Narda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (V.2.) önkormányzati rendelete
Narda Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 05. 02- 2017. 11. 29Narda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (V.2.) önkormányzati rendelete
Narda Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-05-02-tól 2017-11-29-ig
Narda Község Önkormányzata Képviselő-testületének
5/2015.(V.2.) önkormányzati rendelete
Narda Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Narda Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a XII. fejezet vonatkozásában a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. CCXXXVII. törvény 92.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, kapcsolatai
1.§ /1/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Narda Község Önkormányzata (a
továbbiakban: Önkormányzat)
/2/ Az Önkormányzat székhelye: 9793. Narda Kossuth u.1.
/3/ Az Önkormányzat illetékességi területe: Narda község közigazgatási területe.
/4/ Az Önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a képviselőtestület, a
polgármester, ill. helyi népszavazás útján gyakorolja.
/5/ Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Séi Közös Önkormányzati Hivatal
/a továbbiakban: Közös Hivatal/.
/6/ Narda község testvér-települési kapcsolatot tart a Horvátországi Muraszerdahely
/Mursko Sredisce/ és az Ausztriai Csém / Schandorf (Cemba)/ településekkel.
Az Önkormányzat jelképei, nyilvánosság
2.§ Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati
rendelet állapítja meg.
3.§ /1/ Az Önkormányzat díszpolgári címet adományozhat.
/2/ A díszpolgárság adományozásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
4.§ Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal hivatalos
kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő
felirat olvasható:
a.) Narda Község Önkormányzata
b.) Narda Község Polgármestere
c.) Séi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
d.) Séi Közös Önkormányzati Hivatal
Az Önkormányzat feladatvállalása
5.§ Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókat az 1. számú melléklete
tartalmazza.
6.§ /1/ Az Önkormányzat önként vállalt feladata:
a.) a közösségi és versenysport támogatása
b.) a civil szervezetek, alapítványok támogatása
/2/ További feladatok felvállalását megelőzőn előkészítő eljárást kell lefolytatni,
melynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat vállalásának jogszabályban
meghatározott feladat és hatáskör szerinti feltételei fennállnak-e. Vizsgálni kell továbbá a feladat vállalásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárásról összegző előterjesztés készül a képviselő-testület részére.
/3/ Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, fedezet
biztosításával egyidejűleg kell a képviselő-testületnek döntést hoznia.
Önkormányzati hatáskörök
7.§ /1/ A Képviselő-testület operatív döntést igénylő esetekre tekintettel, egyes
hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról illetve visszavonásáról
annak felmerülésekor, illetve az egyes tárgykörökben rendeletalkotásakor dönt.
/2/ Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a képviselő-
testület következő ülésén beszámol.
/2/ A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Mötv. 42.§-ban
meghatározottak, melyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.
/3/ Az átruházott hatáskörök és rendeletek jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete
tartalmazza.
II.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
8.§ /1/ A Képviselő-testület a megválasztott képviselőkből és a polgármesterből áll;
tagjainak száma: 5 fő.
A Képviselő-testület névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
A Képviselő-testület összehívása
9.§ /1/ A Képviselő-testületi ülést a polgármester papíralapon vagy elektronikus úton
meghívóval, és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze, az ülést
megelőzően öt nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt
napirendeket és a napirendek előterjesztőinek nevét.
/2/ Indokolt esetben az /1/ bekezdésben meghatározottaktól eltérően szóban vagy
telefonon is intézkedhet az ülés összehívásáról, a határnapra tekintet nélkül.
10.§ /1/ A Képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni.
/2/ A nyilvánosság biztosításához az ülésteremben a feltételeket meg kell teremteni.
/3/ Az ülésen tanácskozási joggal az írásos meghívóval rendelkezők vehetnek részt.
/4/ Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a napirenddel közvetlenül érintett szervezet képviselőjét.
Előterjesztések
11.§ /1/ A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések általában szóbeliek.
/2/ Írásos előterjesztést az alábbi esetekben kell készíteni:
- valamennyi rendelet tervezetnél,
- az önkormányzati tulajdonnal, vagyonnal összefüggő döntések előkészítésénél,
- amelyek előterjesztése során a képviselő-testület előzetesen írásos előterjesztést jelöl meg.
/3/ Az előterjesztések törvényességéért és határidőre történő elkészítéséért az előterjesztő felelős.
/4/ A határozati javaslatok törvényességét a jegyző köteles megvizsgálni.
A Képviselő-testület ülése
12.§ /1/ A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti. A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
/2/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg
egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze és vezeti a
képviselő-testület ülését.
/3/ A polgármester az ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kísér.
A napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.
