Nemesbük Önkormányzata Képviselő Testületének

6/2009. (XII.02.) sz. rendelete

                                           Nemesbük Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Nemesbük község Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint 63/C. § (2) és 65/A. § (2) bekezdéseiben meghatározott jogkörével élve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján jóváhagyja Nemesbük Szabályozási Tervét és megalkotja az alábbi rendeletet és elrendeli ezek alkalmazását.

Szabályozási előírások

I. Fejezet

Általános előírások

1. § - Az előírások hatálya és alkalmazása

(1 ) Jelen rendelet hatálya Nemesbük teljes közigazgatási területére terjed ki, beleértve a teljes belterületet és a külterületet is. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek (továbbiakban: OTÉK), a 2000. évi CXII. számú, a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban BTSZ) előírásainak , továbbá  az általános érvényű rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak megfelelően, valamint jelen rendelet mellékletét képező a Szabályozási terv és e rendelet rendelkezései szerint szabad.

(3) Jelen rendelet csak a mellékleteivel együtt érvényes.

Rajzi mellékletek:           
      R1) – Nemesbük Szabályozási terve           
 Függelék:           
       F1) – Nyilvántartott régészeti lelőhelyek   
       F2) – A BTSZ-ben rögzített övezetek Nemesbük község igazgatási területét érintő                   területei

2.§ - AZ ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA

(1) Jelen rendelet (a továbbiakban: a rendelet) csak a jelen szabályozási tervvel (a továbbiakban: a szabályozási tervvel) együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.

(2) A szabályozási tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

• a szabályozási vonal
• az övezeti határ

• a szabályozási szélesség
• az övezeti jellemzők: beépítési mód, kialakítható legkisebb telekterület, legnagyobb megengedett beépítettség, szintterületi mutató, legkisebb kötelező zöldfelület mértéke, legnagyobb építménymagasság

(3) A kötelező elemek módosítása csak a szabályozási terv megváltoztatásával megengedett.

(4) A (4) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

3.§ - telekalakítás

(1) A szabályozási terv tartalmazza a közterületi szabályozással érintett ingatlanokat. A szabályozást a szabályozási tervnek megfelelően, fokozatosan kell kialakítani.

(2) Kötelező érvényű telekalakítás a fentieken túl nem tervezett.

(3) Az irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza. Az irányadó telekhatároktól való eltérés a vonatkozó jogszabályok, övezeti előírások keretei között az alábbi előírások figyelembe vételével lehetséges:

• Minden kialakuló új teleknek közterületről, vagy magánútról megközelíthetőnek kell lennie.
• A kialakuló új telkek megközelítésére szolgalom nem megengedett;
• A kialakuló új telkek megközelítésére teleknyúlvány csak akkor alkalmazható, ha a teleknyúlvány kialakítása után visszamaradó telekszélesség nem kisebb 12 méternél.
• A telekalakítással nem jöhet létre az övezeti előírásokkal ellentétes állapot.

(4) Új magánút minimális szélessége

• legfeljebb 10 telek megközelítése esetén legalább 4,0 m,
• 10-nél több telek megközelítése esetén legalább 6,0 m.

(5) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti előírások.

(6) Magánútnak közterülethez kell csatlakoznia.

(7) A 8,0 m, vagy annál szélesebb magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.

(8) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telekméreteitől. A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők.

(9) A fejlesztési területeken új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően és teljes közművesítés megléte esetén lehet.

(10) A telkek pontos méretét és geometriáját a vonatkozó előírások között telekalakítási eljárás során kell meghatározni. A telekalakítás engedélyezésének feltétele közterületek és a közművesítés kialakítása.

(11) A telekalakítási eljárás során a kialakuló új, vagy módosuló telkek beépítettségének, szintterületi és zöldfelületi mutatójának meglévő beépítés esetén is meg kell felelnie jelen rendelet vonatkozó előírásainak.

   (12) Új telek létrejöttét eredményező telekalakítások esetében a telekalakításokhoz szükséges közterületek, magánutak kialakítása, azokon belül a közművek és az útburkolat létesítése a telekalakításokat kezdeményező, a telekalakítási kérelmet benyujtó tulajdonosok feladata.

4.§ -  Területfelhasználás

(1) (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területbe tartozik.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen belül a beépítésre szánt területek az OTÉK szerinti:

• lakóterületek: falusias és kertvárosias lakóterületek
• vegyes területek: településközpont vegyes terület
• különleges területek: temető területe

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen belül a beépítésre nem szánt területek az OTÉK szerinti:

• közlekedési terület
• erdőterületek,
• mezőgazdasági területek,
• vízgazdálkodási területek

területfelhasználási egységbe tartoznak.

Egyéb általános érvényű előírások

A kulturális örökség védelme

5.§ -  Régészeti értékek védelme

(1) Nemesbük közigazgatási területén ismert régészeti lelőhelyek, illetve régészeti érdekű területek találhatók, melyeket az F1 számú függelék tartalmaz.

