Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 5.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2024. 08. 06

Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 5.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2024. 08. 06

Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított véleményezésre jogosult szervekkel és partnerekkel egyeztetve a település helyi építési szabályzatáról következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Sármellék község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 8/2018 (IV.26.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

a) Porta rendeltetésű épület: valamely ingatlanon elhelyezett, az ingatlanra történő ki- és beléptetés ellenőrzéséért és/vagy vagyonvédelmi feladatok ellátásáért felelős személy tartózkodására szolgáló épület.

b) Kialakult állapot: A meglévő épített környezetre jellemző adottságok összessége, ahol a telekméret tekintetében az e rendelet kihirdetésekor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapotot, valamint a beépítettség, a beépítési magasság és az előkert vonatkozásában az érintett telektől mindkét irányba 3‐3 telek beépítettségét kell mértékadónak tekinteni.

c) Szélkerék: szabadon álló és legfeljebb 10,0 m magas, háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű.

II. Fejezet

Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

Telekalakítás általános előírásai

3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni és az útszabályozás területét a telek beépítési lehetőségének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozás alkalmazásakor.

(3) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telek megengedett legkisebb szélességét

a) a szabályozási tervben meghatározott építési vonal esetén e vonaltól a telek belseje felé mért 20 méteres sávban

b) építési vonallal nem szabályozott terület esetén az előkerti és hátsókerti építési határvonalak közötti bármely 20 méteres sávban

kell biztosítani.

(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha a megosztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.

(5) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.

(6) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal esetén az új telekhatár a kialakult állapot figyelembe vételével, geodéziai felméréssel, vagy útépítési tervhez kapcsolódó kisajátítási tervvel pontosítva a szabályozási vonaltól szükséges mértékben eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal és a kialakuló állapot a közterület helyigényének megfelel.

(7) Az általános mezőgazdasági, a védelmi és egyéb erdő, és a kertes mezőgazdasági övezetben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új kiszolgáló út minimális szélessége 8 m, a kertes mezőgazdasági övezetben 6 m.

(8) A (7) bekezdésben nem nevesített övezetek területén út területe csak a szabályozási terv szerint alakítható ki.

(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom elől el nem zárt magánútként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

Közterület alakítására vonatkozó előírások

4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.

(2) Közterületen csak közműépítmény számára alakítható ki önálló telek.

(3) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül a 10. mellékletben meghatározott építmények, közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.

Építés általános előírásai

5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet, építési övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén épületet elhelyezni:

a) a szabályozási tervben jelölt építési vonal esetén úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalon helyezkedjen el,

b) építési vonallal nem szabályozott építési övezetek és övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert szabályainak megtartásával lehet.

(3) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni illeszkedve a kialakult környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.

(4) A szabályozási terven jelölt csarnok elhelyezését korlátozó határvonal és a 76. számú főút közötti területen, valamint a 76. számú főúttól északkeletre eső területeken csarnok nem helyezhető el.

(5) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.

(6) Kerítés

a) az útszabályozással érintett telek esetében a szabályozási vonal mentén,

b) a nem utcafronti telekhatár esetén legfeljebb 2 m magassággal,

c) a nem utcafronti telekhatáron támfal és tömör kialakítási mód esetén az alacsonyabb terepszinttől számítottan legfeljebb 2 m magassággal,

d) az utcafronton legfeljebb 1,5 méter magassággal

alakítható ki.

(7) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfalépítmény közterület felőli építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.

6. § Meglévő beépítések esetében,

a) ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető, bővítés csak az építési hely területén lehetséges;

b) ahol a meglévő épület homlokzat- vagy épületmagasság értéke az övezetre, építési övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás végrehajtható, ha az a kialakult homlokzat- vagy épületmagasságot nem növeli.

c) ahol a telek beépítettsége a korábbi előírásoknak megfelelően építési vagy fennmaradási engedély alapján jött létre és az a hatályos övezeti előírások szerinti értéket meghaladja, ott a meglevő épületek felújíthatók, átalakíthatók vagy függőleges irányban bővíthetők.

Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok

7. § (1) Az előkert mértéke:

a) a szabályozási terven építési vonallal szabályozott terület esetében az építési vonal szerint,

b) kialakult beépítés esetén az illeszkedés szabálya szerint,

c) kialakult beépítés hiányában 5 méter.

(2) Az előkert területén, valamint az előkert mélységében az oldalkert területén hulladéktartály-tároló kivételével egyéb tároló építmény nem helyezhető el.

