Zalacséb Község Önkormányzat képviselő-testületének

 14/2012. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

(egységes szerkezetben a módosítással)

Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b)^[1] az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében felsoroltak.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

1. Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból

áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

2. Az önkormányzat törzsvagyona

4. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,

b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.

(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

 (5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

(6) A forgalomképtelen vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből,

b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdés a.)-c.) pontja szerinti vagyonelemekből, valamint

c) az önkormányzat által az a)-b) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés c) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe nem sorol vagyonelemet.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket részletesen a 2. melléklet tartalmazza

7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A korlátozottan forgalomképen vagyonelemnek minősülő intézmények, középületek forgalomképességének további korlátai, hogy

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 5 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 10 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

(3) A köztemető forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.

3. Az önkormányzat üzleti vagyona

8. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az üzleti vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés

4. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

9. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója a képviselő-testület.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján – amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el – az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,

d) a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása.

5. Vagyongazdálkodás elvei és a vagyongazdálkodási terv

10. § (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosítása céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít a 11. §-ban foglalt előírások alapján.

(2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden, vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.

(3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik.

11. § (1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást.

(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

6. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

12. § (1) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet írja elő.

(2) Az ingatlanvagyon-kataszter és a kataszternapló felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen a testület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

7. Vagyonkimutatás

13. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

14. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2)^[2] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésében előírtakat.

(3)^[3] Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet 30. § (3) bekezdésében felsoroltakat.

8. A vagyontárgy forgalomképességének megváltozása, átminősítése

15. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a

a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) a község településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja és a feladatkör ellátása vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

(4) Az egyes vagyontárgyak más vagyoncsoportba történő átminősítése csak alapos indokkal, magasabb rendű jogszabály rendelkezéseivel összhangban hajtható végre. A változást mind az ingatlanvagyon-kataszterben, mind pedig a számviteli nyilvántartásba rögzíteni kell.

(5) Átminősítéssel egy vagyontárgy egészének vagy megosztással megjelölt részének besorolása is megváltoztatható. Valamely vagyontárgy részének átminősítése esetén az átminősített résznek a vagyontárgy többi részétől pontosan elkülöníthetőnek kell lennie.

(6) Jogutódlással vagy jogutód nélkül megszűnő intézményektől vagy gazdasági társaságoktól az önkormányzat kezelésébe visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat – a megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyona körébe kerül besorolásra.

(7) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló vagyon tekintetében a képviselő-testület dönt a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából és az üzleti vagyoni körbe sorolja, ezzel biztosítva a vagyon vállalkozási célú használatát, hasznosítását.

16. § (1) Ingatlan vagyontárgy forgalomképességének besorolását a képviselő-testület döntése megváltoztathatja a jogerős telekalakítási vázrajz és a telekrendezés végrehajtásaként, az érintett tulajdonosok által kötendő megállapodás elfogadásával összefüggésben (telekrendezés)

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban forgalomképességét megváltoztatják.

9. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

17. § (1) Önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

 (2) A forgalmi érték megállapításának módja:

a.) Ingatlanok esetében a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték, vagy független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

 Amennyiben alaposan feltételezhető, hogy az értékbecslés díja aránytalanul nagy az érintett ingatlan értékéhez viszonyítva, úgy a képviselő-testület eseti döntése alapján sor kerülhet az ingatlan könyv szerinti értéken – vagy annak figyelembe vételével való elidegenítésére is;

b) Ingóság esetén a könyvviteli nyilvántartás szerinti érték vagy a vagyontárggyal azonos, illetve paramétereiben hozzá legközelebb álló, kereskedelmi forgalomban kapható dolog ára.

c) Értékpapír esetén a névérték.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál –a 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(5) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 5 millió Ft érték felett piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

10. Tulajdonjog átruházás

18. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 10 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az eljárást a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

19. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni: a képviselő-testület az 500.000,- Ft-tól – 10 millió Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, az 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatárig a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 18. § (1) és a 19. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

11. Ingyenes vagyonátruházás

20. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(13) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

12. A vagyon megterhelése

21. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

22. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 21. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.

23. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

13. A vagyon vállalkozásba vitele

24. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

25. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

14. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

26. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető, nem határoz meg.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

27. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével lehet átengedni.

28. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület az 5 millió Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.

29. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

30. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás

31. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

 (2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

15. A haszonélvezeti jog

32. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása az alábbiak szerint történik: a képviselő-testület az 500.000,- Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedő értékhatár közé eső haszonélvezeti jog alapításáról a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatárig a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát.

 (5) A (3) bekezdés szerinti vagyont érintő haszonélvezeti jog átengedése a (4) bekezdés szerinti értékhatárok figyelembe-vételével történik.

16. Hasznosítási jog, használatba adás

33. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

34. § (1) A 10 millió Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A képviselő-testület az 500.000,- Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) Az 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatárig a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

35. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

36. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, vagy vagyonkezelésbe a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

17. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

37. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.

18. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

38. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

19. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

39. §^[4]

40. §^[5]

41. §^[6]

20. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

42. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

43. § Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – csak a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével történhet.

21. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

44. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.

 (2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

22. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása

45. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

(3) Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

46. § (1) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért az intézmény vezetője felel.

(3) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységéből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(4) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor.

(5) A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.  

23. Mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása

47. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat elsősorban haszonbérbe adással hasznosítja. A haszonbérlet a vonatkozó jogszabályban meghatározott ideig terjedhet, mely időtartam általában 5 év.

(2) A fizetendő haszonbér mértéke hektáronként 20.000,- Ft/év. A változtatás joga a képviselő-testületé.

(3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű, 30 m2-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó szabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. A megkötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.