Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2025. 04. 01

Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2025.04.01.

[1] Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete meghatározza a helyi településrendezési és építési követelményeket és azok érvényesítésének eszközeit, ennek keretében az építményekben létesíthető rendeltetések körét is megállapítja.

[2] A rendelet célja, hogy meghatározza Németfalu község közigazgatási területének és telkeinek felhasználására az építés helyi rendjére vonatkozó szabályokat.

[3] Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek, valamint Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 7/2017. (VII. 26.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Németfalu község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt, tájépítészeti alkotást építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény, tájépítészeti alkotás rendeltetését és a rendeltetési egység számát megváltoztatni e rendelet előírásainak megfelelően és az 1. mellékletét képező szabályozási terv, valamint a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet előírásai szerint szabad.

2. Az épített környezet alakításának általános előírásai

2. § (1) Az épített környezet alakításának építési szabályait - a (2)–(7) bekezdésben megállapított eltérésekkel - az építési övezetek és övezetek előírásai állapítják meg.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető az építési övezet, övezet előírásainak betartásával.

(3) Az építési hely általános előírásai:

a) Amennyiben a meglévő épület valamely része a telkére vonatkozó építési helyen kívül helyezkedik el, az építési helyen kívüli épületrész felújítható.

b) Az épület alapterülete az építési helyen kívül – a c) pont kivételével - nem bővíthető.

c) Azon épületek esetében, ahol a kialakult állapot az építési övezetben megállapított előkertnél kisebb, az előkert a kialakult állapottal megegyező. Az épület a kialakult előkerti homlokvonal síkjában bővíthető.

(4) Oldalhatáron álló beépítési módnál új épület az oldalhatártól legalább 60 cm távolságra helyezhető el.

(5) Meglévő épület elbontása, megsemmisülése a tartószerkezeti falak 1 m-nél alacsonyabbakká válása után új épület építésekor az építési övezetben, övezetben előírt paraméterek betartása – a telek nagyságára vonatkozó kivételével – kötelező.

(6) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak saját telken belül helyezhető el úgy, hogy

a) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkertből a telekhatártól mért legalább 3,0 métert,

b) szabadon álló beépítésnél az oldalkertből a telekhatártól mért legalább 2,0 métert szabadon kell hagyni.

(7) Műtárgy, melléképület és melléképítmény a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet előírásai szerint helyezhető el.

3. A telekalakítás előírásai

3. § (1) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási szabályait a - (2)–(5) bekezdésben megállapított eltérésekkel - a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Szabályozási vonallal érintett telkek esetén a szabályozási terv végrehajtására irányuló telekalakítás abban az esetben is megengedett, ha a visszamaradó telkek paraméterei az építési övezetben, övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg, valamint, ha a telkek meglévő beépítettsége a telekalakítás következtében a megengedett legnagyobb beépítési mértéket meghaladja. Az ilyen telken azonban a szabályossá tételig új beépítés vagy bővítés nem megengedett, meglévő épület felújítása, helyreállítása lehetséges.

(3) A vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési, közmű-, energiaellátást, hírközlést szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak és út számára az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület, -szélesség és -mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható a külön jogszabályok előírásai szerint, abban az esetben, ha a kialakított önálló telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik. A telekalakítás akkor is megengedett, ha a visszamaradó telek a telekalakítást követően már nem felel meg az előírt telekalakítási követelményeknek.

(4) Még beépítetlen saroktelkek telekalakítása során az előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az adott építési övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(5) Nyúlványos telek kialakítható a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet előírásai szerint.

4. Járművek elhelyezésének előírásai

4. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db, a nem lakás rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetében a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott számú gépjármű számára kell elhelyezést biztosítani.

5. Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az egyes építési övezetekre és övezetekre a környezetterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet szerint kell biztosítani.

(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken a megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, vagy műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.

(7) A közműves szennyvíz-elvezetéssel nem rendelkező területeken ellenőrzötten kivitelezett zárt, vízzáró szennyvíztároló, szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvíztisztítás létesíthető.

(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.

(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

(10) Táj- és természetvédelemmel érintett területen e rendelet előírásait a természet védelméről szóló törvény és a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó előírásokkal együtt kell alkalmazni.

6. Védelmi rendelkezések

6. § (1) A község közigazgatási területén a biztonsági övezettel rendelkező építmények biztonsági övezetére, és a biztonsági övezeten belül végzendő, továbbá a védett, védő és védelmi területeken minden építési tevékenységre a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell betartani.

(2) A község közigazgatási területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály szerint III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

(4) A felszín alatti vizek védelme érdekében nem megengedett sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása még átmenetileg sem.