(2) A Kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján valamennyi régészeti lelőhely általános védelem alatt áll.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (megelőző feltárás). A megelőző feltárást, előzetesen a Hivatal által jóváhagyott, a beruházóval kötött szerződést követően, a területileg illetékes Múzeum végzi el. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdhetők el.

(4) Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező a vonatkozó általános jogszabályoknak megfelelően köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az emlék, vagy lelet előkerülését az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul jelenteni, és a helyszín illetve a lelet őrzéséről gondoskodni. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Múzeumot.

6.§ -  Helyi értékvédelem

(1) A településkép szempontjából kiemelt területbe tartozik az Április 4. utca kétoldali térfala. Az utca jellegének megtartása érdekében fokozottan figyelemmel kell lenni a beépítésre vonatkozó előírások (14§) betartására, annak megfelelő épületkialakításra.

(2) Ezen a területeken légvezeték, továbbá felszínen, valamint az épületek külső homlokzatain vezetett közművezeték nem létesíthető.

(3) Egyedi helyi védelemre javasoljuk a Köszvényes patak feletti hidat.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek általános előírásai

7.§ - Épületek, építmények elhelyezése, kialakítása

(1) Meglévőnek kell tekinteni azt az épületet, amely jogerős építési, illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, illetve a használatbavételtől már 10 év eltelt.

(2) A területen meglévő épület bontása esetén annak helyén új épület csak jelen rendelet előírásainak megfelelően helyezhető el.

(3) Meglévő épületekhez való hozzáépítés, bővítés esetén is be kell tartani a beépítési módra vonatkozó előírásokat, valamint az épületek elhelyezésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.

(4) Az előkertek területének min. 30 %-a 3 szintes növényzettel fedetten alakítandó ki.

(5) Azon épületeknél, melyek a Rákóczi Ferenc út és az Árpád út mentén állnak az utca felől látszó homlokzatokon ablak-klímák és klíma kültéri egységek látszó módon nem helyezhetők el.

(6) Az épületekben elhelyezett funkciókhoz tartozó, az OTÉK által előírt szükséges telken belüli parkoló mennyiséget meg nem haladó mértékű, épületben elhelyezett garázsok, parkolók területét nem kell beszámítani az építhető összes szintterület mértékébe.

(7) A területen új töltőállomás nem helyezhető el.

(8) A területen veszélyes hulladék kezelés nem végezhető és e célra épületek, építmények nem helyezhetők el, kivéve a saját tevékenységből származó veszélyes hulladékok kezelését és a veszélyes hulladékok keletkezésének helyén kialakított munkahelyi, üzemi gyüjtőhelyeket.

(9) Sorgarázs a közterület felőli homlokzaton és önálló épületben nem helyezhető el.

(10) A a közforgalom számára megnyitott magánutak menti beépítés kialakítása, ill. az épületek közti távolság meghatározása során úgy kell eljárni, mintha azok közterületek lennének.

(11) A területen DIN A0 méretet meghaladó reklámhordozó, cégfelirat, céglogó nem helyezhető el, kivéve az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett reklámot és az épület részeként kialakított cégfeliratot.

(12) Új cégfelirat, céglogo csak az épülettel együtt, felújítással, rendeltetésváltással egyidejűleg, továbbá cégváltozás esetén alakítható ki. Az épületen, illetve oszlopon elhelyezett cégfelirat, céglogo felső pontjának magassága legfeljebb 2 m-rel haladhatja meg az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.

(13) A közterületen elhelyezett kerítések és a közterületen elhelyezhető építmények között fel nem sorolt építmények bontandóak.

(14) A területen közcélú antenna magassága legfeljebb 4 méterrel haladhatja meg az építési övezetre előírt építménymagasság értékét. Az antennatartó magassága legfeljebb 6,0 m lehet.

8.§ - Közterületek beépítési előírásai

(1) A közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(2) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény (pavilon, fülke) csak akkor helyezhető el, ha egyéb jogszabály lehetővé teszi, valamint az alábbi feltételeket kielégíti:

a) az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 1,50 m vagy

b) ha a járda 3,0 m-nél nagyobb, építmény csak úgy helyezhető el, hogy a visszamaradó összefüggő gyalogossáv szélessége legalább 50%-a a járda szélességének.

(3) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál indokolt esetben ettől el lehet tekinteni.

(4) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, kivéve a járdavonal mellett, az útszegély mentén létesítendő parkolókat.

(5) A közterületeken hirdetőtáblák és pavilonok nem helyezhetők el. Hirdetőtáblák, cégérek telken belül helyezhetők el. Javasolt az épülettel, illetve a kerítéssel való egybeépítés.

(6) A hirdetőtáblák csak a terület tulajdonosa, illetve jogszerű használója rendeltetésszerű működéséből adódó reklámozási célokat szolgálhatnak.

(7) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzat-felújításnál, kerítésépítésnél az elhelyezendő reklámtáblák, cégérek méretét és elhelyezését a homlokzattal, városképi látvánnyal együtt, összhangban kell kialakítani. Utólagos elhelyezésnél igazolni kell, hogy az elhelyezni kívánt táblák nem bontják meg a meglévő épület egységes városképét.

