1. § A helyi építési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az M=1:2000 méretarányú belterületi – beépített és beépítésre szánt területekre vonatkozó – szabályozási terv valamint az M=1:10000 méretarányú szerkezeti terv alapján a község igazgatási területére.

2. § (1) A Szabályzat csak e rendelettel megállapított – a rendelet 1. mellékeletét képező – szabályozási tervvel (továbbiakban: Terv) együtt érvényes, azzal együtt kell értelmezni és alkalmazni.

(2) Az 1. §-ban meghatározott igazgatási területen területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet, zöldterületet kialakítani, építményt elhelyezni, építményt, építményrészt, épületegyüttest átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartásán túl csak jelen Szabályzat és Terv szerint szabad.

3. § (1) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. Az I. rendű kötelező szabályozási elemek:

(2) A II. rendű szabályozási elemek módosítása beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére kiterjedő részletesebb szabályozási terv készítésével történhet meg. A II. rendű kötelező szabályozási elemek a (3) bekezdésben nem említett szabályozási elemek, a II. rendű szabályozási vonalak és egyéb szabályozási elemek, mint:

(3) Az irányadó jellegű szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, ezek módosítása és pontosítása a ténylegesen felmerülő igények függvényében az I. fokú építési hatóság hatáskörében lehet a szabályzat előírásai szerint:

4. § (1) Az egyes építmények (az épület, gyűjtőfogalma) elhelyezésére a szabályozási tervnek és az övezeti előírásoknak megfelelő telket, építési telket vagy építési területet (közpark véderdő stb. esetén terültet) kell kialakítani.

(2) Az építési telek kialakíthatóságának előfeltétele az ahhoz kapcsolódó közterületek kialakítottsága, illetve egyidejű kialakítása. A tervezési területen a Tervnek megfelelően kell a közterületeket kialakítani.

(3) Építési telkek csak rendezett és kialakított, illetve egyidejű kialakítású közterületek mentén létesíthetők és az övezetre vonatkozó közművesítettségnek megfelelő közmű üzemeltetői, illetve szakhatósági hozzájárulás esetén építhető be.

(4) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a jelen szabályozás övezeti előírásainak és a Terv szerinti elő-, oldal- és hátsókertek betartásával lehet építményt elhelyezni. Beépült területen a minimális telekméretet, és építmények közötti távolságot el nem érő telkeken az építmények egymást átfedő homlokzatait tűzfalasan kell kialakítani.

(5) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a vonatkozó jogszabály szerint szükséges gépkocsi-várakozó és tároló-hely szükségletet saját telken belül kell kialakítani.

(6) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkek csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítéssel építhetők be.

(7) A távlati lakóterületi, vegyes területi, gazdasági területi, zöldterületi, közlekedési és közműterületi fejlesztésre jelölt területek a település e térségeinek fenti célra hosszútávon vagy nagy távlatra történő biztosítása. A jelölt területfelhasználási kategória igénybevételéig a jelenlegi területfelhasználás tartandó fenn. A területen belül a tervezett területfelhasználástól eltérően telekalakítás, illetve -építés csak a Terv módosításával lehetséges.

(8)¹ Az állattartás a község közigazgatási területén a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett lehetséges. Az állattartással és állattartó épületekkel kapcsolatos előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet (OTÉK), valamint az Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet tartalmazza.

(9) Külterületi mező-és erdőgazdasági utak esetén az út tengelyétől mért 8-8 méteren belül épület nem helyezhető el.

5. § (1) A belterületi határ módosítását, a belterületbe vonásra javasolt területek rendeltetését, terület felhasználását a Terv tartalmazza. E területek belterületbe történő bevonása a konkrét fejlesztési – építési igényeknek megfelelően szakaszosan is végrehajtható.

(2) A belterületi határ a Terv szerint az alábbi területeken változik:

6. § (1) A meglévő belterületi növényzet védelme érdekében 30 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni csak fakivágási engedély birtokában lehet.