(5) A szennyvizet bevezetni

a) nyílt árokba,

b) időszakos vagy állandó vízfolyásba,

c) felhagyott kutakba

szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

(6) A településképi követelményekre, a közterület alakítására és a helyi értékek védelmére a szabályokat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

7. A beépítésre szánt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályai

7. § Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet, az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet, a biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területeket a 4. melléklet tartalmazza

8. § (1) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezet a jellemzően nagyobb teleknagyságú építési telkeket foglalja magába.

(2) Az építési övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.

(3) Az építési övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

9. § (1) Az Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezet a jellemzően kisebb teleknagyságú építési telkeket foglalja magába.

(2) Az építési övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.

(3) Az építési övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

10. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület a település közösségi célú épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 7,5 méter.

11. § (1) A jelű általános gazdasági építési övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 10,0 méter.

(3) Az előkert területére a gépjármű behajtók kivételével három szintes növényzetet kell telepíteni, gyepesíteni kell és legalább 10 m-ként 1 db előnevelt, földlabdás, 14/16 cm törzs-körméretű sorfát, közéjük pedig csoportos elhelyezésben 16 db arányos méretű konténeres cserjét kell ültetni az építmények használatbavételi engedély megkéréséig.

(4) Lakó rendeltetés kialakítása csak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint lehet.

12. § (1) A Üh jelű hétvégi házas üdülőterület építési övezet az állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter,

c) hátsókert: 6,0 méter.

(3) Az építési övezeten belüli védendő területen, telken belüli védőterületen épület, építmény nem helyezhető el, a védett növények és élőhelyük megőrzése szükséges.

13. § (1) A K-Sp jelű különleges sport építési övezet közösségi sport, szabadidős célú tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 3,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

14. § (1) A K-T jelű különleges temető építési övezet a község temetőjét foglalja magába, ahol kegyeleti tevékenységhez, hitélet folytatásához szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 3,0 méter;

c) hátsókert: 3,0 méter.

8. A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályai

15. § (1) A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet, az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet, a biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területeket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezetekben az épületeket a telekhatártól – a KÖu jelű övezet kivételével, ahol 0,0 méter is lehet - legalább 2,0 méter távolságra lehet elhelyezni.

16. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezet a telkek közterület felől történő megközelítésére - utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak – közmű-, energia, hírközlési, védelmi, továbbá az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építményeket a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a közlekedési építmények létesítésével kapcsolatos jogszabályok szerint kell elhelyezni.

17. § (1) A Zkp jelű zöldterület közpark övezet több funkciót szolgáló közösségi célú, állandóan növényzettel fedett, közhasználatú közterület, a pihenés, testedzés és a rendeltetéshez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 7,5 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

18. § (1) A Zkp-Öko jelű zöldterület ökopark övezet - a zöldterület és vizes élőhelyek ökológiai védelme mellett - a horgász, vízisport tevékenységhez kapcsolódó pihenés és a rendeltetéshez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 7,5 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

19. § Az Ee jelű egyéb erdő övezet a jellemzően gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába. Az övezet az erdő- és vadgazdálkodási célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

20. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben - a zártkertben található, kiskertes telkeken - jellemzően gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 10 méter.

(3) Az övezeten belüli védendő területen, telken belüli védőterületen épület, építmény nem helyezhető el, a védett növények és élőhelyük megőrzése szükséges.

21. § (1) Az jelű általános mezőgazdasági övezet mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás és árusítás igényeit kielégítő építmények helyezhetők el.

(2) Az övezeten belüli védendő területen, telken belüli védőterületen épület, építmény nem helyezhető el, a védett növények és élőhelyük megőrzése szükséges.

22. § A V jelű vízgazdálkodási övezetben a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, a vizek kártételei elleni védelmét, továbbá a lakossági rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el.

23. § (1) A Kb-Ve jelű különleges vendégház célú építési övezet a pihenést, üdülést, vadászattal összefüggő szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben szállás és lakó rendeltetésű épület elhelyezhető.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 5,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

24. § (1) A Kb-rek jelű különleges rekreációs célú övezet a rekreációs, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó rendeltetések, mint a szálláshely, közösségi tér, oktató központ, horgász- és vadászturizmus, vendéglátás, valamint a rendeltetéssel összefüggő kiszolgáló építmények elhelyezését teszi lehetővé.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 7,5 méter.

9. Záró rendelkezés

25. § Hatályát veszti a Németfalu község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007.(IX.26..) önkormányzati rendelete.

26. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.