Karmacs Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, és az épített környezet alakításárról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet  43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:¹

1. FEJEZET
   

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Karmacs Község településképének a helyi közösség bevonásával történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények, a településkép-érvényesítési eszközök, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározásával.

2. § A helyi védelem célja, a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó, egyedi vagy területi építészeti örökség, mit érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.

4. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

5. § Értelmező rendelkezések:

1. Információs célú berendezés: olyan berendezés, amely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére is szolgál.
2. cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységnek helyet adó épület közterület felőli homlokzati síkban létesített felirat.
3. cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
5. reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom.
6. értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 2. § 7. pontja és a jelen rendelet 6.§ (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.
7. fő rendeltetést tartalmazó épület: a helyi építési szabályzatban a telekre megállapított övezet alaprendeltetést tartalmazó épület (lakóterület esetén: lakóépület)
8. fő rendeltetést kiegészítő épület: a fő rendeltetésen kívüli, a helyi építési szabályzatban megengedett egyéb elhelyezhető rendeltetést tartalmazó épület.

2. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

6. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.

2. E rendelet megalkotását követően egyedi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre. Döntésre a képviselő-testület jogosult, értékvizsgálat alapján, jelen rendelet módosításával.
3. Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely helyi lakos, civil és gazdálkodó szervezet, intézmény kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
4. A helyi védelembe vétel a Polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat (értékvizsgálat), különösképpen:

1. helyét (cím, helyrajzi szám vagy földrajzi koordinátái vagy mindhárom),
2. megnevezése,
3. helyszínrajza,
4. jellemzői (pl.: kora, építmény stílusa, növény fajtája, állapota, …stb.),
5. a védelem indoklása, épület, építmény jelentősége (pl.: eredete, története, …stb.),
6. színes fotódokumentáció (minden lényeges oldalról) és
7. javaslat a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
   5. Helyi védelem alá helyezés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselőtestület 90 napon belül, vagy a soron következő képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben módosítja jelen rendelet 1. mellékletét, vagy a kérvényt elutasítja.
   6. Helyi védettség megszüntetése a Polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:

1. a helyi értékleltár szerinti számát,
2. helyét (cím, helyrajzi szám vagy földrajzi koordinátái vagy mindhárom),
3. megnevezését,
4. a védettség megszüntetésének indokait,
5. alaprajzi és homlokzati felmérési rajzait,
6. színes fotódokumentációt (minden lényeges oldalról).
   7. A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető.
   8. Helyi védelem megszüntetése iránti kérelemhiánytalan benyújtása esetén a képviselőtestület 90 napon belül, döntést hoz, melyben módosítja jelen rendelet 1. mellékletét, vagy a kérvényt elutasítja.
   9. A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
   10. Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről írásban értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

7. § (1) A helyi védettség fokozatai:

1. teljes védelem
2. homlokzat védelme, részleges védelme
3. épület tömeg, tagoltság védelme
4. épületszerkezetek védelme
5. tető védelme
6. anyaghasználat védelme
7. egyéb épületrész védelme

(2) Az egyes épületek esetében a védelem tárgyát az 1. melléklet rögzíti.

(3) A teljes védelem

a) az épület beépítési módjának

b) tömegének,

c) homlokzatainak (nyílásrend, nyíláskialakítás, díszítések, szín együttesen)

d) anyaghasználatának (tető, homlokzatok, lábazat, kémény, nyílászárók anyaghasználata)

e) épületszerkezeteinek együttes védelmét jelenti

(4) A homlokzat védelme, vagy részleges védelme a homlokzat teljes megjelenését (nyílásrend, díszítések, párkányok, arányok, szín együttes védelmét), vagy annak valamely elemének védelmét jelentik.

(5) Az épület tömeg, tagoltság védelme az épület szélességi, magassági méreteinek, arányainak, tetőidomának védelmét jelenti.

(6) A tető védelme a tető kialakításának, hajlásának, fedés anyagának, széldeszkák, oromzatok kialakításának védelmét jelenti.

8. § A helyi védett érték nyilvántartása a jegyző feladata, a nyilvántartás formáját az 1. mellékletben található értékjegyzék tartalmazza.

2.A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. § Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 21. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

3.A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer

10. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.

(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszközei lehetnek különösen:

1. pályázat útján elnyerhető központi vagy helyi költségvetési forrás,
2. építményadó kedvezmény,
3. a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás,

3. Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.
4. A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő - testület elé terjesztése esetén - a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettóbekerülési költségének 50%-át.
5. A támogatás a képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.

3. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

4.A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján

településképi szempontból meghatározó területek

11. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5.helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények

12. §(1) A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Teljes védelem, és egyes részletek védelme esetén az építészeti értékek megtartása mellett bővíthetők az épületek.
2. Bármely védettségi fokozat esetén, a párkánymagasság, a gerincmagasság a tetőtér használata vagy a felújításból adódó technológiai igény okán, legfeljebb 50 cm-el megemelhető, a tetőhajlás megtartása mellett, a Polgármester, konzultáció keretében megfogalmazott támogató véleménye alapján.
3. Védelem alatt álló épületen, épületrészen nyílászáró cseréje esetén fa vagy fa hatású nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett. Új nyílás létesítése esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni.
4. Védelem alatt álló épületen a nyitott tornác megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető.
5. Védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói anyagának, közterület felőli ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti, építéskori állapot visszaállítása érdekében végezhető. Bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie. Védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén magastetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett értéken lévő tetőhöz igazodónak kell lennie
6. Védett épület tetőfelületén, homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, illetve parabolaantenna nem helyezhető el. Napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el.
7. Védett épületek telkein a zöldfelületek minőségi kialakítása az építészeti érték megjelenéséhez hozzátartozó településképi elem. A telek beépített területén a burkolat felületek területén kívüli, kertként nem használt felületeket zöldfelületként kell kialakítani és karban tartani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell.

(2) Amennyiben a védett érték egyben településképi szempontból meghatározó területbe is esik, a 12. § (1) bekezdés és az adott terület előírásait is be kell tartani. Amennyiben a rendelkezések ugyanarra irányulnak, a 12. § (1) bekezdés előírásainak kell megfelelni.

6.Településképi szempontból meghatározó területekre

vonatkozó településképi követelmények

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
2. Járműtároló, melléképítmény új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben, vagy azzal szorosan összeépítve, azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani. A fő rendeltetést kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény párkánymagassága a fő rendeltetést tartalmazó épület párkánymagasságát nem haladhatja meg, a tető hajlásszögével a fő rendeltetést tartalmazó épület tetőhajlásszögéhez kell igazodni. Meglévő beépítés esetén az előkertben mellék építmény nem helyezhető el. Egyéb helyen a meglévő épülettel építészeti összhangban kell kialakítani. Fém burkolattal készült melléképítmény nem építhető. A melléképítmények homlokzatkialakításánál, a környezetétől eltérő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.
3. Közterület felőli oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 2,0 m-t. Tömör kerítés nem építhető, az épített kerítések összességében minimum 40%-ban áttörtnek, átláthatónak kell lennie. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Sövénykerítés létesíthető, magassága nem haladhatja meg az 2,0 m-t.
4. Kerti építmények a telken álló épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie.

(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. az épületek tömegformálása a településképi, táji adottságok figyelembevétele nélkül nem alakítható ki. Az épületek bonyolult tömegalakítása nem megengedett.
2. a településképi szempontból meghatározó területeken az épületek 35-45 fok közötti hajlású magastetővel, vagy lapostetővel létesíthetőek, lapostetős épület legfeljebb pince + földszintes kialakítással, zöldtetővel létesíthető. Lapostetős épület ott helyezhető el, ahol az előzetes főépítészi konzultáció azt a környezeti adottságok alapján lehetővé teszi.
3. a településképi szempontból meghatározó területen a tető kialakításának feltételeit a főépítészi konzultáció határozza meg.
4. Magastetős épületek nád, agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg anyagú tetőfedéssel létesíthetőek.
5. Kék, piros, zöld, illetve egyéb élénk, rikító a környezetétől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
6. Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/3-át nem haladhatja meg.
7. Homlokzatkialakításnál, a környezetétől eltérő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.
8. A telek beépített területén a burkolat felületek területén kívüli, kertként nem használt felületeket zöldfelületként kell kialakítani és karban tartani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell. Cserje, sövény a szomszédos telekhatártól minimum 60 cm-re, fa minimum 2,0 m-re ültethető.
9. A településképi szempontból meghatározó természeti területek nemzetközi vagy országos védettségük mellett a tájkép meghatározó alkotói, melyre az épített és táji környezet alakítása során alapvetően figyelemmel kell lenni. A településképi szempontból meghatározó természeti területek külterületi ingatlanain a vonatkozó természetvédelmi, szakági jogszabályi előírásokon túl, kiemelt figyelmet kell fordítani a tájalkotó növényzet, védett geológiai formák, kilátás/rálátás adottságaira. E területeken a beavatkozásokat a tájképi egység megtartásának figyelembe vételével kell végrehajtani, megjelenésében és anyaghasználatában kizárólag a környező táji környezettel összhangban lévő megoldások választhatók.

