Lovas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 09. 26Lovas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Lovas község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Útügyi és Hajózási Hivatal, Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály, Útügyi osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Nemzeti Földügyi Központ, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Önkormányzat, az érintett települési önkormányzatok véleményének kikérésével és Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (II. 22.) önkormányzati rendelete a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Borturizmus rendeltetés: borászati tevékenységhez kapcsolódó, a bor helyben való fogyasztását, értékesítését szolgáló gazdasági rendeltetés.
b) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
c) Főépület: az építési övezet vagy övezet sajátos építési használatának megfelelő, a helyi építési szabályzat 3. melléklet 1. pontjában meghatározott rendeltetést tartalmazó épület.
d) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
e) Melléképület: a főépület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
f) Természetes terepfelület: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
g) Telek beépített területe terepszint alatt: a telek beépített területének a terepszint alatti épületrészek bruttó alapterületével megnövelt értéke.
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása.
2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) Szabályozás területi hatálya;
b) Szabályozási vonal;
c) Belterület határ, belterületbe vonható terület határa, mely egyben övezethatár is;
d) Építési övezet, övezet határa és jele;
e) Telken belüli kötelező zöldfelület;
f) Méretezés;
g) Építési vonal;
h) Kötelező közterületi fásítás;
i) Elővásárlási joggal érintett terület;
j) Beültetési kötelezettséggel érintett terület.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) Közigazgatási határ;
b) Védőtávolságok;
c) Művi értékvédelem
ca) Műemlék;
cb) Helyi védelemre javasolt egyedi értékek;
cc) Nyilvántartott régészeti lelőhely;
cd) Védett régészeti lelőhely.
d) Táj- és természetvédelem
da) Natura 2000 sci terület határa
db) Barlang felszíni védőövezete
dc) Geopark
dd) Ökológiai hálózat – magterülete
de) Tájképvédelmi terület
df) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
dg) Ex lege védett természeti érték;
dh) Egyedi tájérték.
e) Egyéb korlátozó tényezők
ea) Vízminőség-védelmi terület határa;
eb) Vízeróziónak kitett terület határa;
ec) Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezet határa.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, az 1. melléklet szerinti Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
(4) A I-III. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírás másként nem rendelkezik.
3. A belterülethatár módosítása
3. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt építési övezetek területén a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az ex lege védett területekre, az ökológiai hálózat magterületének övezetére, a Natura 2000 területekre – megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén az utak mentén meglévő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők;
c) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
d) a táblaszegélyek, fás szegélyek fenntartandók;
e) az egyedi tájértékek védelme biztosítandó;
f) a tájhasználat és az építmények létesítése során a természetes és természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokat biztosítani kell.
(3) Az ex lege védett területeken, Ökológiai Hálózat magterület övezetében, a Natura 2000 területeken építmények elhelyezése, a tevékenységek folytatása a vonatkozó jogszabályok, természetvédelmi kezelési terv alapján, Natura 2000 területeken a vonatkozó jogszabályok és fenntartási terv alapján történhet a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon.
(4) Amennyiben egy telket az (1) bekezdés szerinti természetvédelmi érintettségek és tájvédelmi érintettségek közül:
a) egymással átfedve több természetvédelmi és tájvédelmi érintettség is fed, akkor az egyes természetvédelmi vagy tájvédelmi érintettségre vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait együttesen kell érvényesíteni – azonos tartalom esetén általános szabályként a szigorúbb előírást kell alkalmazni;
b) ha a természetvédelmi vagy tájvédelmi érintettség csak a telek egy részét érinti, akkor a természetvédelmi és tájvédelmi érintettségre vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait csak az érintettség telekre eső részén kell alkalmazni, a nem érintett telekrészeken az adott övezeti szabályokban meghatározott beépítési paraméterek alkalmazhatók.
(5) Az ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura 2000 területeken
a) kizárólag extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
b) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények növénytelepítéssel, azaz tájhonos, lombhullató növényfajok alkalmazásával történő takarásáról és tájbaillesztéséről gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;
c) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el;
d) szélerőmű park, szélerőmű torony, napelemes kiserőmű nem helyezhető el;
e) csarnok nem helyezhető el.
(6) Az ökológiai hálózat magterületének övezetén:
a) 10 m-es épületmagasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető;
b) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;
c) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
(7) Amennyiben egy telket ökológiai hálózat magterületének övezete érint, új építmény
a) a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhető el a (3) bekezdés figyelembevételével;
b) egyéb rendeltetés kizárólag a telek ökológiai hálózat magterületének övezetébe nem sorolt részén helyezhető el.