/4/ A polgármester a /3/ bekezdésben leírt tájékoztatás után javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
/5/ A polgármester a napirend sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
A vita megnyitása előtt, az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt kell válaszolni.
/6/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
/7/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
/8/ A képviselő-testületi ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joga.
A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi.
Szavazás
13.§. /1/ A képviselő-testület a határozatait általában szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:
- helyi népszavazás kiírásához
- hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához
- fegyelmi ügyek elbírálásához
A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
/2/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna
igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra
létrehozott 3 főből álló ideiglenes bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön
jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást
lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a
szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült
jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
14.§ /1/ A döntéshozatalban a javaslatok elfogadásához egyszerű többség szükséges, mely a
jelenlévő képviselők több mint felének szavazatát jelenti, a minősített többséghez a
megválasztott képviselők több, mint felének, 3 főnek a szavazata szükséges.
/2/ A szavazásra feltett kérdést közérthetően úgy kell megfogalmazni, hogy az igennel vagy nemmel eldönthető legyen.
/3/ A polgármester a szavazást követően megállapítja a javaslat mellet, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.
15.§ /1/ A jelenlévők egynegyedének – szavazás előtt benyújtott – javaslatára név szerinti szavazást kell tartani. A kérdésről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
/2/ A név szerinti szavazás esetén a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy
szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) szavazati
íven rögzíti, melyet aláírásával hitelesít. A szavazati ívet a jegyzőkönyvhöz kell
csatolni.
16.§ /1/ A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, normatív vagy egyedi határozatot
hoz.
/2/ A Képviselő-testület ülésén rendelet alkotás kezdeményezése szóban és írásban
történhet.
/3/ Rendelet alkotási kezdeményezésre jogosult a polgármester, az önkormányzati
képviselő és a jegyző.
17.§. /1/ A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat,
melyre a /2/-/6/ bekezdés kivételével a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó
szabályok az irányadóak.
/2/ A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések
polgármesterei írják alá.
/3/ Amennyiben az együttes ülés helyszíne Narda, akkor az együttes ülést Narda
polgármestere vezeti.
/4/ Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-
külön megállapított határozatképessége figyelembe vételével kell megállapítani.
/5/ A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek
külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén
a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a döntések eredményét
településenként kell határozatba rögzíteni.
/6/ Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről
készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett
települések polgármesterei és jegyzői írják alá.
Jegyzőkönyv
18.§ /1/ A Képviselő-testület üléséről az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések
szerint jegyzőkönyv készül.
A jegyzőkönyv a törvényi előírásokon túl tartalmazza:
- az ülés helyét, időpontját;
- napirendi pontonként az előadók és felszólalók nevét,
- szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát;
- az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat;
- az előterjesztett határozati javaslatokat;
/2/ Az állampolgárok – a zárt ülés kivételével – a közös önkormányzati hivatalban a
testületi ülések jegyzőkönyveit megtekinthetik.
III.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
19.§ /1/ A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó
vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
/2/ A képviselő-testület állandó bizottságként Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottságot és Települési Értéktár Bizottságot hoz létre. A bizottságok tagjainak száma 3-3 fő. A bizottság tagjait a képviselők köréből kell megválasztani.
A bizottságok tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
/3/ A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság feladata: a polgármester, a képviselők, valamint jogszabályban meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának jogszabály szerinti kezelése, ellenőrzése.
A bizottság jogosult az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kérelem kivizsgálása.
/4/ A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze.
/5/ A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit az ügy személyesen érint.
/6/ A Települési Értéktár Bizottság feladata: a településen fellelhető nemzeti értékek felvétele az értéktárba.
/7/ A Települési Értéktár Bizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze.
Tevékenységéről félévente beszámol a képviselő-testületnek.
/8/ A bizottság határozatképességére, és döntéshozatalára a képviselő-testületre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
/9/ A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül.
20.§ /1/ A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
Az ideiglenes bizottságok megbízatása, feladata elvégzéséig tart.
/2/ A bizottságok összetétele, létszáma a feladat ellátásához igazodik.
IV.
A KÉPVISELŐ
21.§ /1/ A képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek
melyeket a Mötv. megállapít.
/2/ A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
22.§ /1/ A képviselő a vele szemben a fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
/2/ A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve a összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszűntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani.
23.§ /1/ A képviselőt megilleti a kérdezési és az interpellációs jog.
Az interpellációkra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület határoz.
/2/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
24.§ A Képviselő-testület a képviselőnek – a jogszabályi keretek között – külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapíthat meg.
V.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ
25.§ A polgármester megbízatását – tiszteletdíjasként – társadalmi funkcióban látja el.