9.§ - Közlekedés - Telkek megközelítése, parkolás

(1) A területen megvalósítandó rendeltetési egységek működéséhez szükséges parkolás telken belül oldandó meg. A szükséges parkolás mennyiségét az OTÉK 42.§ előírásai alapján kell meghatározni.

(2) Amennyiben a meglévő terep szükségessé teszi az (1) előírásaitól az Önkormányzat eseti engedélye alapján a vonatkozó általános jogszabályoktól el lehet térni.

10.§ -  Területfelhasználási egységeken belüli tagozódás, építési övezetek

(1) A falusias lakóterület területfelhasználási egységen belül:

• LF-1 jelű, Hagyományos Falusias lakóterület elnevezésű
• LF-Uj jelű, Újonnan kialakuló falusias lakóterület elnevezésű
• LF-S jelű, Sajátos szerkezetű, speciális szabályozást igénylő falusias lakóterület elnevezésű
• LF-TK jelű, Helyi értékvédelemmel védett településképű falusias lakóterület elnevezésű
• LF-SZH jelű, A volt szőlőhegyi területek átalakulásával kialakuló falusias lakóterület elnevezésű
• LF-SZHSZ1 jelű, A volt szőlőhegyi területek átalakulásával kialakuló és felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területű falusias lakóterület elnevezésű

építési övezetek találhatóak.

(2) A településközpont vegyes terület területfelhasználási egységen belül:

• VK-1 jelű, Hagyományos falusias településközponti terület elnevezésű
• VK-IZ jelű Településközponti nagy zöldfelületű intézményterületek elnevezésű

építési övezetek találhatóak.

(3) A különleges terület területfelhasználási egységen belül:

• K-TEM-SZ1 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területű Temető terület elnevezésű

építési övezet található.

(4) A területfelhasználási egységeken belüli övezeti tagozódást a szabályozási terv tartalmazza.

A beépítésre szánt területen belüli építési övezetek előírásai

11.§ -  Falusias lakóterület területfelhasználási egység általános előírásai

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 5,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény,

(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő,

(4) A területfelhasználási egység területén új épületet elhelyezni csak teljes közművesítés

esetén lehet.

(5) Az egyes övezetek építési használatának megengedett felső határértékeit a következő táblázat tartalmazza:

¹ ettől eltérés csak a szabályozási terven ábrázolt telekalakítás megvalósításakor lehetséges

² Egy oldali homlokzatmagasság sem haladhatja meg a 6 m-t.

³ az Árpád utcához közvetlenül csatlakozó ingatlanok kizárólagos intézményi, irodai, vagy munkahelyi funkció elhelyezése esetén 40%

⁴ az Árpád utcához közvetlenül csatlakozó ingatlanok kizárólagos intézményi, irodai, vagy munkahelyi funkció elhelyezése esetén 0,75 m²/m²

⁵ Meglévő telkek hosszát megosztó telekalakítás esetén, ha más telekalakítási akció nem történik: a kialakult telekszélesség megtartható. Ebben az esetben is biztosítani kell azonban új épület elhelyezésénél a minimális oldalkert távolság teljesülését.

12.§ Jele:  LF-1- Hagyományos Falusias lakóterület

(1) A falusias területfelhasználási egység nagytelkes, hagyományos beépítésű része. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

• A terület építési telkein egy, vagy több épület helyezhető el oldalhatáron álló beépítési móddal. Az elhelyezhető lakások száma: max. 2 db.
• Beépítési mód: oldalhatáron álló
• Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven építési hely határa vonallal meghatározott, illetve ahol ilyen nincs, ott 5,0 méter.

13.§ LF-S jelű – Sajátos szerkezetű, speciális szabályozást igénylő falusias lakóterület

(1) A falusias területfelhasználási egység meglévő, kialakult, kisebb telkes, keskeny “köz”-ökről megközelíthető, oldalhatáron álló beépítésű része. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

• A terület építési telkein egy, vagy több épület helyezhető el oldalhatáron álló beépítési móddal.

• Beépítési mód: oldalhatáron álló
• Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven építési hely határa vonallal meghatározott, illetve ahol ilyen nincs, ott 0,0 méter.

(2) Az övezet területén mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény nem helyezhető el, valamint tilos az üzemi állattartás.

(3) Könnyűszerkezetes és szerelt jellegű lakóépület nem létesíthető.

14.§ LF-TK jelű– Helyi értékvédelemmel védett településképű falusias lakóterület

(1) A falusias területfelhasználási egység meglévő, kialakult, kisebb telkes, a telekhatárhoz szögben elfordulva, oldalhatáron álló beépítésű része. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

• A terület építési telkein egy, vagy több épület helyezhető el oldalhatáron álló beépítési móddal.
• Kötelező előkert mértéke: a meglévő épület által kialakított mérték; beépítetlen telek esetén a szomszédos telkek által az utcában kialakult érték. Ettől eltérni max 1 méterrel lehet a telek belseje felé.

(2) Az övezet területén könnyűszerkezetes és szerelt jellegű lakóépület nem létesíthető.