(2) A lakótelkeket 50 %-ban növényzettel kell fedni. Vízfelület területe 50 %-ban terheli a fennmaradó, burkolt felületet.

7. § A szabályozási vonalra eső telekhatáron kerítés az alábbi feltételekkel létesíthető: a kapuk – személybejárati és gépjármű behajtó kapuk – a közterületbe nem nyithatnak bele.

8. § (1) A település közigazgatási területe belterületre, tervezett belterületre és külterületre tagolódik.

(2) A belterület, a tervezett belterület és a külterület az alábbi terület felhasználási módokra, övezetekre tagolódik:

(3) Az építési övezetek Tervben szereplő meghatározása az 1. táblázat szerint értelmezendő.

(4) Valamennyi területfelhasználási egységen – hacsak az övezeti előírások nem tiltják – elhelyezhetők:

9. § (1) Az FL besorolású falusias lakóterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 4,5 méter épületmagasságot meg nem haladó legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. E területeken lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások a 8. § (3) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(3) Az FL jelű építési övezetbe tartozó (2. táblázat) 1., 4., 3., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. számú tömbökben falusias karakterű, oldalhatáron álló beépítésű kialakult építménymagasságú építmények helyezhetők el maximum 30 %-os beépítettséggel, a telken belül minimum 50 %-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség maximum 0,5. A terepszint alatti beépítettség maximum 40 % lehet a telek területére vonatkoztatva.

(4) Az FL jelű építési övezetbe tartozó 3., 7., 14., 17. 18. és 19. számú tömbökben (3. táblázat) falusias karakterű, oldalhatáron álló beépítésű, maximum 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el maximum 30 %-os beépítettséggel, a telken belül minimum 50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület sűrűség maximum 0,5. A terepszint alatti beépítettség maximum 40% lehet a telek területére vonatkoztatva. Az övezetben kialakítható telek minimum 900 m², legkisebb szélessége 18,0 m, mélysége 40,0 m lehet. Új beépítésű utcában minimum 5 m előkert mélység biztosítandó.

(5) Az FL jelű építési övezetbe tartozó 4., 5. és 8. számú tömbökben (4. táblázat) falusias karakterű, ikres beépítésű, kialakult építménymagasságú építmények helyezhetők el maximum 30 %-os beépítettséggel, a telken belül minimum 50 %-os zöldterületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség maximum 0,5. A terepszint alatti beépítettség maximum 50 % lehet a telek területére vonatkoztatva.

10. § (1) A TV besorolású településközpont vegyes területen jellemzően, több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az övezet területén lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő helyezhetők el, kivételesen nem zavaró építmény, termelő kertészeti építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok és a Terv szerinti kialakítással az alábbi építési feltételekkel: A közműellátás mértéke: részleges közművesítettség a teljes közműellátás kiépítéséig, amely közüzemi villamos energia szolgáltatást, közüzemi ivóvíz szolgáltatást, valamint egyedi közművel történ szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés továbbá közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes meglétét jelenti.

(3) A településközpont vegyes területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások a 8. § (3) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(4) A TV jelű építési övezetbe tartozó 4. és 9. sz. tömbökben (5. táblázat) szabadon álló beépítésű, a kialakult állapotnak megfelelő építménymagasságú építmények helyezhetők el maximum 60 %-os beépítettséggel, a telken belül minimum 20 %-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség maximum 1,5. A terepszint alatti beépítettség maximum 50 % lehet a telek területére vonatkoztatva. Az övezetben kialakítható telek legkisebb szélessége 20,0 m, mélysége 25,0 m lehet.

11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, üzemanyagtöltő, sportépítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok és a Terv szerinti kialakítással, beépítési feltételekkel.

