Nóráp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete

helyi építési szabályzatának valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2024. 03. 14

Nóráp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete

helyi építési szabályzatának valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2024. 03. 14

Nóráp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 19/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet szerinti eljárásban részt vevő államigazgatási szervek Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Veszprém Vármegyei Önkormányzat, a partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 7/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1. § (1) Jelen építési szabályzat mellékletei:

(2) Építési és nem beépítésre szánt övezetek részletes előírásai – 1. melléklet

(3) SZT-B Belterület szabályozási terve - 2. melléklet

(4) SZT-K Külterület szabályozási terve – 3. melléklet

(5) Növénytelepítés során tiltott, inváziós fajok listája – 4. melléklet

(6) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések – 5. melléklet

(7) Védett műemléki és régészeti elemekkel érintett ingatlanok – 6. melléklet

(8) Jelen rendeletet a mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

b) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott a meglevő beépítési mód figyelembevételével kell építkezni. A telek legnagyobb beépítettsége és az építménymagasság „K” jelölés esetén a kialakult építménymagasság és beépítettség megmaradhat, illetve új építés esetén az építési övezetre megadott jellemzők alapján építhető tovább. Minden kialakult telek beépíthető.

c) háromszintű növénytelepítés: a telek zöldfelülete területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, valamint a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre

d) Beültetési kötelezettség: az ingatlannak a szabályozási terven jelölt az a része, amit háromszintű növénytelepítéssel kell megvalósítani és max. 10%-ban beépíthető.

3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA

3. § (1) Szabályozási alapelemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

a) szabályozási vonal,

b) övezet határa és jele,

c) méretvonal,

d) megszüntető jel.

(2) Szabályozási elemek, melyek a szabályozási terv módosítása nélkül, az előírások szerint alakíthatók:

a) építési hely,

b) telek be nem építhető része,

c) javasolt telekhatár,

d) beültetési köztelezettség.

(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a) műemlék és területe,

b) régészeti terület határa,

c) országos ökológiai hálózat magterület,

d) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó;

e) tájképvédelmi terület,

f) ex lege terület

II. Fejezet

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. § (1) Közterületen (közlekedési és zöldterületi övezetben) elhelyezhetőek

a) közlekedéssel kapcsolatos építmények (autóbuszváró, kerékpártároló),

b) köztisztasággal, közművesítéssel kapcsolatos műtárgyak,

c) szobor, emlékmű, utcabúto

d) park és játszótér építményei

e) legfeljebb 3 méter magassággal a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület

f) legfeljebb 3 méter magas árusító pavilon

g) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára szolgáló építmények

(2) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) ideiglenesen igénybevehető:

a) vendéglátó létesítmények időszakos terasza,

b) rendezvények céljára szolgáló sátor, pavilon,

c) időszakos árusító pavilon,

d) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára szolgáló építmények.

(3) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.

III. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME

5. § A településkép védelméről, a településképi követelményekről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

5. RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKI TERÜLETEK

6. § (1) A település régészeti és műemléki területeit a Szabályozási terv tartalmazza. A régészettel és műemlékkel érintett területeken a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A régészeti és a műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

IV. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6. TERMÉSZETVÉDELEM, EX-LEGE és ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

7. § (1) Védett természeti területen:

a) a művelési ág megváltoztatása csak az adott területre érvényes természetvédelmi előírások szerint lehetséges,

b) távközlési magasépítmény nem építhető,

c) kommunális hulladék lerakó, szennyvízürítő és dögkút nem üzemeltethető, nem létesíthető, a meglévő illegális lerakókat szükséges megszüntetni és rekultivációjukat lehetőleg a természetszerű állapot visszaállításával szükséges megoldani.

(2) Védett természeti terület védőövezetében:

a) csak olyan tevékenység folytatható, ami a védett természeti területeket, mint háttérterületeket, a védőövezet természeti értékeket és a hagyományosan kialakult tájhasználatot nem veszélyezteti,

b) kommunális hulladéklerakó nem létesíthető és nem üzemeltethető.

(3) A területhasználat és esetleges építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz.

