Barnag Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában biztosított felhatalmazással élve Barnag Község Helyi építési szabályzatáról és Szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1.§

(1)        ^[1] -

(2)        ^[2]A rendeletet az 1. mellékletét képező szabályozási tervlapokkal (Sz1, Sz2a és Sz2b jelű tervlapok) együtt kell alkalmazni.

Az előírások alkalmazása

2.§

(1)        ^[3]Területet felhasználni, telket alakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani a mindenkor hatályos jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(2)        Kötelező szabályozási elemek:

a)           a szabályozási vonal, szabályozási szélesség

b)          a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határa

c)           a belterület és a külterület határa

d)          az építési övezetek és az övezetek határai és előírásai

e)           beépítetlenül tartandó területek határa

f)            védett természeti terület határa

g)          műemléki környezet határa

h)          régészeti lelőhelyek

i)            településkép-védelmi terület határa

j)            felszíni szennyeződésre érzékeny terület határa

k)          eróziónak fokozottan kitett terület határa

Telekalakítás

3.§

(1)        Újabb telek csak az övezeti előírásoknak megfelelően alakítható ki.

(2)        Nyeles telek csak úttól elzárt, belső fekvésű, feltáratlan telek esetében alakítható ki.

(3)        A kialakítandó legnagyobb telekterület legfeljebb az övezetre előírt legkisebb telekterület háromszorosa lehet.

(4)        ^[4]A területek belterületbe vonását, illetve művelési ágból való kivonását Önkormányzati határozattal elfogadott ütemterv szerint, a tényleges igények szerint ütemezve, legalább telektömbönként és a meglévő belterülethez kapcsolódóan kell megvalósítani.

Területfelhasználás

4.§

(1)        A terület az alábbi területfelhasználási egységekbe tartozik:

a)           Beépítésre szánt területek:

Lf        falusias lakóterület,

Vt        településközpont vegyes terület,

Gksz   kereskedelmi, szolgáltató terület

Kt       különleges terület - temető

Kb      különleges terület - bányaterület

b)          Beépítésre nem szánt területek:

KÖu   közúti közlekedési terület

KÖm  közműterület

Má      mezőgazdasági általános terület

Z         zöldterület

Eg       gazdasági erdő terület

Ev       védelmi erdő terület

Általános építési és építészeti előírások

5.§

(1)        ^[5] -

(2)        ^[6] -

(3)        ^[7] -

(4)        A telek zöldfelületeit növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(5)        ^[8] -

(6)        ^[9] -

(7)        ^[10].

(8)         ^[11] -

(9)        ^[12] -

(10)     ^[13] -

(11)     ^[14] -

(12)     Épülettől független terepszint alatti építmény az építési helyen belül létesíthető, legfeljebb a telekterület 5 %-át meg nem haladó bruttó alapterülettel.

(13)     Oldalhatáron álló beépítésnél az épületet az oldalhatártól 1 m-re kell elhelyezni.

(14)     ^[15] -

(15)     Belterületen 10 m-nél magasabb torony jellegű építmény nem helyezhető el.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lf jelű falusias lakóterületek

6.§

(1)        A falusias lakóterület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál:

a)           legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b)          mezőgazdasági építmény,

c)           kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)          szálláshely szolgáltató épület,

e)           kézműipari építmény,

f)            helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g)          sportépítmény.

(2)        A falusias lakóterületen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3)        A létesíthető rendeltetési egységek száma: 3.

(4)        Az építési helyen belül három építészeti tömeg helyezhető el. A lakófunkciókat egy épületben kell elhelyezni. Mezőgazdasági funkció utcafronthoz kapcsolódóan nem létesíthető.

(5)        ^[16]

(6)        ^[17]

(7)        ^[18]Az övezetek telkeinek telekalakítási és beépítési paramétereit a 3. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

(8)        Egy építési telken legfeljebb 700 m² bruttó alapterület építhető be.

