Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 02. 02Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított véleményezésre jogosult szervekkel és partnerekkel egyeztetve a település helyi építési szabályzatáról következőket rendeli el:1
Általános rész
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: igazgatási terület) területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.
(2)2 Az 1/2024, 2/2024, 3/2024, 4/2024, 5/2024, 6/2024 és 7/2024 számú tervlapokból álló szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi.
(3) A szabályozási terv ábrázolja
a) a bel- és külterület lehatárolását (a továbbiakban: belterületi határvonal);
b)3 a beépítésre szánt területek, illetve az azokon belüli egyes területrészek (a továbbiakban: építési övezetek) lehatárolását, az építési övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;
c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, az övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;
d) közterületi szabályozási vonalakat.
2. Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
a) lakó -
aa) falusias lakó,
ab) kertvárosias lakó,
b)4 vegyes, azon belül - településközpont vegyes,
c) gazdasági -
ca) kereskedelmi szolgáltató,
cb) ipari,
d) különleges -
da) sportterület
db) hulladék-elhelyezési
dc) turisztikai
dd) mezőgazdasági üzemi
területként különbözteti meg a szabályozási terv.
(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint
a) közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési-,
b) zöld-,
c) erdő-,
ca) védelmi erdő
cb) gazdasági erdő
d) mezőgazdasági-
da) kertes mezőgazdasági-,
db) általános mezőgazdasági-,
e) vízgazdálkodási-,
f) különleges
fa) nagykiterjedésű sportolási célú
fb) temető
fc)5 naperőmű park
területként (terület-felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
3. Telekalakítás általános szabályai
3. § (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.
(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.
(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.
(5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.
4. Az építés általános szabályai
4. § (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2)6
(3) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni
a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
(4) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, ott az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.
(5) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.
(6)7 Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni
a) kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonalat érintve helyezkedjen el,
b) előkert méretével szabályozott közterületi szakasz esetén a szabályozási tervben meghatározott előkerttel,
c) kötelező építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, kialakult környezet hiányában minimum 5 m-es előkerttel lehet.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni.
(8) A település beépítésre szánt területén a településkép és tájkarakter védelme érdekében, csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.
(9) A település beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%- át nem haladhatja meg.
(10) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez - domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni.
(11) A település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2- nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(12)8
(13)9 Állattartó, valamint trágyatároló építményt az 5. melléklet szerinti előírásokat betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen.
(14)10 Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására.
4/A.11 Terepalakításra vonatkozó előírások
4/A. § A telek természetes terepfelületét megváltoztatni a csapadékvíz-elvezetés és a környező terep, valamint csatlakozó építmények stabilitásának biztosításával az alábbiak szerint lehet:
a) Építési helyen belül
aa) feltöltés legfeljebb 2 méteres lehet, mely feltöltés a szomszédos telek irányába legfeljebb 1 méter magas támfallal és legfeljebb 2/3-os lejtésű rézsűvel kapcsolódhat,
ab) bevágás 2/3-os lejtésű rézsűvel és támfallal alakítható ki.
b) Építési helyen kívül
ba) oldalkertben feltöltés legfeljebb 1 méteres, bevágás az 588/4 hrsz.-ú utca nyugati oldalán lévő lakótömb területén legfeljebb 5 méteres, egyéb helyen legfeljebb 1 méteres lehet,
bb) előkertben feltöltés és bevágás 2/3-os lejtésű rézsűvel, vagy támfallal alakítható ki, mely utóbbi magassága a szomszédos építési telkek felé legfeljebb 1 méter lehet,
bc) hátsókertben feltöltés és bevágás legfeljebb 1 méteres lehet.
5. A közterületek építésének általános szabályai
5. §12
6. A védőterületek és védőtávolságok szabályai
6. § (1) Az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási terven jelöltek szerint 100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett pedig 50 m-es védőtávolságon belül a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges az építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeletetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok, és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.
(2) Az országos főutak és mellékutak belterületi szakaszai mellett a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt tervezett gyorsforgalmi út védőtávolságán belül bármely építési tevékenység az érintett övezetre vonatkozó szabályozás és egyéb jogszabályban foglaltak szerint csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.
(4) Kizárólag az út működésével összefüggő épület helyezhető el
a) gyorsforgalmi út esetében a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül;
b) egy, és kétszámjegyű országos közutak külterületi szakaszán a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül.