(3) A településkép előnyösebb kialakítása, illetve megóvása érdekében a területen tervezett létesítmények esetén:

• az építési telek utcafronti részén a tervezett épületek tömegének illeszkednie kell a meglévő kialakult utcaképet alkotó épületek tömegéhez.
• Beépített telkeken utcafronti új épület a meglévő épület bontásával, annak helyén valósítható meg, igazodva a meglévő épület arányaihoz. A telek belseje felé eső részen ettől lehetséges eltérni.
• az építési telkek, építési területek közterületről látható részén elhelyezendő építményrészek a homlokzat szerkesztési arányainak és az alkalmazott építészeti díszítő elemek vonatkozásában illeszkedjenek a meglévő kialakult utcaképet alkotó formákhoz és anyaghasználathoz, illetve azt esztétikailag továbbfejlesztő megoldások tervezendők.
• üzletek, árkádok, portálok, reklámok, árubemutató-szekrények, kerítések és támfalak kialakítása, növényzet kiültetés,stb. esetén is alkalmazkodni kell a meglévő megoldások elveihez, formálásához és anyaghasználatához
• a közterületek burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakításánál a meglévő utcaképet meghatározó épületek formavilágához, anyaghasználatához illeszkedő, azt esztétikailag továbbfejlesztő megoldások tervezendők.

15.§ A volt szőlőhegyi területek átalakulásával kialakuló LF-SZH jelű és az LF-SZH_SZ1 jelű, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területű falusias lakóterületek

(1) A falusias területfelhasználási egység meglévő, kialakult, keskeny telkes, a korábbi művelési módnak megfelelően hosszan elnyúló telekmélységű része. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

• A terület építési telkein egy, vagy több épület helyezhető el oldalhatáron álló beépítési móddal. Az elhelyezhető lakások száma: max. 2 db.

• Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven építési hely határa vonallal meghatározott, illetve ahol ilyen nincs, ott 5,0 méter.
• Az oldalkert minimális mérete: 6,0 m. Telekszélességtől függően új épület elhelyezéséhez szomszédos telkek összevonása szükséges.

(2) Az övezet területén mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény nem helyezhető el, valamint tilos az üzemi állattartás.

(3) A LF-SZH_SZ1 jelű, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területű Szőlőhegyi falusias lakóterületen belül a felszíni csapadékvíz elvezetésének tervezésekor a közterületeken és a telkeken belül is gondoskodni kell arról, hogy a talajba, szikkasztó árokba szennyezett felszíni víz, szennyvíz, állattartás hulladékait tartalmazó víz csak megfelelő tisztítás után kerülhessen.

16.§ Jele:  Lke-Uj - Újonnan kialakuló kertvárosias lakóterület

(1) A kertvárosias területfelhasználási egység a meglévő belterület ma még beépítettlen, fejlesztés előtt álló része. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

(2) A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(3) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

• legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(4) A kertvárosias lakóterületen főrendeltetésű épületként kivételesen elhelyezhető:

• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
• sportcélú építmény.

(5) A terület építési telkein egy épület helyezhető el oldalhatáron álló beépítési móddal. Az elhelyezhető lakások száma: max. 2 db. Az oldalkert minimális mérete: 6,0 m.

Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven építési hely határa vonallal meghatározott, illetve ahol ilyen nincs, ott 5,0 méter.

(6) Az egyes övezetek építési használatának megengedett felső határértékeit a következő táblázat tartalmazza:

¹ ettől eltérés csak a szabályozási terven ábrázolt telekalakítás megvalósításakor lehetséges

² Egy oldali homlokzatmagasság sem haladhatja meg a 6 m-t.

17.§ -  A településközponti vegyes terület területfelhasználási egység általános előírásai

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. igazgatási épület,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

4. egyéb közösségi szórakoztató épület,

5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6. sportépítmény,

7. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

8. termelő kertészeti építmény.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el

1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

2. önálló rendeltetésként parkolóház, üzemanyagtöltő,

(4) A területfelhasználási egység területén új épületet elhelyezni, csak teljes közművesítés esetén lehet.

(5) Az egyes övezetek építési használatának megengedett felső határértékeit a következő táblázat tartalmazza:

¹ Kizárólagosan lakás funkció esetén nincs előírás.

² Egy oldali homlokzatmagasság sem haladhatja meg a 15,0 m-t. Kizárólagosan lakás funkció esetén az érték: max 5,0 m

18.§ Jele:  VK-1 - Hagyományos falusias településközponti terület övezete

(1) A településközponti vegyes területen belül a hagyományos faluközpont, valamint egyéb intézmények területe

• A terület építési telkein egy, vagy több épület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal.
• Kötelező előkert mértéke a szabályozási terven építési hely határa vonallal meghatározott, illetve ahol ilyen nincs, ott 5,0 méter.