(4) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A vízfolyások és közutak menti árkok parti sávjaiban található értékes vízparti vegetáció megőrzendő.

(5) Országos Ökológiai Hálózat Magterületén a magasabb szintű jogszabályoknak megfelelően:

a) az ökológiai hálózat magterületének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

aa) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja,

ab) továbbá a kijelölést más jogszabály nem tiltja,

b) az a) pontban szereplő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése,

c) az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el,

d) az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető,

e) az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

7. A ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSI MÓDJÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

8. § A lakóterületi, üdülő és vegyes területfelhasználási lakótömbök telkein a településrendezési eszköz által előírt minimális zöldfelület 50%-át egybefüggően kell kialakítani.

9. § A zöldfelület számítása során a gyephézagos parkoló-felületek nem vehetők figyelembe.

10. § A telek gépjárművel történő közterületi, magánutas megközelítésére szolgáló burkolt felületek a telekhatár és az előkerti határvonal között mért összesített szélessége maximum 5,5 méter lehet.

11. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján természeti területen tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.

V. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

8. KÖRNYEZETVÉDELEM

12. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás, valamint telepengedély-köteles és bejelentés-köteles tevékenység nem okozhat olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi vagy tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

13. § Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet, állatok tartózkodására alkalmas egyéb helyeket (karám, baromfiudvar, méhkaptár, kifutók) és trágyatárolót csak falusias lakóterületen, valamint különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.

b) Az állattartó épületet és az állapok tartására alkalmas egyéb építményeket (karám, baromfiudvar, méhkaptár, kifutók) az utcafronti építési vonaltól számított 30 m-en túl, lakó rendeltetésű épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Állattartó épület falusias lakóterületen csak lakóépület megléte esetén létesíthető.

c) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

d) Nagylétszámú állattartó telep a lakóterülettől 1500 méteren túl létesíthető.

e) Új állattartó telep belterülettől, védett terület határától vízfolyástól, vízfelülettől legalább 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

f) Nagylétszámú állattartó telep és állattartó telep létesítése és bővítése esetén a lakóterület felé eső telekhatár mentén telken belül 10 m széles védőfásítást kell létesíteni.

14. § Gazdasági területen és különleges mezőgazdasági üzemi területen a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes zöldterületet kell létesíteni.

9. VÍZMINŐSÉG VÉDELEM

15. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Nóráp település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A vízügyi jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.

(5) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

(6) Felszín alatti vízminőségvédelemmel érintett területen történő építés esetén a környezetvédelmi törvény és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó rendelet előírásait be kell tartani.

10. A LEVEGŐ VÉDELME

16. § (1) Nóráp község az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a környezetvédelmi jogszabályokban rögzített határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni,

b) új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(3) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

11. A TERMŐFÖLD VÉDELME

17. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a termőföld védelméről szóló jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Zöldmezős beruházású telkeken a termőföld felső 30 cm-es humusz rétegét, a humusz elkülönített letermelését, deponálását és későbbi felhasználását biztosítani kell.

(2) A barnamezős területeken és a gazdasági építési övezetekben a korábbi tevékenység eredményeként esetleg elszennyeződött talaj vizsgálatát és szükséges kezelését az újrahasznosítás előtt el kell végezni.

(3) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.

(4) 10%-nál meredekebb telken a talajeróziót (talajlemosódás) meg kell akadályozni, tereprendezéssel és telken belüli csapadékvíz gyűjtéssel és kezelésével. A tereprendezést úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az új tereprézsű meredeksége ne legyen nagyobb 1:2 aránynál, a terepfelszín feletti támfal teljes magassága ne legyen nagyobb 2,0 m-nél.

(5) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

12. A ZAJ ELLENI VÉDELEM

18. § Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zajvédelmi jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

VI. Fejezet

VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK

19. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények, műtárgyak

c) természet közeli folyóvizek

(2) Az egyes védőterületeken, védőtávolságokon belüli építésnél a kijelölés alapjául szolgáló közlekedési, közműlétesítési, álló és folyóvizek parti sávjára és a természeti területekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.

