Szilvágy  Község Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi XLIII. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben és 132. § (4) bekezdésében, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. §-ában és 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Az ellátás általános szabályai

1. A rendelet hatálya

1. §      E rendelet személyi hatálya az önkormányzat közigazgatási területén élő természetes személyek közül a szociális ellátások tekintetében csak a szociális ellátásokról szóló törvényben, a gyermekvédelmi ellátások tekintetében csak a gyermekvédelmi törvényben meghatározott személyekre terjed ki.

2. Eljárási rendelkezések, rendeletben szabályozott szociális ellátások

2. §      A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében a kérelem benyújtására, az ellátás megállapítására, kifizetésére, folyósítására és ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletekben és miniszteri rendeletekben, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak az irányadók az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

3. § (1) A települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1.-4. melléklete szerinti formanyomtatványokon, a Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni, benyújtani.

(2)        A jövedelmi viszonyok igazolásához elfogadható dokumentumok:

a)         munkáltatói igazolás,

b)         a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátás igazoló szelvénye,

c)         a bankszámlára utalt rendszeres jövedelem esetén bankszámlakivonat és nyilatkozat arról, hogy az azon szereplő jövedelmet levonás terheli vagy nem terheli,

d)         munkaügyi központ által folyósított ellátást megállapító határozat,

e)         vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóbevallással lezárt időszakról az adóbevallás vállalkozó által hitelesített másolata,

f)          az a)-e) pontok alapján nem igazolható jövedelem esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.

(3) Ugyanazon személy ugyanarra az időszakra tekintettel több jogcímen is részesülhet települési támogatásban.

 (4)       A pénzbeli ellátás bankszámlára történő utalással, postai kiutalással, a közüzemi szolgáltatónak utalással vagy a Hivatal házipénztárából készpénzzel kerül kifizetésre.

(5)        A települési támogatás folyósítására a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kerül sor, kivéve, ha a támogatás kifizetésének késlekedése a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben a települési támogatás a határozat meghozatalát követően haladéktalanul kifizethető.  

(6) Utólagos elszámolási kötelezettség írható elő a települési támogatás megállapítása esetén, amennyiben a célirányos felhasználás így biztosítható. Az elszámolás módjáról és határidejéről a megállapító határozatban kell rendelkezni. Az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén az elszámolás teljesítéséig ugyanazon támogatási formában újabb ellátás nem állapítható meg.               

(7) Amennyiben a települési támogatás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(8) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(9)        A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át

a)         a települési támogatás megállapítására,

b)         a köztemetésre

 vonatkozó hatásköreit.

(10)      A hatáskör átruházása a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megtérítésének engedélyezésére nem terjed ki.

4.§ (1) A Képviselő-testület által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások:

1. települési támogatás, azon belül:

aa)       a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

ab)       a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

ac)       rendkívüli települési támogatás,

b)         köztemetés.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő ellátások

3. Települési támogatás

5. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást nyújt. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás elsősorban a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat és szemétszállítás díjához nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a)         a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b)         a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c)         háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d)         a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e)         a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a)         (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b)         (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

            a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a)         ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b)         ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c)         ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d)         ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e)         ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. A készülék leszerelése esetén a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a)         a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b)         a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint és nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani, havi rendszerességgel.

(13) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(14) A kérelmezőt a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg,

(15) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(16) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapításához

a)         a háztartás tagjainak a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b)         a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,

c)         a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások igazolására a kérelem benyújtását megelőző három hónap közül egy hónap közüzemi számlái, valamint

d)         a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása

szükséges.

(17) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakhatáshoz kapcsolódó kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a (16) bekezdés d) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(18) A Hivatal a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(19) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell

a)         a határozatot hozó szerv megnevezését,

b)         a határozat számát,

c)         a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d)         a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e)         a (16) bekezdés d) pontjában meghatározott azonosító adato(ka)t,

f)          a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g)         a támogatás havi összegét.

(20) Ha a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(21) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

6. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló személyek részére a gyógyszerkiadások     viseléséhez települési támogatást nyújt.

(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapításához

a)         a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b)         a háziorvos által a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletről kiállított igazolás,

c)         a b) pontban kiállított igazolás alapján a gyógyszertári igazolás

d)         nyilatkozat arról, hogy a járási hivataltól részesül-e közgyógyellátásában vagy jogosult  lenne-e rá

csatolása szükséges.

 (4) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek

a)         a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, és

b)         havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

(5) Nem jogosult a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra az a személy, aki a járási hivataltól közgyógyellátásban részesül, vagy arra jogosult lenne.

(6) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás összege megegyezik a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének 50 %-ával.

(7) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatást 1 évre kell megállapítani, havi rendszerességgel.

(8) A támogatás megállapításakor a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök vehetők figyelembe.

