Veszprémvarsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 01. 21- 2023. 09. 29Veszprémvarsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Veszprémvarsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásaival összhangban a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Veszprémvarsány település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen rendeletet mellékletei:
a) 1. melléklet: Belterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-1, munkaszám: TT-20306, (továbbiakban szabályozási terv)
b) 2. melléklet: Külterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-2, munkaszám: TT-20306 (továbbiakban szabályozási terv)
c) 3. melléklet: Az állattartás céljára szolgáló építmények építése, bővítése esetén betartandó távolságok
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.
2. A belterületi határ módosítása
2. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.
(2) Belterületbe kell vonni a beépítés előtt a lakóterületeket, vegyes területeket. Lakóterületen és vegyes területen belterületbe vonás előtt lakóépület nem helyezhető el.
(3) Lakóterületi, illetve vegyes övezetekben belterületbevonás csak tömbösítve vagy útszakaszonként, illetve a meglévő belterülethez kapcsolódva lehetséges.
(4) A belterületbe vonást kiadó határozat meghozatala előtt az önkormányzattal megállapodást kell kötni, a belterületre előírt feltételeket ki és milyen forrásból biztosítja.
(5) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületként nyilvántartott – vízgazdálkodási területeket.
3. A szabályozás elemei
3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy javasoltak.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ,
b) szabályozási vonal,
c) szabályozási szélesség,
d) övezet, építési övezet határa,
e) az övezeti jel,
f) védőtávolságok,
g) kötelező megszűntető jel,
h) építési vonal,
i) előkerti építési határvonal,
j) telken belüli kötelező fásítás,
k) telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület.
(3) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) javasolt megszüntetőjel,
b) javasolt telekhatár,
c) tervezett gyalogút,
d) tervezett kerékpárút.
(4) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) Országos művi értékvédelem:
aa) műemlék,
ab) műemléki környezet,
ac) régészeti lelőhely határa,
b) Helyi védett egyedi érték
c) Táj és természetvédelem:
ca) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
cb) ökológiai hálózat magterülete,
cc) ökológiai hálózat pufferterülete,
cd) ex lege források területe,
ce) védelemre tervezett földtani alapszelvény
cf) tájképvédelmi terület
(5) A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:
a) Alaptérképi jelek
b) Intézmények, közműlétesítmények jelei
c) Közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek
(6) A javasolt szabályozási elemek pontosíthatók.
(7) A legkisebb telekszélesség nem szabályos téglalap alakú telkek kialakítása esetén, az előkerti építési határvonal és a telekhatár metszéspontjából az építési helyen belül a másik telekhatárra állított merőleges távolság.
4. Területfelhasználás
4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a) beépítésre szánt,
b) beépítésre nem szánt
területként került besorolásra.
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) falusias lakó (Lf),
b) településközponti vegyes terület (Vt),
c) gazdasági terület:
ca) kereskedelmi, szolgáltató (Gksz),
cb) ipari gazdasági (Gip),
d) különleges terület:
da) mezőgazdasági, üzemi terület (K-Mü),
db) egyházi terület (K-Egyh),
dc) hulladékkezelő, -lerakó területe (Kb-Hull).
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési és közműterület,
aa) közúti közlekedési terület (KÖu),
ab) közműterület (KÖ),
ac) kötöttpályás közlekedési terület (KÖk),
b) zöldterület (Z),
c) erdőterület:
ca) véderdő (Ev),
cb) gazdasági (Eg),
d) mezőgazdasági terület:
da) általános (Má),
db) kertes (Mk),
e) vízgazdálkodási terület (V),
f) természetközeli terület (Tk),
g) különleges terület:
ga) temető (Kb-T) ,
gb) sportolási célú (Kb-Sp).
5. Telekalakításra vonatkozó előírások
5. § (1) A telekalakításnál az övezeti jelben jelölt minimális telekterületet és minimális telekszélesség paramétert kell betartani.
(2) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet, a meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük.
(3) Településközpont vegyes és falusias lakóterületen kialakult tömbben két szemközti oldalról közúttal határolt telek az övezeti jelben jelölttől eltérő telekmérettel és telekszélességgel is megosztható az utcával párhuzamosan az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként kialakuló telkek területe érje el a 600 m2 területnagyságot, átlagos telekszélessége pedig a 14,0 m méretet.