(9)        ^[19]

(10)     ^[20]

(11)     ^[21]

(12)     Az Lf-1 jelű építési övezetre vonatkozó egyedi építési előírások:

a)           A telek utcával határos oldalának – szélességének - módosítását érintő telekosztás és telekegyesítés, a telek és a hozzá tartozó – „közös udvaros” - , külön helyrajzi számú épületek telkeinek összevonása kivételével tilos.

b)          Az övezetben „beépítetlenül tartandó területként” jelölt telekrészeken és telkeken épület nem helyezhető el, azok jellemzően kertként fenntartható területek. Ezek a telekrészek a telek beépíthetőségének számításánál nem vehetők figyelembe telekterületként. A hátsókert méretét a lehatároló vonaltól, mint telekhatártól kell mérni.

c)           ^[22]Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, tetőtér beépíthető.

d)          ^[23]

e)           ^[24]

f)            ^[25]

g)          ^[26]

h)          ^[27]

i)            ^[28]

j)            ^[29]

k)          ^[30]

l)            Az épület utcai homlokzatának magassága legfeljebb 4,50 m lehet.

m)         ^[31]

n)          ^[32]

Vt jelű településközpont vegyes területek

7.§

(1)        ^[33]A Vt jelű településközpont vegyes terület a meglévő Református templom, és a meglévő Római Katolikus templom területe. Új épület nem építhető.

(2)        ^[34]Az övezetek telkeinek telekalakítási és beépítési paramétereit a 3. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató terület

8.§

(1)        A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

-        mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb 2 db,

-        igazgatási, egyéb irodaépület,

-        üzemanyagtöltő,

-        sportépítmény.

-        egyéb közösségi szórakoztató épület

(2)        Az övezetben állattartó létesítmény nem helyezhető el.

(3)        ^[35]Az övezetek telkeinek telekalakítási és beépítési paramétereit a 3. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

(4)        ^[36]

(5)        ^[37]

(6)        ^[38]Az Sz2a jelű tervlapon jelölt helyen védőfásítás létesítése kötelező.

Kt és Kb jelű különleges terület

9.§

(1)        A Kt jelű építési övezet (meglévő temető) területén

a)           elhelyezhető:

-        egyházi épület,

-        kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,

b)          Lakófunkció épületen belül sem helyezhető el.

(2)        A Kb jelű építési övezet (meglévő bánya) területén kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület helyezhető el.

(3)        ^[39]Az övezetek telkeinek telekalakítási és beépítési paramétereit a 3. táblázata szerint kell meghatározni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖu jelű közúti közlekedési terület

10.§

(1)        A közúti közlekedési területen kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.

(2)        A tervezett kiszolgáló-lakóutak (B. VI. d. D.) szabályozási szélessége 16 m.

(3)        A tervezett kerékpár- és gyalogút (B. IX-X) szabályozási szélessége 6 m.

(4)        Külterületen, az erdő és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 méteren belül építményt elhelyezni nem lehet.

(5)        A Fő utca belterületi szakaszának, a 73113 sz. Vöröstó bekötőút belterületi szakaszának, valamint a 162 és 101 helyrajzi számú utak szabályozási szélessége nem változtatható.

KÖm jelű közműterület

11.§

A területen a közművek építményei helyezhetők el: gázfogadó, transzformátorállomás, szennyvízátemelő.

Má jelű mezőgazdasági terület

12.§

(1)        A terület a mezőgazdasági általános (Má-1, Má-2) területfelhasználási egységbe tartozik.

(2)        Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető legfeljebb 2 lakással. A beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.

(3)        Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető legfeljebb 2 lakással. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg.

(4)        Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető legfeljebb 2 lakással. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg.

(5)        ^[40]

(6)        ^[41]

(7)        A maximális építménymagasság: 6,50 m, kivétel terménytároló, ami 7,50 m.

(8)        ^[42]

(9)        ^[43]

Z jelű zöldterületek

13.§

(1)        A zöldterületeket közparkként kell kialakítani és fenntartani.

(2)        ^[44]A zöldterületen elhelyezhető:

-        pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)

-        vendéglátó épület

-        a terület fenntartásához szükséges épület

(3)        ^[45]

(4)        A maximális építménymagasság: 3,50 m.