7.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi

településképi követelmények

14. § (1) A településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Homlokzatkialakításnál, a környezetétől eltérő anyaghasználat, valamint erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.
2. Épületek fedésére a nád, agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fa zsindely, kőpala, fémlemez, üveg anyagokon kívül más anyag nem megengedett.
3. Kék és egyéb élénk, rikító a környezetéstől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.

8.Növénytelepítés követelményei

15. § (1) Karmacs község teljes közigazgatási területén, növényzet esetében a honos, tájegységre jellemző fajok alkalmazása szükséges. Különlegesen lényeges a külterületek és a természetes növénysávok esetében a honos növények alkalmazása és az inváziós fajok elkerülése. Törekedni kell a természetes növényfelületek megőrzésére.

(2) A növénytelepítés során javasolt, tájegységre jellemző, őshonosos fajok, használata, kerülendő az invazív fajok telepítése. Figyelemmel kell lenni a fás szárú növényfajok telepíthetőségére és azok településképi illeszkedési módjára.

(3) A honos és inváziós növények jegyzéke a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján a http://www.bfnp.hu/hu/novenyjegyzek linken megtalálható.

9.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények

16. § (1) A 2. mellékletben lehatárolt, 1. jelű terület nem alkalmas a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (ideértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) elhelyezésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli területeken új vezetékes hírközlési infrastruktúrát

a) ahol már egyéb meglévő felszíni infrastruktúra rendelkezésre áll (villamos hálózat oszlopsorai) annak igénybevételével kell kialakítani,

b) ahol más felszíni infrastruktúra még nem áll rendelkezésre, legfeljebb egy új, a területen meglévő oszloppal megegyező típusú oszlop helyezhető el.

c) ahol a terület villamos energiaellátása felszín alatti, a hírközlési infrastruktúrát is felszín alatt kell kiépíteni.

(3) Új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók településképbe, tájba illesztéséről gondoskodni kell, a 2. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó területeken külön engedéllyel helyezhető el.

10.Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei a közterület felőli homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel valót takarás nélkül nem lehet kialakítani.

(2) A közterület felőli homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el. Egy épületen, a rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el.

11.Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet. A reklámhordozót tartó berendezések javasolt kialakítását az 1. sz. függelék mutatja be.

(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) Utcabútor, reklámhordozó, épület előtt az épület közterület felőli homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

(4) Utcabútor, reklámhordozó az épület homlokzatán nem helyezhető el.

(5) Egy közterületnek, illetve vendéglátóipari egység kerthelységének nem minősülő ingatlanon utcabútor és reklámhordozó csak a főépítész konzultációnak megfelelően helyezhető el.

12.Cégtábla, cégér, cégfelirat, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) Cégtábla, üzletfelirat, cégér, cégfelirat a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.

(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodást, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.

(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(4) az 1-3 bekezdéseken túl, az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.

(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a rendezett terepszinttől minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.

(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(9) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 2m² lehet.

(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Villogó, futó szöveget tartalamzó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.

(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégtábla, logó legmagasabb pontja a 3,5m-t nem haladhatja meg.

5. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13.Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

20. § (1) A településképi követelményekről való tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) igénybe vétele a településen kötelező, minden építési tevékenység esetén amennyiben:

1. a tevékenység a 2. melléklet szerinti, településképi szempontból meghatározó területen van,
2. műemlék, vagy helyi védett érték ingatlanán, vagy azzal közvetlenül határos ingatlanon történik.
2. A konzultációt előzetes időpont egyeztetéssel, de legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell lefolytatni az önkormányzat hivatalos helyiségében.

14.Településképi véleményezési eljárás

21. § (1) A Polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi véleményezési eljárást folytat le a településen végzett építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák esetében.

A Polgármester véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) Amennyiben a benyújtott kérelem a Korm. r. szerinti tartalomnak nem teljes körűen felel meg, a Polgármester 5 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.²

(3) Az eljárást a 3. melléklet szerinti kérelemmel és 2 példány nyomtatott tervdokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni.

(4) A Polgármester véleményének kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a helyi építési szabályzatnak való megfelelés,

e rendeletben megállapított településképi követelmények,

a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetősége,

a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,

a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és

a helyi védett érték megőrzése.

(5) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(6) A kérelemhez a Kormányrendeletben meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni.

(7) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(8) Amennyiben a Polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem alkot 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.