(3) Az előkert területén a kertvárosias lakóövezetekben elhelyezhető az OTÉK szerinti melléképítményeken túl gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.

(4) Az előkert területén a légi közlekedési övezetében (Köl), a különleges beépítésre nem szánt kutatás-fejlesztés (Kb-kf) övezetében, az egyéb ipari gazdasági (Gipe), kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) és a különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) övezetben porta rendeltetésű épület és kapu építmény elhelyezhető.

(5) A hátsókert mélysége az OTÉK előírásai szerint meghatározott.

(6) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(7) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a nagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

a) szabadon álló beépítési mód esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság felénél,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságnál.

Állattartó építmények elhelyezésének szabályai

8. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint az 11. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 11. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(3) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására. A saját szükségletet meghaladó állattartás esetén a híg trágyatároló és az almostrágya tároló zárt fedését kötelező kialakítani.

(4) Állattartó építmény a 9-10. melléklet figyelembe vételével, abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri vagy meghaladja az övezetben, építési övezetben előírt kialakítható minimális telekméretet.

(5) Az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetés-változtatás esetén is alkalmazni kell.

Terepszint alatti építményekre vonatkozó szabályok

9. § (1) Terepszint alatti építmény az oldalkert kivételével az építési hely területén kívül is létesíthető, ahol

a) nem gátolják régészeti, hidrogeológiai, mérnökgeológiai vagy egyéb geotechnikai adottságok,

b) nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

(2) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.

Tereprendezésre vonatkozó szabályok

10. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.

(3) A beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.

Járművek elhelyezése

11. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén

a) minden lakás önálló rendeltetési egység után 1 db,

b) a nem lakás rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetében az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározott számú személygépkocsi számára kell elhelyezést biztosítani.

Építészeti értékek országos védelme

12. § (1) A település területén található műemléket, annak telkét, műemléki környezetét, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet műemléki jellegének figyelembevételével és megtartásával, ahhoz illeszkedően lehet.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

13. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetével érintett területeken

a) a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében történhet;

b) új építmény tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett létesíthető;

c) a kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők;

d) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.

(3) Az ökológiai hálózat magterületének övezetével érintett területeken

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el;

c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el;

d) erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve;

e) környezetszennyező tevékenység nem folytatható;

f) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett területeken

a) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve történhet

b) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el;

c) erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve;

d) környezetszennyező tevékenység nem folytatható;

e) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

(5) Az ökológiai hálózat pufferterület övezetével érintett területeken

a) építmény tájba illesztve létesíthető

b) környezetszennyező tevékenység nem folytatható;

c) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

(6) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(8) Az építési telek szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező fásítással érintett területrészen közműépítmények kivételével más építmény nem helyezhető el. A területen teljes felületet borítóan, invazív fajok kivételével legalább 250 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával történhet fásítás. Meglévő faállomány esetén annak megtartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell, amennyiben az erdőnek minősül, úgy annak fenntartását a hatályos erdőtörvény rendelkezései szerint kell folytatni.

(9) A védelmi erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Fásítás során inváziós fajok alkalmazása település teljes területén tilos.

(10) A település teljes területén csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

(11) A tavak és egyéb vízfelület vizének természetes tisztaságát, ökológiai rendszerének stabilitását védeni kell. Bármilyen vegyi anyag, vagy egyéb szennyező anyag vízbe juttatása tilos. A partvonal mentén hulladék lerakása – akár csak átmenetileg is tilos.

(12) A település közigazgatási területén a biológiai aktivitás érték (BIA) fenntartásához igénybe vett területeket az 12. melléklet tartalmazza.

Környezetvédelmi és környezet-egészségügyi előírások

14. § (1) Kármentesítési monitoring infrastruktúra fenntartása érdekében - a vonatkozó környezetvédelmi határozatban foglaltaknak megfelelően - a kármentesítési monitoring kúttal érintett területekre tervezendő épületeket, létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy a kármentesítési tevékenységet ne zavarja, akadályozza.

(2) Zajvédelmi szempontból a gazdasági területen tervezett létesítményeket úgy kell megvalósítani, hogy üzemelésük során a rájuk vonatkozó zajkibocsátási határértékek betarthatóak legyenek.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani.

(4) Nem végezhető olyan tevékenység, amely közvetlenül, vagy közvetve az emberi egészségre káros hatást fejt ki, illetve a környezetre (talajra, vízre, levegőre) nézve határértéket meghaladó terhelést okoz.

