Nagypáli Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2024. 02. 17- 2024. 02. 17

Nagypáli Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2024.02.17.

Nagypáli Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésben és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében megállapított véleményezők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások

1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Nagypáli község területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályokat.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően és e rendelet 1. mellékletét képező szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.

2. § (1) Az épített környezet alakítására vonatkozó építési szabályokat - a jelen fejezetben megállapított eltérések figyelembe vételével - az egyes építési övezetek vagy övezetek előírásai állapítják meg.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.

(3) Az építési hely általános előírásai:

a) Amennyiben a meglévő épület valamely része a telkére vonatkozó építési helyen kívül helyezkedik el, az építési helyen kívüli épületrész felújítható.

b) Az épület alapterülete az építési helyen kívül – a c) pont kivételével - nem bővíthető.

c) Azon épületek esetében, ahol a kialakult állapot a rá vonatkozó építési övezetben megállapított előkertnél kisebb, az előkert a kialakult állapottal megegyező. Az épület a kialakult előkerti homlokvonal síkjában bővíthető.

d) A beépítésre nem szánt övezetekben a telek beépíthető része jelenti az építési helyet.

(4) Oldalhatáron álló beépítési módnál új épület az oldalhatártól legalább 40 cm távolságra helyezhető el. Meglévő épület a kialakult homlokzati síkban bővíthető.

(5) Meglévő épület elbontása, megsemmisülése (azaz a tartószerkezeti falak 1 m-nél alacsonyabbakká válnak) után új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a telek nagyságára vonatkozó kivételével – kötelező.

(6) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak saját telken belül helyezhető el úgy, hogy

a) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkertből a telekhatártól mért legalább 3,0 métert,

b) szabadon álló beépítésnél az oldalkertből a telekhatártól mért legalább 2,0 métert szabadon kell hagyni.

(7) Műtárgy és melléképítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.

2. A telekalakítás előírásai

3. § (1) Nyeles telek kialakítása csak meglévő telek esetében és csak akkor lehetséges, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a telek megközelíthető. Nyeles telek esetében az előkert a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.

(2) Közlekedési célra szolgáló telek (azaz magánút, vagy saját használatú út) legalább a következő szélességű legyen:

a) egy telket feltáró: 6 m;

b) kettő-négy telket feltáró: 8 m;

c) öt-hét telket feltáró: 10 m;

d) e fölötti telekcsoport esetén 12 m.

e) Tíznél több telek magán- vagy saját használatú úttal nem, csak közúttal tárható fel.

(3) Vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési építmény, közmű és út számára telek bármelyik övezetben és építési övezetben kialakítható - a vonatkozó telekalakítási követelmények mellőzésével - az ágazati szabályok betartása mellett. Ezen létesítmények, műtárgyak céljára a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a szomszédos megmaradó telek a telekalakítást követően már nem felel meg a rá vonatkozó övezetben vagy építési övezetben előírt telekalakítási követelményeknek.

3. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások

4. § Egy lakó- és üdülő rendeltetési egység után saját telken belül legalább egy-egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A járművek elhelyezésére vonatkozó további szabályokat az országos településrendezési és építési követelménykéről szóló magasabb szintű jogszabály állapítja meg.

4. Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.

(7) A csatornázatlan területeken szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó létesíthető. A zárt szennyvíztározóból az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.

(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

6. § Tájképvédelmi terület jellel lehatárolt területen a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó magasabb szintű jogszabályok előírásit is alkalmazni kell.

5. Védelmi rendelkezések

7. § (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező építmények esetében a biztonsági övezet mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján kell figyelembe venni. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.

(2) Nagypáli község - magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján - katasztrófavédelmi besorolása: III. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.

(3) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

(4) A településképi követelményekre, a közterület alakítására és a helyi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

6. A beépítésre szánt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályai

8. § Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet, az elhelyezhető vagy tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet, az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakó építési övezet a községben újonnan kialakuló, társas- és sorházas beépítést tesz lehetővé.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) hátsókert: 6,0 méter.

10. § (1) Az Lke-1 jelű kertvárosias lakó építési övezet a község XX. századtól kezdődően beépített, laza beépítésű, pihenőudvaros, jellemzően családi házas beépítést tesz lehetővé.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

11. § (1) Az Lf-1 jelű falusias lakó építési övezet a község azon történelmileg kialakult falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol kisebb teleknagyság jellemző.

(2) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.

(3) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

12. § (1) Az Lf-2 jelű falusias lakó építési övezet a község azon történelmileg kialakult falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol nagyobb teleknagyság jellemző.