(8) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett területen a tájba illeszkedés látványtervvel, az MSZ 20378:2018 számú szabvány figyelembevételével igazolandó beépítésre nem szánt területek övezeteiben. A látványterv részeként be kell mutatni lokális és tájkapcsolati nézetben a tervezett beavatkozás mértékét, a tervezett tömegalakítást, valamint a tájba illesztési megoldásokat.
(9) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a tájkarakter megőrzése és a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért:
a) művelési ág megváltoztatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges, a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;
b) a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani;
c) honos növényzet telepítendő;
d) csarnok nem helyezhető el.
(10) Tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.
5. A környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéket meghaladó környezetterhelést és igénybevételt nem okoz;
b) kizárja a környezetkárosítást;
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(6) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
6. Vízeróziónak kitett terület
6. § (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A vízeróziónak kitett területen
a) biztosítani kell a talajfelszín
aa) külterületen legalább 80%-os;
ab) belterületen legalább 30%-os
b) növényborítottságát;
c) a12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni;
d) a lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani;
e) a meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell;
f) új épület csak akkor létesíthető ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
7. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
7. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A szabályozási terven jelölt közlekedési területek védőterülete a közlekedési hatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.
(4) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(5) Források
a) 25 m-es védőtávolságán belül építmény nem létesíthető.
b) 150 m-es védőtávolságán belül
ba) építmény csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el;
bb) új állattartó épület, építmény nem építhető,
bc) az állattartásból eredendő szennyező anyagok talajvízbe jutását meg kell akadályozni, annak ártalmatlan kezeléséről gondoskodni kell,
bd) új kút, kútfelépítmény nem létesíthető.
8. Sajátos jogintézmények
8. § (1) A település területén beültetési kötelezettség terheli az 5. melléklet szerinti ingatlanokat.
(2) Beültetési kötelezettséggel érintett telekrész a terület megközelítését, feltárását szolgáló területrészen, illetve a közmű infrastruktúra védőövezetében megszakítható. A beültetési kötelezettséget legkésőbb az épület használatbavételi engedélyének megkéréséig teljesíteni kell. Legalább 1 sor, előnevelt, többször iskolázott, honos faegyedek telepítését kell elvégezni legalább 5,0 m-es közönként.
(3) Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot az 5. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában.
(4) A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területeket a 4. melléklet tartalmazza.
9. A telekalakítás
9. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A telek kialakítható legkisebb területét, szélességét, mélységét el nem érő telkek összevonására, telekhatár-rendezésére sor kerülhet, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
(3) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
(4) Zárványtelek feltárását magánúttal kell biztosítani.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület le és hozzájegyzése céljából vagy közműterület kialakítása érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(6) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(7) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek kialakítható legkisebb területe és szélessége az építési övezetre vagy övezetre meghatározottaknál kisebb is lehet.
(8) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb
a) legfeljebb 2 telek feltárása esetén 4,0 m-nél,
b) 2 vagy annál több telek feltárása esetén 6,0 m-nél.
(9) Újonnan kialakításra kerülő magánút esetében az építési övezet telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű telek is kialakítható.
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
10. Közlekedés, parkolás
10. § (1) Új épület létesítése, új rendeltetési egység kialakítása vagy rendeltetés módosítása esetén minden üdülő és lakó rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(2) A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani. A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.
(3) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség), a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.
(4) A kereszteződés tengelyétől 10 m távolságban az út mellett 60 cm -nél magasabb növény nem telepíthető.
(5) 12- 15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasort, legalább 15 m szabályozási szélességtől kétoldali fasort kell telepíteni
(6) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozóhelyet 1,5 m széles, összefüggő zöldfelületbe telepített fasor kialakításával fásítani kell. A fasor kialakításától csak közterület esetén és abban az esetben lehet eltekinteni, ha annak megvalósítását a helyi adottságok kizárják.
(7) A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 6 db várakozóhely után 1 db nagy lombkoronájú, vagy minden megkezdett 4 db várakozóhely után 1 db közepes lombkoronájú környezettűrő, többször iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani.
(8) A 20 személygépkocsi befogadóképességnél nagyobb parkolókat vízzáró burkolattal kell kialakítani, az összegyűjtött csapadékvizet olajfogó műtárgyon átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni. A parkolóban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
(9) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.