(4) Ha a telekalakítás szabályozási vonal mentén a telek rendezetté tétele céljából történik, akkor a szabályozási terven jelölt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.
(5) Egy telek több övezetbe is eshet, nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani, az övezeti paramétereket mindig az adott övezetbe eső telekrészre kell betartani.
(6) Új nyeles telek Veszprémvarsány beépítésre szánt területeinek övezeteiben nem alakítható ki.
(7) Beépítésre szánt területen építési telek közútról, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról, vagy közforgalom elől elzárt magánútról való megközelítéssel alakítható ki.
(8) Új közforgalom számára megnyitott magánút csak abban az esetben alakítható ki, ha az a szabályozási terv tartalmazza, vagy a helyi építési szabályzat egyedi övezeti előírások között a magánút kialakítás lehetőségét tartalmazza.
(9) Beépítésre szánt területen építési telek megközelítésére közforgalom elől elzárt magánút min. 6,0 m szélességgel alakítható ki, maximum két építési telek megközelítésére.
6. Közterület alakításra vonatkozó előírások
6. § Ha a szabályozási vonallal meghatározott teleksáv tömbbelsőbe esik, akkor az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekrészre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal vagy övezethatárokkal határolt telekrészt lehet figyelembe venni.
7. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) A magterület és az ökológiai folyosó és a pufferterület övezeteinek területét a szabályozási tervlap jelöli.
(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, valamint vízfolyások hullámterében új építmény nem helyezhető el.
8. Környezetvédelmi előírások
8. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.
(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.
(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy vagy időszakos tárolásra szolgáló szivárgásmentesen kialakított egyedi zárt szennyvíztároló megengedett.
(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.
(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(8) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
9. Korlátozások, védőterületek
9. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
a) az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül
b) A vasút szélsővágányától számított 50 m távolságon belül
ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
(4) Vízfolyások, árkok menti parti sávok területét szabadon kell hagyni.
10. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
10. § (1) A helyi közút céljára történő lejegyzés előtt az útszélesítésre szabályozási vonallal jelölt területsávokat közútként kell lejegyezni.
(2) Az elővásárlási joggal érintett terület a 453, 454, 455, 456/2, 446/2 hrsz-ú ingatlanok tervezett intézményfejlesztés céljából.
(3) Településrendezési szerződést kell kötni a szabályozási terven újonnan beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken a beépítés előtt a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint.
11. Közművek előírásai
11. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben: teljesen közművesített
b) településközpont vegyes terület övezetekben: teljesen közművesített
c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: teljesen közművesített
d) ipari gazdasági területek övezetekben: teljesen közművesített
e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: teljesen közművesített
(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben: részlegesen közművesített
b) településközpont vegyes terület övezetekben: részlegesen közművesített
c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: részlegesen közművesített
d) ipari gazdasági területek övezetekben: részlegesen közművesített
e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített
(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(6) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 300 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.
(7) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(8) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(9) Beépítésre szánt területen 200 m-enként tűzcsap kiépítése szükséges.
12. Építés általános szabályai
12. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni, ha a telek jelenlegi mérete, beépítettsége, beépítési módja, a telken álló építmény magassága nem felel meg az övezeti előírásoknak:
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható és bővíthető, de a jelenlegi épületmagassága tovább nem növelhető.
d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is (oldalhatáron álló, szabadonálló vagy ikres) elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:
a) ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.
b) ha a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára kell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy a két szomszédos épület előkertjének átlagát kell figyelembe venni.
c) ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.
d) ahol a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal ott az előkert mértéke 8 m .
e) ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre mellékfunkciójú építmény, akkor a mellék funkciójú építményt nem kell az építési vonalra vagy a kialakult épületek vonalára helyezni, de ekkor az előkerti vonaltól minimum 15 m-es sáv szabadon hagyandó a leendő fő funkciójú épület elhelyezhetőségének biztosítására.
f) Saroktelek beépítése esetén az előkertet a gyalogúttal határos oldalon nem kell elhagyni, minden más közút felől az előkert méretét tartani kell. Lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb homlokvonalával párhuzamos előkert mérete 3 m-ig csökkenthető.
(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50 % alatt létesíthető.
(5) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az telekre épített első épület használatának megkezdése előtt el kell végezni. Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.
(6) Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó távolságokat a 3. melléklet tartalmazza.
(7) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.
(8) Oldalhatáron álló beépítés esetén
a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
kell az épületeket elhelyezni.