(5)        Az épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(6)        ^[46]

Eg és Ev jelű erdőterületek

14.§

(1)        A terület a gazdasági erdő (Eg-1, Eg-2, Eg-3) és a védelmi (védett) erdő (Ev-1) területfelhasználási egységbe tartozik.

(2)        ^[47]

(3)        ^[48]

(4)        ^[49]

(5)        Az Eg-2 és Eg-3 jelű gazdasági erdőterületen:

a)           Épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni.

b)          ^[50]

c)           ^[51]

d)          ^[52]

e)           ^[53]

f)            A maximális építménymagasság: 3,50 m.

(6)        Az Eg-3 jelű (erdősítendő) erdőterületen:

a)            az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területfelhasználás folytatható

b)          ^[54]

(7)        Az Ev-1 jelű övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(8)        Az Ev-1 jelű övezetben:

a)           ^[55]

b)          ^[56]

c)           ^[57]

d)          10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.

e)           ^[58]

f)            ^[59]

KÖRNYEZETVÉDELEM

15.§

(1)        A föld védelme

a)           ^[60]A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

b)          ^[61]

c)           Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(2)        ^[62]Levegőtisztaság-védelem

A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni nem szabad.

(3)        A víz védelme

a)           A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó - a vízelvezetés szempontjából összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.

b)          A területen a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

c)           Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz befogadóba.

d)          Barnag egész külterülete érzékeny, vagy fokozottan érzékeny a felszíni szennyeződésekre.

A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetén:

-        korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható

-        új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) - valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető

A felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezetén környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható.

(4)        Zaj- és rezgésártalom elleni védelem

A lakóövezetben a közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés megengedett határértékeinek betartását biztosítani kell. A zaj- és rezgésterhelés határértékre történő csökkentését elsősorban a lakások zajvédelmét szolgáló épületakusztikai technológiák alkalmazásával, a lakóhelyiségek megfelelő tájolásával, valamint forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával kell elérni.

(5)        Élő természet védelme és a zöldfelületek kialakítása

a)           A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, továbbá az engedély nélkül eltávolított növényzet visszapótlásáról – gyümölcsfák kivételével – gondoskodni kell.

b)          ^[63]

c)           ^[64]A közlekedési felületeken kívüli közterületeket - intenzív zöldfelületként kell alakítani és fenntartani.

d)          A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) akadálymentesen is elérhető(k) legyen(ek).

(6)        Hulladékgazdálkodás

A területen keletkező hulladék átmeneti (elszállításáig történő) tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

KÖZMŰÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

16.§

(1)        A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.

(2)        Új tűzcsapot föld feletti kivitelben kell telepíteni.

(3)        ^[65]Vezetékes ivóvízbekötés csak a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően történhet.

(4)        Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni.

(5)        ^[66]

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

A táji értékek védelme

17. §

(1)        A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a védett területen a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(2)        A térségi tájrehabilitációt igénylő területen a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

A természet védelme

18. §

(1)        A védett természeti területeken:

a)           ^[67]

b)          A beépítésre nem szánt területeken 10 méternél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztárolók, védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos

c)           ^[68]

d)          ^[69]

(2)        ^[70]

(3)        Barnag község kiemelt jelentőségű, természet-megőrzési területei – az érintett helyrajzi számok: 058, 059, 060, 063, 064/1, 064/2, 064/4, 064/5, 064/6, 064/7, 070, 071, 072, 073, 074/1, 074/2, 075, 076/1, 076/2.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

Régészeti területek védelme

19. § ^[71]

Értékvédelem

20. § ^[72]

Helyi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírások

21. § ^[73]

Településkép-védelmi területre vonatkozó előírások

22. § ^[74]

Záró rendelkezések

23.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet kihirdetésről a körjegyző az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztés útján gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a községrendezési előírásokról szóló többször módosított 3/1984 (IX. 28.) Nagyvázsony Községi Közös Tanács rendelet  hatályát veszti.

Barnag, 2006. március 29.

                           Antal Gyuláné                                        dr. Reichert László

                            polgármester                                                 körjegyző