19.§ Jele:  VK-IZ - Településközponti nagy zöldfelületű intézményterületek övezete

(1) A településközponti vegyes területen belüli nagy zöldfelületi igényű intézmények területe, mely egy, vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint szociális épületek elhelyezésére szolgál. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

• A terület építési telkein egy, vagy több épület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal.
• Kötelező előkert mértéke a szabályozási terven építési hely határa vonallal meghatározott, illetve ahol ilyen nincs, ott 5,0 méter.

(2) Egy telken a telek minden 1500 m2-e után max 2 lakás helyezhető el

20.§ Jele:  KT-TEM – Temető területe

(1) A terület a különleges területfelhasználási egységen belül  temető elhelyezésére szolgál. Területén az alábbi előírások vannak érvényben:

• A területen csak a temető funkcióhoz tartozó egy, vagy több épület és a kiszolgáló építmények helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal.

• Kötelező előkert mértéke: 5,0 méter.

(2) Az egyes övezetek építési használatának megengedett felső határértékeit a következő táblázat tartalmazza:

Beépítésre nem szánt területek általános előírásai

21.§  - Épületek, építmények elhelyezése

(1) Meglévőnek kell tekinteni azt az épületet, amely jogerős építési, illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, illetve a használatbavételtől már 10 év eltelt.

(2) A területen meglévő épület bontása esetén annak helyén új épület csak jelen rendelet előírásainak megfelelően helyezhető el.

(3) Meglévő épületekhez való hozzáépítés, bővítés esetén is be kell tartani a beépítési módra vonatkozó előírásokat.

(4) A területen veszélyes hulladék kezelés nem végezhető és e célra épületek, építmények nem helyezhetők el, kivéve a saját tevékenységből származó veszélyes hulladékok kezelését és a veszélyes hulladékok keletkezésének helyén kialakított munkahelyi, üzemi gyüjtőhelyeket.

(5) A területen DIN A0 méretet meghaladó reklámhordozó, cégfelirat, céglogó nem helyezhető el, kivéve az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett reklámot és az épület részeként kialakított cégfeliratot.

(6) Új cégfelirat, céglogo csak az épülettel együtt, felújítással, rendeltetésváltással egyidejűleg, továbbá cégváltozás esetén alakítható ki. Az épületen, illetve oszlopon elhelyezett cégfelirat, céglogo felső pontjának magassága legfeljebb 2 m-rel haladhatja meg az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.

(7) A közterületen elhelyezett kerítések és a közterületen elhelyezhető építmények között fel nem sorolt építmények bontandóak.

22.§ -  Területfelhasználási egységeken belüli tagozódás, építési övezetek

(1) A mezőgazdasági terület elnevezésű területfelhasználási egységen belül:

• Má-1 jelű, Általános árutermelési mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-2 jelű, Kiemelt tájképvédelmi mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-3 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-4 jelű, Eróziónak fokozottan kitett mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-5 jelű, Ökológiai hálózattal érintett mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-6 jelű, Kiemelt tájképvédelmi és ökológiai hálózattal érintett mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-7 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny és eróziónak fokozottan kitett mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-8 jelű, Eróziónak fokozottan kitett, térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas mezőgazdasági terület elnevezésű
• Má-9 jelű, Eróziónak fokozottan kitett, extenzív sportcélú és mezőgazdasági terület elnevezésű

övezetek találhatóak.

(2) Az erdőterületek elnevezésű területfelhasználási egységen belül:

• EV jelű, Általános védelmi erdő terület elnevezésű
• EG jelű, Általános gazdasági erdő terület elnevezésű
• EE jelű, Általános egészségügyi-szociális, turisztikai erdő terület elnevezésű

• EV-SZ1 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny védelmi erdő terület elnevezésű
• EV-V3 jelű, Ökológiai hálózattal érintett védelmi erdő terület elnevezésű
• EG-SZ1 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny gazdasági erdő terület elnevezésű
• EG-V3 jelű, Ökológiai hálózattal érintett gazdasági erdő terület elnevezésű
• EE-V3 jelű, Ökológiai hálózattal érintett egészségügyi-szociális, turisztikai erdő terület elnevezésű

övezetek találhatóak.

(3) A közlekedési és vízgazdálkodási terület övezetekre nem tagozódik.

Beépítésre nem szánt területen lévő övezetek előírásai

23.§ -  Mezőgazdasági területek általános előírásai

(1) A terület elsősorban a növénytermesztés, a szőlő és gyümölcstermesztés és kertművelés, gyógy- és fűszernövénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A szántóterületek csökkenése mellett a rét, legelő területek növekedésével támogatott. Egyes szántóterületek gyepterületekké alakításával a bemutató, ismeretterjesztő, tájfenntartó, illetve gazdasági célú állattartás fejlesztése javasolt.

A tájfenntartás, táji értékek megőrzése, valamint az itt élők foglalkoztatása szempontjából támogatott az adottságokhoz igazodó termelés, az állattenyésztés és a szőlészet-borászat, gyümölcs-, valamint gyógy- és fűszernövénytermesztés és egyéb, természetes növénytakaróval, gyeppel fedett területek kialakulását eredményező hasznosítás.