(3) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn a közutak mentén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban: Közúti közlekedési tv.) foglaltak szerint.

VII. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK, TELEKALAKÍTÁS

20. § (1) A település közigazgatási területén nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

21. § A szabályozási vonal és övezethatár mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket. Amennyiben a már kialakult telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető

VIII. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

13. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

22. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a) Közforgalmú út esetén

aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

ac) a csapadékvizek elvezetésének biztosításáról,

ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell

b) Magán út esetén

ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni

bb) a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani

bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) a 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor,

b) a 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítési igényével kell számolni

c) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utcák víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

14. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK AZ ELŐÍRÁSA

23. § Új beépítés, vagy területhasznosítási mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) a beépítésre szánt területen biztosított:

aa) a teljes közműellátás: közhálózati vízellátás, közüzemi-közhálózati szennyvízelvezetés, közüzemű villamosenergia ellátás és termikus energiaellátás földgázzal, vagy villamosenergia és/vagy megújuló energiahordozóval,

ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

15. VÍZELLÁTÁS

24. § Új közüzemű vízellátó hálózat csak a szennyvízgyűjtő hálózattal együtt építhető.

16. SZENNYVÍZELVEZETÉS

25. § (1) A vízbázisok, a felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvizet –tisztítatlan és tisztított szennyvizet egyaránt- közvetlen talajba szikkasztani a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A település területén elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(3) Beépítésre szánt területen új épületet építeni csak a szennyvíz-közcsatorna hálózatra való csatlakozás kiépítésével lehet.

(4) Beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)

bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

bc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

(5) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.

(6) A kommunális szennyvízre vonatkozó előírásoktól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani, a közcsatornára vonatkozó) előírásoknak megfelelően

(7) A közüzemi szennyvízátemelő műtárgy hatásterülete:

a) védelem nélkül 150 m

b) bűzzárral ellátva 20 m

c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel

(8) A kijelölt hatásterületen belül új területhasznosításra, területhasznosítás módosítására a területet igény bevenni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.

17. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

26. § (1) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendeletben előírt méretű parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A parti sávot a part élétől kell mérni, a part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni, szabadon hagyni és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára.

(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (árkok, vízfolyások) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízügyi ágazat hozzájárulásával változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(3) A vízfolyások medre a természetes környezeti hatások, illetve a mesterséges beavatkozások következményeként megváltozhat, ezért a valós helyzetük eltérhet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapottól. Amennyiben bármilyen tervezett beruházás vízfolyás medrét, illetve annak fenntartósávját vagy az ingatlan-nyilvántartási területét érinti, úgy a vízfolyás kezelővel történő egyeztetés szükséges.

(4) A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani

(5) Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak a vízfolyás kezelőjének a hozzájárulásával történhet.

(6) Beépítésre szánt területen

a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belül víz-visszatartását,

b) ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni,

c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után minimum 1 m3 helyi záportároló térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője nem kéri), amelyből a csapadékvizet késleltetve (a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint) kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

d) a záportárolót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

(8) Nyílt vízelvezető árok lefedése csak az árok tisztítását biztosítóan bontható módon alakítható ki.

18. ENERGIAELLÁTÁS, VEZETÉKES ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

27. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, valamint naperőmű csak akkor létesíthető, ha az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírások azt lehetővé teszi.

(2) A megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a településképi rendelet követelményinek betartásával helyezhető el.

(3) Amennyiben a megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy kültéri gépészeti berendezésének működése zajhatással jár, a berendezés nem kerülhet 5 méternél közelebb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához, és a zajhatás nem zavarhatja a környező lakóépületeket.

(4) Erdőterületen új föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(5) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti villamosenergia, vagy vezetékes hírközlési hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletben előírtak szerint építhető.

(6) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelmi rendelet rögzíti.

IX. Fejezet

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

19. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

28. § (1) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét új épület esetén figyelembe kell venni.