(5) Fokozott figyelemmel kell lenni a hulladék képződés (települési folyékony- és szilárd-, továbbá a veszélyes hulladék) megelőzésére, a képződő hulladék mennyiségének csökkentésére, a jogszabályban előírt hulladékgyűjtés és -tárolás betartására.

(6) A köz- és magánterületeket a közegészségügyi jogszabályi előírásoknak és a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani és használni.

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

15. § (1) Az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően magasabb szintű jogszabály szerinti előírások szerint szabad hasznosítani.

(2) A Zala folyó hullámterén, vízfolyás, továbbá holtág parti sávjában új építményt elhelyezni csak a magasabb szintű jogszabályban foglaltak szerint lehet.

A védőterületek és védőtávolságok szabályai

16. § (1) A település közigazgatási területén belül található gyorsforgalmú utak, valamint az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási a terven jelölt úttengelytől számított 100-100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50-50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott előírások alkalmazandók.

(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az építési övezetek és övezetek telkein belül építési és tereprendezési munkát a szabályozási terven feltüntetésre került közművezetékek és védősávjaik területén a közműszolgáltatók előírásai alapján lehet végezni.

(4) A meglévő villamosenergia közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A földgáz elosztóvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(6) A vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától számított 50 m-en belül – természeti területen a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások - Vízjárta terület

17. § (1) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti hullámtér területet, továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő területet hasznosítani, a szabályozási tervben jelölt vízjárta területen, hullámtéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában építményt elhelyezni csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad.

(2) Vízjárta területen az építmény használati terének padlószintje 0,3 m-el a mértékadó árvízszint felett helyezhető el.

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

18. § (1) Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet, a zöldfelület fásítását, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken a telken belüli kötelező fásítást a telek szabályozási terv szerinti rendeltetésének megfelelő hasznosítása, illetve új építés esetén annak használatbavételéig ki kell alakítani.

(2) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását érintő költségek viselésében az érdekelt feleknek településrendezési szerződésben kell megállapodni.

Közművekre vonatkozó általános előírások

19. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(2) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerék a következő övezetekben helyezhető el, ha az a településképi szempontból elfogadható, környezetére nincs jelentős zavaró hatással:

a) a Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató övezetben,

b) a Gipe-1 és a Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági övezetben,

c) a Kmü jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi övezetben,

d) az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4 jelű általános mezőgazdasági övezetben.

(3) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

Ivóvízellátás

20. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

Szennyvízelvezetés

21. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

a) új épület elhelyezése,

b) meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása

során, ha szennyvízkibocsátás történik, a hálózatra való rákötés kötelező.

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését és üzembe helyezését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) A település területén tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek engedély nélküli elhelyezése.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(6) Fejlesztési területen, új beépítésre szánt övezetben elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

Csapadékvíz-elvezetés

22. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók alatti átereszek minimális mérete D400mm lehet. Közlekedési létesítménnyel (szilárd burkolatú úttal, kerékpárúttal, földúttal) való keresztezés esetén a minimális áteresz átmérő D600 mm.

(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak a magasabb szintű jogszabályban előírt minőségű csapadékvizek vezethetők.

(3) Nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.

(4) Új építés és bővítés esetén a telekről származó csapadékvizet a közterületi befogadóba csak az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.

(5) A terepszint alatti épületrészek felszíni vizek elöntése elleni védelmét megfelelő műszaki megoldás kialakításával kell biztosítani. A védelmi rendszerek üzemeltetése, karbantartása az ingatlantulajdonos feladata.

(6) A zárt csapadékvíz-elvezető rendszerhez történő csatlakozás előtt a nyílt árkon megfelelően méretezett hordalékfogó kialakítása szükséges.

(7) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.

(8) Felszíni vízelvezető árkokat csak részletes hidrológiai vizsgálat után lehet megszüntetni, mely kiterjed a befogadó vízelvezető-rendszer vízgyűjtőjére.

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

23. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

III. Fejezet

Különös előírások

Építési övezetek, övezetek

24. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezetek:

a) kisvárosias lakóterület (Lk)

b) kertvárosias lakóterület (Lke)

c) falusias lakóterület (Lf)

d) településközponti vegyes terület (Vt)

e) intézményi vegyes terület (Vi-1, Vi-2)

f) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3)

g) egyéb ipari gazdasági terület (Gipe-1, Gipe-2)

h) különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi (K-mü)

i) különleges beépítésre szánt közlekedési (K-közl)

