„(2) Az 1/2024, 2/2024, 3/2024, 4/2024, 5/2024, 6/2024 és 7/2024 számú tervlapokból álló szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi.”

„(6) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni

„(1) Az „Lf-5”, „Lf-6” és „Lf-10” jelű falusias lakóterületek övezetében

(2) Az „Lf-5”, „Lf-6” és „Lf-10” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 2. pontja tartalmazza.”

„(7) Az „Lf-10” jelű falusias lakóterület övezetében a hátsókert legkisebb mélysége 0 m, nyúlványos telek esetén a közterület irányába néző előkert mérete 2 m.”

„(1) A „Vt-1”, „Vt-2” és a „Vt-3” jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.”

„(3) A „Vt-1”, „Vt-2” és a „Vt-3” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 6. pontja tartalmazza.”

„(1) A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartozik a nagykiterjedésű sportolási célú „Knsp-1” és „Knsp-2” jelű terület, a temetők „Kt” területei, a „Kb-n” jelű naperőmű park terület, a „Kb-rh” jelű rekultivált hulladéklerakó övezet, valamint a „Kb-tu” jelű turisztikai terület.”

66/C. § (1) A „Kb-tu” jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezet területén elhelyezhető épület szolgáltató, szállásjellegű, valamint a terület művelésével és borászattal összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazhat.

(2) A „Kb-tu” jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 32. pontja tartalmazza.

(3) Az övezet területén a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

(4) Az övezet területén új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodva történhet.

(5) Az övezet területén csarnok nem helyezhető el.

(6) Az övezet területén az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.

(7) Az övezet területén az erózió mértékét a földhasznosítás tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, vízelvezetők, sáncok kialakításával, a leginkább veszélyeztetett területek - kivéve a borszőlő termőhelyi kataszteri területek - erdősítésével vagy a telek legalább 80%-os növényzetborításával kell csökkenteni.

(8) Az övezet területén a lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tároló vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni a vizeket, és késleltetve, fékezetten lehet, a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, a települési - ennek hiányában a balatoni - főépítész hozzájárulásával a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni azzal, hogy az élővízbe vagy zárt tározóba vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.

(9) Az övezet területén új beépítés csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.”