(9) Saroktelek esetében homlokvonali kerítés legalább 50%-ban áttört, a kereszteződés beláthatóságát – közlekedés-biztonsági okokból – lehetővé tevő módon készülhet.
(10) A település területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési létesítmény helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
Részletes övezeti előírások
13. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
13. § A beépítésre szánt terület:
a) falusias lakó (Lf),
b) településközpont vegyes terület (Vt),
c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),
d) ipari gazdasági terület (Gip),
e) üdülőházas üdülőterület (Üü).
f) különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)
g) különleges egyházi terület (K-Egy)
h) különleges hulladékkezelő, -lerakó (K-hull)
.
14. Falusias lakóterület (Lf) építési övezetei
14. § (1) Falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el. A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(2) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egység helyezhető el. Két önálló lakórendeltetés egy épületben helyezhető el, ha a telek területe legalább 1500 m2. Nem tekintendő önálló rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.
(3) Falusias lakóterületen minden önálló lakás rendeltetési egység után telken belül egy db gépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatók be a zöldfelületbe.
(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(5) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás a saroktelkek esetén, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(6) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális épületmagasságnál és tűztávolságnál, illetve 4,5 m-nél.
(7) Falusias lakóövezetben telekmérettől függetlenül a telek maximális beépíthetősége nem lehet több az övezeti jelben előírt minimális kialakítható telekterület duplája után számított értéknél.
(8) Utcafronti kerítés legnagyobb magassága 1,8 m lehet. Oldalhatáron álló kerítés legnagyobb magassága 2,0 m lehet.
15. Településközponti vegyes területek építési övezetei
15. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található.
(2) Településközpont vegyes területen egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az építési övezetben telkenként max. két önálló lakórendeltetés helyezhető el.
(3) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(4) Településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(5) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(6) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
(7) Utcafronti kerítés legnagyobb magassága 1,8 m lehet. Oldalhatáron álló kerítés legnagyobb magassága 2,0 m lehet.
16. Gazdasági területek (Gksz), (Gip) építési övezetei
16. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
b) egyéb ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) Gazdasági területen közforgalom számára megnyitott magánút min. 14,0 m szabályozási szélességgel alakítható ki.
17. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezet előírásai
17. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy szolgálati lakás kialakítható.
(6) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:
a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
(7) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az első épület használatba vételéig el kell végezni.
18. Ipari gazdasági terület (Gip) övezet előírásai
18. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.
(3) Az ipari gazdasági területen (Gip) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(4) Elhelyezhető az övezetekben irodaépület.
(5) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(6) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(7) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos:
a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
(8) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az elő épület használatba vételéig kell végezni.
19. Különleges beépítésre szánt területek (K-Mü), (K-Egyh), (K-Hull) övezet előírása
19. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a) Különleges mezőgazdasági, üzemi terület (K-Mü),
b) Egyházi terület (K-Egyh),
c) Különleges hulladékkezelő, -lerakó (K-hull)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre szánt területeken telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
20. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területek (K-Mü) építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) a mező- és erdőgazdasági üzemi, állattartási és állattenyésztési, valamint a mezőgazdasági termék feldolgozási rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) Az övezet területén telkenként egy lakórendeltésű épület helyezhető el.
21. § Különleges egyházi terület (K-Egyh) építési övezetben egyházi építmény, kápolna és zarándoklatot kiszolgáló építmények helyezhetők el max. 20%-os beépíthetőséggel, 7,5 m-es épületmagassággal, 50 %-os minimális zöldfelülettel.
22. § (1) A különleges hulladékkezelő, -lerakó (K-hull) területen a lakossági hulladék, szelektív gyűjtésére szolgáló hulladékudvar területe.
(2) A (Kb-Hull) övezetben a hulladékgyűjtéséhez szükséges építmény és a működést kiszolgáló építmény helyezhető el max. 25%-os beépíthetőséggel, 4,5 m-es épületmagassággal, 40 %-os minimális zöldfelülettel.
(3) A terület az OTÉK 8. §. szerinti hiányos közművesítettség mellett is beépíthető.
20. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
23. § Beépítésre nem szánt övezetek:
a) Közlekedési és közműterület (KÖu), (KÖk), (KÖ,),
b) Zöldterület (Z),
c) Erdőterület (Ev), (Eg),
d) Mezőgazdasági terület (Má), (Mk),
e) Vízgazdálkodási terület (V),
f) Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb-T), (Kb-Sp), (Kb-Hull).
