Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 20.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 18Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 20.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Torony Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Torony Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
a) székhelye: 9791 Torony, Rohonci utca 6.
b) működési területe: Torony község közigazgatási területe.
(2) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. Az Önkormányzat kötelező feladatait jelen rendelet 1. melléklete, az Önkormányzat önként vállalt feladatait jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal Torony Község Önkormányzata, Dozmat Község Önkormányzata és Felsőcsatár Község Önkormányzata tekintetében látja el a közös önkormányzati hivatal hatáskörébe tartozó feladatokat.
(4) Az Önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a „Torony Község Önkormányzata”, „Torony Község Polgármestere”, a „Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal” és a „Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” felirat található. A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni, azokról lenyomatukkal és a használó megjelölésével a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A pecsétek, bélyegzők készítésének, használatának rendjéről belső szabályzatot kell készíteni.
(5) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv hitelesítésére;
b) a Képviselő-testület által adományozott elismeréseken, okleveleken;
c) önkormányzati ügyek során.
(6) Torony község hivatalos honlapja: www.torony.hu (a továbbiakban: honlap).
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a Képviselő-testületet illeti meg. A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
3. § (1)1 A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 főt egyéni listás szavazólapon választanak meg, a polgármester közvetlenül kerül megválasztásra, és a megválasztásával válik a Képviselő-testület tagjává.
(2)2 Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a hatásköreit a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira, jegyzőre, a társulásra ruházza át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörök címzettje annak ellátásáról – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – köteles a Képviselő-testnek következő ülésén beszámolni.
(4) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében társulásban vesz részt. Az Önkormányzata tagja
a)3
b) a Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak,
c) a Csicsergő Óvoda Fenntartására szóló Intézményfenntartó Társulásnak.
(5)4 A Képviselő-testület feladatainak eredményes ellátása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a vármegyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
1. Előterjesztés
4. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet megtenni.
(2) A testületi ülésre, napirendi pont előterjesztésére jogosult: a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, a Hivatal szakügyintézője.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:
a) az éves munkatervben előirányzott, vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat;
b) tájékoztató, vagy beszámoló jellegű anyag.
(4) Az előterjesztést, a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 5 nappal a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek kell benyújtani.
(5) Az előterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.
5. § (1) Az írásbeli előterjesztés főbb részei:
a) az első részben ismertetni kell:
aa) az előterjesztés címét, tárgyát,
ab) a téma előzményeit (testületi megállapítások, hozott testületi határozatok),
ac) a kérdést szabályozó jogszabályokat,
ad) a javaslat költségvetési hatásait,
ae) mindazon körülményeket, tényeket, melyek lehetővé teszik megalapozott döntés meghozatalát,
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével.
(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés alapján kerülhet a Képviselő-testület elé:
a) éves költségvetés;
b) éves költségvetés végrehajtásának első félévi, háromnegyed évi végrehajtásáról szóló tájékoztató;
c) zárszámadás;
d) településrendezési terv;
e) jelentősebb fejlesztéseknél a beruházási program;
f) önkormányzati tulajdonnal, vagyonnal összefüggő döntések;
g)5 intézmények alapításának, átszervezésének, megszüntetésének ügye;
h) önkormányzati rendeletek tervezete.
2. Sürgősségi indítvány
6. § (1) A képviselő-testület tagjai, a Képviselő-testület bizottságai és a jegyző javaslatot tehetnek előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására. A sürgősségi javaslatot indokolni kell.
(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél – és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek megküldve – lehet benyújtani.
3. Beszámoló
7. § (1) A beszámoló a Képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely önkormányzati szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:
a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;
b) képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;
c) interpellációk kivizsgálásának eredményéről;
d) a Képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;
e) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.
(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
4. Tájékoztató
8. § (1) Tájékoztató benyújtására jogosult polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.
(2) Tájékoztató formájában kell a képviselő-testület elé terjeszteni:
a) jogszabályok ismertetését;
b) az Önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat;
c) a Képviselő-testület és szervei működésére vonatkozó adatokat.
(3) A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
5. Interpelláció, kérdés
9. § (1) Interpelláció a polgármesterhez és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.
(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb az ülés előtt 2 nappal kell benyújtani a polgármesterhez. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.
(3) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról az interpelláló a soron következő ülésen nyilatkozik. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.
(4) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat javaslattétel céljából a polgármester vagy a jegyző elé utalja. A kivizsgálást követően a javaslatot a következő rendes ülésen a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(5) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.
10. § (1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.