(2) Kizárólag a telkek – a szabályozási terven jelölt - utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen, a be nem építhető telekrész legfeljebb 5% - án fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más építmény nem helyezhető el építhető be, azon a meglévő épület megmaradhat, felújítható.

29. § Az építési övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasságot túllépő, meglévő földszintes gazdasági épületek felújítása esetén az építménymagasság a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

30. § (1) Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek a meglévő 400 m2 –nél kisebb telkeken nem létesíthetők.

(2) Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.

(3) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat, 30 cm-nél kisebb földfeltöltéssel létesülő zöldtető.

(4) Melléképület építési helyen belül építhető.

(5) Beépítésre szánt területen a terepszint alatti beépítés mértéke nem korlátozott, azonban a telekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét minden esetben biztosítani kell.

(6) Valamennyi építési övezetben és övezetben elhelyezhetők nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik. Kizárólag e célra kialakíthatóak önálló ingatlanként olyan földrészletek, melyek nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik elhelyezésére szolgálnak, a kialakításkor az adott övezetre vonatkozó előírásokat (telekméret, építési hely, beépítettség, zöldfelületi mutató, valamint az elhelyezhető építmények fajtája és száma) nem kell alkalmazni, a nyomvonal jellegű építmények és azok műtárgyai korlátozás nélkül elhelyezhetők a telkeken.

(7) A település lakó, vegyes építési övezeteiben nem helyezhető el jurta, lakókocsi, mobilház és konténer szerkezetű épület, utcafronton, állandó tartózkodásra.

(8) A település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

20. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY

31. § Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.

32. § Az építési övezetekben az előkert mérete

a) vegyes- és lakó építési övezetben: a telektömbben kialakult, ha ez nem határozható meg, akkor legalább 5 m. A jellemző előkert méretének megállapításához legalább a szomszédos 2-2 ingatlan előkerti méretét kell figyelembe venni.

b) gazdasági területen 10 m

c) egyéb övezet esetében: 5 m.

33. § Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete az építési övezet egyedi előírása szerinti, szabályozási terven ábrázoltak szerinti, vagy

a) lakóterületen és vegyes területen

aa) telektömbben kialakult vagy

ab) 4,5 m,

b) gazdasági területen 10 m

c) az a) és b) pontban nem szereplő építési övezetben

ca) ca) a telektömbben kialakult vagy

cb) cb) 6 m.

34. § Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.

35. § Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.

X. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

21. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA

36. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:

a) Falusias lakóterület (Lf)

b) Településközpont terület (Vt)

c) Különlegesmezőgazdasági majorsági terület (K-M)

22. FALUSIAS LAKÓTERÜLET

37. § Falusias lakóterület Lf jelű építési övezeteiben elhelyezhető épület

a) lakó;

b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági,

c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

d) szállás jellegű,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat.

38. § A Falusias lakóterületek építési telkein a fő rendeltetés szerinti funkciót egy épületben kell elhelyezni. Kivéve az alábbi funkciójú létesítményeket, melyek a főépületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként is felépíthetők.

a) barkács műhely,

b) műterem,

c) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye,

d) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei,

e) kereskedelmi-, szolgáltató épület.

39. § A Falusias lakóterületek építési telkein 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

40. § Falusias lakóterületen a melléképítmények közül siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló a nem helyezhető el.

41. § Falusias lakóterületekben beépítésére vonatkozó előírások:

a) az Lf jelű építési övezetek 1200 m2 -nél kisebb építési telkein legfeljebb 1 fő épület, 2 rendeltetési egység építhető,

b) az Lf jelű építési övezetekben 1200 m2-nél nagyobb építési telkein két főépület építhető, melyben legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el,

c) falusias lakóterületen egy építési telek 1500 m2 feletti területe nem számítható be a beépítettségbe, zöldfelületi fedettségbe,

d) falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.

42. § Falusias építési övezetben az utcafronti építési vonalra előkerti építési határvonalnak a kialakult utcafronti beépítéshez igazodónak kell lennie. Azokon a területeken, ahol a kialakult utcafronti építési vonal nem állapítható meg, a főépületeket az utcafronti telekhatártól legfeljebb 10 m távolságra lehet elhelyezni. Több főépület építése esetén elsőként az utcafronti építési vonalra elhelyezett épületet kell megépíteni. Melléképület főépület nélkül nem építhető, kivétel a felvonulási épület.