(10) Jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján.
(11) Közterületen biztosítandó parkolóhely a temető és Templom részére.
(12) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.
(13) A közutak kialakításánál a tűzoltási és tűzvédelmi szempontokat figyelembe kell venni.
(14) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
(15) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.
(16) Lakóterületen ingatlan közúti csatlakozása
a) 40,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében legfeljebb egy,
b) 40,0 m szélességű vagy azt meghaladó építési telek vagy saroktelek esetében legfeljebb két gépkocsi beálló létesíthető.
11. Közművesítés és elektronikus hírközlés
11. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) településképi megjelenésre,
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) Új út építésénél, útrekonstrukció esetén (közforgalmú út és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
12. A közművesítés mértékének előírása
12. § (1) Új beépítés vagy területhasznosítási mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) beépítésre szánt területen:
aa) a teljes közműellátás biztosított: közhálózati vízellátás, közüzemi-közhálózati szennyvízelvezetés, közüzemű villamosenergia ellátás és környezetbarát termikus energiaellátás
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
(2) Beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
13. Vízellátás
13. § Új közüzemű vízelosztó hálózat lehetőség szerint csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető ki.
14. A szennyvízelvezetés
14. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz mindennemű szikkasztása (beleértve az időszakos vízfolyásba, földmedrű árokba való bevezetését is) a település teljes területén tilos.
(2) A település területén elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(3) A beépítésre nem szánt, vízminőség-védelmi területen emberi tartózkodásra szolgáló építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságon belül rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építenie az ingatlantulajdonosnak a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (a helyi szippantó kocsi szállító kapacitásának megfelelően) és a közcsatorna hálózat 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, víz-záróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (a helyi szippantó kocsi szállító kapacitásának megfelelően) és a közcsatorna hálózat 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el, akkor telken belül létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha alábbiak egyidejűleg teljesülnek:
ca) a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll
cb) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Ha bármelyik feltétel nem teljesíthető, akkor ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, bármekkora távolsággal érhető el.
(4) A közüzemi szennyvízátemelő műtárgy szaghatás védelmi területe:
a) védelem nélkül 150 m,
b) szagtalanítóval ellátva 20 m,
c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel. A kijelölt hatásterületen belül új területhasznosításra, területhasznosítás módosítására a területet igénybe venni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.
15. A felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
15. § (1) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, szikkasztani, csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(2) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendelet alapján előírt kiterjedésű kijelölt parti sávot vízgazdálkodási területként kell kezelni. A parti sáv a part élétől, vagy part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a meder földhivatali telkének a határától számítódik, amin belüli területet szabadon kell hagyni és szolgalmi jogot kell a területén biztosítani a mederkarbantartó számára.
(3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízügyi ágazat hozzájárulásával változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(4) Ha a vízfolyás valóságos helye eltér az ingatlan-nyilvántartási helyétől, akkor a földhivatali nyilvántartási helyét kell figyelembe venni.
(5) A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani
(6) Csapadékvíz elvezető csatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.
(7) Beépítésre szánt területen
a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belül víz-visszatartását,
b) ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni,
c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 25 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(8) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
(9) Nyílt vízelvezető árok lefedése csak az árok tisztítását biztosítóan bontható módon alakítható ki.
(10) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
16. Energia ellátás, vezetékes és vezeték nélküli hírközlés
16. § (1) Háztartási méretű naperőmű csak akkor létesíthető, ha az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírások azt lehetővé teszik.
(2) A megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a településképi rendelet követelményinek betartásával helyezhető el.
(3) Amennyiben a megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy kültéri gépészeti berendezésének működése zajhatással jár, a berendezés nem kerülhet 5 méternél közelebb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához, és a zajhatás nem zavarhatja a környező lakóépületeket.
(4) Erdőterületen új föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(5) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti villamosenergia, vagy vezetékes hírközlési hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletben előírtak szerint építhető.
(6) Új villamos energia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésének lehetőségét is biztosítóan szabad kivitelezni még akkor is, ha az építéskor a közhálózat oszlopsoron halad.
(7) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelmi rendelet rögzíti.
(8) A település területén szélerőmű nem helyezhető el.
Építés általános szabályai
17. Az építés általános feltételei
17. § (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.
(2) Meglévő épület, épületrész építési helyen kívül átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, de alapterülete csak építési helyen belül bővíthető.