15.Településképi bejelentési eljárás

22.§ (1) A Polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

1. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése,
2. Reklámfelület, és/vagy önálló reklámtartó építmény, cégér, cégtábla, cégfelirat építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
3. Közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, átalakítása.

(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó eljárás 4. melléklet szerinti kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult két példányban papír alapon és elektronikusan nyújtja be a Polgármesternek az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a Korm. r. szerinti tartalomnak nem teljes körű, a Polgármester 5 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt.

(4) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni;

1. helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,
2. kialakult településszerkezet (telek-szerkezet),

c) a védendő (megtartandó) adottságok, ,

4. a tervezett, távlati területfejlesztési célok,
5. településképi illeszkedés, megfelelőség,

f) terület-felhasználás megfelelősége.

(5) Amennyiben a tevékenység megfelel a (4) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a Polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje, ha a döntés másképpen nem rendelkezik:⁴

1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 180 nap,
3. reklámok és reklámhordozók létesítése,meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén 5 év
4. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,
5. útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb 'aktualitása megszűnésének időpontja.
   

(6) A településképi bejelentés döntése a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.⁵

(7) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, tudomásul vételről szóló döntés kiállítása esetén mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész záradékolt.⁶

(8) Amennyiben a Polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és tudomásul vételről szóló döntést nem állít ki 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni a (5) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.⁷

(9) A Polgármester döntésével szemben a Képviselő testülethez lehet fellebbezéssel élni.

16.Településképi kötelezés, településképi bírság

23.§ (1) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a.) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,

b) településképi követelmények negatív hatású megsértése,

c) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,

d) településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása

e) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

a településképet rontó reklámok, cégérek, információs célú berendezés, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok

ea) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

eb) műszaki állapota nem megfelelő,

ec) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,

ed) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

ee) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi  látványba,

ef) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően bejelentés nélkül került sor, valamint ha

eg) a bejelentő a Polgármester által ·kiadott igazolásban foglalt kikötéseket nem vagy csak részbenteljesítette,

7. a helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény vagy annak az érték védelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő része

fa) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, ·homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

fb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

fc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát,

8. építési munkákkal, reklám elhelyezésekkel kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása      .

ga) a jelen rendelet hatályba lépését követően az előírt bejelentést az arra kötelezett elmulasztotta,

gb) a Polgármesternek a bejelentést tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy

gc) a Polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagycsak részleges teljesítésével történt meg.

(3) Az eljárás megindítható polgári bejelentésre vagy hivatalból.

(4) A polgári bejelentés írásban történhet a Polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.

(5) A polgári bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,

- a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,

- fényképet.

(6) A Polgármester határidő kitűzésével önkormányzati hatósági döntéssel felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre.

(7) A kötelező önkormányzati hatósági döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.

(8)  A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a Polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000.- forint,

b) a Polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000.- forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint,

e) településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,

(9) A bírság határidőig meg nem fizetése esetén az Önkormányzat adók módjára hajtja be.

6. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.Záró rendelkezések

24. § E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

25. §  E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti :

1. Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2010. (IX.22.)  rendelete a helyi építési szabályzatról (továbbiakban HÉSZ) 8. § paragrafus (1) bekezdésének a) pontja.
2. A HÉSZ 10. § paragrafus (6) bekezdése.
3. A HÉSZ 11. § paragrafus (1)-(2) bekezdése.
4. A HÉSZ 11. § paragrafus (6) bekezdés b); ca)-cd) pontja.
5. A HÉSZ 12. § paragrafus (1) bekezdés b) pontja.
6. A HÉSZ 14. § paragrafus (2) bekezdés ac) pontja.
7. A HÉSZ 14. § paragrafus (3)-(5) bekezdése.
8. A HÉSZ 16. § paragrafus (3) bekezdés a), b), c), e) pontja.
9. A HÉSZ 17. § paragrafus (3) bekezdés g), h), i) pontja.
10. A HÉSZ 21. § paragrafus (2) bekezdés bc), bd), be) pontja.
11. A HÉSZ 24. § paragrafus (6) bekezdése.
12. A HÉSZ 32. § paragrafusa.(A HÉSZ külön véleményeztetési eljárása nem szükséges a 314/2012. 28. § (4) bekezdése értelmében.)

Karmacs, 2017. december 21.

   Kelemen István                                                       Cseh Marianna

                                           polgármester                                                               jegyző

¹ Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.

²Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.

³Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.

⁴Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.

⁵Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.

⁶Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.

⁷Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.

⁸Módosította a 3/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 3-tól.