(5) A szabályozási tervlapon jelölt tervezett vasút tengelytől számított 100 m-es védőtávolságán belül bármely építési tevékenység, az érintett övezetre vonatkozó szabályozás, és egyéb jogszabályban foglaltak szerint, csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.
(6) A kiépített vasúti területek mentén, a tengelytől számított 50 m-es távolságon belül építési engedélyhez kötött, nem vasútüzemi létesítményt csak a MÁV Zrt. üzemeltetői hozzájárulásával lehet elhelyezni.
(7) A vasút esetében kizárólag annak működésével összefüggő épület helyezhető el a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül.
(8) Vízjárta területként szabályozott, árvízzel érintett területekre építési engedély csak akkor adható, ha
a) a terület bevédésre kerül, vagy
b) a telkeket, illetve a telkeken az építési helyet, a mértékadó árvízszintet 1,3 m-rel meghaladó magasságig feltöltik, és az építmény az árvízi lefolyást nem akadályozza.
(9) Az árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0 – 10,0 m. E védősávban épület, építmény, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az illetékes kezelő és az illetékes hatóság engedélyével végezhető.
(10) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez:
a) a község területén lévő patakok, egyéb vízfolyások és mellékágai, továbbá a tavak mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni;
b) a kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) partvonalától számított 3 méterig parti sávot kell biztosítani;
c) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
(11) Az ivóvízbázis védelme érdekében a felszín alatti vízvédelmi terület határán belül található telkek építési korlátozással érintettek. A jelölt vízvédelmi védőtávolságon belül építési tevékenység külön jogszabályi előírások alapján engedélyezhető.
(12) A szennyvíztisztító területe körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.
(13) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg:
a) a 400 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén 80 m;
b) a 120 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén, kül- és belterületen egyaránt a két szélső fázisvezetőtől számított 13-13 m, összességében a tartószerkezet szélességét figyelembe véve 34 m;
c) a 20 kV-os középfeszültségű szabadvezeték mentén külterületen, a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m, a maximális szélesség 14m, belterületen a szélső fázisvezetőktől számított 2,5 -2,5 m, a maximális szélesség 8 m.
(14) A „V” jelű vízgazdálkodási területen a folyó és patakok területén, valamint azok mentén – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új építmények elhelyezése, kivéve a vízi, közlekedési és közműépítményeket, valamint a halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítményeket a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.
6/A.13 Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
6/A. § A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján Zalaapáti Község területe a II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. Falusias lakóterület
7. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)14
8.15 Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3”, „Lf-4” és „Lf-9” jelű falusias lakóterületek
8. §16 (1)17 Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3”, „Lf-4” és „Lf-9” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2)18 Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3”, „Lf-4” és „Lf-9” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3)19
(4)20
(5)21 Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.
9.22 Az „Lf-5”, „Lf-6” és „Lf-10” jelű falusias lakóterületek
9. §23 (1)24 Az „Lf-5”, „Lf-6” és „Lf-10” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2)25 Az „Lf-5”, „Lf-6” és „Lf-10” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(3)26
(4)27
(5) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(6)28 Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.
(7)29 Az „Lf-10” jelű falusias lakóterület övezetében a hátsókert legkisebb mélysége 0 m, nyúlványos telek esetén a közterület irányába néző előkert mérete 2 m.
10. Az „Lf-7” jelű falusias lakóterület
10. §30 (1)31 Az „Lf-7” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-7” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(3)32
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
(5)33 Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.
11. Az „Lf-8” jelű falusias lakóterület
11. §34 (1)35 Az „Lf-8” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-8” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(3)36
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
(5) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(6)37 Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.
12. Kertvárosias lakóterület
12. § (1) Az „Lke” jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű övezeteket különböztet meg a terv.
13. Az „Lke-1”, „Lke-2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterületek
13. §38 (1) Az „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterületen
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, műterem és tárolóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület,
c) egészségügyi és szociális épület, továbbá
d) az OTÉK által meghatározott melléképítmények közül
da) közműbecsatlakozási műtárgy,
db) közműpótló műtárgy,
dc) legfeljebb 2,0 m belmagasságú kerti építmény,
dd) kerti víz és fürdőmedence,
de) napkollektor,
df) kerti épített tűzrakóhely,
dg) kerti lugas,
dh) lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, továbbá
di) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
helyezhető el.
(2) Az „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(3)39 Az (1) bekezdés szerinti kertvárosias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.