(3) Amennyiben a meglévő épület, épületrész építési helyen belül található, s a beépítettség meghaladja az építési övezetben előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértéket, az alapterület nem bővíthető, de szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető.
(4) Amennyiben a meglévő épület magassága meghaladja az építési övezetben előírt megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, az épület bővítése, átalakítása akkor lehetséges, amennyiben a bővítéssel az épület magassága csökkenthető illetve szabályosabbá tehető.
(5) Meglévő épület szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, magastető létesíthető, de a bruttó alapterület csak építési helyen belül bővíthető.
18. § (1) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési előírásai szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
(2) Az épületmagasság számítást a rendezett és a természetes terepfelülettel is el kell végezni és mindkét számított értéknek meg kell felelnie az épület megengedett legnagyobb épületmagassági értékének.
(3) Szabályozási vonallal érintett telek akkor is beépíthető, amennyiben a szabályozási vonalnak megfelelő telekalakítás következtében a telek méretei nem érik el a beépíthetőség feltételeként meghatározott értékeket.
(4) Terepszint alatti beépítés csak
a) építési övezetek telkein csak építési helyen belül;
b) övezetek telkein csak az övezetben meghatározott épület elhelyezési szabályokat figyelembe véve
történhet.
(5) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve hírközlési antenna elhelyezése esetén.
(6) Új épület elhelyezése esetén a telekre előírt minimális zöldfelületet az épület használatba vételéig meg kell valósítani.
(7) Többszintes tetőterű épület nem létesíthető.
(8) Építési munkával járó vagy az építőanyagok előállításához köthető káros anyag kibocsátás részleges ellentételezésére minden megkezdett újonnan épített bruttó 50 m2 alapterület után egy nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni saját telken belül legkésőbb az épület használatbavételi engedélyének megkéréséig.
(9) Beépítésre nem szánt területen 1 m-nél nagyobb bevágással készülő, pinceszintre vezető, gépjárművel való megközelítést biztosító rámpa csak a pincei helyiségek szőlőfeldolgozással kapcsolatos rendeltetése és 4000 m2-nél nagyobb telekméret esetén létesíthető.
18. A tereprendezésre, rézsű, támfal, kerítés építésére vonatkozó előírások
19. § (1) Amennyiben a természetes terepfelület tereplejtése a telek egészére vonatkozóan
a) nem éri el a 10%-ot legfeljebb 1,0 m-rel,
b) eléri vagy meghaladja a 10%-ot legfeljebb 1,5 m-rel
változtatható meg a rendezett terep a természetes terepfelülethez képest az épület elhelyezésének és az épület gyalogos- és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében - a (2) bekezdés kivételével.
(2) Telekhatáron létesített támfal kialakítása során a természetes terepfelület legfeljebb 1,0 m-rel változtatható meg.
(3) Az utcavonalon a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható.
(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
20. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az utcafronton, az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül építendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal.
(2) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés magassága legfeljebb 6,0 m lehet.
(3) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) nem szabad alkalmazni.
19. A beépítési mód és az építési hely
21. § (1) A rendelet 2. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) oldalhatáron álló beépítési mód (O),
b) szabadon álló beépítési mód (SZ).
(2) Új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz;
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához;
c) vegye figyelembe a szabályozási terven jelölt építési vonalat.
(3) Amennyiben az (2) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert 5,0 m.
(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén –ha az építési vonal másképp nem rendelkezik- az épületet ugyanazon égtáj felé eső telekhatárra kell helyezni, mint ahol a szomszédos telkek épületei állnak. Nem egyértelmű esetekben a főépítész állásfoglalását kell kérni, és azt kell irányadónak tekinteni.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) az építési telek oldalkertje legalább 5,0 m,
b) a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület esetében amennyiben nem éri el a 5,0 m-t, a kialakult állapot;
c) az épület szabadonálló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 20,0 m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület az oldalhatártól számított
a) új beépítés esetén 0,6-1,0 m,
b) a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület esetében a kialakult állapotot szerinti
távolságra helyezhető el,
(7) Szabadon álló beépítési mód esetén - amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírás másként nem rendelkezik - az építési telek oldalkertje
a) a telepítési távolság fele, de legalább 4,5 m,
b) a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület esetében amennyiben nem éri el a 4,5 m-t, a kialakult állapot.
(8) A telek hátsókertje
a) legalább 6,0 m,
b) a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület esetében amennyiben nem éri el a 6,0 m-t, a kialakult állapot.