(2) A napirendi előtti kérdést írásban, legkésőbb az ülés előtt 2 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(3) A kérdésre a kérdezett a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő rendes testületi ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
A Képviselő-testület MŰKÖDÉSE
6. Munkaterv
11. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
(2) A munkatervet a képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a tárgyév január 31-ig fogadja el.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni
a) a Képviselő-testület tagjaitól,
b) a Képviselő-testület bizottságaitól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
d) a jegyzőtől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyidőszak főbb feladatait,
b) az ülések tervezett időpontját, az előre látható napirendeket,
c) a közmeghallgatás és a lakossági fórum témáját, tervezett időpontját.
7. A Képviselő-testület ülése
12. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést tart.
(2) A Képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tart. Az ünnepi ülés összehívására, levezetésére a rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
8. Alakuló ülés
13. § Az alakuló ülés menetét, a napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról,
b) a képviselők eskütétele, megbízóleveleik átadása,
c) a polgármester eskütétele, megbízólevelének átadása,
d) alpolgármester megválasztása titkos szavazás útján,
e) alpolgármester eskütétele,
f) a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
g) megbízás a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára,
h) a bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása,
i) egyebek.
9. Rendes ülés
14. § (1)6 A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. A polgármester a testület ülését indokolt esetben a munkatervtől eltérő időszakban is összehívhatja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a testület ülését.
10. Rendkívüli ülés
15. § (1) A polgármester a munkatervben nem szereplő, az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetkörökön túlmenően, különösen indokolt esetben rendkívüli testületi ülést is összehívhat. Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melyben a döntéshozatal a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen indokolt ügy lehet:
a) az Önkormányzat és intézményei működését alapvetően érintő, halasztást nem tűrő pénzügyi, vagyoni, személyi ügyek,
b) a lakosság széles körét érintő, rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek,
c)7 pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan döntést igénylő ügyek,
d)8 jogvesztő határidőt érintő ügyek,
e)9 vis maior esete
(2) Rendkívüli esetben a rendkívüli ülés telefonon és elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.
(3) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.
(4) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.
11. A Képviselő-testület összehívása
16. § (1) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt legalább 5 nappal a Képviselő-testület ülése előtt elektronikus úton kell megküldeni a testületi tagok által megadott elektronikus kézbesítési címre. Amennyiben az elektronikus megküldés sikertelen, vagy el nem hárítható technikai ok miatt nem lehetséges, a testületi ülés dokumentumait papír alapon kell megküldeni.
(2) Indokolt esetben az írásbeli előterjesztést az (1) bekezdéstől eltérően, legkésőbb az ülést megelőző napig kell megküldeni a Képviselő-testület tagjainak.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.
(4) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt 5 nappal a település honlapján, valamint a Hivatal a hivatali hirdetőtáblán értesíti a lakosságot.
12. Meghívottak köre
17. § A Képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a) a tárgyalásra kerülő napirendi pont szerint illetékes szerv, illetőleg önszerveződő közösség képviselőit, az intézményvezetőket és a Hivatal érintett ügyintézőjét,
b) akinek a meghívását a polgármester, vagy a képviselők legalább negyede szükségesnek tartja.
13. Nyilvános és zárt ülés
18. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján lehet nyilvános és zárt.
(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a testület – minősített többséggel meghozott döntéssel – zárt ülés tartásáról határozhat.
(3) A zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokhoz tartozó előterjesztés tartalma és a vita során elhangzottak- a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – nem nyilvánosak.
(4) A zárt ülésen részvételre jogosult a zárt ülésen tudomására jutott adatot, információt a zárt ülésen részvételre nem jogosult személy tudomására nem hozhatja.
(5) Zárt ülésen mobiltelefon, vagy egyéb hangrögzítésre, adathordozásra alkalmas eszköz – a jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges hangfelvétel kivételével – nem használható.
14. A képviselő-testületi ülés vezetése
19. § (1) A polgármester a testületi ülés megkezdésekor megállapítja és kimondja a határozatképességet, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére. A polgármester a testület határozatképességét az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri. A Képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést berekeszti, és az ülést új időpont kitűzésével elnapolja.
(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb polgármesteri intézkedésekről, és a folytatott tárgyalásokról.
(3) Az ülés vezetése során polgármester feladatai különösen:
a) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
b) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,
c) napirendi pontonként vezeti a vitát, megadja, illetve jelen rendeletben meghatározott esetben megvonja a szót,
d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
e) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a testület határozatát.
20. § (1) A Képviselő-testület tagjai, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve ügy napirendre vételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) A napirenden nem szereplő, de a település életében nagy jelentőségű és halaszthatatlan ügyben – amennyiben nem minősül interpellációnak, kérdésnek – az ülés napirendi pontjainak elfogadása előtt a képviselők és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők 5 percben felszólalhatnak. A megszólalási lehetőségről a polgármester dönt.