43. § Az építési övezetben lakásonként 1 db parkolót kell biztosítani. A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni.

44. § Új személygépkocsi tároló (garázs) telken belüli elhelyezése:

a) új lakóépület építése esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,

b) önálló épületben, kizárólag jelen rendelet elfogadását megelőzően épített főépület esetén történhet.

23. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

45. § (1) A településközpont vegyes terület Vt jelű építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) oktatási, egészségügyi

b) igazgatási, iroda;

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

d) hitéleti, szociális;

e) kulturális, közösségi szórakoztató;

f) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Önálló lakóépületek a területen csak a főépület, főrendeltetés mellett helyezhetők el.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(4) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

b) állattartó építmény

c) trágyatároló, komposztáló;

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

e) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5) Az építési övezetben lakásonként 1 db parkolót kell biztosítani. A parkolókat képviselő-testületi döntés alapján a telek 200 méteres körzetében is el lehet helyezni.

24. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI MAJORSÁGI TERÜLET

46. § (1) Különleges mezőgazdasági majorsági K-M jelű övezet elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén

a) mezőgazdasági termeléshez szükséges épületek, építmények

b) terménytároló, raktár

c) szerszám- és géptároló,

d) terményfeldolgozó,

e) mezőgazdasági gépjavító,

f) őrház,

g) iroda,

h) szolgálati lakás elhelyezhető.

(3) Különleges terület – mezőgazdasági majorsági építési övezeteinek építési telkeit belterületen teljes közművesítéssel, külterületen hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz, szennyvíz elhelyezéssel) kell ellátni.

XI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

25. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA

47. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:

a) Közlekedési terület (KÖu)

b) Zöldterület, Közpark (Zkp)

c) Erdőterületek:

ca) Védelmi (Ev)

cb) Egyéb (Ee)

d) Mezőgazdasági területek

da) Általános mezőgazdasági terület (Má)

db) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

e) Vízgazdálkodási terület (V)

f) Különleges beépítésre nem szánt terület

fa) Major terület (Kb-M)

fb) Temető terület (Kb-T)

fc) Turisztikai terület (Kb-Tu)

26. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

48. § (1) A közúti közlekedési területeket és azok szabályozási szélességét a Szabályozási Terv ábrázolja, a szabályozási vonalakon és szélességi méreteken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye) irányadónak tekintendők.

(2) A KÖu jelű közúti közlekedési területeknek megkülönböztetett övezete az országos utak, és helyi gyűjtőutak területe.

(3) 8 méternél keskenyebb szabályozási, vagy telekszélességű út csak vegyeshasználatú útként építhető ki.

(4) A helyi külterületi utak mentén kerítés az úttengelytől számított 6-6 méteren kívül helyezhető el.

(5) Az újonnan kiépítendő utcákat legalább egyoldali fasorral kell kialakítani.

27. ZÖLDTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

49. § (1) A Zkp park övezetben elhelyezhető

a) a pihenést és testedzést szolgáló, közösségi és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,

b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(2) Az övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel és 6,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.

(3) Az övezetben a legkisebb zöldfelület 70 %.

(4) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott, közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

28. ERDŐTERÜLET

50. § Nóráp igazgatási területén

a) Ev jellel jelölt védelmi rendeltetésű erdőterület

b) Ee jellel jelölt egyéb rendeletetésű (gazdasági) erdőterület található.

51. § (1) A Ev jelű, védelmi rendeltetésű erdőterület, mely elsősorban a természetikörnyezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A védelmi erdők területén az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra elemei, illetve a törvényileg megengedett létesítmények, távközlési és energetikai magas építmény, adótorony, antenna kivételével – akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák.

(4) Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként alakítható ki. Az övezetben, amennyiben a talajadottságok lehetővé teszik, az új telepítésnél kizárólag honos fajok használhatók.

