Chernelházadamonya község Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban  Törvény )  l. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében és a 92.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.  F E J  E Z E T

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

Eljárási rendelkezések

2.§

• E rendelet alkalmazása során jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú a Törvény 4.§ a.)-e.), illetve i.)-k.) pontjaiban meghatározott fogalom.

2. A törvényben meghatározott szociális intézményen – külön e célra létre nem hozott intézmény hiányában -  az önkormányzatot, intézményvezetőn a polgármestert kell érteni.

3.§

1. ^[1] A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtatni a Bői Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatal).
   

2.  A helyi lakásfenntartási támogatás igényléséhez e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot, valamint az abban foglalt jövedelem és lakás nagyságának igazolására szóló iratot kell mellékelni.
   

3. ^[2]

4. ^[3]

5. Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

(6)^[4]

II.  F E J E Z E T

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

(Sztv. 37/D. §)

Rendszeres szociális segély

4.§^[5]

Az Sztv. 37/B. §. (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti személy (továbbiakban rendszeres szociális segélyre jogosult személy) a Répcementi Önkormányzati Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatással (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködni köteles.

„Együttműködési eljárás szabályai

( Rendszeres szociális segélyben részesülők kötelezettségei.)

4/A.§^[6]

(1) Az rendszeres szociális segélyre jogosult személy - a munkaerő piacra történő visszatérés, megváltozott helyzethez való igazodás céljából történő – együttműködés keretében köteles:

1. felkeresni a Családsegítő Szolgálatot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül ,
2. a beilleszkedést segítő program kidolgozásában együttműködni,
3. a beilleszkedést segítő programról megállapodást kötni a Családsegítő Szolgálattal legkésőbb a nyilvántartásban vételtől számított 60 napon belül
4. a segély folyósításának időtartama alatt – a Családsegítő Szolgálattal kötött megállapodásban foglaltak szerint – a Családsegítő Szolgálatnál legalább 3 havonta személyesen megjelenni,

5. a Családsegítő Szolgálattal kötött megállapodásban foglaltak szerint a számára felajánlott képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésen részt venni,

6. a beilleszkedést segítő program sikeres végrehajtása érdekében a megállapodásban foglaltak szerint eljárni.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az (1) bekezdés a) pontjában írt határidőben nem jelenik meg, vagy a Családsegítő Szolgálattal kötött megállapodásban foglalt határnapot, vagy határidőt önhibáján kívül elmulasztja a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók, amelyet a Családsegítő Szolgálat vezetőjénél kell előterjeszteni, az elmulasztott határnap vagy határidőtől, illetőleg a mulasztási ok elhárultától számított 8 napon belül.

(3) A mulasztástól számított 30 nap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(4) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

(5) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot, és ezzel egyidejűleg az elmulasztott cselekményt pótolni.

(6) Amennyiben a Családsegítő Szolgálat vezetője az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztást olyannak kell tekinteni, mintha a mulasztás meg sem történt volna.

Beilleszkedést segítő program típusai

4/B.§^[7]

A Családsegítő Szolgálat által szervezett programok típusai az alábbiak lehetnek:

1. Munkavégzésre történő felkészítés, szinten-tartás. (egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében)
2. Tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai)
3. Képességfejlesztő és életmódformáló foglalkozások, tanácsadások szervezése.
4. Egészségi állapot és munkaképesség javítását célzó programok, előadások.
5. Alkalmi munkavállalást segítő programok.
   

Családsegítő Szolgálat kötelezettségei

4/C.§^[8]

1. A Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül jelzi a  körjegyzőnek ha a rendszeres  szociális segélyre jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.
2. A Családsegítő Szolgálat a beilleszkedési program éves értékelését az éves határidő lejárta után 15 munkanapon belül megküldi a körjegyzőnek.”

Az együttműködési kötelezettség megszegése

5.§^[9]

1. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy:

1. a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenési kötelezettségét elmulasztotta,
2. a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem működött együtt,
3. a beilleszkedést segítő programról szóló, a Rendelet 4/A (1) bekezdés c.) pontjában rögzített megállapodást nem köti meg,
4. nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat.

Annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan, két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátásra való jogosultságát az Sztv. 37/F. (1) bekezdés c) pontja alapján meg kell szüntetni.

Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás

6.§

1. Az önkormányzat által a Törvény 37/H. §-a alapján szervezett foglalkoztatás az önkormányzatnál illetve az önkormányzat által fenntartott intézményekben teljesíthető.

(2)^[10]

^[11]

7. §^[12]

8. §^[13]

Ápolási díj

9. §

A Képviselőtestület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi.

10. §

1. Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.
   

2. ^[14]

Önkormányzati segély

11.§^[15]

(1) Önkormányzati segélyben részesíthetők kérelemre, vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk (különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása) miatt anyagi segítségre szorulnak, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(2) Az önkormányzati segélyben az egy családban élők egy naptári éven belül évente négy alkalommal részesíthetők. Az egy alkalommal nyújtott segély összege a 20.000 forintot nem haladhatja meg, a megállapított segély összege 1.000 forintnál nem lehet kevesebb.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben, elemi károsultként a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal max. 400.000.-Ft önkormányzati segélyben részesíthető, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

11/A. §^[16]

(1) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően a Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez történő hozzájárulásként önkormányzati segélyt állapíthat meg.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 forint, Az önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a, 20.000 forint.