(3) A reklám- és cégfeliratok elhelyezésére is építési engedélyt kell kérni akár a homlokzatra kerülnek, akár egyéb módon önálló „építményként”, utcabútorként tervezettek (zászlórúdsor, reklámoszlop stb.). Az egyes létesítmények engedélyezési tervéhez a zöldfelületekre vonatkozó kertészeti terveket, s a burkolt felületek – parkolók, belső kiszolgáló úthálózat, behajtók – beépítési szintű terveit is mellékelni kell.

(4) A tervezett lakóterületekkel határos vagy azokat közterülettel – úttal – elválasztott beépült telkek telephelyköteles tevékenység esetén minimum 10 m többszintes növényzettel fásítandók a tervezett lakóterület felőli oldalon, a lakóterület megvalósulásáig.

(5) A közműellátás mértéke: részleges közművesítettség a teljes közműellátás kiépítéséig, amely közüzemi villamos energia szolgáltatást, közüzemi ivóvíz szolgáltatást, valamint egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés továbbá közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes meglétét jelenti.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások a 8. § (3) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(7) A KG jelű építési övezetbe tartozó 5. és 7. sz. tömbökben (6. táblázat) szabadon álló beépítésű maximum 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el legalább 2000 m²-es telken maximum 45 %-os beépítettséggel, a telken belül minimum 50 %-os zöldfelület borítottsággal. A terepszint alatti beépítés mértéke maximum 50 % a telek arányában. A szintterület-sűrűség maximum 2,0. Az övezetben kialakítható telek legkisebb szélessége 30,0 m, mélysége 30,0 m lehet. Az előkert mélysége minimum 5 m.

12. § (1) A KÜ jelű különleges rendeltetésű építési övezetek az alábbi kizárólagos (megnevezett) intézményi funkciókat hordozó építmények, illetve területek elhelyezésére szolgálnak:

(2) A KÜ_temető, KÜ_tőzegbánya jelű övezet területén csak a temető és a tőzegbánya működésével, működtetésével kapcsolatos építmények helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal, magas tetővel, maximum 10 % beépítettséggel, kialakult építménymagassággal. A szükséges parkolók a területen kívül az önkormányzat útfelületén is kialakíthatók.

13. § (1) A K jelű közlekedési létesítmények övezetét, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Közlekedési területeknek minősülnek:

(3) A közlekedési területeken a vonatkozó jogszabályok szerint helyezhetők el építmények, de az építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes közlekedési hatóság előírásai alapján történhet.

(4) A település közútjainak legkisebb biztosítandó szabályozási szélessége:

(5) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(6) A vegyes használatú kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 10 méter, amit azonos elvek szerint, egyidejűleg készített út, közmű és kertészeti tervek alapján, egyszintű, teherbíró, de díszburkolat jellegű, kertészeti elemekkel, berendezéssel kombinált burkolattal kell kiépíteni.

(7) Közterületi parkoló alakítható ki:

(8) A parkolókat fásítva, gyeprács burkolattal, vagy térkő burkolattal kell megépíteni, a meglévő növényzet maximális mértékű megtartásával.

(9) A tervezett új forgalmi utak gyalogos forgalmát legalább egy oldali járda építéssel kell biztosítani.

(10) A település meglévő Nagykanizsa-Szombathely közforgalmú, egyvágányú vasútvonalának legkisebb szabályozási szélessége 10 m.

(11) Valamennyi csomópontot úgy kell kialakítani, hogy a rálátási háromszög biztosított legyen.

14. § (1) A közművesítést és közműlétesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Az alábbi közműlétesítmények a Terv szerint területet igényelnek:

(3) A tervezett ivóvízhálózatot körvezeték rendszerben kell kiépíteni.

(4) A területen elválasztott rendszerű csatornahálózat építendő.

(5) Új épület vízbekötését csak szennyvízelvezetés megléte után szabad engedélyezni.

(6) A területen középnyomású gázhálózat építhető.

(7) Az új területfelhasználási egységek területén az utak mentén a csapadékvíz elvezetés legalább egy oldali nyílt árokkal is megoldható.

