1. § (1) E rendelet hatálya Becsehely község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

(2) Becsehely község területén telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni a magyar építészetről szóló törvény, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló Korm. rendelet (továbbiakban: a TÉKA), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Becsehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazása során:

3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén a telekegyesítés, a telekhatárrendezés, valamint a szabályozási vonallal érintett terület leválasztására irányuló telekfelosztás során a kialakítható telekméretnél kisebb telek létrehozható, ha az a rendezett telekstruktúra kialakítását szolgálja.

(3) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telek megengedett legkisebb szélességét

(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha a megosztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.

(5) Az övezet és építési övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.

(6) Az általános mezőgazdasági terület, a védelmi és egyéb erdőterület övezetében a szabályozási terven nem jelölt közforgalom elől el nem zárt magánút megszüntethető, illetve új közforgalom elől el nem zárt magánút kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélessége 6 m.

(7) A (6) bekezdésben nem nevesített övezetek területén út területe csak a szabályozási terv szerint alakítható ki.

(8) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közútként vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. § (1) Közterületen épület, építmény a tulajdonos hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.

(2) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül a 9. mellékletben meghatározott építmények, közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.

5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden épültet és építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek, épületek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az építési övezet, övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni

(3) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.

(4) Kerítés

(5) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfalépítmény közterület felőli építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.

6. § Meglévő beépítések esetében,

7. § (1) Az előkert mértéke:

(2) Az előkert területén elhelyezhetők az TÉKA szerint elhelyezhető melléképítményeken túl a terepszint alatti építmény.

(3) A hátsókert mélysége az TÉKA előírásai szerint meghatározott.

(4) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(5) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az TÉKA-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a nagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

8. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint a 10. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 10. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(3) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására. A saját szükségletet meghaladó állattartás esetén a híg trágyatárolónak és az almostrágya tároló zárt fedését kötelező kialakítani.

(4) Állattartó építmény abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri vagy meghaladja az övezetben előírt kialakítható minimális telekméretet.

(5) Az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetés-változtatás esetén is alkalmazni kell.

9. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.

(3) A beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.

10. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén

11. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

12. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) A falusias lakóterület, a településközponti vegyes terület, az általános gazdasági terület, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, az egyéb ipari gazdasági terület és a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetei; valamint a közúti közlekedési terület, a közműelhelyezési terület, a közpark zöldterület, a védelmi célú erdőterület, az egyéb erdőterület, a kertes mezőgazdasági terület, az általános mezőgazdasági terület, a tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, a vízgazdálkodási terület, a különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelés- és elhelyezés terület és a különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetei részben érintettek a bioszféra rezervátum területével. A bioszféra rezervátum területe szabályozási terven jelölt, melynek fő funkciója az ökoszisztémák, tájak változatossága fennmaradásnak biztosítása, a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése; a természeti értékekkel és természeti erőforrásokkal folytatott, hosszú távon fenntartható gazdálkodás és a gazdasági fejlődés megvalósítása.

(3) Az ökológiai hálózat ökológiai magterületének övezetével érintett területeken

(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett területeken

(5) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

(6) Ha egy telek az ökológiai hálózat övezetei által csak részben érintett, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó előírásokat csak az érintett telekrészen kell alkalmazni, a nem érintett telekrészen az övezeti szabályokban meghatározott beépítési paraméterek alkalmazhatók és teljes egészében érvényesíthetők.

(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(8) A szabályozási terv jelöli a közterület zöldfelületként fenntartandó területét, melynek területén kizárólag közműépítmény földfelszín alatt helyezhető el, a korlátozással érintett területen egyéb épület, építmény nem valósítható meg.

(9) A közúti közlekedési terület, a kertes mezőgazdasági terület és az általános mezőgazdasági terület övezetei részben érintettek az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszter területével, melyet a szabályozás terv jelöl.

(10) A közúti közlekedési terület, a kertes mezőgazdasági terület, az általános mezőgazdasági terület és az egyéb erdőterület övezetei részben érintettek a vízminőség-védelmi terület övezetével, melyet a szabályozás terv jelöl.

(11) Az általános gazdasági terület építési övezete; valamint az általános mezőgazdasági terület és a vízgazdálkodási terület övezetei részben érintettek az ásványi nyersanyagvagyon övezetével, melyet a szabályozás terv jelöl.

(12) A közúti közlekedési terület és az egyéb erdőterület övezetei részben érintettek a földtani veszélyforrás övezetével, melyet a szabályozás terv jelöl.

(13) A védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Fásítás során inváziós fajok alkalmazása település teljes területén tilos.