14. Településközpont vegyes terület
14. §40 (1)41 A „Vt-1”, „Vt-2” és a „Vt-3” jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, melyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény,
g) üzemanyagtöltő
h) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(3)42 A „Vt-1”, „Vt-2” és a „Vt-3” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 6. pontja tartalmazza.
(4) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.
15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
15. § (1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az építési használatnak megengedett felső határértékeiben megegyező, a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Gksz-1” és „Gksz-2” jelű övezeteket különböztet meg a terv.
16. A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
16. §43 (1) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) tároló és gépjárműtároló épület
e) üzemanyagtöltő
f) sportépítmény
helyezhető el.
(2) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 7. pontja tartalmazza.
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
17. A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
17. §44 (1) A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) tároló és gépjárműtároló épület
e) üzemanyagtöltő
f) sportépítmény
helyezhető el.
(2) A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 8. pontja tartalmazza.
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.
18. Ipari terület
18. § (1) A „Gip” jelű ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Gip-2” jelű övezeteket, ezen felül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Gip-1” jelű övezetet különböztet meg a terv.
(3) Az ipari területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatóak, illetve a létesítési feltételeit a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség elfogadja.
19. A „Gip-1” jelű ipari terület
19. §45 (1) A „Gip-1” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) A „Gip-1” jelű ipari terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 9. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
(6) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.
20. A „Gip-2” jelű ipari terület
20. §46 (1) A „Gip-2” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) A „Gip-2” jelű ipari terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 10. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
21. Különleges területek
21. § (1) A „K” jelű különleges övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége - helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek – miatt az egyéb építési területektől eltérő területek.
(2) A rendezési terv a beépítésre szánt különleges területek a között
a) „Ksp-1” és „Ksp-2” jelű sportterület övezetet,
b) „Kh-1” és „Kh-2” jelű hulladék-elhelyezési terület övezetet,
c) „Kmü-1” és „Kmü-2” jelű mezőgazdasági üzemi terület övezetet
d) „Ktu” jelű turisztikai terület övezetet
különböztet meg.
22. A „Ksp-1” jelű sportterület
22. §47 (1) A „Ksp-1” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) A „Ksp-1” jelű különleges övezet (sportterület) építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 11. pontja tartalmazza.
23. A „Ksp-2” jelű sportterület
23. §48 (1) A „Ksp-2” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) A „Ksp-2” jelű különleges övezet (sportterület) építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 12. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
24. A „Kh-1” jelű hulladék-elhelyezési terület
24. § A „Kh-1” jelű különleges övezet (szennyvízátemelő) területén kizárólag a szennyvízátemelő, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. Az övezet területén belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem létesíthető.
25. A „Kh-2” jelű hulladék-elhelyezési terület
25. § (1) A „Kh-2” jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) területén a szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. Az övezet területe körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.
(2) A „Kh-2” jelű övezet területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.
26.49 A „Kmü-1” és „Kmü-3” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület
26. §50 (1) A „Kmü-1” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények helyezhetőek el.
(2)51 A „Kmü-1” és „Kmü-3” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 13. pontja tartalmazza.
(3)52 Az 1/4 hrsz.-ú „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani. A 75. sz. országos főúttól D-re lévő „Kmü -1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.
(4)53 A „Kmü-3” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.
(5)54 Az övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
27. A „Kmü-2” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület
27. §55 (1) A „Kmü-2” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények
helyezhetőek el.
(2) A „Kmü-2” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 14. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.
28. A „Ktu” jelű turisztikai terület
28. §56 (1) A „Ktu” jelű övezet olyan turisztikai terület, ahol a kastély, kastélypark található, és amelyen a műemléki és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével oktatási, kulturális és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetőek el.
(2) A „Ktu” jelű különleges turisztikai terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 15. pontja tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
29. Közlekedési és közműterület
29. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.
(3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló
a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények,
d) hirdető berendezések, valamint
e) utcabútorok, szobrok és emlékművek
helyezhetőek el.
(4) Beépítésre szánt területekhez kapcsolódó közlekedési területeken a különleges, üzemi mezőgazdasági területek, és az ipari területek kivételével a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
(5) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti kiviteli tervek szerint a közmű kiviteli tervek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.
(6)57 Az M76 gyorsforgalmi út kiépítésével érintett tervezési területen a „KÖu-1” jelű övezet az M76 gyorsforgalmi út területe.
30. Zöldterületek
30. §58 (1) A „Z” jelű zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.