(3) Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;

(4) Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;

(5) A szőlőműveléssel hasznosított területen – a (6) pontban foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;

(6) A szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő - telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem

került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni;

(7) Művelt gyümölcsültetvény és gyógy- és fűszernövénytermesztő ültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg;

(8) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó. A területen a művelési ág a tulajdonos döntése szerint a vonatkozó eljárási keretek között megváltoztatható.

(9) Állattartó épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

(10) A területen épület csak szabadonálló beépítéssel helyezhető el. Az elhelyezhető épületek maximális építménymagassága nem haladhatja meg az 5 m-t; és egyik oldali homlokzatmagassága sem lépheti túl a 6 m-t. Nem tartoznak ezen magassági korlátozás alá a kizárólag növénytermesztéssel, a szőlő és gyümölcstermesztéssel és kertműveléssel, gyógy- és fűszernövénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozásra és -tárolásra szolgáló építmények. Ezen építmények megengedett legnagyobb építménymagasága 7,5 m.

24.§ Má - Általános árutermelési mezőgazdasági terület

(1) A területre további, az eddigieket kiegészítő beépítési előírás nincs.

25.§ Má-2 jelű, Kiemelt tájképvédelmi mezőgazdasági terület

(1) A területen művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

(2) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.

(3) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) -, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(4) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

26.§ Má-3 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny mezőgazdasági terület

(1) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) -, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető, meglévő 10 éven belül megszüntetendő.

27.§ Má-4 jelű, Eróziónak fokozottan kitett mezőgazdasági terület

(1) A területen a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai és biotechnológiai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek növényzettel való megkötésével kell az erózió mértékét csökkenteni.

(2) Telkenként felszíni vízelvezetés alakítandó ki összhangban a környező területek vízelvezetési terveivel. A már kialakult és a felszíni vízelvezetésben hasznosított vízmosások felületét növényzettel, szükség esetén mechanikai rögzítéssel meg kell kötni. A felszíni vízelvezetési rendszer működőképességét szükség esetén hordalékfogók beépítésével, illetve rendszeres kotrással biztosítani kell.

(3) A felszíni vízelvezetésben szerepet nem játszó vízmosások bedöntendők.

28.§ Má-5 jelű, Ökológiai hálózattal érintett mezőgazdasági terület

(1) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

29.§ Má-6 jelű, Kiemelt tájképvédelmi és ökológiai hálózattal érintett mezőgazdasági terület

(1) A területen művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

(2) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.

(3) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) -, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(4) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

(5) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

30.§ Má-7 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny és eróziónak fokozottan kitett mezőgazdasági terület

(1) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) -, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető, meglévő 10 éven belül megszüntetendő.

(2) A területen a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai és biotechnológiai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek növényzettel való megkötésével kell az erózió mértékét csökkenteni.

(3) Telkenként felszíni vízelvezetés alakítandó ki összhangban a környező területek vízelvezetési terveivel. A már kialakult és a felszíni vízelvezetésben hasznosított vízmosások felületét növényzettel, szükség esetén mechanikai rögzítéssel meg kell kötni. A felszíni vízelvezetési rendszer működőképességét szükség esetén hordalékfogók beépítésével, illetve rendszeres kotrással biztosítani kell.

(4) A felszíni vízelvezetésben szerepet nem játszó vízmosások bedönthetők.

31.§ Má-8 jelű, Eróziónak fokozottan kitett, térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas mezőgazdasági terület

(1) A területen a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai és biotechnológiai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek növényzettel való megkötésével kell az erózió mértékét csökkenteni.

(2) Telkenként felszíni vízelvezetés alakítandó ki összhangban a környező területek vízelvezetési terveivel. A már kialakult és a felszíni vízelvezetésben hasznosított vízmosások felületét növényzettel, szükség esetén mechanikai rögzítéssel meg kell kötni. A felszíni vízelvezetési rendszer működőképességét szükség esetén hordalékfogók beépítésével, illetve rendszeres kotrással biztosítani kell.

(3) A felszíni vízelvezetésben szerepet nem játszó vízmosások bedöntendők.

(4) A területen hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló a vonatkozó előírások betartása mellett létesíthető. Új hulladékkezelő telep beépítésre szánt terület szélétől legalább 1000 méter távolságra helyezhető el.

32.§ Má-9 jelű, Eróziónak fokozottan kitett, extenzív sportcélú és mezőgazdasági terület

(1) A területen a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai és biotechnológiai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek növényzettel való megkötésével kell az erózió mértékét csökkenteni.

(2) Telkenként felszíni vízelvezetés alakítandó ki összhangban a környező területek vízelvezetési terveivel. A már kialakult és a felszíni vízelvezetésben hasznosított vízmosások felületét növényzettel, szükség esetén mechanikai rögzítéssel meg kell kötni. A felszíni vízelvezetési rendszer működőképességét szükség esetén hordalékfogók beépítésével, illetve rendszeres kotrással biztosítani kell.

(3) A felszíni vízelvezetésben szerepet nem játszó vízmosások bedöntendők.