(14) A szabályozási tervben telken belüli kötelező fásítással jelölt területet fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területen közmű- és kapuépítmények, valamint a telek bejáratát szolgáló út kivételével más építmény nem helyezhető el. E területen a fásítás inváziós és termőhelyi idegen növényfajok kivételével legalább 200 fa/ha mennyiségű legalább kétszer iskolázott egyed felhasználásával, kétszintes növényállomány kialakításával történhet. E területen új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig 100 m2 beépített területet meghaladó építés esetén a használatbavételig kell megvalósítani.

13. § (1) A település közigazgatási területén található gyorsforgalmi utak, országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási a terven jelölt úttengelytől számított 100-100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50-50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Külterületen a közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3- 3 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet. A telekalakítást követően az út kiépítéséig fennálló időszakban az útingatlanon az ingatlan tengelyétől számított 4-4 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet.

(3) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az építési övezetek és övezetek telkein belül a szabályozási terven feltüntetett közművezetékek és védősávjaik biztosítása szükséges.

(5) A meglévő villamosenergia közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A földgáz elosztóvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(7) A vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától számított 50 méteren belül – természeti területen, a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.

14. § (1) Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet, a zöldfelület fásítását, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken a telken belüli kötelező fásítást szabályozási terv szerinti rendeltetésének megfelelő hasznosításának megkezdéséig, illetve építés esetén annak használatbavételéig ki kell alakítani.

(2) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását érintő költségek viselésében az érdekelt feleknek településrendezési szerződésben kell megállapodni.

15. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(2) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerék mezőgazdasági üzemi terület, közműelhelyezési terület, közpark zöldterület, egyéb erdőterület, különleges beépítésre nem szánt temető terület és a különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetében elhelyezhető, ha az a településképi szempontból elfogadható és környezetére nincs jelentős zavaró hatással.

(3) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.

(4) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra- hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

16. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén -ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

17. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a település teljes közigazgatási területén tisztított szennyvizek szikkasztása talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

18. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során áteresz létesítése kötelező.

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.

(3) Rendezetlen csapadékvíz elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését az ingatlan tulajdonosának biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.

(4) A lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tárolóban vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni és késleltetve lehet a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. Az élővízbe vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.

(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell.

(6) Nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését.

(7) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.

19. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

20. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezetek:

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezetek:

(3) Az igazgatási területen megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. melléklet szerinti szabályozási terv határozza meg.

(4) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 8. melléklet határozza meg.

21. § (1) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 9. melléklet határozza meg. Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezetben 9. mellékletben feltétellel elhelyezhető rendeltetés abban az esetben alakítható ki, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet. A tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (5) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

22. § (1) Az Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület építési övezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 9. melléklet határozza meg. Az Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület építési övezetben 9. mellékletben feltétellel elhelyezhető rendeltetés abban az esetben alakítható ki, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

23. § (1) A Vt-1 jelű településközponti vegyes terület építési övezete - a településszerkezet központi funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt-1 jelű településközponti vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 9. melléklet határozza meg.

(3) A Vt-1 jelű településközponti vegyes terület építési övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 9. melléklet határozza meg. A Vt-1 jelű településközponti vegyes terület építési övezetben a 9. mellékletben feltétellel elhelyezhető rendeltetés abban az esetben alakítható ki, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

24. § (1) A Gksz-1 jelű és Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-1 jelű és Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A Gksz-1 jelű és Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

25. § (1) A Gá-1 jelű és Gá-2 jelű általános gazdasági terület építési övezetek a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gá-1 jelű és Gá-2 jelű általános gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 9. melléklet határozza meg.

(3) A Gá-1 jelű és Gá-2 jelű általános gazdasági terület építési övezetekben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(4) Az Gá-1 jelű általános gazdasági terület építési övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

26. § (1) A Gipe-1 jelű és Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezete elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe.

(2) A Gipe-1 jelű és Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg. A Gipe-1 jelű és Gipe-2 egyéb ipari gazdasági terület építési övezetekben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(3) A Gipe-1 jelű és Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetekben új telephely létesítése esetén a telekre előírt zöldfelületet fás növényzettel háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani, amelyet legkésőbb a telephely használatba vételéig meg kell valósítani. A kialakult, vagy telepített fás szárú növényzet fenntartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell.

27. § (1) A K-Mü-1 jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü-1 jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 9. melléklet határozza meg.