(3). A temetési költségekhez történő hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segélyt a temetés napjáról számított 30 napon belül lehet igényelni.

(4) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.

(5) Az önkormányzati segély annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át

12. §

(1)^[17] A Képviselő-testület évente egy alkalommal az önkormányzati segély terhére az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %os mértékéig terjedő kamatmentes kölcsönben részesítheti a rászoruló személyt.

(2)^[18] A jogosultság megállapítása során a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt kell alkalmazni.

(3)^[19] Ha a Képviselő-testület az önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában biztosítja, erről Megállapodást kell kötni.

4. A visszafizetés kezdő időpontját és időtartamát a kérelmező körülményeinek figyelembevételével a Képviselőtestület állapítja meg.

5. A visszafizetés kezdési időpontja a folyósítástól számított egy éven túli időpont, a visszafizetés időtartama pedig egy évnél hosszabb nem lehet.

^[20]

13.§^[21]

III. F E J E Z E T

Természetben nyújtott szociális ellátás

Közgyógyellátás

14.§^[22]

Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, valamint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át elérő vagy meghaladó összegű gyógyító ellátás költsége van

Köztemetés

14/A.§^[23]

A képviselőtestület a Törvény 48.§ /4/ bekezdésében biztosított jogkörében a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és az eltemettetésre köteles személynek vagyona nincs.

IV. F E J E Z E T

Szociális szolgáltatások

15. §

1. A Képviselőtestület a Törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó kötelező alapellátások közül az alábbi formákat biztosítja:

     a.)  étkeztetés,

     b.) házi segítségnyújtás.

2. A kötelező alapellátás feladatainak biztosítása tekintetében a község teljes közigazgatási területe egy ellátási körzetet képez.

3. ^[24] A Képviselő-testület szociális alapszolgáltatásként a családsegítést a Répcementi Önkormányzati Társulás útján biztosítja.

16. §    

1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes.

2. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás iránti kérelmet központi jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A benyújtás helyére, a szükséges igazolásokra és nyilatkozatokra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e rendelet 3. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

3. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás iránti kérelmekről a polgármester dönt.

4. A polgármester külön eljárás nélkül köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani, ha a kérelmező

- betegsége miatt önmaga ellátására nem képes,

- élete, testi épsége, egészsége a gondozás hiányában veszélybe kerülne.

17. §

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha

    a.) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történt,

b.) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül (legalább két hétig) nem vette igénybe, ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

1. az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné  teszi vagy akadályozza,

1. a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

 Étkeztetés

18. §

1. Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(2)^[25] Étkeztetésre jogosult

• aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt elérte,
• rokkantsági, baleseti rokkantsági, vagy özvegyi nyugdíjban részesül,
• rendszeres szociális segélyezett,
• időskorúak járadékában részesül,
• cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll,

                -tartós betegsége, testi vagy érzékszervi fogyatékossága miatt az étkeztetés biztosítása       indokolt

3. Szociálisan rászorultak azok a személyek, akik az étkeztetést

a.) koruk,

          b.) egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,

d.) szenvedélybetegségük,

e.)  hajléktalanságuk miatt

kívánják igénybe  venni.

Házi segítségnyújtás

19. §

A házi segítségnyújtás során az alapvető ápolási, gondozási feladatok körében bevásárlást, ügyintézést, gyógyszerbeszerzést, étel házhoz szállítását kell biztosítani.

Térítési díj

20. §

1.  A 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – térítési díjat kell fizetni.

2.  ^[26]Az intézményi térítési díj mértékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

21. §

1.  A személyi térítési díjat a (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani.
   

2. Személyi térítési díjként a rendelet 20. § (2) bekezdésében foglalt térítési díj

- 50 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,

- 60 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át eléri, de nem éri el annak 90 %-át,

• 70 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át eléri, de nem éri el annak jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét,

- 80 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem éri el annak 110 %-át,

• 90 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át, de nem éri el annak 120 %-át,

• teljes összegét kell fizetni, ha az ellátást igénybevevő  jövedelme eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át.

3. Ha a (2) bekezdés alapján számított térítési díj meghaladná a Törvény 116. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket, személyi térítési díjként az ellátást igénybevevő jövedelmének a 116. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket kell megállapítani.

4. A személyi térítési díjat kérelemre a kérelmező különös méltánylást érdemlő körülményeire tekintettel a polgármester elengedheti vagy csökkentheti.

Különös méltánylást igénylő körülmény:

- tartós betegség,

- pénzbeli ellátás hiánya, szüneteltetése.

V. F E J E Z E T

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetése napján lép hatályba.

2. A rendelet 3. számú melléklete 2007. április 1. napján lép hatályba, a hatálybalépésig a rendelet kihirdetésekor érvényben lévő intézményi térítési díjakat kell alkalmazni.

3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Chernelházadamonya község Képviselőtestületének a szociális ellátásokról és a szociális ellátásokért fizetendő térítési díjakról szóló 12/2005./XII.23./ és 7/2003./IX.10./ számú rendeletekkel módosított 5/2000./V.15./ számú rendelete hatályát veszti.
   

Chernelházadamonya, 2007. március 2.

                                   Giczi Kálmán                                       Dr. Vincze György

                                   polgármester                                       körjegyző

Záradék:

A rendelet 2007. március 5. napján került kihirdetésre.

Dr. Vincze György

            körjegyző