(3) Jelen rendelet betartásával, a tanácskozás rendjével kapcsolatos ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, majd az ügyrendi javaslat megtételét követően a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a javaslatról.
(4) Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a döntéshozatalt megelőzően válaszolni kell.
(5) A polgármester mérlegelési jogkörében jogosult – legfeljebb 5 perc időtartamú – felszólalási lehetőséget biztosítani olyan személynek, szervezetnek, akik a település polgárait széles körben érintő témakörben adhatnak tájékoztatást.
15. A tanácskozás rendjének fenntartása
21. § (1) Az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a tanácskozás időtartama alatt végig törekszik a vita hatékony és érdemi eldöntésére. Ennek keretében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket hangoztatja, majd ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki
a) az ülésen másokat sértő, vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést, vagy hangnemet használ,
b) az adott ülésen több alkalommal túllépte a részére biztosított időkeretet, a napirendtől az ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 5.000,- Ft.
(4) A rendbírság összege a kiszabást követő tiszteletdíjból, polgármesteri illetményből, illetve alpolgármesteri tiszteletdíjból kerül levonásra.
(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita szabályszerű menetét lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés elnöke – ha a figyelmeztetés nem jár eredménnyel – az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztheti és a hátralévő napirendek tárgyalását a következő ülésre elnapolhatja.
16. Az előterjesztések megtárgyalása
22. § (1) A napirendi pont előterjesztéseit a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.
(2)10 A napirendi ponthoz való hozzászólás időtartama és sorrendje: a vita megnyitása előtt a napirendi pont előadója:
a) öt perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban kiküldésre került,
b) tíz perc kiegészítést tehet, ha az előterjesztés írásban nem került kiküldésre,
c) tizenöt perc kiegészítést tarthat éves költségvetési koncepció, költségvetési beszámolók, költségvetési rendeletek, valamint egyéb önkormányzati rendeletek esetében.
(3) A képviselőt, valamint a Képviselő-testület illetékes bizottságát a vita megnyitását követően:
a) legfeljebb öt perc,
b) költségvetési beszámolók, költségvetési rendeletek, valamint egyéb önkormányzati rendeletek esetében tíz perc hozzászólás illeti meg.
(4) Ugyanazon napirendi pont keretében a képviselőt és a Képviselő-testület bizottságának képviselőjét a fenti időkereten túl egy alkalommal legfeljebb öt perces hozzászólás illeti meg.
(5) A polgármester – személyes érintettség esetén – a képviselő számára soron kívüli hozzászólást engedélyezhet legfeljebb két percben.
17. A döntéshozatal
23. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére az Mötv. 47. § (1) bekezdése, egyszerű többségű, illetve minősített többségű döntéshozatalra az Mötv. 47. § (2) bekezdése irányadó.
(2) Az Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott ügykörökön túl minősített többség szükséges:
a) sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez,
b) kitüntetések, díjak és elismerő címek adományozásához,
c) ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához.
(3) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában – az elhangzás sorrendjében – elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.
(4) A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntés törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(5) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.
(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a Képviselő-testület döntését.
18. Nyílt szavazás
24. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyedének kezdeményezésére név szerinti szavazást tarthat. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
19. Titkos szavazás
25. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat.
(2) Titkos szavazást a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság állapítja meg, és a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás időpontját, helyét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.
20. A Képviselő-testület döntései
26. § (1) A Képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
21. Önkormányzati rendeletalkotás
27. § (1) Rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti a Képviselő-testület tagja, a jegyző, a helyi társadalmi szervezet, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:
a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;
b)11 a rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;
c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;
d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.
(4)12 A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat és az előírások megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.
(5) A jegyző az elfogadott rendeletet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki, és gondoskodik a rendeletnek a település honlapján történő közzétételéről és nyilvántartásáról.
22. A Képviselő-testületi ülések dokumentálása
28. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az ülésen elhangzottak tartalmi lényegét rögzíti.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-ában rögzítetteken túl tartalmaznia kell:
a) a hivatalosan távollevő, illetve igazolatlanul távollévő képviselők nevét,
b) az ülésen jelen lévő jegyző, hivatali dolgozók és meghívottak nevét,
c) a szóbeli előterjesztések lényegét.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát - a mellékletekkel együtt - a Hivatal kezeli.
(5) A jegyzőkönyv felterjesztésére és a jegyzőkönyvekbe történő betekintési jog gyakorlására az Mötv. 52. § (2) és (3) bekezdése az irányadó.
23. Közmeghallgatás
29. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület dönt, erről az Önkormányzat honlapján, valamint a Hivatal hirdetőtábláján legalább 10 nappal korábban értesíti lakosságot.
(3)13 A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, illetve a jegyző vizsgálja, és 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(4) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók, a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.