52. § Az Ee jelű gazdasági rendeltetésű, - egyéb erdőterületen, az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épület, építmény, valamint gazdasági épület megléte esetén az épületen belül lakófunkció is elhelyezhető. Legfeljebb 1 egységes lakóépület helyezhető el.

53. § Erdőterületen jurta, lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény átmeneti jelleggel sem helyezhetők el.

29. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

54. § (1) Az Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein jurta, lakókocsi, lakókonténer, valamint önálló lakóépület nem helyezhető el. Beépítés feltétele a részleges közművesítettség

(3) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(4) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.

(5) Általános mezőgazdasági területen meglévő épület az övezeti előírástól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, maximum egyszeri alakalommal legfeljebb 25m2-rel bővíthető.

(6) Az övezet területén új építmény, épület a telekhatártól legkevesebb 10 méter távolságra létesíthető.

(7) A területen építésre kerülő új építmények, épületek mellett honos növényzetből álló takaró fásítást kell telepíteni.

55. § Az Má jelű mezőgazdasági területek Nórápon két övezetre tagoltak:

a) Az Má-0 jelű mezőgazdasági övezetbe elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.

b) Má-1 lel jelölt övezet elsősorban a szántó, gyep művelésű földek, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

56. § Az Má-0 jelű érzékeny mezőgazdasági területek övezetében épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.

57. § (1) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhető:

a) növénytermesztéshez kapcsolódó;

b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;

d) lakóépület.

(2) Birtokközpont csak az Má-1 jelű övezetben helyezhető el, az országos előírásoknak megfelelően.

(3) Általános mezőgazdasági területen lakóépület a gazdasági épületek megléte mellett, az Má-1 övezetben építhető.

(4) Beépítés feltétele a részleges közművesítettség.

58. § Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben:

a) Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épület építhető. Mellette lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek a 0,2%-ánál, illetve 500 m2-nél nagyobb nem lehet. A lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

b) Gyep, rét és legelő művelés esetén 5 ha-nál nagyobb telken, mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó építmény, épület megléte mellett lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.

c) Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló építményben lakófunkció is elhelyezhető, és a beépített alapterület a telek1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg, a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

59. § (1) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 50 %-án meghatározó.

(2) A földrészletek művelési ágát a földhivatal által kiadott, hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Amennyiben a tulajdoni lap tartalma és a természetbeni állapot egymástól eltér, úgy az eltérés rendezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli.

30. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

60. § (1) Az MK-0 jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kiskertes mezőgazdasági művelés folytatható.

(2) Legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kertműveléssel hasznosított, 1500 m2 nagyobb telken a műveléshez szükséges építményt, gazdasági épület építhető.

(3) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) A gazdasági épület alapterülete 50 m2-nél nagyobb nem lehet.

61. § Kertes mezőgazdasági területen jurta, lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény az övezetben átmeneti jelleggel sem helyezhetők el.

31. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

62. § (1) A V jellel jelölt övezetbe vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak:

a) a patakok, tavak-tározók medrei

b) a közcélú nyílt csatornák medre a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben

c) a felszíni vízfolyások hullámterei

(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezete

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – a felszíni vizek védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint – lehet.

(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt oldalanként 6-6 méter szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

32. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temető területe a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, ahol a temetkezés kegyeleti és az azt kiszolgáló épületek helyezhetők el az 1. melléklet szerint.

(2) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség.

(3) Harangtorony, illetve harangláb esetén a maximális építménymagasság 3 méterrel megnövelhető.

(4) A temető telekhatára mentén a telken belül 5 méter szélességben háromszintű növénytakarást kell biztosítani. Ez alól kivétel az urnafalas vagy urnasíros terület.

64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt major Kb-M jellel jelölt építési övezet, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos gazdasági terület.

(2) Elhelyezhető növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épületek. A major területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető. Egy épület maximális bruttó alapterülete 300 m2 lehet.

65. § (1) Különleges beépítésre nem szánt turisztikai (Kb-Tu) övezetbe a Nórápi tó mellett lehetőséget ad horgászat célú turisztikai fejlesztésre. A területen vendéglátás, horgászati célú építmény létesíthető (stég, földszintes épület).

