1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Lendvadedes község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3)¹ A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ-1 és SZ-2 jelű, valamint az SZ-1/M-1 jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3) bekezdésben szereplő eset kivételével².

(3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.

(4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmény a következő:

4. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

5. § (1)⁹

(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak a szabályozási terven ábrázoltak szerint, ahol a szabályozási terv telekalakítást nem jelöl az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(6) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között –a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.

6. § (1)¹⁰ A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.

(2) A beépítésre szánt területeken részleges közműellátást kell biztosítani.

(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő.

7. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) Felszíni vizek védőtávolsága, védőövezetei:

8. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

(2)²⁰

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

9. § (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

10. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető²¹:

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telken működő funkció szükségessé teszi szélesebb behajtó létesíthető.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő²² kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m .

(5) Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(6) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m²-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m²- 3500m² közötti terület fél területtel, a 3500m² feletti terület nem vehető figyelembe.

(7) A 25 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. Szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.

(8) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

(3) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

(4)²⁶

(5) A településközpont vegyes építési övezetekre vonatkozó határértékek:

12. § (1) Az övezetben vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épületek, kemping létesítmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a pihenést, a testedzést szolgáló létesítmények, építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

13. § (6) A szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

(7) A temető övezet részletes előírásai:

14. § (1) A szabályozási tervlapon idegenforgalmi területként (Kid) lehatárolt területek a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló területek, ahol elhelyezhetők:

(2) Az idegenforgalmi terület övezeteinek részletes előírásai:

15. § (1) A strand területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(2) Az övezet részletes előírásai:

16. § (1) A zöldterületek a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt közterületi zöldfelületek.

(2) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

17. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk, ill. az elhelyezhető épületek szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:

18. § (1) A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint:

(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

19. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt területek tartoznak, melyek a kialakult jellegzetes településszerkezet, a hagyományos tájhasználat megőrzése érdekében a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) A kertes mezőgazdasági területek részletes előírásai az alábbiak:

20. § (1) A szabályozási tervlapon „Má” jellel lehatárolt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.

(2) Az övezetbe tájképi, természetvédelmi szempontból értékes, vízvédelmi szempontból érzékeny, jellemzően gyep művelési ágú mezőgazdasági területek tartoznak. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági területek az ún. korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe sorolandók.

(3) Az övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel.

(4) Az övezetben önálló lakóépület nem létesíthető, lakófunkció nem engedélyezhető.

(5) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

21. §³⁷ (1) Vízgazdálkodási övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, valamint állóvizek medre és parti sávja tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A parti sáv a felszíni vizek mentén, a fenntartás számára biztosítandó területsáv, melynek szélessége:

(4) A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.

22. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.

(2)³⁸ A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

(4) Járművek elhelyezése

(5) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

23. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2)⁴⁰ A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig, a szennyvizeket, ellenőrzötten zárt, szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani.

(3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolók felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(4) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, az elő-, vagy oldalkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)

(5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(6) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt árokként kell kialakítani.

(7) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.

(8) Új közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) meglevő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szempontból nem engedélyezhető.

24. § (1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik.

(2) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység⁴¹ megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.

(3) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(4)⁴²

25. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek⁴³.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység⁴⁴ a közigazgatási területen nem folytatható.

(3) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

26. § (1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(3) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º (=46,5%)-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

(4) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

(5)⁴⁵

(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

27. § (1) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minősége szerinti érzékeny besorolású terület⁴⁶. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok⁴⁷ előírásait be kell tartani.

(2) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(3) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen:

(4) Felszíni vízi környezetbe kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő minőségű csapadékvizek és szennyvizek vezethetők.⁴⁹

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(6) A vízfolyások, csatornák, csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

28. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az országos érvényű zajvédelmi rendeletben⁵⁰ a területre, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Új út építése, meglévő út átépítése esetén a közlekedésből származó környezeti zajszint az országos érvényű zajvédelmi rendeletben⁵¹ meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

29. § (1)⁵³

(2)⁵⁴ A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az örökségvédelmi hatóságot véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3)⁵⁵ Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell.

(4)⁵⁶ A nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell.

32. § (1) A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2)⁵⁹ A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. Az egyedi tájértékek a szabályozási tervlapokon jelölt, ill. a HÉSZ függelékében felsorolt természeti és művi tájalkotó elemek.

33. § (1) Közterületen, különleges területen, valamint kereskedelmi, szolgáltató vagy intézményi funkciójú vegyes területen a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

(2)⁶⁰

(3) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

34. § (1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg hatályát veszti Lendvadedes és Gosztola Községek Önkormányzati Képviselő-testületeinek 1/1996.(VII.1.) számú együttes rendelete Lendvadedes – Gosztola víztározó részletes rendezési tervének szabályozási előírásairól.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.