21. Közlekedési és közmű terület (KÖu), (KÖk), (KÖ) övezet előírásai
24. § (1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:
a) közúti közlekedési terület (KÖu)
b) kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)
(2) A közúti közlekedési övezet (KÖu) elsősorban
a) főforgalmi út (országos főút),
b) forgalmi út (országos mellékút),
c) gyűjtőút,
d) kiszolgáló út,
e) kerékpárút,
f) gyalogút,
g) parkoló,
h) úttartozék,
i) közmű,
j) járda,
k) az úthoz tartozó zöldfelület,
l) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés
m) üzemanyagtöltő állomás
elhelyezésére szolgál
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) igazgatási épület,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(4) Közlekedési területen a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.
(5) Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) a vasút és építményei elhelyezésére szolgál.
(6) A szabályozási vonallal átszelt meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.
(7) A vonatkozó jogszabály szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni. Az önkormányzat parkolási rendeletében megfogalmazhatja a parkolók kiváltásaként a gépjárművek közterületen történő elhelyezését, annak feltételeit.
(8) A közműterület (KÖ) az energiaellátás, hírközlés, és a viziközművek építményeinek elhelyezésére szolgál.
22. Zöldterület (Z) övezeti előírásai
25. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet közkert vagy közpark.
(2) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
23. Erdőterület (Eg), (Ev) övezet előírásai
26. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:
a) véderdő (Ev)
b) gazdasági erdő (Eg)
(2) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
24. Mezőgazdasági terület (Má), (Mk) övezet előírásai
27. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
(2) Birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint kialakítható.
(3) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a szabályozási terv tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
25. Általános mezőgazdasági terület (Má) övezet előírásai
28. § (1) Általános mezőgazdasági általános területen (Má) a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhető el max. 3%-os beépíthetőséggel, 6,5 m-es épületmagassággal, 75 %-os minimális zöldfelülettel.
(3) Általános mezőgazdasági területen kialakítható minimális telekterület 6000 m2, minimális telekszélesség 20 m.
(4) Általános mezőgazdasági területen (Má), ha a telek területe legalább 10000 m2, szélessége legalább 30 m lakóépület is elhelyezhető. A lakóépület szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m-es épületmagasság építhető. A lakóépület maximális bruttó területe a telek területének 1,5 %-os területnagysága és max. 200 m2 nettó alapterületű lehet.
(5) Mezőgazdasági általános területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre, vagy álltartás folyik.
26. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) övezet előírásai
29. § (1) Kertes mezőgazdasági (Mk) övezetben a növénytermesztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhető el max. 5%-os beépíthetőséggel, max. 60 m2-es bruttó alapterülettel, 3,5 m-es épületmagassággal, 75 %-os minimális zöldfelülettel.
(2) Kertes mezőgazdasági területen (Mk) kialakítható minimális telekterület 720 m2, minimális telekszélesség 14 m.
(3) Mezőgazdasági kert (Mk) övezetben új lakóépület nem helyezhető el.
27. Vízgazdálkodási terület (V) övezeti előírásai
30. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.
(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.
28. Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei előírásai
31. § A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:
a) temető (Kb-T),
b) sportolási célú terület (Kb-Sp)
29. Különleges temető (Kb-T) övezet előírásai
32. § (1) A különleges-temető (Kb-T) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.
(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel.
(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.
(4) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.
(6) A különleges temető övezetben a különböző felekezeti területrészek elválasztására közforgalom elől elzárt magánút min. 3,0 m szélességgel alakítható ki.
30. Különleges sportolási célú (Kb-Sp) terület övezeti előírása
33. § (1) A különleges sportolási célú (Kb-sp) területen sportolási és rekreációs célú területek.
(2) A (Kb-Sp) építési övezetben sportépítmény, rekreációs, közösségi, szórakoztató építmény és ezek kiszolgálását szolgáló építmény helyezhető el.
(3) A különleges sportolási célú terület (Kb-Sp) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
31. Természetközeli területek (Tk) övezeti előírásai
34. § A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
Záró rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló a Helyi Építési Szabályzat szóló 9/2005. (VI.17.) önkormányzati rendelet.
36. § Ez a rendelet 2023. január 21-én lép hatályba.