(2) A Szabályozási terven ’telek be nem építhető részeként jelölt területet zöldfelületként kell megtartani, azonban 5%-áig stég és horgászturizmushoz kapcsolódó építmény létesíthető.

66. § Különleges közmű Kb-Kmű jellel jelölt övezet, melyben kizárólag a közműépítmények és azokat kiszolgáló épületek és műtárgyak elhelyezésére szolgál. Különleges közmű építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.

33. PÁPA KATONAI REPÜLŐTÉR MŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ KORLÁTOZÁSOK

67. § (1) A 8500 Pápa, Vaszari út 101. alatti ingatlanon működő, állami repülések céljára szolgáló repülőtér (külterületi szabályozási terven ’Repülőtér védőterület’ néven jelölt) védőterületén belül nem helyezhető el új, és nem bővíthető meglévő:

a) szerves hulladékot nyílt rendszerben feldolgozó vagy tároló hulladékgazdálkodási létesítmény;

b) nukleáris létesítmény és

c) olyan mesterséges vízfelület, vízi létesítmény vagy külszíni bánya, amelynek felülete az 1 ha területet meghaladja, kivéve az olyan vonalas vízi létesítményeket, amelyek vízfelületének szélessége nem haladja meg a 4 m-t.

(2) A védőterületen belül minden olyan elektronikus hírközlési építmény, valamint a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és továbbadására szolgáló építmény, melynek magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 m-t, a katonai légügyi hatóság engedélyével valósítható meg.

68. § Nóráp Község teljes közigazgatási területe a Pápa katonai repülőtéren működő felderítő rádiólokátortól (radartól) számított 40 km-es védőterületen belül helyezkedik el, ahol:

a) új szélerőmű – beleértve a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművet is – vagy szélerőmű park nem helyezhető el,

b) meglévő szélerőművek magassága nem növelhető,

c) meglévő szélerőmű park nem bővíthető.

34. EGYÉB HONVÉDSÉGI KORLÁTOZÁSOK

69. § A Kup 055/2 hrsz-ú honvédelmi terület 2 km-es védőterületén belül (külterületi szabályozási terven „Radar védőterület 2 km”-ként van jelölve) minden építési engedélyhez kötött építményt építeni, bővíteni, felújítani akkor lehet, ha igazolható, hogy az új építmény és annak tervezett használata a honvédelmi területek korlátozásmentes használatát, terület fejleszthetőségét nem korlátozza, honvédelmi érdeket nem sért.

70. § A Kup 055/2 hrsz-ú honvédelmi terület 2 km-es védőterületén belül (külterületi szabályozási terven „Radar védőterület 2 km”-ként van jelölve) minden építési engedélyhez kötött építményt építeni, bővíteni, felújítani akkor lehet, ha igazolható, hogy az új építmény és annak tervezett használata a honvédelmi területek korlátozásmentes használatát, terület fejleszthetőségét nem korlátozza, honvédelmi érdeket nem sért.

71. § A Kup 055/2 hrsz-ú honvédelmi terület 5 km-es védőterületén belül (külterületi szabályozási terven „Radar védőterület 5 km”-ként van jelölve):

a) 0,5 MW teljesítmény feletti naperőmű létesítmény, építmény és ahhoz köthető infrastruktúra létesítés, bővítése,

b) 1000 m2-t meghaladó létesítmények, építmények építése, bővítése,

c) 0,5 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek építése, ipari parkok területének kijelölése,

d) meglévő terepszinttől mérten 20 méternél magasabb építmények, létesítmények építése esetén a honvédelmi érdeket vizsgálni kell, és ezen a területen belül építményt építeni, bővíteni, felújítani akkor lehet, ha igazolható, hogy az új építmény és annak tervezett használata a honvédelmi területek korlátozásmentes használatát, terület fejleszthetőségét nem korlátozza, honvédelmi érdeket nem sért.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nóráp Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5/2009. (IV.16.) rendelete.

73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.