(3) A K-Mü-1 jelű általános gazdasági terület építési övezetekben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(4) A K-Mü-1 jelű általános gazdasági terület építési övezetekben gazdasági rendeltetésű épület abban az esetben alakítható ki, ha az nem tartozik a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe, és a szomszédos lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

28. § (1) A közúti közlekedési területek szerepkörük alapján az alábbi övezetekbe tartoznak:

(2) A KÖu jelű és a KÖu-k közúti közlekedési terület jelű övezetek elsősorban a helyi közút, a kerékpárút, a közterületi gépjármű-várakozóhelyek, a járda, a köztér építményei, a közúti közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgálnak, továbbá biztosítják a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.

(3) A KÖu és KÖu-k jelű közúti közlekedési terület övezetekben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

(4) A KÖu és KÖu-k jelű közúti közlekedési terület övezetében a közlekedési és közmű építmények méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.

(5) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az KÖu jelű közúti közlekedési terület övezete az országos ökológiai hálózat pufferterület övezetével részben érintett övezet.

29. § (1) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezete a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

(3) A feltétellel elhelyezhető rendeltetésű épületek elhelyezésének feltétele, hogy a rendeltetés közműszolgáltatáshoz kapcsolódjon.

30. § (1) A Zkp jelű közpark zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkp jelű közpark zöldterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

31. § (1) Az erdőterület övezetek az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgálják.

(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület és az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése – a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, természetvédelmi rendeltetésű építmény, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.

(4) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület és az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

(5) Ev jelű védelmi célú erdőterület és az Ee jelű egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

32. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezete jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.

(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.

33. § (1) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetébe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdők tartoznak.

(2) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetbe gazdasági rendeltetésű erdők tartoznak.

(3) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetben építmények egyenként legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel létesíthetők.

(4) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat pufferterület övezetével részben érintett övezet.

34. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen egy lakó rendeltetésű épület a 8. és 9. mellékletben meghatározott feltételek mellett létesíthető, amennyiben a közműellátás ideértve a közműpótló berendezést is biztosított és az épület szilárd burkolatú úttal közvetlenül megközelíthető.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen a 8. mellékletben meghatározott beépítettségi szabályok megtartásával – a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet területén birtokközpont kialakítható.

(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet területén az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszter területével érintett telken lakóépület kizárólag egy birtokközpontból álló birtok birtokközponti telkén helyezhető el a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(6) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét a 9. melléklete tartalmazza.

35. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek tartoznak.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

(3) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont kialakítható.

(4) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

36. § (1) Az Mt. jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően nádas, gyep (rét, legelő), a védett és Natura 2000 területbe sorolt szántóterületekből, a vízgazdálkodási célú mezőgazdasági területekből, valamint a vízbázis külső védőterületébe sorolt területekből áll.

(2) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(3) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

37. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetébe a folyóvizek és a közcélú nyílt csatornák tartoznak, ahol építményt elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.

(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

(3) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 12. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

38. § (1) A természetközeli terület a mocsarak, nádasok területe.

(2) A Tk jelű természetközeli övezetek területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.

39. § (1) A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetébe a sportolási célú tevékenységeket szolgáló területek tartoznak.

(2) A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

40. § (1) A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetében a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

(2) A Kkv-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

41. § (1) A Kb-Hull jelű különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelés- és elhelyezés terület övezetében a hulladékkezeléssel és elhelyezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-Hull jelű különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelés- és elhelyezés terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

42. § (1) A Kb-Rep jelű különleges beépítésre nem szánt repülőtér terület övezetében a légi közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, raktár- és szállásjellegű épületek helyezhetők el.

(2) A Kb-Rep jelű különleges beépítésre nem szánt repülőtér terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

43. § (1) A Kb-Kp jelű különleges beépítésre nem szánt kamionparkoló terület övezete a rendszeres teherszállítást végző gépjármű elhelyezési lehetőségét biztosítja, amely övezetben a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló épületek helyezhetők el.

(2) A Kb-Kp jelű különleges beépítésre nem szánt kamionparkoló terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

44. § (1) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza: 1. melléklet: Szabályozási tervlap 1. szelvény, 2. melléklet: Szabályozási tervlap 2. szelvény, 3 melléklet: Szabályozási tervlap 3. szelvény, 4 melléklet: Szabályozási tervlap 4. szelvény, 5. melléklet: Szabályozási tervlap 5. szelvény, 6. melléklet: Szabályozási tervlap 6. szelvény, 7. melléklet: Szelvénykiosztás és jelmagyarázat a szabályozási tervhez, 8. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai, 9. melléklet: A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető és tiltott rendeltetések, 10. melléklet: A haszonállat tartásához kapcsolódó építmények elhelyezésének szabályai 11. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek.

45. § Hatályát veszti a Becsehely község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 20/2012 (XII.20.) önkormányzati rendelet.

46. § Ez a rendelet 2025. augusztus 7-én lép hatályba.