(9) Legfeljebb 25,0 m telekmélységű fekvő telek esetében
a) az előkert igazodjon meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület esetében kialakult állapothoz vagy annak hiányában 5,0 m,
b) a hátsókert az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasságának mértéke, de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
20. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
22. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Melléképület és melléképítmény nem lehet magasabb, mint a főépület
a) lakóterületek,
b) településközpont vegyes terület
építési övezeteiben.
(3) Az építési övezetek telkein legfeljebb összesen 40 m2 alapterületű melléképület, melléképítmény helyezhető el
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
b) különleges beépítésre szánt – turisztikai terület,
c) intézmény rendeltetést tartalmazó
építési övezeteinek telkei kivételével.
(4) Beépítésre szánt területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a főépület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.
(5) Előkertben a közterület határától mért 5 m távolságig
a) közműcsatlakozás építménye,
b) kerítéssel egybeépített, legföljebb 1,6 méter magas hulladéktartály tároló
helyezhető el.
(6) Az oldalkertben építmény nem helyezhető el.
(7) A hátsókertben
a) tárolóépület,
b) mosókonyha,
c) nyárikonyha,
d) állattartó épület,
de legfeljebb 1 melléképület helyezhető el, a telekhatártól legalább 1,0 m-re.
(8) A település területén gáztároló csak épületben, vagy földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.
(9) Lakóterület és településközpont vegyes terület építési övezeteiben állattartó épület
a) 500 m2-nél kisebb telken nem helyezhető el,
b) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el,
c) legfeljebb 30 m2 nettó alapterülettel építhető.
(10) Lakó- és egyéb konténer, mobilház, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el, felvonulási épületként az építés ideje alatt
a) kertvárosias lakóterület,
b) falusias lakóterület
c) településközpont vegyes terület,
d) különleges beépítésre szánt- turisztikai terület
építési övezeteiben.
(11) Lakóterület és településközpont vegyes terület építési övezeteiben fürdőmedence a 800 m2-t meghaladó telekterület esetén és legfeljebb 50 m2 nagyságban létesíthető.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
21. A beépítésre szánt területek
23. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont vegyes terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
e) Különleges beépítésre szánt – turisztikai terület (K-Tur)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban
a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet;
b) elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet
határozza meg.
22. Kertvárosias lakóterület
24. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein egy főépület és egy melléképület helyezhető el.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 150 m2 lehet.
(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein gépjárműtároló épület a főépület utcafronti homlokzati síkjától legalább 6 méterrel visszahúzva helyezhető el.
(5) Lke-3 építési övezetben javasolt telekhatárral érintett telkek esetén
a) a telek akkor is megosztható a javasolt telekhatár mentén, ha az újonnan kialakuló telkek meglévő beépítettsége túllépi a telek megengedett legnagyobb beépítettségét.
b) csak abban az esetben építhető új épület, bővíthető a meglévő épület, ha az építéssel, bővítéssel érintett telek(részek) beépítettsége megfelel az építési övezet megengedett legnagyobb beépítettségének.
(6) Lke-5 építési övezet telkeinek oldalkertje legalább 6,0 m.
(7) Lke-5 építési övezetben az előkerti építési határvonal egyben építési vonal.
23. Falusias lakóterület
25. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein kizárólag egy főépület és egy melléképület helyezhető el.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 150 m2 lehet, kivéve egészségügyi, szociális, hitéleti, igazgatási, óvoda, bölcsőde, nevelési, oktatási, vagy kulturális rendeltetésű épület.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein gépjárműtároló épület a főépület utcafronti homlokzati síkjától legalább 6 méterrel visszahúzva helyezhető el.
24. Településközpont vegyes terület
26. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein szabadonálló álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 4,0 m.
(3) Településközpont vegyes építési övezeteinek telkein új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 150 m2 lehet, kivéve egészségügyi, szociális, hitéleti, igazgatási, óvoda, bölcsőde, nevelési, oktatási, vagy kulturális rendeltetésű épület.
(4) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein gépjárműtároló épület a főépület utcafronti homlokzati síkjától legalább 6 méterrel visszahúzva helyezhető el.
25. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
27. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek telkein önálló lakóépület nem helyezhető el.
(3) Gksz-1 építési övezet telkein az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 300 m2.