A polgármester hetente keddi napon 16-18 óráig a hivatali irodájában tart
fogadó órát.
26.§ A polgármester akadályoztatása esetén az e Rendelet 13.§ /1/ és /2/ bekezdésében
foglaltak kell alkalmazni.
Tartós akadályoztatásnak minősül, a legalább 30 napos távollét. Ebben az esetben a
polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.
27.§ A polgármester, és az alpolgármester a megválasztásuktól, illetve az Mötv.-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles az összeférhetetlenségi okot megszűntetni.
28.§ /1/ A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki tevékenységét társadalmi
funkcióban látja el.
/2/ Az alpolgármestert a polgármester tartós távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén a polgármester jogosultságai illetik meg. Egyéb esetben a helyettesítés rendjét a polgármester az általa meghatározott körben és terjedelemben, írásbeli felhatalmazással szabályozza.
29.§ /1/ A jegyző – az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatin túl – gondoskodik az
önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
/2/ A jegyző feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
- előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
- előkészíti a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket;
b.) ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos igazgatási teendőket;
c.) törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
e.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert és a képviselőket az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
/3/ Az aljegyző a jegyző általános helyettesese, ellátja továbbá a jegyző által
meghatározott feladatokat.
/4/ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós
akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 30 napos időtartamra - a jegyzői feladatokat a
közös hivatal igazgatási ügyintézője látja el.
VI.
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
30.§ /1/ A Képviselő-testület Bucsu, Perenye és Sé községekkel együtt közös önkormányzati
hivatalt hozott létre Séi Községi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
/2/ A Közös Hivatal belső szervezeti felépítését, működését a hivatal saját Szervezeti
és Működési Szabályzata tartalmazza.
VII.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE
31.§ Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb
megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
- Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása
- Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata a szilárd hulladékkezelési rendszer létrehozása és működtetése.
VIII.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
32.§ /1/ A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal
közmeghallgatást tart.
/2/ A közmeghallgatáson az állampolgárok a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
/3/ A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a rendezvény előtt, legalább öt nappal értesíteni kell.
A helyben szokásos mód alatt a lakosság szórólapon, és a hivatalos honlapon történő értesítését kell érteni.
/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
/5/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére megállapított szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
33.§ /1/ Az állampolgárokat érintő fontosabb községfejlesztési és közszolgáltatási kérdésekben, a lakosság véleményének megismerése céljából lakossági fórum tartható.
/2/ Összehívására, vezetésére, bonyolítására a 33.§.-ban leírtak az irányadók és kötelezőek.
XII.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
34.§ A helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés részletes szabályait a
választási eljárásról szóló hatályos törvény tartalmazza.
35.§ A helyi népszavazást, valamint a népi kezdeményezést a választópolgárok
20%-a nyújthat be.
XI.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE
36.§ /1/ A Képviselő-testület valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres
kapcsolat biztosítása érdekében a nemzetiségi önkormányzat:
- véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz, valamint a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő képviselő-testületi határozat, illetve rendelet tervezetéhez;
- a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő kérdések szabályozása érdekében önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti;
/2/ A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos
nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása a Közös Önkormányzati Hivatalban
történik.
37. § /1/ Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzatok részére ingyenes használatra
biztosítja az önkormányzat Kossuth u.1. szám alatti ingatlanának helyiségeit, a
szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, felszerelésekkel együtt.
38. § /1/ Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat közötti kapcsolattartást a
polgármester és a jegyző koordinálja.
/2/ Az Önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a Nemzetiségi
Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását.
/3/ A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi
üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat is.
/4/ A jegyző jelzi a Nemzetiségi Önkormányzat testületének illetőleg elnökének, ha
döntéseiknél jogszabálysértést észlel. A jegyző akadályoztatása esetén az aljegyző
vesz részt a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésén.
XII.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
39.§. /1/ Az önkormányzat vagyonát évente a pénzügyi beszámolóhoz csatolt mérlegben kell kimutatni.
/2/ Az önkormányzat belső ellenőrzéséről, jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik, eseti megbízás formájában, illetve társulás keretében.
40.§. A Képviselő-testület csak olyan vállalkozásban vehet részt, amely nem veszélyezteti az alapellátáshoz tartózó önkormányzati feladatok teljesítését.
XIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41.§ /1/ A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
/2/ A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Narda Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelete.
Narda, 2015. április 29.
/: Glavanics Krisztina :/ /: Dr. Deák Mariann :/
polgármester jegyző
Záradék:
A rendeletet kihirdetése 2015. május 02.
P.H.
dr Deák Mariann
jegyző