármester                                                                                                           jegyző

Kihirdetési záradék :

Jelen rendelet 2018. július 26. napján kihirdetésre került.

                                                                                                                      dr. Hoffmann Adél

                                                                                                                                 jegyző