(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m2 –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.
(3) A „Z” jelű zöldterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 1. pontja tartalmazza.
31. Védelmi erdőterület
31. § A védelmi rendeltetésű erdők közötti területeken „Ev-1”, „Ev-2”, „Ev-3”, „Ev-4” és „Ev-5” jelű övezetek kerültek megkülönböztetésre.
32. Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterület
32. §59 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 2. pontja tartalmazza.
33. Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterület
33. §60 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületen
a) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
b) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
e) 10 m magasságot meghaladó építmény nem létesíthető;
f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
34. Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterület
34. §61 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
35. Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterület
35. §62 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületen
a) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
b) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
e) 10 m magasságot meghaladó építmény nem létesíthető;
f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
(5) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
36. Az „Ev-5” jelű védelmi erdőterület
36. §63 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-5” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 6. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-5” jelű övezetben a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
37. Gazdasági erdőterület
37. § A gazdasági rendeltetésű erdők között „Eg-1”, „Eg-2”, „Eg-3”, „Eg-4”, „Eg-5”, „Eg-6”, és „Eg-7” jelű övezeteket különböztetünk meg.
38. Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterület
38. §64 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 7. pontja tartalmazza.
39. Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterület
39. §65 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 8. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
40. Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterület
40. §66 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 9. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületen
a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
d) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
41. Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterület
41. §67 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 10. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
42. Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterület
42. §68 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 11. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
43. Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterület
43. §69 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 12. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
h) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
i) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
k) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
44. Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterület
44. §70 (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 13. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterületen a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
45. Kertes mezőgazdasági terület
45. § A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. A kertes mezőgazdasági területet a szabályozási terv „Mk-1”, „Mk-2” és „Mk-3” jelű övezetekbe sorolja.
46. Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági terület
46. §71 (1)72 Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 14. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4)73
47. Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági terület
47. §74 (1)75 Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 15. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4)76
(5) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területen
a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
b) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
g) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
48. Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági terület
48. §77 (1) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 16. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4)78
(5) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területen
a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
b) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
c) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
d) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
e) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
g) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
h) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
49. Általános mezőgazdasági terület
49. § (1) A „Má” jelű általános mezőgazdasági terület a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület, melyek közül a „Má-1” jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az „Má-2” jelű övezet területe pedig a Zala-folyó mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része, természeti védettséget élvező Natura 2000 területbe sorolt.
(2) Az általános mezőgazdasági területen belül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Má-1”, „Má-2”, „Má-3”, „Má-4”, „Má-5”, „Má-6”, „Má-7”, „Má-8”, „Má-9”, „Má-10”, „Má-11” és „Má-12” jelű övezetet különböztet meg a terv.
(3) Az általános mezőgazdasági övezetek területén a település átlagánál jobb minőségű termőföldet építmény elhelyezése céljából felhasználni (a helyhez kötött létesítmények kivételével), e célból művelés alól kivonni nem lehet.
50. Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági terület
50. §79 (1) Az „Má-1” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 17. pontja tartalmazza.
51. Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági terület
51. §80 (1) Az „Má-2” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 18. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-2” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
(4) Az „Má-2” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
52. Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági terület
52. §81 (1) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 19. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az „Má-3” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
53. Az „Má-4” jelű általános mezőgazdasági terület
53. §82 (1) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-4” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 20. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
e) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
g) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók;
h) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
i) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
k) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
l) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(4) Az „Má-4” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
54. Az „Má-5” jelű általános mezőgazdasági terület
54. §83 (1) Az „Má-5” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-5” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 21. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-5” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(4) Az „Má-5” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
55. Az „Má-6” jelű általános mezőgazdasági terület
55. §84 (1) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-6” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 22. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
k) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az „Má-6” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
56. Az „Má-7” jelű általános mezőgazdasági terület
56. §85 (1) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-7” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 23. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
(4) Az „Má-7” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
57. „Má-8” jelű általános mezőgazdasági terület
57. §86 (1) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-8” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 24. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az „Má-8” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
(5)87 Az övezet területén az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.
58. Az „Má-9” jelű általános mezőgazdasági terület
58. §88 (1) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-9” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 25. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;
g) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.
(4) Az „Má-9” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
59. Az „Má-10” jelű általános mezőgazdasági terület
59. §89 (1) Az „Má-10” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-10” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-10” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 26. pontja tartalmazza.