(2) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.

(3) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

13. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület a település közösségi célú épületeinek, valamint intenzívebb beépítésű, társasházi lakóépületek megvalósításának ad helyet.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

14. § (1) A Gá-1 jelű általános gazdasági építési övezet újonnan beépülő, különböző, környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 10,0 méter.

15. § (1) A Gá-2 jelű általános gazdasági építési övezet már kialakult, nem zavaró hatású, különböző gazdasági tevékenységek végzésére szolgáló építmények elhelyezését teszi lehetővé.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 4,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

16. § (1) A K-V jelű különleges vegyes építési övezet újonnan kialakuló, több önálló vagy vegyes rendeltetést tartalmazó, komplex lakó és szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 3,0 méter;

b) oldalkert:

ba) amennyiben az épületmagasság a 7,0 métert nem haladja meg: 3,0 méter,

bb) amennyiben az épületmagasság 7,1-9,0 méter közötti: 4,5 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

17. § (1) A K-Sz-1 jelű különleges szabadidős-kulturális építési övezet közösségi szabadidős, kulturális és tudományos célú tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 3,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

18. § (1) A K-Sz-2 jelű különleges szabadidős-kulturális építési övezet közösségi sport, szabadidős és kulturális célú tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 3,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

19. § (1) A K-Op jelű különleges ökopark építési övezet ökopark, innovációs központ, oktatási, kutatás-fejlesztési és tudományos célú tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 7,5 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

20. § (1) A K-T jelű különleges temető építési övezet a község temetőjét foglalja magába, ahol kegyeleti tevékenységhez, hitélet folytatásához szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 3,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

21. § (1) A K-Ü jelű különleges üdülési célú építési övezet pihenést, üdülést, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 2,0 méter;

b) oldalkert: 5,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

22. § (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzem építési övezet mezőgazdasági üzem létesítését teszi lehetővé, ahol akár zavaró hatású állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos, a termelést, feldolgozást, árusítást és tárolást szolgáló építmények is elhelyezhetők.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

a) előkert: 5,0 méter;

b) oldalkert: 3,0 méter;

c) hátsókert: 6,0 méter.

7. A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályai

23. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet, az elhelyezhető vagy tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet , az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezetekben az épületeket a telekhatártól legalább – a KÖu és Közm jelű övezetek kivételével, ahol 0,0 méter is lehet - 2,0 méter távolságra lehet elhelyezni.

24. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési övezet a község közúti közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába (pl.: utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak) és a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.

25. § A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű műtárgyak elhelyezésére szolgál.

26. § A Zkk jelű közkert övezet a község közösségi célú közkertjeit foglalja magába, ahol a rendeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

27. § Az Ev jelű védelmi célú erdő övezet a községben a védelmi célú erdőket foglalja magába, ahol erdő- és vadgazdálkodásra, természetvédelemre, honvédelemre szolgáló építmények helyezhetők el.

28. § Az Er jelű rekreációs célú erdő övezet a községben az erdő- és vadgazdálkodási erdőket foglalja magába, ahol vendéglátást, szállást is lehetővé tevő, pihenésre, szabadidős tevékenységek végzésére szolgáló építmények helyezhetők el.

29. § Az Ee jelű egyéb erdő övezet a jellemzően gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába. Az övezet az erdő- és vadgazdálkodási célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

30. § Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a zártkertben található, kiskertes, jellemzően gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági épületen belül szállás rendeltetés kialakítható, lakás nem létesíthető.

31. § Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet a községben a kisebb teleknagyságú, mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás és árusítás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál.

32. § Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezet a községben a nagy táblás, alapvetően árutermelő célt szolgáló mezőgazdasági művelésű telkeket foglalja magába. Az övezet mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál.

33. § A V jelű vízgazdálkodási övezet a községben a vizek hasznosítását, megőrzését, védelmét, továbbá a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak. Csak a vízgazdálkodási célt szolgáló építmények helyezhetők el.

34. § A Kb-Tu jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai célú övezet a természetes környezet, a helyi élővilág bemutatására, interaktív megfigyelésére és oktatására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben több önálló és vegyes rendeltetésű épület elhelyezhető.

35. § A Kb-V jelű különleges beépítésre nem szánt vegyes övezet majorság kialakítására és megújuló energiaforrás hasznosítására szolgál.

8. Záró rendelkezések

36. § Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 19/2012 (XII.14.) önkormányzati rendelet.

37. § Ez a rendelet 2024. február 17-én lép hatályba.