24. Lakossági fórum
30. § (1) A Képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) Az Önkormányzat a lakossági fórumról az Önkormányzat honlapján, valamint a Hivatal hirdetőtábláján legalább 10 nappal korábban értesíti lakosságot.
(3) A lakossági fórumokról feljegyzés készül.
A települési képviselő
31. § (1) A Képviselő-testület tagjai Torony település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.
(2) A Képviselő-testület a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának mértékére, folyósításának feltételeire vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
25. A képviselő jogai
32. § (1) A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.
(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza, a szavazatát nem köteles megindokolni.
26. A Képviselő kötelezettségei
33. § (1) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban meghatározottakon túl köteles:
a) olyan magatartás tanúsítására, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
b) az ügyben a személyes érintettségét bejelenteni,
c) felkérés alapján részt vehet a testületi ülés előkészítésében,
d) köteles előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy bízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) a tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot köteles megőrizni,
f) nem vehet részt olyan tevékenység végzésében, amely az általa képviselt község érdekeit sértené, vagy az ellen irányul.
(2) Igazoltan van távol a Képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt bejelentette, illetve fontos, méltányolható ok vagy betegsége miatt marad távol.
(3) Igazolatlanul van távol a képviselő, ha a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki. Az igazolatlan távollét következményeiről a helyi képviselők és képviselő-testületi bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(4) A képviselőt a Képviselő-testület, valamint annak bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni.
(5)14 Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.
A Képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, megalapozása, és a testületi munka segítése, végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 57. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
a) 3 tagú Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot,
b)15 3 tagú Szociális, Egészségügyi, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságot, és
c) 3 tagú Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(4) A bizottságok ügyrendjét maguk állapítják meg.
(5) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat a Hivatal látja el.
35. § A képviselő-testület az alábbi esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre:
a) egy-egy önkormányzati rendelet, vagy jelentősebb határozat végrehajtásának segítésére, ellenőrzésére,
b) titkos szavazás elrendelésekor, szavazatszámláló bizottság választásakor,
c) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes személyi ügyekben,
d) a testületi ülés elé kerülő olyan jelentős napirend előkészítésére, amely külön vizsgálatot, összehangolást és széleskörű tájékozódást igényel.
36. § (1) A bizottságok üléseiről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelő jegyzőkönyv készül, mely az ülésen elhangzottak tartalmi lényegét rögzíti.
(2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
tisztségviselők
27. A polgármester
37. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv.ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túlmenően:
a) szervezi a községi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátását és érvényesülését,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
c) szervezi a településfejlesztést, a közszolgáltatások ellátását,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
e) rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet és vezetőtársait (alpolgármester, jegyző) az időszerű feladatokról,
f) koordinálja és szervezi a helyi ünnepélyeket és egyéb rendezvényeket.
28. Az alpolgármester
38. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
(3) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
29. A jegyző
39. § (1) A jegyző – a közös hivatalt létrehozó polgármesterek irányításával – vezeti a Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) A jegyző az Mötv. és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokon kívül gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:
a) rendszeres tájékoztatást ad a polgármestereknek, a képviselő-testületeknek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
b) véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben, javaslatot tesz önkormányzati döntés felülvizsgálatára,
c)16 előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
d) gondoskodik az önkormányzati rendeletek és a lakosság széles körét érintő határozatok megismertetéséről és végrehajtásáról,
e) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről, eleget tesz a jegyzőkönyv és határozat megküldési kötelezettségének.
(3) A jegyzőt, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A közös hivatalt létrehozó polgármesterek a jegyzői és aljegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző és aljegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői pályázati eljárás befejezéséig, illetve az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátására.
30. A Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal
40. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hozott létre.
(2) A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása
41. § (1) Az Önkormányzat vagyonára, gazdálkodására az Mötv. 106-116. §-ai irányadóak.
(2) A Képviselő-testület rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban foglalja össze.
(3) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.
Záró rendelkezések
42. § (1)17
(2)18 Az SZMSZ mellékletei:
a) 1. mellékelt: Az Önkormányzat kötelező feladatai
b) 2. melléklet: Az Önkormányzat önként vállalt feladatai
c) 3. melléklet: A Képviselő-testület által polgármesterre, jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke
d) 4. melléklet: A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörei
e) 5. melléklet: Torony Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
(3) Ezen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Torony Község Önkormányzata képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2020. (VIII.11.) önkormányzati rendelet.
43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 3. § (1) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdés a) pontját a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (5) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés g) pontja a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés c) pontja a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés d) pontja a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés e) pontja a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés b) pontja a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (5) bekezdését a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 34. § (2) bekezdés b) pontja a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés c) pontja a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdését a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (2) bekezdése a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.