(9) A háziorvos által kiállított igazolást e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon, a gyógyszertári vagy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szaküzlet által kiadott igazolást e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

7. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli helyzetnek minősül:

a)         önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni

b)         súlyos baleset vagy betegség, ahol a családban ellátatlan kiskorú, vagy magatehetetlen beteg ma­rad, vagy

c)         olyan árvíz-, tűzkár, más elemi csapás esetén, ahol a kár legszükségesebb elhárítására a károsult család anyagi helyzete miatt képtelen és az élet- és vagyonbiztonság köz­vetlen veszélyben van, azonnali intézkedés szükséges, melyet a ve­szélyeztetett megoldani nem tud, vagy

d)         halálesetkor, amennyiben a hozzátartozó anyagi okok miatt az eltemettetésről nem tud gondoskodni, vagy

e)         a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokat a kérelmező nem tudja kifizetni.

(3) Balesetet, elemi kárt, tűzesetet elszenvedett vagy súlyos betegségben, tragikus helyzetben szenvedő személy részére a rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(4) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

(5)        Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható rendkívüli települési támogatás.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható.

(7)        Amennyiben a kérelmező az elhunyt személy eltemettetésének költségeinek viseléséhez kéri a rendkívüli települési támogatást, a kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül, a költségek egyidejű igazolásával és a halotti anyakönyvi kivonattal ellátva kell benyújtania.

(8)        A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 200.000 Ft.

(9)        A rendkívüli települési támogatást esetenként, egyedileg kell meghatározni, kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeinek viseléséhez megállapított települési támogatás, melynek összege: 25.000 Ft.

4. Köztemetés

8. § A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

a)         az elhunytnak nincs ingatlanvagyona vagy az ingatlanvagyon értéke a köztemetés költségeit nem fedezi, és

b)         a köztemetés költségeinek megtérítése az eltemettetésre köteles személy és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

5. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

9. § (1)  Szociális alapszolgáltatások:

            a)         falugondnoki szolgáltatás,

b)         étkeztetés,

c)         házi segítségnyújtás,

d)         családsegítés.

(2)        Gyermekvédelmi szolgáltatások:

            a)         gyermekek napközbeni ellátása,

b)         gyermekjóléti alapellátás,

c)         gyermekek átmeneti gondozása.

(3)        A szolgáltatások közül térítésmentes:

            a)         falugondnoki szolgáltatás,

b)         családsegítés,

c)         gyermekjóléti alapellátás.

10. § (1) A falugondnoki szolgálat a következő alapellátási feladatokat látja el:

a)         szociális étkeztetés lebonyolítása,

b)         egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása,

c)         gyógyszerkiváltás,

d)         orvosi rendelésre, szakrendelésre szállítás,

e)         polgármesterrel való egyeztetés alapján gyermekek szállítása,

f)          helyi szociális szükségletek, szolgáltatási igények, információk közvetítése   az önkormányzat, a Hivatal és a lakosság között.

            (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl – szabad kapacitása terhére – részt vesz:

a)         a lakossági szolgáltatásokban (pl. fogyasztási cikkek beszerzése, háztartási gépek javíttatása, személyszállítás, ügyintézés stb.)

b)         az önkormányzati feladatok ellátásában (pl.: árubeszerzés, közhasznú és közcélú munka irányítása, parkfenntartás stb.)

c)         az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítésében.

11. §(1) Az önkormányzat az étkeztetést társulásos formában, a Zalamenti és Őrségi  Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulása útján látja el.

(2) Az étkeztetésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozásra Zalalövő Város Önkormányzata jogosult.

12. §(1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást társulásos formában, Zalamenti és Őrségi  Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulása útján látja el.

(2)        A házi segítségnyújtásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozásra Zalalövő

Város Önkormányzata jogosult.

(3) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás térítési díját az ellátottaktól átvállalja és számla ellenében a társulás részére megfizeti.

13. §     A családsegítő feladatok ellátásáról Lenti Város Önkormányzata ellátási szerződés keretében     

             gondoskodik

14. §     A gyermekek bölcsődei ellátására az önkormányzat ellátási szerződést kötött Lenti Város Önkormányzatával.

15. §     A gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátásáról a Lenti Város Önkormányzata ellátási szerződés keretében gondoskodik.

16. §     A gyermekek átmeneti gondozásáról a Lenti Város Önkormányzata az általa működtetett helyettes szülői hálózat keretében gondoskodik.

6. Záró rendelkezések

17.§      E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

19.§      A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szilvágy Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól.

Szilvágy, 2018. december 11.

Hácskóné Kovács Tímea                                                          Péntek Katalin

jegyző megbízásából                                                                polgármester

Srágli Miklós

megbízott jegyző