(8) A villamosenergia-ellátás, közvilágítás, hírközlés és műsorszórás hálózati létesítményeit légvezetékes vagy földkábeles hálózattal kell megépíteni.

(9) A transzformátorállomások, nyomásfokozók, egyéb közmű üzemi berendezések közterületről tehergépkocsival megközelíthető helyen létesíthetők.

(10) A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.

15. § (1) A zöldterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(2) A zöldterületen elhelyezendő:

(3) A Z_kp övezeti jelű közparkokban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak, valamint az alábbi szabályozás érvényes:

(4) A Z_sp övezeti jelű sportolási funkciójú területen az (1) és (2) bekezdésben foglaltak, valamint az alábbi szabályozás érvényes:

16. § (1) Az E_v jelű fásított védőterületen (erdőterület védelmi funkcióval) a területfelhasználásból, a közúti közlekedésből, valamint a mezőgazdasági porszennyeződésből származó levegőszennyezés mértékének csökkenésére a Terv szerinti szélességű fásítást kell telepíteni.

(2) Az E_g jelű gazdasági erdőövezetben a 10000 m²-t meghaladó területnagyságú telken maximum 0,5 % beépíthetőséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Erdőövezetekben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthető. Ha a speciális erdészeti üzemi technológia vagy gyógyászati létesítmény alapján legfeljebb 7,5 m-re emelhető.

(4) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. A változásból eredő többletköltségeket a változtatást kezdeményezőnek kell finanszírozni.

17. § (1) Az M_á, M_kjelű mezőgazdasági területeken köztárgyak – önálló reklámhordozó kivételével – közmű és távközlési, vízgazdálkodási létesítmények, valamint a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok és az alábbiakban részletezett beépítési feltételek mellett.

(2) Mezőgazdasági területen

(3) Az M_á jelű általános mezőgazdasági övezetbe a szőlő gyümölcsös és kert művelési ágon kívüli területek tartoznak, melyen falusias karakterű, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, maximum 4,5 m építménymagasságú a mezőgazdasági hasznosítás építményei helyezhetők el. Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

(4) Az M_k kertes mezőgazdasági övezetbe a szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú területek tartoznak, melyen falusias karakterű, kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, maximum 4,5 m építménymagasságú a mezőgazdasági hasznosítás építményei helyezhetők el. Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

18. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(2)²

19. § (1) Gyűjtő és összekötő utak környezetében, valamint I. és II. rendű főút környezetében üdülőterület és egészségügyi területen a megengedett zajszint 60/50 dB, II. rendű főút környezetében az összes lakóterületen és vegyes területen, valamint gyűjtő és összekötő utak környezetében lakó- és vegyes területen 65/55 dB.

(2) A közlekedésből származó zaj ellen zajvédő fal építésével, vagy a Terv szerinti szélességű háromszintű növényzet telepítésével kell gondoskodni.

(3) A települési hulladékot az Önkormányzat által erre megbízott intézmény feladata rendszeresen gyűjteni, és a regionális szeméttelepre szállítani.

(4) A folyékony települési hulladékot (szippantott szennyvizet) az erre engedéllyel rendelkező vállalkozó távolíthatja el és engedéllyel működő szennyvízürítő helyre kell szállítani.

(5)³

(6) A település területén minden ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi tevékenység engedélyezéshez be kell szerezni az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi – és állattartás, illetve élelmiszer feldolgozás esetén az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szakhatóság hozzájárulását.

(7) Új ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésének engedélyezéséhez üzemelés technológiai terv készítendő.

(8) Új ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésekor a vonatkozó jogszabály szerint védelmi övezetet kell kialakítani, függetlenül a Terv szerint tervezett védőfásításról.

(9) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(10) A település területén keletkező ipari és kommunális szennyvizeket tilos tisztítás nélkül élővizekbe vagy a talajvízzel érintkező földrétegekbe vezetni. Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértéket a vonatkozó jogszabály szerint be kell tartani.