26. Különleges beépítésre szánt - turisztikai terület
28. § (1) Különleges beépítésre szánt - turisztikai terület a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) K-Tur-1 építési övezet telkein legfeljebb 1 tulajdonosi lakás vagy 1 szolgálati lakás létesíthető.
(3) K-Tur-1 építési övezet telkein új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 300 m2 lehet.
(4) K-Tur-1 építési övezetben fürdőmedence legfeljebb 200 m2 nagyságban létesíthető, de összességében nem haladhatja meg a 700 m2-t.
(5) K-Tur-1 építési övezetben a természetes terepfelület legfeljebb 1 m-rel változtatható meg.
(6) K-Tur-2 építési övezet telkein új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 200 m2 lehet.
(7) K-Tur-2 építési övezet telkein legfeljebb 2 önálló épület helyezhető el.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
27. A beépítésre nem szánt területek
29. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) közpark (Zkp)
ab) közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) védelmi célú (Ev)
bb) rekreációs célú (Er)
c) Mezőgazdasági területek
ca) kertes (Mk)
cb) általános (Má)
cc) tájgazdálkodási (Mt)
d) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) temető (Kb-T)
eb) kegyeleti park (Kb-Kp)
ec) rekreációs terület (Kb-R)
f) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület
fa) közúti (KÖu)
fb) közműelhelyezési terület (KÖv)
(2) Az övezeteket, valamint az azokban
a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet;
b) elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet
határozza meg.
28. Zöldterület
30. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven
a) Zkp jellel jelölt közpark zöldterület övezet
b) Zkk jellel jelölt közkert zöldterület övezet,
mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.
(2) Zkp-2 övezet telkein épület nem helyezhető el.
(3) Zkk-1 övezet telkein épület nem helyezhető el.
29. Védelmi célú erdőterület
31. § (1) Védelmi célú erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet, melyek elsősorban az erdő, a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2) Védelmi erdőterület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
(3) Védelmi célú erdőterület övezeteinek telkein elhelyezett építmény terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével – a 10,0 métert nem haladhatja meg..
(4) Védelmi célú erdőterület övezeteinek telkein természetszerű, az erdők rendeltetését (pl.: természetvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció) messzemenően figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.
(5) Ev-1 övezet telkein épület nem helyezhető el.
30. Rekreációs célú erdőterület
32. § (1) Rekreációs célú erdőterület a Szabályozási terven Er jellel jelölt, közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító erdőterület.
(2) Er-1 övezet telkein épület nem helyezhető el.
31. Kertes mezőgazdasági terület
33. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt övezet, mely elsősorban kisüzemi jellegű termelést, saját ellátást biztosító, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület építhető a telek beépítettségére vonatkozó szabályok figyelembe vételével, valamint egyetlen különálló, földdel borított pince, mint a telek terepszint alatti beépítettségébe számító építmény létesíthető.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein
a) birtokközpont,
b) tanya
nem létesíthető.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein kerti tó, dísztó, medence nem helyezhető el.
(6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein építmény-elhelyezés kizárólag mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken lehetséges a (7)–(9) bekezdések figyelembevételével.
(7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.
(8) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek szántó művelési ágú telkei nem építhetők be.
(9) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetbe tartozó telkein (6) és (7) bekezdések szerinti mezőgazdaságilag művelt telekre vonatkozó szabályozásnak az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetbe nem tartozó telekrészen kell teljesülnie.
(10) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein szállás jellegű rendeltetés kizárólag borturizmushoz kapcsolódóan helyezhető el.
(11) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület
a) a közterületi vagy magánút felőli telekhatárától legalább 5,0 m-re,
b) egyéb telekhatártól legalább 3,0 m-re
helyezhető el.
(12) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(13) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(14) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein új épület építése, meglévő épület bővítése közművesítés szempontjából csak abban az esetben lehetséges, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.
(15) Kertes mezőgazdasági terület övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.
(16) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a beépített és burkolt felületek összegének aránya nem haladhatja meg a 5%-t.
(17) Mk-1 övezet telkein
a) 2000-4000 m2 közötti telekméret esetén a beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett legfeljebb 3%, és legfeljebb 60 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el, és a terepszint alatti és a terepszint feletti beépítettség bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t;
b) 4000 m2-t meghaladó telekméret esetén legfeljebb 120 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el, és a terepszint alatti és a terepszint feletti beépítettség bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 240 m2-t.
(18) Mk-2 övezet telkein legfeljebb 80 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el, és a terepszint alatti és a terepszint feletti beépítettség bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.