(4) Az „Má-10” jelű övezet területén korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
60. Az „Má-11” jelű általános mezőgazdasági terület
60. §90 (1) Az „Má-11” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-11” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-11” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 27. pontja tartalmazza.
(4) Az „Má-11” jelű övezet területén a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
61. Az „Má-12” jelű általános mezőgazdasági terület
61. §91 (1) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-12” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-12” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 28. pontja tartalmazza.
(4) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
62. Vízgazdálkodási területek
62. § A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, árvízvédelmi területei, töltései és belvízi csatornái, a Zalaapáti patak medre és a patakra tervezett többcélú tározó területe, valamint a Szentkirályi-patak területe, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő, valamint a területek alrészleteként nyilvántartott árkok területe.
63. Különleges beépítésre nem szánt terület
63. § (1)92 A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartozik a nagykiterjedésű sportolási célú „Knsp-1” és „Knsp-2” jelű terület, a temetők „Kt” területei, a „Kb-n” jelű naperőmű park terület, a „Kb-rh” jelű rekultivált hulladéklerakó övezet, valamint a „Kb-tu” jelű turisztikai terület.
(2) A különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
64. A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület
64. §93 (1) A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei helyezhetők el.
(2) A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 7. melléklet 29. pontja tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetében az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(4) Az övezetek területén közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
65. A„Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület
65. §94 (1) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei, valamint a sportoláshoz kapcsolódó szociális, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely-szolgáltató épület helyezhetők el.
(2) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 7. melléklet 30. pontja tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetében az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(4) Az övezetek területén közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
(5) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú területen
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
b) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
66. A „Kt” jelű temető terület
66. §95 (1) A „Kt” jelű temető területén a temető rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
(2) A „Kt” jelű temető terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 7. melléklet 31. pontja tartalmazza.
(3) A „Kt” jelű temető területen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
66/A.96 „Kb-n” jelű naperőmű park terület
66/A. § A „Kb-n” jelű naperőmű park területén a naperőmű park rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
66/B.97 A Kb-rh övezet területére vonatkozó előírások
66/B. § (1) A rekultivált hulladéklerakó övezetében földmunka, alapozás, vagy a záróréteg esetleges sérülését, beszakadását okozó egyéb terheléssel járó tevékenység nem végezhető.
(2) A rekultivált hulladéklerakó megközelítésére közlekedési utat kell biztosítani.
(3) A rekultivált hulladéklerakó felszínén a gyepfelületet kell fenntartani, ahol a fásszárúak növekedését legalább évente kétszeri kaszálással kell megakadályozni.
66/C.98 Különleges turisztikai terület
66/C. § (1) A „Kb-tu” jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezet területén elhelyezhető épület szolgáltató, szállásjellegű, valamint a terület művelésével és borászattal összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazhat.
(2) A „Kb-tu” jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 32. pontja tartalmazza.
(3) Az övezet területén a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
(4) Az övezet területén új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodva történhet.
(5) Az övezet területén csarnok nem helyezhető el.
(6) Az övezet területén az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.
(7) Az övezet területén az erózió mértékét a földhasznosítás tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, vízelvezetők, sáncok kialakításával, a leginkább veszélyeztetett területek - kivéve a borszőlő termőhelyi kataszteri területek - erdősítésével vagy a telek legalább 80%-os növényzetborításával kell csökkenteni.
(8) Az övezet területén a lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tároló vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni a vizeket, és késleltetve, fékezetten lehet, a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, a települési - ennek hiányában a balatoni - főépítész hozzájárulásával a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni azzal, hogy az élővízbe vagy zárt tározóba vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.
(9) Az övezet területén új beépítés csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
ÉRTÉKVÉDELEM
67. Táji és természeti értékek védelme
67. § (1) A Zala-folyó völgye ökológiai folyosó, valamint a Natura 2000 természetvédelmi rendeltetésű terület része.
(2)99
(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(4) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagainak lelőhely-területén állapítható meg.
(5) Országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő, új külszíni bányatelek nem bővíthető.
(6) A meglévő mezővédő és útvédő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén útkezelői engedéllyel történhetnek.
(7) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani, a meglévő fás növényzetet csonkolni vagy kivágni kizárólag a vízmeder fenntartási sávban, illetve növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan lehet.
68. Árvíz- és belvízvédelem
68. § A vizek természetes befolyását, áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
69. Építészeti értékek országos védelme
69. § (1)100
(2)101
(3) A szabályozási terven jelölt régészeti védelem területein a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni és szükség esetén az építést megelőző kutatófeltárást el kell végezni.