(4) Gyepművelési ág esetén időszakosan használt sportcélú funkció pályái – pl: golfpályák, gyeplabda, krikett, stb - is elhelyezhető. Ezen funkciók kiszolgálásához szükséges épületek a szomszédos beépítésre szént területen helyezhetők el.

33.§ -  Az erdőterületek általános előírásai

(1) Nemesbük területén EV jelű Védelmi, EG jelű Gazdasági, EE jelű Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területek találhatóak.

(2) Az erdőterületeken a hagyományos tájhasználat értékeinek megőrzése érdekében a kialakult, jellemzően mező-, illetve erdőgazdasági területeket jelentősebb változtatás nélkül fenn kell tartani.

(3) Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.

(4) A területen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval lehet építeni, ha az övezeti előírások, vagy a vonatkozó általános előírások nem tiltják.

(5) A területen épület csak szabadonálló beépítéssel helyezhető el. Az elhelyezhető épületek maximális építménymagassága nem haladhatja meg az 5 m-t; és egyik oldali homlokzatmagassága sem lépheti túl a 6 m-t. Nem tartoznak ezen magassági korlátozás alá a kizárólag erdőműveléssel kapcsolatos termékfeldolgozásra és -tárolásra szolgáló építmények.

(6) Az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell.

(7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

34.§ EV-1 jelű Általános védelmi erdő területek

(1) A területekre további, az eddigieket kiegészítő általános előírás nincs.

35.§ - EV-SZ1 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny védelmi erdő terület

(1) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző kisebb, fakivágást és épület építését nem igénylő komposzt-telepek -, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető, meglévő 10 éven belül megszüntetendő.

36.§ - EV-V3 jelű, Ökológiai hálózattal érintett védelmi erdő terület

(1) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

37.§ - EG-1 jelű, Gazdasági erdő terület

(1) A területekre további, az eddigieket kiegészítő általános előírás nincs.

38.§ - EG-SZ1 jelű, Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny gazdasági erdő terület

(1) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző kisebb, fakivágást és épület építését nem igénylő komposzt-telepek -, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető, meglévő 10 éven belül megszüntetendő.

39.§ - EG-V3 jelű, Ökológiai hálózattal érintett gazdasági erdő terület

(1) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

40.§ - EE-V3 jelű, Ökológiai hálózattal érintett egészségügyi-szociális, turisztikai erdő terület

(1) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

41.§ - Közlekedési területek előírásai

(1) Nemesbük község igazgatási területéből közlekedési területbe tartozik a 73178 sz. országos mellékút belterületi szakasza: a Szőlőhegyi út, Rákóczi ferenc út, Árpád utca.

(2) A közlekedési területen csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el. Közterületen új építményt elhelyezni – esővédő, autóbuszváró, telefonfülke, hírlapárusító és virágárusító pavilon kivételével – nem szabad. Pavilonok és hirdetőtáblák, reklámtáblák nem helyezhetők el.

(3) Tájékoztató és közlekedési táblák egységesen, csoportosítva helyezhetők el, max. 6 m² felülettel.

(4) A elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(5) A járdákon a köztárgyak kivételével építmény (pavilon, fülke) csak akkor helyezhető el, ha egyéb jogszabály lehetővé teszi, valamint az alábbi feltételeket kielégíti:

a) az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 1,50 m vagy

b) ha a járda 3,0 m-nél nagyobb, építmény csak úgy helyezhető el, hogy a visszamaradó összefüggő gyalogossáv szélessége legalább 50%-a a járda szélességének.

42.§ - Vízgazdálkodási területek előírásai

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a patakok medre és parti sávja.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

III. Fejezet

43. §   Környezetvédelmi szabályozás

(1) Általános előírások:

(a) Az építmények és a használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(b) Környezetveszélyeztetéssel járó technológiák a területen nem alkalmazhatók

(2) Földvédelem, talajvédelem

(a) A település a a vonatkozó általános jogszabályok értelmében a „B, érzékeny” szennyeződés érzékenységi besorolásba tartozik és érinti a BTSZ felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek övezete. A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

(b) Beruházás megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként felhasználásáról. A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(d) A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását, illetőleg a vízerózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatok megőrzését biztosítani kell.

(3) Vízvédelem

(a) A területen keletkező szennyvíz elvezetése csak csatornázottan történhet.

(b) A területen működő technológiák következtében szennyeződő csapadékvíz megfelelő tisztítás után vezethető be a csapadékvíz befogadóba.

(c) A patakok mentén a jelenlegi partéltől számított 6-6 méteres sáv nem építhető be, azt a vízfolyás rendezésére, fenntartására kell biztosítani.

(4)  Levegővédelem

(a) Nemesbük területe ökológiailag sérülékeny terület kategória besorolású. A területen jelentős légszennyezést okozó tevékenység nincs. A területen csak olyan tevékenység végezhető, amely kielégíti fenti levegőtisztaság-védelmi kategória előírásait.

(b) Helyhez kötött új légszennyező forrás létesítése során a tervező, a tervező hiányában a beruházó, illetőleg az építtető, a technológia megváltoztatása esetén az üzemeltető köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi a vonatkozó általános jogszabályoknak megfelelően.