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezetek:

a) közúti közlekedési terület (Köu)

b) egyéb közlekedési (Kök, Köl)

c) zöldterület (Zkp, Zkk)

d) védelmi erdő (Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4, Ev-5, Ev-6)

e) egyéb erdő (Ee-1, Ee-2, Ee-3, Ee-4, Ee-5)

f) általános mezőgazdasági (Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, Má-6)

g) kertes mezőgazdasági (Mk)

h) tájgazdálkodási mezőgazdasági (Mt)

i) vízgazdálkodási terület (V)

j) természetközeli terület (Tk)

k) különleges beépítésre nem szánt kutatás-fejlesztési terület (Kb-kf)

l) különleges beépítésre nem szánt szennyvíziszap tározó terület (Kb-sz)

m) különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás elhelyezésére szolgáló terület (Kb-me)

n) különleges beépítésre nem szánt temető terület (Kb-t)

o) különleges beépítésre szánt sportterület (Kb-sp)

(3) Az igazgatási területen megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1-7. melléklet szerinti szabályozási terv határozza meg.

(4) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 8. melléklet határozza meg.

Kisvárosias lakóterület építési övezete

25. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület alacsony intenzitású lakótelepek területe és a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg. A 9. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések abban az esetben helyezhetők el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

Kertvárosias lakóterület építési övezete

26. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg. A 9. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések abban az esetben helyezhetők el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

Falusias lakóterület építési övezete

27. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg. A 9. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések abban az esetben helyezhetők el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésének feltételeit e rendelet 8. §-a és 11. melléklete tartalmazza.

Településközponti vegyes terület építési övezete

28. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezete - a településszerkezet központi funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A Vt jelű építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

Intézményi vegyes terület építési övezete

29. § (1) A Vi-1 jelű és a Vi-2 jelű intézményi vegyes terület építési övezete elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi-1 jelű és a Vi-2 jelű intézményi vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A Vi-1 jelű és a Vi-2 jelű építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a meglévő rendeltetések használatát nem korlátozza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete

30. § (1) A Gksz-1 jelű, Gksz-2 jelű és Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-1 jelű, Gksz-2 jelű és Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A Gksz-1 jelű, Gksz-2 jelű és Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(4) A csarnok elhelyezésének korlátozásával érintett területen csarnok nem helyezhető el.

(5) Az új telephelyek területének legalább 30%-át háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

Egyéb ipari gazdasági terület építési övezete

31. § (1) A Gipe-1 jelű és Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezete elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe.

(2) A Gipe-1 jelű és Gipe-2 jelű építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A csarnok elhelyezésének korlátozásával érintett területen csarnok nem helyezhető el.

(4) A Gipe-1 jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén az új telephelyek területének legalább 50%-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani.

(5) A Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén az új telephelyek területének legalább 30%-át háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

(6) A Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetében a lakóterülettel határos, a szabályozási terven jelölt kötelező fásítást új telephely vagy új épület létesítése esetén a használatbavételig meg kell valósítani. A fásítás legalább 200 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával, takarást biztosítva történhet. A kötelező fásítás területén kialakult, vagy telepített fás szárú növényzet fenntartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell.

Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete

32. § (1) A K-mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

(3) A K-mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkein szolgálati lakás kizárólag az (1) bekezdés szerinti valamely rendeltetés megléte esetén vagy azzal egyidejűleg létesíthető.

Különleges beépítésre szánt közlekedési terület építési övezete

33. § (1) A K-közl jelű különleges beépítésre szánt közlekedési terület építési övezetében személygépkocsi-tárolás célját szolgáló épületek, sorgarázsok helyezhetők el.

(2) A K-közl jelű különleges beépítésre szánt közlekedési terület építési övezet telkein az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 9. melléklete tartalmazza.

A közúti közlekedési terület övezete

34. § (1) A Köu jelű közúti közlekedési terület övezete elsősorban az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a közterületi gépjármű-várakozóhely, a járda, a köztér építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgálnak, továbbá biztosítják a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.

(2) A Köu jelű közúti közlekedési terület övezetében a közlekedési és közmű építmények méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.

(3) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet tájépítészeti, kertészeti tervek szerint a közművek figyelembe vételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(4) A közművezetékeket és közműlétesítményeket a Köu jelű közúti közlekedési területen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett lehetséges.

Egyéb közlekedési terület övezete

35. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás és a légi közlekedési, valamint a közmű és hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb közlekedési terület a Kök jelű kötöttpályás közlekedési és a Köl jelű légi közlekedési övezetekre tagozódik.