70. Építészeti értékek helyi védelme
70. §102
71. Bányászati és földtani követelmények
71. § (1) Az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó bányászati, építési, tereprendezési, mederalakítási tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető.
(2) Szilárd ásványi nyersanyagok kitermelése nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, továbbá a lakott területtől a környezeti hatástanulmányban meghatározott távolságon belül.
72. Környezetvédelem
72. § (1) A település területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek
a) egészségügyi légszennyezettségi határérték- túllépést, valamint
b) ökológiai légszennyezettségi határérték- túllépést
ba) az ökológiai folyosón,
bb) az erdőterületen,
bc) a turisztikai fejlesztési területen,
bd) a települési területen a településszerkezeti tervben a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken
nem okoznak.
(2) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet állapítja meg, mely határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.
(3) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
(4) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést – ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is – igénybe venni.
(5) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
73. Ivóvíz bázis védelem
73. § Az ivóvízkutak belső védőidomán belül csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják.
KÖZMŰFELTÉTELEK
74. Ivóvízellátás
74. § (1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkútról történhet.
(2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki.
(3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
(4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízkút vízjogi engedély alapján létesíthető.
75. Szennyvízelhelyezés
75. § (1) Beépítésre szánt területen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(2) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.
(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani
a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés,
b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet.
(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.
76. Csapadékvíz-elvezetés
76. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül.
(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
(3) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.
INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK
77. Elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések
77. § Zalaapáti Község Önkormányzatát
a) a tervezett közlekedési területeken
b) a vízgazdálkodási övezetek területén
c) a „Kt” jelű temetők bővítési területén
d) a „Kh-2” jelű szennyvíztisztító bővítési területén, és
e) a tervezett zöldterületen
elővásárlási és kisajátítási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében.
78. Záró rendelkezések
78. § (1) E rendelet 2013. március 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testület Zalaapáti Önkormányzata Helyi építési szabályzatáról szóló 1/2005. (II. 18.) számú önkormányzati rendelete.
3. melléklet az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez104
1. függelék az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez105
2. függelék az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez106
3. függelék az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez107
A bevezető a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés b) pontja a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés b) pontja a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 18/2017.(XII.29.) önk.rendelet, hatályos 2018. január 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
A 4. § (6) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk.rendelet, hatályos 2015. október 15-től
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk.rendelet, hatályos 2015. október 15-től
Megállapította a 2/2019.(III.19.) önk.rendelet, hatályos 2019. április 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Megállapította a 12/2020.(XI.24.) önk.rendelet, hatályos 2020. november 25-től
A 7. § (2) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította a 2/2019.(III.19.) önk.rendelet, hatályos 2019. április 1-től
A 8. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 2/2019.(III.19.) önk.rendelet, hatályos 2019. április 1-től
Módosította a 2/2019.(III.19.) önk.rendelet, hatályos 2019. április 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 9. alcím címe a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 9. § (7) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 11. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 13. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 14. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 26. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 27. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította a 12/2020.(XI.24.) önk.rendelet, hatályos 2020. november 25-től
A 30. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 29. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 30. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 31. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 32. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 12/2020.(XI.24.) önk.rendelet, hatályos 2020. november 25-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
A 47. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 33. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 12/2020.(XI.24.) önk.rendelet, hatályos 2020. november 25-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
A 48. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 34. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Az 50. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 35. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 36. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 37. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 38. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 39. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 40. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 41. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 42. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította a 12/2020.(XI.24.) önk.rendelet, hatályos 2020. november 25-től
Az 58. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 43. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 44. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 45. §-ával megállapított szöveg.
A 61. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 46. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 64. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 47. §-ával megállapított szöveg.
A 65. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 48. §-ával megállapított szöveg.
A 66. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 49. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította a 18/2017.(XII.29.) önk.rendelet, hatályos 2018. január 1-től
Megállapította a 12/2020.(XI.24.) önk.rendelet, hatályos 2020. november 25-től
A 66/C. alcímet (66/C. §-t) a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Az 1. melléklet a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.25.) önk.rendelet, hatálytalan 2018. április 26-tól
Az 1. függeléket a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 51. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. függeléket a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 51. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. függeléket a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 51. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletet a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 50. § (2) bekezdése iktatta be.
Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től
A 6. melléklet a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.