(11) A felszíni vizek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.

(12) A település területén keletkező veszélyes hulladékot, üzemi hulladékot a vonatkozó jogszabály szerint kell kezelni, ezek ártalmatlanítására az erre engedéllyel rendelkező hulladékkezelő üzemekbe vagy gyűjtőhelyekre kell szállítani. A szennyvíz tisztítása során keletkező szennyvíziszapok kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítására a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell elvégezni.

(13) Levegőminőség vonatkozásában a levegőtisztaság védelméről szóló, a légszennyezettségi határértékekről szóló, valamint a zajvédelem vonatkozásában a zajterhelési határértékekről szóló vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(14) A település lakott területén bűzzel járó tevékenység nem folytatható, ilyen anyag nem tárolható.

(15) Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre.

(16) A talaj és a talajvíz mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése érdekében be kell tartani az okszerű mezőgazdasági termelés szabályait.

(17) A felszín alatti vizek és földtani közegek minőségének védelme érdekében, valamint a vizek és közcélú vízi létesítmények építése és fenntartása esetére a vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(18) Lakó-, vegyes-, és üdülőterületen a zaj és rezgésvédelemről szóló jogszabály előírásait kell betartani.

(19) A település lakó-, üdülő-, településközpont vegyes, gazdasági- és zöldterületein repítő szőrös magvú termést adó fákat ültetni tilos.

20. § (1) Országos mellékút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 15 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint, a Közútkezelő KHT hozzájárulásával helyezhető el.

(2) Temető körüli 50 m-es védősávban lakó-, és gazdasági épület nem építhető.

(3) A temető telkén belül 30 m-es fásított védőterületet kell kialakítani a temető-fejlesztés területén is, mely szükség esetén a temetőn kívül is megoldható.

(4) A lakóterületet gazdasági és mezőgazdasági területektől minimum 10 m többszintes növényzettel kell védeni.

(5) A tervezett szennyvíztisztítótól lakó-, vegyes-, gazdasági (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével) és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) épület és gazdasági terület 300 m-re alakítható ki. Ez csökkenthető korszerű teljes oxidációs elven működő, iszapos kis berendezés, zajszigetelt, cseppszóródás ellen védett, üzemzavar esetén gravitációsan vagy beépített gépegységekkel, teljesen leüríthető kivitelű zárt üzemű szennyvíztisztító elhelyezése esetén maximum 20 m-re.

(6) Építmény (épület, műtárgy) energiavezetékektől betartandó védőtávolsága:

(7) Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az adott vezeték keresztmetszet mellett:

(8) A VIZIG kezelésében levő vízfolyások árvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m. A VIZIG kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 4-4 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 2-2 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m sáv biztosítandó karbantartási célra.

(9) Élővizek partjától külterületen 50 m, vízfolyások szélétől belterületen 10 m távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(10) Háztáji mértéket meghaladó, üzemi méretű állattartó létesítmény lakóterülettől 1000 m-nél távolabb helyezhető el. "..."⁴

21. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen, a község közigazgatási területén az alábbi ismert régészeti lelőhelyek Terv szerint lehatárolt területének jogszabály szerinti védelméről gondoskodni kell.

(2) A jelenlegi adatok szerint ismert és az (1) bekezdésben szereplő régészeti lelőhelyek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatása alapján a 7. táblázatban foglaltak szerint vannak nyilvántartva.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott területeken bármilyen 30 cm-t meghaladó földmunkával járó tevékenységet csak a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint lehet végezni. Ilyen esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

22. § (1) Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés az alábbiak szerint történhet:

(2) Településrendezési követelmények:

23. § (1) Jelen helyi építési szabályzat és a hozzá kapcsolódó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen helyi építési szabályzatban szereplő országos jellegű jogszabályok azok változásával együtt értelmezendők.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi rendezési tervet jóváhagyó 7/1994. (XI.16.) számú rendelet hatályát veszti.