(c) A beruházó a terület-felhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezési eljárás során igazolni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az érvényben lévő levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. Az igazolásnál a levegőbe kerülő valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni.

(5) Tájvédelem, természetvédelem

(a) Az építményeket a környezetükbe illeszkedően kell elhelyezni és megvalósítani. A rálátás és a kilátás védelméről, a kedvezőtlen környezeti adottságok megszüntetéséről, illetőleg átalakításáról gondoskodni kell.

(b) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezés, a városépítészet, a környezet-, a természet- és a műemlékvédelem, továbbá a rendeltetés, az egészség-, a tűz- és a honvédelem, a köz- és más biztonság követelményeinek, valamint a geológiai, meteorológiai, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak.

(6)  Hulladékgazdálkodás

(a) A területen belül hulladék és göngyöleg szabadon nem tárolható. Azok - ideiglenes- elhelyezéséről építményen belül kell gondoskodni.

(b) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

(c) A területen környezetbarát tevékenységek alkalmazhatók. A tevékenységek melléktermékeként esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről, elszállításáról az érvényben lévő előírások szerint kell gondoskodni.

(d) A veszélyes anyagok kezelésekor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát a jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.

(7)  Zaj- és rezgésvédelem

(a) A területen jelenleg jelentős zajt okozó tevékenység nincs. A településen csak olyan létesítmény üzemeltethető, amely az üdülőkörzetekre előírt zaj- és rezgésterhelésnek megfelel.

(b) Zajt előidéző jelentős építési munka esetén a munka megkezdése előtt a kivitelező köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási  határérték megállapítását kérni és annak megtartásáról gondoskodni.

44. § Zöldfelület

(1) A beépítések során biztosítani kell a beépítési előírásokban előírt aktív zöldfelületi arányt. A tervezett beépítéstől függően aktív - több szintű - zöldfelület tervezendő legalább az övezetre vonatkozó beépítési előírásokban rögzített minimális zöldfelületi mértékig.

(2) Felszínen tervezett parkolók esetén 4 gépkocsbeállónként 1 db nagy lombkoronát nővelő fa telepítéséről kell gondoskodni.

(3) A terület új közterületein kétoldali utcai fasor telepítendő.

(4) A zöldsávok és telepítendő egyéb zöldfelületek növényállományát a kertépítészeti tervekben kell meghatározni, illetve a honos fajokból kell választani.

45. § Közművesítés

(1) A terület teljes közművesítéssel látandó el. A teljes közművesítés feltétele az új telek kialakulását telekalakítási kérelemre jóváhagyására vonatkozó hatósági engedély kiadásának. 

(2) Az egyes telkek hasznosításához szükséges közműberuházások megvalósítása, illetve annak finanszírozása a beruházók feladata.

(3) A közterületen és a településközponti vegyes területek telkein belüli olyan tüzivíz-hálózat, illetve tüzivíztároló alakítandó ki, melyeknek együttesen biztosítani kell az érvényben lévő előírások szerinti mennyiségeket.

46. § Záró rendelkezések

(1) E rendelet kihirdetése napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével Nemesbük község Önkormányzata Képviselőtestületének a Nemesbük Fényesi tető területegységének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2001.(XII.14.) rendelete hatályát veszti.

Nemesbük, 2009. december 01.

                      dr. Simotics Barnabás                                      Futácsi Lászlóné

                             polgármester                                                     körjegyző

Kihirdetve: 2009. december 02.

                                                                                              Futácsi Lászlóné

                                                                                                  körjegyző

Nemesbük Önkormányzata Képviselő Testületének 6/2009 (XII.02.) sz., Nemesbük

Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének

F1 számú függeléke^[1]:

RÉGÉSZETI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ INGATLANOK LISTÁJA

NEMESBÜK 5db lelőhely

Azonosító Lhsz    Alhsz         Lelőhely neve                      Védettség

10870                1       0          Mihályházi-hegy                               Lelőhely

                                         (Miházi-hegy), Kiskarmacs,

                                    Egyházasmihályházakarmacs,

                                              Egyházaskarmacs

10871                2      0      Pincesor 240. sz. (Szabó Béla kertje)   Lelőhely

10872      3          0       Öreg-hegy (Tóth Sándor volt földje)        Lelőhely

10873     4          0                Pusztai-gödör                                   Lelőhely

10874     5          0      Plébánia, Bik, Bikk, Felsőbükk                 Lelőhely

Településképet meghatározó és helyi védelem alatt álló épületek:

Önkormányzati hivatal Petőfi u. 1. (330/1  hrsz. )

Sportöltöző ( 1191 hrsz.)

Művelődési Ház Rákóczi u. 62. ( 60 hrsz.)

Orvosi rendelő Rákóczi u. 59. (289  hrsz.)

Ravatalozó Mártírok u. ( 85 hrsz.)

Római katolikus templom Petőfi u. 1. (330/2 hrsz.)

Óvoda Rákóczi u. 28. (16 hrsz.)