(3) A Kök jelű és Köl jelű övezetekben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerinti, feltétellel elhelyezhető rendeltetések kizárólag a közlekedés kiszolgálása érdekében létesülhetnek. A 10. mellékletben FF jellel jelölt, feltétellel elhelyezhető rendeltetések kizárólag a repülőtér funkciójának zavarása nélkül létesíthetők.

A közpark zöldterület és a közkert zöldterület övezete

36. § (1) A Zkp jelű közpark zöldterület övezete és a Zkk jelű közkert zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkp jelű közpark zöldterület övezetében és a Zkk jelű közkert zöldterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg.

Erdőterület övezetei

37. § (1) Az erdőterület övezetek az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgálják.

(2) Az Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4, Ev-5, Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület, az Ee-1, Ee-2, Ee-3, Ee-4, Ee-5 jelű egyéb erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése – a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Az Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4, Ev-5, Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület, az Ee-1, Ee-2, Ee-3, Ee-4, Ee-5 jelű egyéb erdőterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények az érintett térségi övezetekre vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

A védelmi célú erdőterület övezete

38. § (1) Az Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4, Ev-5, Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület övezete jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.

(2) Az Ev-1 és az Ev-2, Ev-3, Ev-4; Ev-5 és Ev-6 jelű védelmi erdőterület övezetekben épület nem helyezhető el, és a 10. melléklet alapján feltétellel elhelyezhető építmények csak természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódóan létesíthetők, a közcél és a természeti állapot fenntartásával.

(3) Az Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterület övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével és tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2)-(3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) Az Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterületének övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Ev-3 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat folyósójának övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (4) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Ev-4 jelű védelmi célú erdőterület tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az Ev-5 jelű védelmi célú erdőterület országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) Az Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület országos térségi övezettel nem érintett övezet.

Egyéb erdőterület övezete

39. § (1) Az Ee-1, Ee-2, Ee-3, Ee-4, Ee-5 jelű egyéb erdőterület övezetébe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdők tartoznak.

(2) Az Ee-1 és az Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezetben csak a természetvédelmi bemutatást szolgáló építményt, míg az Ee-3, Ee-4 és az Ee-5 jelű egyéb erdő övezetben az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, természetvédelmi rendeltetésű építmény, kilátó valamint közmű és út építményei helyezhetők el.

(3) Az Ee-1 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterület övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével és tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2)-(3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) Az Ee-2 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterületének övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Ee-3 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat folyósójának övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (4) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Ee-4 jelű védelmi célú erdőterület tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az Ee-5 jelűvédelmi célú erdőterület országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

Kertes mezőgazdasági terület övezete

40. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A kertes mezőgazdasági terület övezetben a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető, lakás nem létesíthető.

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben építményt elhelyezni csak a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben, a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére megállapított szabályok szerinti, mezőgazdaságilag művelt teleknek minősülő telek esetében lehet.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet területén kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó nem helyezhető el. Tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten létesíthető.

(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések az érintett térségi övezetekre vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

Általános mezőgazdasági terület övezete

41. § (1) Az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, Má-6 jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telek esetében lehet építményt elhelyezni. A mezőgazdaságilag művelt telek az Má-1, Má-2, Má-3 és Má-4 jelű övezetek esetében a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló rendeletben szereplő általános mezőgazdasági terület övezet előírásai között szabályozott, míg a Má-5, Má-6 jelű övezetek esetében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben szereplő borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezet előírásai között szabályozott.

(3) Az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4 jelű általános mezőgazdasági övezetek területén

a) az Má-4 jelű általános mezőgazdasági övezet kivételével szántó művelési ág esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető,

b) gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó, a lovasturizmust szolgáló épületek, valamint a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető,

c) gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető,

d) a szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára szolgáló lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely is elhelyezhető.

(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezete országos térségi övezettel nem érintett övezet.

(5) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (5) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezete a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az Má-4 jelű általános mezőgazdasági terület az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) Az Má-5 jelű általános mezőgazdasági terület II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterterülettel érintett övezet, melyben a 10. melléklet szerinti építmények az alábbi feltételekkel helyezhetők el:

a) szántó, gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágban lévő területen épület nem helyezhető el,

b) gyümölcsös művelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető,

c) kert művelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető,

d) szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely is elhelyezhető.