(19) Mk-3 övezet telkein legfeljebb 120 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el, és a terepszint alatti és a terepszint feletti beépítettség bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 240 m2-t.
32. Általános mezőgazdasági terület
34. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, az árutermelő mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület építhető a telek beépítettségére vonatkozó szabályok figyelembe vételével, különálló, földdel borított pince nem létesíthető.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épületet létesíteni – a (4) bekezdés figyelembevételével - csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein az építmény elhelyezés feltétele, hogy a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;
(5) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkei szántó művelési ág esetén nem építhetők be.
(6) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein
a) birtokközpont,
b) tanya
nem létesíthető.
(7) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.
(8) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein kerti tó, dísztó, medence nem helyezhető el.
(9) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein új épület építése, meglévő épület bővítése közművesítés szempontjából csak abban az esetben lehetséges, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.
(10) Általános mezőgazdasági terület övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.
(11) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(12) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein sportolási célú gyep létesíthető.
(13) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület
a) a közterületi vagy magánút felőli telekhatárától legalább 5,0 m-re,
b) egyéb telekhatártól legalább 3,0 m-re,
c) a vízfolyás partvonalától 50,0 m-re
helyezhető el.
(14) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló épület kivételével – a vízfolyásoktól legalább 200 m-re helyezhetők el.
(15) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a beépített és burkolt felületek összegének aránya nem haladhatja meg a 1%-t.
(16) Má-1 övezet telkein
a) birtokközpont,
b) tanya,
c) épület
nem létesíthető.
(17) Má-1 övezet telkein építmény kizárólag a természetvédelmi kezelés céljával összeegyeztethető módon létesíthető.
(18) Má-2 övezet telkei kizárólag szőlő művelési ág esetén építhető be.
(19) Má-2 övezet telkein a megengedett legnagyobb beépítettség
a) terepszint felett összesen a bruttó 400 m2-t,
b) terepszint alatt a bruttó 400 m2-t
nem haladhatja meg.
33. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
35. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mt jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természetközeli, tájgazdálkodási használatot folytató telkekből áll.
(2) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezeteinek telkein
a) birtokközpont,
b) tanya,
c) épület
nem létesíthető.
(3) Mt-2 övezetben az erdő művelési ágú, fásított területek fenntartandók, új erdő telepíthető védelmi céllal.
34. Vízgazdálkodási terület
36. § Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal, horgászattal, kikötőkkel, és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint.
35. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
37. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezet telkein több főépület is elhelyezhető.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezet telkein a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság az alábbi eltéréssel alkalmazandó: harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter.
(4) Kb-T-1 övezet telkein urnafal a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki, egyéb elhelyezés a temető kertépítészeti terve szerint valósítható meg.
36. Különleges beépítésre nem szánt terület – kegyeleti park
38. § Különleges beépítésre nem szánt terület – kegyeleti park a Szabályozási terven Kb-Kp jellel jelölt övezet, mely kegyeleti parkként kezelendő.
37. Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület
39. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-R jellel jelölt övezet, amely elsősorban az egykori festékbánya kiszolgálását és bemutatását célzó, valamint intézményi építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület övezeteinek telkein új épület építése, meglévő épület bővítése közművesítés szempontjából csak abban az esetben lehetséges, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület övezeteinek telkein több főépület is elhelyezhető.
38. Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület
40. § (1) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület a Szabályozási terven
a) KÖu jellel jelölt közúti közlekedési terület övezet
b) KÖv jellel jelölt közműelhelyezési terület övezet,
mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési területen a burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
(4) A főközlekedési hálózati elemek helybiztosításával érintett területen, illetve annak védőtávolságán belül a tervezett út megvalósulásáig egyéb építési tevékenység nem folytatható.
(5) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek OTÉK szerinti védőtávolsága nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
41. § Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2, Jelmagyarázat)
2. melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
3. melléklet: Elhelyezhető és a tiltott rendeltetések
4. melléklet: A biológiai aktivitásérték (bia érték) fenntartásához igénybe vett területek
5. melléklet: Az alkalmazott sajátos jogintézmények.
42. § Hatályát veszti Lovas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 21.) önkormányzati rendelete a változtatási tilalom elrendeléséről.
43. § Hatályát veszti Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012 (III.2.) önkormányzati rendelete Lovas község Helyi építési szabályzatáról.
44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.