(9) Az Má-6 jelű általános mezőgazdasági terület borszőlő termőhelyi kataszterterülettel és vízeróziónak kitett területtel érintett övezet, melyben a (8) bekezdésben foglalt, valamint a következő korlátozások az irányadók:

a) az erózió mértékét a földhasznosítás tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, vízelvezetők, sáncok kialakításával, a leginkább veszélyeztetett területek – kivéve a borszőlő termőhelyi kataszteri területek – erdősítésével vagy a telek legalább 80%-os növényzetborításával kell csökkenteni;

b) a lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tároló vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni a vizeket, és késleltetve, fékezetten lehet, a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, a települési – ennek hiányában a balatoni – főépítész hozzájárulásával a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni azzal, hogy az élővízbe vagy zárt tározóba vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell;

c) új beépítés csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal tovább vezethető a befogadóig;

d) a meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, (12) Az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, Má-6 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

(10) Az Má-1, Má-2, Má-5 és Má-6 jelű általános mezőgazdasági övezetek területén nem szőlő művelési ág esetében birtokközpont a településen vagy a szomszédos településeken legfeljebb 50%-ban elhelyezkedő, mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktesten alakítható ki. A birtokközpont telkén a mezőgazdasági használatot szolgáló gazdasági építmény, a tulajdonos számára szolgáló lakóépület, lovasturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.

(11) A mezőgazdasági birtoktesten a (10) bekezdés szerinti birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki.

(12) Az Má-1, Má-2, Má-5, és Má-6 jelű általános mezőgazdasági övezetek területén szőlő művelési ág esetében birtokközpont létesítésére az alábbi feltételek szerint van lehetőség:

a) a beépítésre igénybe vett telektől 20 km-en belül lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb,

b) csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest területének legalább 70%-a található,

c) a beépítés egy telken érvényesíthető, de a beépíthető terület nagysága - figyelembe véve a telkeken már meglévő beépítést is - a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a 8. mellékletben meghatározott vonatkozó paramétereket nem haladhatja meg,

d) a beépítésre igénybe vett telken szőlőtermelési, borászati célt szolgáló gazdasági építmény, tulajdonos számára szolgáló egy lakást tartalmazó lakóépület, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely helyezhető el.

(13) Az Má-3 és az Má-4 jelű övezet területén birtokközpont nem létesíthető.

(14) Az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, és Má-6 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények az érintett térségi övezetekre vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete

42. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete a természetközeli gyepfelületek területe.

(2) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.

Vízgazdálkodási terület övezete

43. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetébe a folyóvizek és a közcélú nyílt csatornák tartoznak, ahol építményt elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.

(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények az érintett ökológiai hálózat térségi övezeteire vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

Természetközeli terület övezete

44. § (1) A természetközeli terület övezete a mocsarak, nádasok területe.

(2) A „Tk” jelű természetközeli övezetek területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.

Különleges beépítésre nem szánt kutatás-fejlesztési terület övezete

45. § (1) A különleges kutatás-fejlesztési beépítésre nem szánt „Kb-kf” jelű övezetben a kutatás fejlesztéshez tartozó építmények, és e rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A „Kb-kf” jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

Különleges beépítésre nem szánt szennyvíziszap-tározó terület övezete

46. § (1) A Kb-sz jelű különleges beépítésre nem szánt szennyvíziszap-tározó terület övezetben a rendeltetéséhez tartozó és az azt kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A Kb-sz jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület övezete

47. § (1) A Kb-me jelű különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló övezet napelemes erőmű, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-me jelű különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan helyezhetők el.

Különleges beépítésre nem szánt temető terület

48. § (1) A Kb-t jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetben a rendeltetéséhez tartozó és az azt kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A Kb-t jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

Különleges beépítésre nem szánt sportterület övezete

49. § (1) A Kb-sp jelű különleges sportterület övezetében elsősorban sportolási célú, sportpálya, uszoda, strand, sportcsarnok épületei és építményei, valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.

(2) A Kb-sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

50. § (1) A rendelet mellékletei a következők:

a) 1. melléklet: 1. számú szabályozási tervlap

b) 2. melléklet: 2. számú szabályozási tervlap

c) 3. melléklet: 3. számú szabályozási tervlap

d) 4. melléklet: 4. számú szabályozási tervlap

e) 5. melléklet: 5. számú szabályozási tervlap

f) 6. melléklet: 6. számú szabályozási tervlap

g) 7. melléklet: 7. számú szabályozási tervlap

h) 8. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai

i) 9. melléklet: A beépítésre szánt területen elhelyezhető és tiltott rendeltetések

j) 10. melléklet: A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető és tiltott rendeltetések

k) 11. melléklet: Az állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésének szabályai

l) 12. melléklet: melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek

(2) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

51. §1

52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

1

Az 51. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.